Észak-Magyarország, 1993. február (49. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-17 / 40. szám

1993. Február 17., Szerda Mindenes ÉSZAK-Magyarország 13 II. Endre Aranybulláj a Benedek Elek Példátlan volt II. Endre köny- nyelműsége, példátlan az ő okta­lan adakozó kedve. Amit dicste­lenül kezdett mint királyi herceg, még dicstelenebbül folytatta mint király. Most már két kézzel ajándékozta a királyi jószágokat. Annyira ész nélkül, hogy ugyan- egy jószágot egyszerre két-három úrnak is elajándékozott. S mert valóképpen a királyné kezében volt a gyeplő, többnyire idegen uraknak osztogatták el a királyi jószágokat. Nem csoda, ha forrongott a ma­gyarok lelke s ennek a példátlan állapotnak a magyar természettel meg nem egyező összeesküvés lett a következése. A királyné az 1213. év szeptember 23-án a pilisi erdőben mulatott testvérével, Berthold-dal és földijével s ami­kor sátrába pihenni tért, meglep­ték és megölték az összeesküvők: Péter ispán, Simon, Bánknak, a nádornak veje s egy szintén Simon nevű úr. A kíséretből is töb­bet lekaszaboltak az össze­esküvők, de Bertholdnak sikerült elmenekülnie. A király az össze­esküvők közül csak Péter ispánon áll bosszút. Ezt karóba húzatta, a többinek hajszála sem görbült meg. Oly mértéktelen nagy volt a gyűlölet a királyné s az élósdi ide­genek iránt, hogy a királynak nincs bátorsága a gyilkosságot példásan megtorolni. Nem is gyászolta sokáig a feleségét. Két év múlva másodszor is megháza­sodott: Jolánta francia hercegnőt vette feleségül. Apjának halálos ágya mellett fo­gadta meg, hogy hadat visz a Szentföldre, ám az e célra nyert pénzt elprédálta, s csak évek múltán, a pápa ismételt sürge­tésére indult 1217-ben a Szent­földre tizenötezer főnyi, többnyire lovas vitézzel. Üres volt a kincs­tár, s úgy szerzett pénzt a keresz­tes hadjáratra, ahogy tehette. Még Gizellának, az első magyar királynénak a koronáját is elvitte. Velencének tenger pénzt fizetett a magyar hadat szállító hajókért, s a szállítás fejében lemondott Záráról is Velence javára. Távol­létében János esztergomi érsek lett volna a király helyettesítője, de mire a király hazakerült, a ma­gyar urak az érseket az országból kikergették s önkényesen fog­lalták el a még el nem ajándéko­zott királyi jószágokat. Fenékig üres volt a kincstár, amikor a Szentföldről hazakerült. Nemcsak a föld népének helyzete siralmas, de az a középosztályé is, azé az osztályé, mely akkor kirá­lyi szolgák néven szerepelt, s melyből később a középnemesség alakult ki. Valóképpen ennek az osztálynak tűrhetetlen helyzete, nyugtalan­kodása szülte az aranybullát, a nemessége szabadságlevelét, me­lyet a rajta függő arany pecsétről neveztek aranybullának. Az 1222-ik esztendőben készült az aranybulla, mégpedig két pél­dányban. Megtudjuk belőle, hogy a király már a „szabad” emberek­től is szedte az adót, a füstpénzt. Hogy a „hatalmasak”, a főurak önkényesen ítéltek nemes em­berek dolgában. Hogy szabad em­bereket tönkretettek egyes fóu- rak kedvéért. Hogy a király és kí­sérete látogatásával a nemes­séget is kitünteti. Sót a nagyobb urak is követték a király példáját s amerre jártak csatlósaikkal, cselédeikkel, a nép megemlegette vendégjárásukat. A várispánok, a király képviselői önkényesen el­vették a nép földjét, zsarolták, fosztogatták. Megnyirbálták a nép legelőkelőbb rendjének, a várjobbágyoknak is a szabad­ságát, akiket az aranybulla visz- szahelyez Szent Istvántól nyert szabadságukba. Kiveszi a pénz­váltást, a sóárulast, az adószedést a