Észak-Magyarország, 1993. február (49. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-18 / 41. szám
1993. Február 18., Csütörtök Zemplén Tájain ESZÁX-Magyarország 5 Nem lesz hiány tűzifából Bodrogolaszi (ÉM) — Tartanak még a tárgyalások elsősorban a külföldi partnerekkel megkötendő szerződésekről, hogy milyen faféleséget, milyen választékban, milyen határidőre és nem utolsó sorban milyen áron kívánnak átvenni. Az alkudozások kemények - mondotta Varga József, a Borsodi Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság vezérigazgató helyettese -, mert nagy a konkurencia, nyomott a piac. így az érdeklődés a belföldi piac felé fordul, ahol szintén problematikus az eladás. Egy termékféleségre biztos az igény! Ez pedig a tűzifa. Az energiahordozók között ez felértékelődött. Részint ára, részint beszerezhetősége, nemkülönben pedig környezetvédelmi okok miatt. Az erdőgazdaság az idén - az üzemterveknek megfelelően - mintegy százezer köbméter tűzifát termel ki és értékesít. Vásárlók nemcsak a megyéből, de zömmel az alföldi vidékről is jelentkeztek. A hasáb vagy felfűrészelt áru mel- lett egyre kelendőbb az úgynevezett apríték. Ennek lényege, hogy a kitermelés színhelyén megfelelő gépi berendezéssel, a haszonfának nem alkalmas részeket felaprítják, teherautóba ürítik, s a megrendelőhöz szállítják. A felhasználó körzetében „vándorüzem” alakul ki, amelynek gépeit ott telepítik, ahol éppen a vágást végzik. Az idén - az igényeket felmérve - eddig mintegy 9000 köbméter aprítékot adnak át a megrendelőknek. Ez mintegy 7-8 ezer tonna fahulladéknak felel meg. A megrendelők illetve felhasználók között van a putnoki és a sárospataki fűtőmű, ahol távhőszolgáltatásban használt kazánok fűtésére használják fel az aprítékot. Állandó vevők közé tartozik a bodrogolaszi szeszlepárló is, ahol a főzési idényben, azaz a „csúcsra- járatás” időszakában nagyobb, a nyári időszakban pedig kisebb mennyiségben használják fel ezt a kedvező árú tüzelőanyagot. Újabb érdeklődő is van az aprí- tékra. Mégpedig a sátoraljaújhelyi önkormányzat. Most, hogy hatáskörébe került a központifútést ellátó rendszer, kommunális fűtésre és melegvízellátáshoz kívánja igénybe venni ezt a tüzelőanyag fajtát. Igénye szerint évente mintegy 3000 tonna aprítékot kívánnak felhasználni. Erre az erdőgazdaság meg is tette aj án- latát. Híd a Tisza fölé Cigánd (ÉM - K.L.) — A kistérségeket közvetlenül támogató programok mellett a kormány- határozat értelmében az illetékes szaktárcák bevonásával megvizsgálják azokat a javaslatokat is, amelyeket az önkormányzatok tettek. Ezek az igények további kidolgozást tesznek szükségessé. Az önkormányzatok által javasolt megvalósítást igénylők között szerepelnek azok az elgondolások, amelyek oldanák a megye zempléni részeinek jelenlegi zártságát. Ezek között első helyen szerepel a cigándi Tisza-híd és a hozzákapcsolódó útfejlesztések terve. Ennek során több mint 18 kilométernyi új út épülne és 23 kilométernél hosszabb útszakasz kerülne felújításra. A borsodi és a szabolcsi térségek kapcsolatát javítja majd a Tiszán és a Bodrogon létesítendő egy-egy híd, amely elsősorban a bodrogközi részek zártságát oldja fel. A térség közlekedésének, az ott lévő aprófalvak jobb megközelítésének lehetősége rejlik abban az elgondolásban, hogy a bekötőutak szélesítése helyett egy új, mintegy 20 kilométeres összekötőút épülne hét község között, Alsóregmectől Regécig. Önkormányzati javaslatra megvizsgálják