zsidók és imraelitak kezéből s a nemesekre bízza azt. Utolsó pont­jával, a híres ellenállási zá­radékkal szabadságot ad a nemességnek, hogy a király és utódjai törvényszegésének ellent­mondhasson és ellenállhasson. Ezt a törvényt megnyugvással lehetne fogadni, ha csakugyan végre is hajtanak. De nem hajtják végre. A király idősebbik fia, Béla, erélyesen hozzálát ugyan a köny- nyelműen elajándékozott s ön­kényesen elfoglalt birtokok visz- szaszerzéséhez, de ezzel csak el­lenségei számát szaporítja a főu­rak körében, s ha visszaszerez is valamit, az apja folytatja a köny- nyelmű ajándékozást, meg a pazar életet, s a törvény tilalma ellenére ismét csak a zsidókat és izmaelitákat használja fel pénz­szerzésre. A törvény tehát nem ja­vított, sem a nép, sem a köz­nemesség helyzetén. A főpapság, melynek amúgy is kezében volt a hatalom, kapva kap a neki ked­vező alkalmon, hogy hatalmát még erősebben megtámogassa. Nagy hatalom s vagyon került a főpapság kezébe, ám annál siral­masabb volt az alsóbb papság helyzete. A püspökök és espere­sek az alsóbb papság dézsmáját is megdézsmálták s amiatt úgy megfogyatkozott a papok száma, hogy most már a szolgarendből valókat is felvették a papi rendbe. Csak a főpapság elégedett, egyébként országos az elége­detlenség. Elégedetlen a főne­messég is, mert senki sem tud­hatja, mit mondhat igazán ma­gáénak. Előre nyugtalanította az idő, amikor Béla lép trónra, aki már apja életében több rendben megmutatta, hogy nem követi ap­ja példáját a könnyelmű adako­zásban. Már javakorabeli ember volt Endre, s harmadszor is megháza­sodott. Beatrix estei grófnőt vette feleségül 1234-ben. Következő esztendőben férjhez adta má­sodik leányát, Jolantát, Jakab arragoniai királyhoz, s ugyan­ezen esztendőben, mintha érezte volna közeledő halálát, minden erejét összeszedve, indul hadba Frigyes osztrák herceg ellen, aki ismételten betört az országba s aki II. Frigyes német császárnak akarta megszerezni a magyar ko­ronát. A magyar urak közt is többen akadtak, akik a hazaáruló terv szolgálatába szegődtek. De íme, a „könnyelmű, a pazar, az oktalanul nagylelkű” király összeszedi minden erejét s nem­csak hogy kiverte az országból az osztrák herceget, de Bécsig dűlták hadai az osztrák területet, s a „hódító” Frigyes herceg mega­lázkodva kötött békét a magyar királlyal. Ezzel a dicsőséges cse­lekedettel végződik II. Endre egyébként dicstelen, szomorú uralkodása. Csakhamar a Fri­gyes herceggel való dicsőséges hadakozás után, 1235. szeptem­ber 21-én halt meg II. Endre. Örökébe idősebbik fia lépett, IV. Béla (1235-1270) néven. Az ó nevéhez fűződik az a nagy nemzeti dráma, melynek tatár­járás a neve. Mithras-szentély Fertőrákoson A látogatók előtt is megnyílik Fertőrákos (MTI) — A helyreál­lított Mithras-szentély a tervek szerint a látogatók előtt is meg­nyílik Fertőrákoson az idegenfor­galmi szezonra. A részben sziklá­ba vájt trapéz-alaprajzú épít­mény közvetlenül az magyar­osztrák határon áll, emiatt év­tizedekig nem mehettek a közelébe még a szakemberek sem. Határmenti elhagyatottságában erősen megrongálódott, környe­zetét bozót nőtte be. A szentély belső terében látható feliratok arra utalnak, hogy az építményt a római korban a har­madik században emelték. A mí­tosz szerint a győzhetetlen napis­ten sziklából született, s barlang­ban ölte meg ellenfelét, a sötét­séget, a terméketlenséget jel­képező bikát. Hívei minden bizo­nnyal emiatt választották hely­színül a sziklás környezetet szentélyének, amely a Pannó­niában különös tisztelettel öve­zett isten körül kialakult vallásos hagyományok őrzője volt. A szentélyt 1866-ban fedezték fel, akkoriban találták meg belse­jében a feliratos kultuszképet, s ráleltek több oltárkőre és két oroszlán-szoborra is. Az oltárkö­vek eredetijei a soproni múzeum római kőtárát gazdagítják, a felújított szentélybe a valósághű másolatok kerülnek. Eredetiben láthatják viszont az érdeklődők a bikaölési jelenetet ábrázoló kul­tuszképet, amely ugyancsak ala­pos restaurációra szorult, mivel a falba faragott domborművet golyóbecsapódások rongálták meg. A szentély helyreállítását megelőzően a soproni múzeum szakemberei hitelesítő ásatást végeztek. Eközben római falvé- setekre és kultuszkép-töredé- kekre bukkantak, amelyekkel Kovács György kőszobrász-res- taurátor egészíti ki a dombor­művet. Kínai csillagjóslás A Ló személyiségjegyei Akik 1930. január 30. - 1931. február 16. 1942. február 15.- 1943. február 4. 1954. február 3.-1955. január 23. 1966. január 21. - 1967. február 8. 1978. február 7. -1979. január 27. 1990. január 27. - 1991- február 14. között születtek. A Ló az elegancia és a tűzjegyében született. Lebilincselóen kedves a modora, rendszerint igen nép- szerű Elég heves természete van, s bár dühkitörései sosem hosszú életűek, képes olyasmit mondani, amit később megbánhat. Nem jellemző rá, hogy különösebben tudna titkot tartani. Kedveli a változatosságot, va­lószínűleg többféle foglalkozással is megpróbálkozik, mielőtt meg­állapodna az igazinál, de még akkor is egyfolytában éber: hátha mégis adódna valami jobb, újabb lehetőség. Nyugtalan természete van, könnyen elunja magát. Nem érdekli különösebben a pénz, anyagi ügyeit ettől füg­getlenül nagy gonddal intézi, ezért aztán nem is szokott bajba kerülni. A Ló komolyan ad a megje­lenésére, általában élénk színű, csinos ruhákat hord. Erősen vonz­za a másik nemet, nem egy part­nere is akad, mielőtt rátalál az igazi társára. Kivételesen jó kap­csolatot képes kialakítani a A lovat mi is kecses, tiszta állatnak tartjuk. A kínaiak ennél sokkal több jó tulajdonságáról tudnak. Fotó: Laczó József Tigrissel, a Bakkal, a Kakassal és a Kutyával. A nő Ló rendszerint nagyon csi­nos és kedves teremtés, érzelmeit szívesen mutatja ki. Mi vár a Lóra 1993-ban? A legtöbb problémát a másokkal való kapcsolata jelenti majd, ame­lyek általában vélemény- vagy magatartáskülönbségekből ered­nek, és bár nem lesznek túl sú­lyosak, a Ló jól teszi, ha minél hamarabb és minél barátságo­sabb módon megpróbálja eny­híteni a feszültséget. Ebben az évben nagyon fontos, hogy tapin­tatosan és diszkréten viselked­jen.Családi élete továbbra is ki­egyensúlyozottan folyik majd, már amennyiben képes lesz megzabolázni éles nyelvét. 1993 elég szerencsés évnek mutatkozik pénzügyi szempontból. Ha a Ló felméri anyagi helyzetét, és összeszámolja kiadásait, rá fog jönni, hogy ezeken változtatnia kell .A Kakas évében a Lónak csöndesebb, de kellemes társasá­gi életben lesz része. Alkalma nyí­lik arra, hogy új, mély barátsá­gokat alakítson ki, ezek egy része jövőre, a Kutya évében juthat ko­moly szerephez.