Sátoraljaújhelyen a 37. sz. főközlekedési út elkerülő szakaszának létesítését, mintegy 4 kilométernyi új út építésével, a főutca tehermentesítésére.A foglalkoztatás bővítésére gondolnak Sátoraljaújhelyen új ipari területek fejlesztésével, Pálházán a perlitfeldolgozással, valamint Bodroghalomban továbbá Lá- cacsékén. Az álmából ébredő falu A térképen még Bodrogszegi szerepel Szegi (ÉM-ME)—Álmaiból ébredező falu - csengenek a fülembe dr. Pulinka Mihály jegyző szavai és az emlékezet vetítővásznán sóira jelennek mega szegi képek. Kora délelőtt érkeztünk a Bodrog parti településre. Ahogy végiggördülünk a főutcán teljesen kihaltnak tűnnek a házak, az udvarokon sehol egy ember. A kapuk elé kirakott szeméttartó edények azonban jelzik, a látszat csal, de ilyenkor délelőtt ki-ki el van foglalva a saját dolgával, meg aztán hiába az elő-előbukkanó napocska, hideg van. Aki csak teheti a konyha vagy a szoba melegében keres menedéket. Szemben, az utca túlsó vége felől egy traktor közeledik. Minden ház előtt megáll, hogy a kidobásra szánt hulladékot felszedje. Igaz, ez a szegi „kukás autó” nem zárt, de itt és most az a fontos, hogy a szemét nem a falu látképét csúfítja el. Miközben ezen meditálunk, figyeljük a házakat, vajon melyik lehet a polgármesteri hivatal? Hosszú, sokablakos épület bukkan fel a jobb oldalon, arra tippelünk - és nem tévedünk. Az önkormányzat székhelye mindössze két szobácskát foglal el a nagy alapteiületű házból, mely a falu közösségi életének színtere, amolyan „mindenes ház”. Ebben van az összevont alsótagozat tanterme, az óvoda, az orvosi rendelő - és nem lévén templom - ide járnak a hívek misére, istentiszteletre.- Á polgármestert keressük, térünk rá jövetelünk céljára a bemutatkozás után. Az irodában levő két hölgy sajnálkozva mondja: Bódi József beteg. Nem, nem a most szokásos influenza vette le a lábáról, autóbaleset miatt fekszik már több, mint két hónapja. Biztatnak, menjünk csak nyugodtan a lakására, nem fogunk zavarni. A jelenről és a jövőről a múlton keresztül Bódi József polgármester Atágas családi ház földszinti nappalija az utóbbi időben egyszerre betegszoba és hivatali helyiség. A járásképtelen polgármesterhez ugyanis helybe hozzák a falu ügyes-bajos gondjait.- Az önkormányzati testület mindent megvitat velem is, a végleges döntések az én tudtommal születnek - meséli Bódi József, a község első embere. Az egyébként örökmozgó férfit szemmel láthatóan megviseli a bezártság. Hiába vigasztalják, örüljön annak, hogy már fel tud ülni, a dolog rosszabbul is elsülhetett volna. Ahogy a település jelenéről, jövőjéről kezdünk beszélni, minduntalan felbukkan a múlt. Hogyan is merült évtizedekkel ezelőtt „csipkerózsika álomba” Szegi. A korabeli feljegyzések Szeghi pusztaként említik ezt a területet, mely a nemes Szeghi család birtokában volt. Később elmaradt a névből a „puszta”, de - az akkor már - Szegi közigazgatásilag nem lett önálló. A két háború között Szegilonghoz tartozott, majd a tanácsi rendszer bevezetése után Bodrogkisfa- luddal lett közös tanácsa. Az új felállás a név megváltoztatását is jelentette; Bodrogszegi lett, máig is így szerepel a térképeken. Az 1991. május elsejei különválás után keresztelték csak vissza Szeginek. A sok közösködés kevés jót hozott az itteni embereknek. Az elmúlt negyven évben szinte semmi nem épült az alig több, mint háromszáz lakosú falucskában, hacsak nem számítjuk a félig elkészült ravatalozót, melynek árát a nyolcvanas évek végén sikerült kiharcolni. A legújabb középület, a már emlegetett „mindenes ház” még Klebelsberg Kunó kultuszminiszter idején a húszas évek végén került tető alá. Igazgató tanítói lakásnak és iskolának szánták. Ebből is látszik jócskán akad teendője a jelenlegi önkormányzatnak.- A postánk is olyan - sorolja tovább a polgármester, hogy majd' rászakad a hivatalvezetőre. Tárgyaltunk a postaigazgatósággal és úgy tervezzük, hogy átadjuk nekik a polgármesteri hivatal két irodáját, mi pedig megoldjuk a helykérdést valahogy. Ámióta önállóak vagyunk, befejeztük a ravatalozó építését, új utakat készítettünk. Bár pormentesre nem telt, de már a szilárd burkolatú is jobb a réginél, mert legalább a mentő nem akad el a korábban sártengerhez hasonlító részeken. A kérdésre, hogy miből él itt a lakosság - polgármester és az időközben megérkezett dr. Pulinka Mihály jegyző széttárt karokkal mutatják, valójában ók sem tudják. Volt ugyan egy termelőszövetkezet, egy szak- szövetkezet, meg eljártak a falubeliek a bodrogkeresztúri beton- elemgyárba is, akadtak olyanok akik a borkombinátban keresték a kenyerüket, vagy a kaolin bányában dolgoztak, de ezek a cégek mind csődbejutottak, és jelenleg csak néhány munkást foglalkoztatnak.- Ha azt mondom húsz mun- kanélkülink van az biztosan legalább ötvenet jelent - magyarázza a jegyző, mert sok alkalmi munkás, aki eddig a szőlőkben talált elfoglaltságot már erre sem számíthat. Mindenki maga műveli a földjét, nincs pénze segédmunkást fizetni. Nyugodtan mondhatom a hegyalján három éve nincs mellékkereset.- Én itt él ek negyvenhat éve - veszi át a szót a polgármester - mindenkit ismerek, de az utóbbi időben már olyan emberek is bejönnek a hivatalba segélyt kérni, akikről azt gondoltam anyagi biztonságban élnek. Hogy ez meddig mehet így nem tudom. Tervek? - kérdezi szinte önmagától. Lennének, de hát pénzkérdés minden. Szeretnénk egy templomot építeni, mert milyen az a falu ahol nincs „Isten háza”. Folytatni kell a közvilágítás fejlesztését, az útépítést, hogy a szőlők is megközelíthetővé váljanak. Járda is kellene, mert esőben a gyerekek és a felnőttek az utcára kényszerülnek, az autósok pedig Szegiben sem szelídebbek, mint másutt. Szóval jó ideig nem fogunk unatkozni. Falunézőben Dr. Pulinka Mihály jegyző Hogy ne fárasszuk tovább a beteget, Pulinka Mihállyal falunézésre indulunk. Betérünk az óvodába, ahol a huszonegy apróság éppen ebédhez készülődik. Találkozunk a falugondnokkal, aki az idősebbeknek hordja szét az étket. De a falu Ford mikrobusza - ahogy megtudjuk - nem csak ebédhordó. Ezzel hozzák ki a gyógyszereket és ez indul olcsó húsért és más alapvető élelmiszerért Törökszentmiklósra vagy Nyíregyházára, ha az igények úgy kívánják. Mivel nincs elég pénz segélyekre, az önkormányzat így igyekszik megtoldani a támogatást.- A faluban mindössze kilenc alsótagozatos kisdiák van, - mutat körbe Gabura Jánosné tanítónő - az egy tanteremből álló iskolán. Együtt tanulja itt a betűvetés tudományát és a számtan rejtelmeit elsős, másodikos, harmadikos és negyedikes. Az ötödiket már Bodrogkeresz- túrban, Tokajban vagy lüs- faludon járják a nebulók, attól függően, hogy a szülők hova íratják gyerekeiket. Hátrányos e az összevont iskola később, vagy sem? Erről a tanítónő egyértelműen úgy nyilatkozik: nem hátrányos. Megállják a helyüket tanulóink bármelyik középiskolában, már csak azért is, mert a felszereltség nem marad el a hasonló intézményekétől. Arról, lesz-e itt felsőtagozat, a jegyző bizakodóan beszél. Szükség van rá, hogy előre lépjünk, különben az ébredező falu visz- szaesik évszázados álmába. Kerámiások jövője Sárospatak (ÉM - I.S.) — Most már vezérigazgatója sincs a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei Építőanyagipari Vállalatnak, a felszámolás alatt álló egykor szebb napokat látott cég a sárospataki kerámiaüzem kivételével a végét járja. A patakiak viszont dolgoznak, termékeik túlnyomó többsége a határon kívül talál gazdára, de jövőjük, tulajdonos híján nekik is bizonytalan. A cég felszámolása - ez volt az egyetlen járható út, a jelentős adósságot másképp már nem lehetett kezelni - tavaly nyár végén kezdődött, miután 1992 augusztusában a csődegyezség sikertelenül végződött. Azt most már úgyszólván tényként lehet elkönyvelni, hogy a vállalat miskolci központja megszűnik. A hejőszalontai kerámiaüzemet már eladták (azóta itt már csak a falak találhatók, a gépeket, berendezéseket leszerelték, az új tulajdonos sem bírta sokáig), a „mexikói” salakbánya körül tulajdonjogi viták zajlanak, a szalonnái üzem a diósgyőri kohászatnak termel kohászati segédanyagot, de kétséges meddig, mind- összesen a sárospataki kerámiaüzem az életképes. Itt Patakon a kerámia 165 embernek ad munkát, nem valami nagy, de még mindig biztos pénzt. A belföldi piac beszűkülése miatt a pataki termék külföldön talál vevőre, elsősorban az Egyesült Államok boltjaiban, de Németország piacai felé is tendálnák. Egy várható jelentékeny német megrendelés reményében vélhetően már a nyáron beindítják a második kemencesort, és az is elképzelhető: tovább növelik a létszámot. A nyereséges termelésnek köszönhetően a hitelezők is bízhatnak követeléseik kielégítésében. Persze egy dolog azért bizonytalan: bár jelenleg a felszámoló üzemelteti a gyárat, de tényleges tulajdonos nincs. Az elképzelések szerint az Amerikai-magyar Vállalkozási Alappal közösen a dolgozók vásárolták volták meg a céget, természetesen nyilvános pályázat után, a felszámolási törvényben előírtaknak megfelelően. Ez nem jött össze, mint ahogy szakmai befektető sem jelentkezett a kerámiáért. Most más variáns után néznek, elképzelhető magán befektetők bevonása, menedzseri-, és természetesen dolgozói kivásárlás is. Mert hogy a privatizálást minél hamarabb meg kell ejteni, hogy megmaradjon a piac, az életképesség, és hogy a jövő ne váljon bizonytalanná. Porcelánkészítés Hollóházán A Hollóházi Porcelángyár a közelmúltban ismét az érdeklődés homlokterébe került, Szász Endre bejelentése nyomán. A világhírű művész újból e kicsiny zempléni település gyárát választotta bázisául. Innen évekkel ezelőtt a Szász által jegyzett porcelánok már elhagyták a gyárat, s remény mutatkozik arra, hogy a jövőben még ismertebbé váljék Hollóháza neve a világban. (Képünkön: háromlábú vázák készülnek, Mitnyóczky Mónika keze alatt.) Fotó: Fojtán László Hírek Szerencsről Szerencs (ÉM) — A város képviselőtestülete a jövő hét szerdáján tartja ülését, amelyen megvitatják Szerencs 1993-as pénzügyi tervét is. Az ülés - amelyet a polgármesteri hivatal tanácskozótermében tartanak - nyilvános, arra várják a lakosságot is. * Február 22-én Illyés Gyula születésének 90. és halálának 10. évfordulója alkalmából, a kassai Thália Színház művészei vendégszerepeinek a városban. Előadásuk a Rakóczi- vár házasságkötő termében délután öt órakor kezdődik. Szeptembertől a helyi óvodába jóra 21 apróság Fotók: Laczó József