Összességében véve a Ló kellemes és örömteli évnek nézhet elébe, több téren is nagy léptekkel halad előre, de a siker érdekében rengeteget kell dolgoznia. A Ló egyébként is híres a szorgalmáról és munka­bírásáról, és ha most is lelkiis­meretesen dolgozik, akkor biztos lehet az eredményeiben. Áldozatra szánt csecsemő (MTI Panoráma) — A rendőrségnek az utolsó pillanatban sikerült megakadályoz­nia, hogy egy apa feláldozza egyhónapos kisfiát a Halál Istennőjének Madhya Pradesh indiai állam Amori nevű falujában -jelentette vasárnap a Press Trust of India hírügynökség. Az apa, Ramanan Dhruve beleegyezett a csecsemő feláldozásába, miután egyik szomszédja, aki azzal dicsekszik, hogy ter­mészetfölötti erővel rendelkezik, elhitette vele, hogy a kisfiú démon lesz, ha felnő. A rendőrség feljelentés alapján szombaton letartóztatta a szomszédot, Phool Szingh Khadiyát, aki adományokat - élelmet, pénzt és ruházatot - fogadott el a falubeliektől, amidőn azok felkeresték őt otthonában, hogy láthassák a Halál Istennőjének, Kálinak szobrát. India feudális múltjában nem volt ritkaság, hogy embereket áldoztak fel Kálinak. Napjainkban azonban a hívők rendszerint kecskét áldoznak fel az istennő templo­maiban. Elektromos autók Tokió (MTI)—A Honda autóipari vállalat, amely nemrégiben határozta el, hogy hátat fordít a Forma 1-es versenyeknek, szakem­bergárdáját a versenyautókról az elektro­mos autók kifejlesztésére irányítja át - közölte a Honda elnöke. A Honda 1998-at jelölte meg az áttörés éveként. Ugyanebben az évben léptetik életbe Kalifornia államban a gépkocsikra vonatkozó szigorúbb környezetvédelmi előírásokat, kikötik, milyen arányban kell környezetbarát elektromos autót, illetve metanollal hajtott járművet szállítaniok a gyártóknak. Erre a programra állítja át a japán cég a Forma 1-kocsikon dolgozó mint­egy száz szakemberét - mondta a vállalat elnöke. A Honda - a szakértők megítélése szerint - egyébként hátrányban van számos más japán céggel szemben, a Daihatsu és a Suzuki már forgalmazza elektromos kocsi­ját, a Toyota és a Nissan pedig az idén je­lenik meg elektromos autóival a piacon. A Honda az elektromos kismotorok kifej­lesztésében van igazán versenyben, ezeket 1993-94-között dobja piacra. Fiatalodik a lengyel bűnözés Varsó (MTI) — Az elmúlt évben a varsói vajdaságban őrizetbe vett több mint tízezer gyanúsított közel 27 százaléka kiskorú volt. A gyerek-bűnözők száma évről évre emelkedik. Varsóban a bűncselekmények száma 1992- ben mintegy 100 ezer volt, nagyjából ugyan­annyi, mint az előző évben, de a felderítési arány javult. Többségük, közel 69 ezer, vagyon ellen irányult. Nyugtalanítóan fo­kozódott a brutálisan elkövetett bűncselek­mények száma - Wiktor Mikusinski varsói rendőrfőkapitány sajtóértekezletén ezért elsősorban a volt Szovjetunióból érkező bandákat tartotta felelősnek. A gazdasági törvényszegések között a legnagyobb „ipar­ág” a márkás italok becsempészett al­koholból való hamisítása. Felújítják a szentesi zsinagógát Szentes (MTI) — Hosszú huzavona után megszületett a szentesi önkormányzat dön­tése: nem bontják le, hanem felújítják a helyi zsinagógát. Az épületen évek óta sem­milyen munkát nem végeztek, így állaga rohamosan romlott. A volt templom ugyan nem műemlék, ám a város lakóinak többsé­ge a megmentése mellett voksol. A közelmúltban a tetőszerkezet felújítását kezdték meg, az állagmegórzési munkála­tok várhatóan mintegy 10 millió forintba kerülnek. Nyárra már a legfontosabb külső és belső renoválás elkészül, a belső kialakítás pedig attól függ majd, hogy mi­lyen hasznosítás mellett döntenek a szen­tesiek. A jelenlegi elképzelések szerint olyan igényes, színvonalas kulturális, szellemi központ lehetne a zsinagóga, amely megfelelne a hely szellemének is. Miután az épület belső tere hatalmas, benne 2-3 szintet is ki lehet alakítani, majdani funkciójától függően.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents