Észak-Magyarország, 1993. február (49. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-17 / 40. szám

4 ESZAK-Magyarország Pluszban a Volán Kazincbarcika (ÉM-BG) — Almási Zol­tánnal, a Borsod Volán kazincbarcikai üzemegységének vezetőjével eredetileg azért találkoztunk, hogy tisztázzunk egy félreértést:- A közelmúltban az jelent meg a lapjukban, hogy Kazincbarcikán a helyi menetjeggyel a korábbi gyakorlattal ellentétben már nem lehet igénybe venni a város közigazgatási határain belül a távolsági járatokat. A hír tulajdonképpen igaz volt. Január elsejétől február elsejéig. Ebben az időszakban ugyanis a helyi közlekedési jegy és a távol­sági közlekedés Kazincbarcikára vonatkozó tarifája eltért egymástól, ezért a távolsági vonalakon nem fogadtuk el a helyi közleke­dési jegyeket. Ez az intézkedés egyébként a bérlettel közlekedőket nem érintette.- Mi volt az eltérés oka?- Csak annyi, hogy a helyközi közlekedés és a helyi közlekedés tarifái nem egy időben változtak. Amíg a helyközi közlekedési ár­változásokat az illetékes minisztérium már januárban megváltoztatta, addig a kazinc­barcikai önkormányzat csak februártól emelt árat a helyi közlekedésben.- Mennyire speciális eset, hogy ennyire szin­te egybemosódik Kazincbarcikán a helyi és a távolsági közlekedés?- Egyáltalán nem különleges a mi helyze­tünk. Miskolcon és a nagyobb városokban azért nincs ilyen összefonódás, mert két külön közlekedési vállalat látja el a helyi és a távolsági közlekedést. A megyében azon­ban rajtunk kívül például Ózdon is egy vál­lalat, a Borsod Volán látja el mindkét fel­adatot. A mi esetünkben ez konkréten azt jelenti, hogy a 164 autóbuszunk közül ti­zenkét busz közlekedik Kazincbarcikán vá­rosi viszonylatként, tizennyolc vonalon.- Veszteséges üzem a személyszállítás?- Maradjunk a barcikai járatoknál. A helyi közlekedésben részt vevő autóbuszok 860 ezer kilométert futnak egy év alatt. Kilomé­terenként negyvenöt forint a vállalat rezsi­je, ebben többek között benne van az üzem­anyag, a javítások, az alkatrészek,az amor­tizáció, a dolgozók illetménye. Ez azt jelen­ti, hogy az összkiadásunk mintegy 38,7 mil­lió forint. A kalkulált árbevételünk, ami a jegy- és bérleteladásunkból származik, az hozzávetőleg 42 millió forint. A barcikai személyszállítás sem veszteséges, ami egy nagyon pozitív dolog. De ha mindehhez hoz­závesszük, hogy a géppark túlnyomó része elöregedőfélben van, és egy busz beszerzési ára hét és tizenkét millió forint között van, akkor már nem is olyan rózsaszínű a kép. Különösebb panaszra azonban nincs okunk. Tavaly 540 millió forintos árbevételt valósí­tottunk meg, az idén a tervek szerint 580 milliót sikerül realizálnunk. Sok a korcsma Patakon Sárospatak (ÉM) — A sárospataki képvi­selő-testület legutóbbi ülésén elhangzott rendőrkapitánysági beszámoló szerint nagy gondot okoz a közbiztonság alakulásában, hogy a városban és környékén 52 korcsma és italmérő helyiség van, emiatt sok az it­tas ember, s a közlekedési balesetek 30-40 százalékát is szeszes italtól befolyásolt egyének okozzák. Hetente „roncsderby” Egy Németországból származó, kama­szodó korba lépett IFA a szerelőaknán Fotó: Laczó József Miskolc (ÉM-FJ) — Nem túl régi keletű, ám annál szigorúbb ama rendelet, misze­rint ,,A hat évnél régebbi gyártmányú személygépkocsik, a nyolc évnél régebbi gyártású haszongépjárművek (tehergépko­csik, vontatók, autóbuszok), valamint a sérülésiek) miatt üzemképtelen gépjár­művek vámkezeléséhez közlekedéshatósá­gi engedély szükséges.” A fent említett engedélyeket megyénkben a Közlekedési Felügyelet Futó utcai kiren­deltségén adják, természetesen mindenre kiterjedő, alapos „átvilágítás” után. Megyei Körkép 1993. Február 17., Szerda Üstökön ragadni az alkalmat Jövedelem a falusi turizmusból Miskolc (ÉM - Udvardy József) — A falusi turizmus bővítésének esélyeiről, a házi vendégfogadás­ból származó jövedelmek megter­emtésének, növelésének lehető­ségeiről cserélték ki gondo­lataikat a szakemberek, a pol­gármesterek, s az érdeklődők a közelmúltban. Az esemény híre talán nem keltett különösebb iz­galmat, ám a fórum résztvevőinek váratlanul magas száma jelzi, az érintettek üzletet szimatolnak. Lapunkban számtalanszor fog­lalkoztunk már ezzel a témával. Mások és mi is lelkesen soroltuk egy-egy falusi hét, vagy vikend eltöltésének lelket-testet el­bűvölő örömeit, gazdasági hasz­nát. A falusi turizmus ügye azon­ban egyhelyben toporgott, mint egy dönteni képtelen, bizonytalan ember. A megyei önkormányzat Idegen- forgalmi Hivatalában, Miskol­con, úgy vélik, most itt a soha visz- sza nem térő alkalom a házi vendégfogadás fundamentumá­nak lerakására, a későbbi gyor­sabb fejlődés lehetőségeinek megteremtésére. Nemcsak Bor- sod-Abaúj-Zemplénben, hanem az egész országban létrehoz­hatók, majd kiépíthetők a falusi turizmus feltételei. Ötlet, el­szántság és akarat híján persze dugába dőlhet ez is, s nem mel­lőzhető a kitartás sem. A gazdá­nak egy jó adag türelemre is szük­sége van, hiszen ebből az üzletből nem vagyonosodhat meg egyik évről a másikra. Mondhatják, ez a gondolat nem más, mint sokszor elpufogtatott frázis, de lebegjen előttünk, az osztrák paraszt példája. Ausztriában, az osztrák gazdálkodó isten háta mögötti portáján sem adták eleinte egymásnak a kilincset a ven­dégek. De amint a zsúfoltságtól, a zaklatottságtól, a tömegköz­lekedéstől, a forgalmi dugóktól el­gyötört városi turisták fel­fedezték az éles levegő, a vad­regényes táj, a csend és a sajnos már csak részben érintetlen ter­mészet örömeit, egyre többen ko­pogtattak a vidéki házak ajtaján. Megértjük, hogy a más elfoglalt­sághoz szokott falusiaknak ké­nyelmetlen idegent befogadni a házba, s kellemetlen lehet eset­leges okvetetlenkedésük. Azon­ban a vendégfogadás is egy szak­ma, amelynek fogásai elleshetők Falusi vendégfogadó Hernádvécsén Fotók: Fojtán László a szomszédtól, elsajátíthatók a gyakorlatban. A turista kész­pénzzel fizet, s ha nem is olyan észvesztőén magas ez az összeg, de segítségével talán átvészelhe­tő a gazdaság talpra állásáig tartó időszak. Akár el is unhatták már a jóta­nácsokat, így az Idegenforgalmi Hivatalban szerzett információk alapján az eddigiekhez hoz­zátesszük: a falusi turisták foga­dása 300 ezer forint bruttó jö­vedelemig adómenetes. Nem szükséges hozzá a vállalkozói iga­zolvány beszerzése, ám az alkal­mazkodóképesség, a vendég- szeretet nem nélkülözhető. Ma már törvény szabályozza, hogy a falusi turizmus kiépítésére megkülönböztetett figyelmet kell fordítani és támogatás is igényel­hető, pályázat útján. Tavaly az Országos Idegenforgalmi Hivatal 258 igénylőt támogatott a falusi turizmus feltételeinek megte­remtésében. Megyénkből 20-an, Füzér községből pedig 7-en ré­szesültek a támogatásból. Ebben az évben is elkészítik a falusi tur­isták fogadására vállalkozó gaz­dák katalógusát, s az „Utazás 93” kiállításon, március végén, Bu­dapesten külön figyelmet for­dítanak az idegenforgalom falusi formájára. Nem beszéltünk még a világkiállításról, amelynek ren­dezvényeihez éppen Zemplén is szívesen kapcsolódna saját, helyi programjaival. E szándékukról a pályázatot már elküldték. Az Idegenforgalmi Hivatalban el­mondták : nemcsak a márkás au­tón érkező külföldit, hanem az esetleg vonattal, autóbusszal utazó hazai üdülővendéget is meg kell becsülni. Pénzükből nem fut­ja luxusszállodára, sőt még az egyszerűbb motelre sem, ám ha - próba, szerencse alapon - eljön romantikus tájainkra, biztosan megszereti a falusi vendéges­kedést. A következő évben, egy másik faluba visszatér. Ismerő­seinek, barátainak elmeséli ked­vező, vagy rossz tapasztalatait. Az Alföldre, a rónára pedig innen a hegyekből indulhatunk el or­szágot látni, emberi kapcsola­tokat teremteni. Csak üstökön kell ragadnunk a kínálkozó alkal­mat. A törvény a fogyasztót és a piacot védi Ráthy Sándor Mit tehet a vásárló, ha a termék hibájából adódóan tetemes kár éri: felrobban például a televízió­ja, kigyullad a lakása, s benne ég minden vagyona. Napjainkban bírósághoz fordulhat, s a polgári peres eljárás során megpróbál­hatja érvényesíteni anyagi kár­térítési igényét. Ez az eljárás azonban meglehetősen hossza­dalmasnak ígérkezik, s nem sok sikerrel kecsegtet. A fejlett nyu­gat-európai országokban azon­ban van egy másik lehetőség is: a vevő a termékfelelősségi törvény segítségével rövid úton elérheti azt, hogy a hibás termék gyártó­ja vagy importálója kártalanítsa őt. Katona Kálmán (MDF) és Lotz Károly (SZDSZ) két évvel ezelőtt kezdett hozzá a magyar termék- felelősségi törvény tervezetének kidolgozásához. A két parlamen­ti képviselő napjainkban a mun­ka végére ért, s törvényjavaslatát a T. Ház elé teijesztette. A leendő törvény lényegéről őket kérdez­tük. A termékfelelősségi törvény be­vezetése minden érintett ország­ban nagyléptékű műszaki és biz­tonságtechnikai fejlődéssel járt együtt - szögezte le Katona Kál­mán. így a képviselő szerint hosszú távon a magyar gaz­daságnak jelentős előnye szár­mazik abból, ha nálunk is beve­zetik a termékfelelősség jogintéz­ményét. A leendő törvény lénye­ges eleme: ha a fogyasztó bizonyí­tani tudja, hogy kára a termék hi­bája miatt következett be, akkor a gyártó köteles megtéríteni a megfelelő összeget. Ennek követ­keztében a gyártók valószínűleg nagyon komolyan veszik a biz­tonsági előírásokat, s igyeksze­nek minél jobb terméket előállí­tani. A tervezet másik lényeges eleme az export- és importügy­letekkel kapcsolatos. Ma ugyanis csak a hazai exportőrökre igaz az, hogy kiszállítás előtt alaposan megvizsgálják a terméket, meg- felel-e a vevő ország biztonsági, minőségi és egyéb előírásainak. Az importőr és a külföldi szállító mar jóval könnyebb helyzetben van, hiszen tudják, hogy Magyar- országon nincs termékfelelősségi és fogyasztóvédelmi törvény. így akármilyen silány árucikket is beszállíthatnak illetve forgal­mazhatnak hazánkban. Még olyat is, amelyet Nyugat-Eu- rópában nem vettek meg, mert az ottani importőr nem meri vállal­ni a súlyos anyagi következ­ményekkel járó kockázatot. Erre rengeteg példa van, s ha nem aka­runk Európa szemetes dombjává válni, akkor gyorsan tenni kell vé­delmünk érdekében - hallhattuk a képviselőtől. A tervezet ki­mondja: a külföldön gyártott ter­mék által okozott kárért mindig az importáló felel. A vevő ugyan­is nem tudja felelősségre vonni például a távol-keleti gyártót azért, mert kárt okozott neki az onnan behozott termék. Katona Kálmántól megtudtuk azt is: a tervezet minden előállított ter­mékre vonatkozik, s hatálya ki­terjed a feldolgozott élelmisze­rekre is. Kérdésünkre válaszolva Lotz Károly kifejtette: nagyságrendi becslések szerint milliárdos ká­rok származnak abból, hogy Magyarországon nincs termékfe­lelősségi törvény. Az angol ter­mékfelelősségi törvényt például három évvel ezelőtt vezették be, s ekkor készítettek egy hatásvizsgálatot is. Megállapítot­ták, hogy a törvény nagymérték­ben növelni fogja a sziget-ország versenyképességét, s ugyanez várható a mi esetünkben. Lotz Károly úgy véli, ma a feldolgozott élelmiszerekkel együtt 15-20 százaléknyira tehető a gyenge minőség, a termékfelelősségi törvényben rögzített elveknek meg nem felelő árucikkek aránya. A képviselő állítása szerint a tör­vénynek pozitív hatása lesz az im­portra is: személyesen több poten­ciális importőr megkereste már a képviselőt, s érdeklődött, mikor lép életbe a törvény. Lotz Károly ebből arra követ­keztet, hogy a külföldi gyártók és importőrök tisztában vannak az­zal, milyen következményei lesz­nek rájuk nézve a törvénynek. / Állástalanok reménye Sátoraljaújhely (ÉM) — Sá­toraljaújhelyen, és a városkör­nyékén már közel ötezer, egészen pontosan 4680 regisztrált állás- nélkülit tartanak nyilván. A munkanélküliségi ráta 20 % fölé nőtt, s ez az arány már magasabb a megyei átlagnál. A szakembe­rek prognózisa szerint azonban az elhelyezkedési esélyeket tekintve már kedvező jelek is mutat­koznak a városban. A foglalkoz­tatási szempontból meghatározó Elzett-Certánal nagyobb terme­lésbővülés várható, s a közel­múltban elfogadott térségi fej­lesztési kormányprogram is bi­zonyára gazdasági élénkülést in­díthat el, amelynek következté­ben szintén mérséklődhet a mun­kanélküliek száma. A város köz­gyűlése a csütörtöki ülésen tár­gyal a térség foglalkoztatási hely­zetéről. Barcikai Csendes Lovag Kazincbarcika (ÉM-BG) — A kazincbarcikai Csendes Lovag amerikaiul Silent Knight névre hallgat, és felépítését tekintve kí­sértetiesen hasonlít egy szá­mítógépes betörésjelző-rendszer- re, annál is inkább, mert az. Nagy Gábor rendőr alezredes, a kazinc­barcikai városi rendőrkapi­tányság vezetője taglalja a náluk több mint egy éve üzemelő szer­kezet előnyeit:- A történet ott kezdődött, hogy mint bárhol másutt a megyében, a mi térségünkben is a vagyon el­leni bűncselekmények az össz- bűnelkövetések hetven száza­lékát jelentették. Ennek lo­kalizálására pedig megfelelő technikai felszereltség hiányá­ban a mi rendőri állományunk nem volt elég. Felmerült az igényünk a korszerűsítésre, ami találkozott is az Állami Biztosító szakembereinek az igényével, akik sokallták, hogy igen sok eset­ben kell fizetniük, mégpedig je­lentős összegeket. Országszerte elteijedőben van a technikai vé­dekezés jónéhány formája. Ren­geteg kft. alakult erre a célra, amelyek mintegy árnyékként működnek a rendőrség mellett. Értendő ezalatt, hogy felszerelik a berendezést, kapják érte a pénzt, és esetleges riasztások al­kalmával értesítik a rendőrséget. Ezt a szisztémát átvéve és némi­leg módosítva összefogott az ÁB, a helyi önkormányzat, a Contsys kft. valamint a kapitányságunk. A kvartett első három tagja adta össze a szükséges anyagiakat, mi pedig ingyen és bérmentve a kapitányság ügyeletén üzemel­tetjük a gépet, elvégre ez a dol­gunk.- Mitől csendes lovag a Csendes Lovag?- Attól, hogy nem csap felesleges zajt, magyarán: behatol a betörő az objektumba és általában fel van készülve, hogy ha riasztó van, akkor iszonyú vijjogás kezdődik, ami azzal jár, hogy viszonylag jó esély kínálkozik az odébb állásra. A Csendes Lovag esetében más a helyzet. Behatol a betörő, a riasztórend­szer ezt észleli, minden vijjogás helyett itt az ügyeletén jelzi, melyik objektumban, mikor történt az illegális cselekedet, a helyszínrajzon jelzi, az adott pil­lanatban melyik helyiségben tartózkodik a bűnelkövető, mi pedig irányítjuk a járörkocsit. A betörő gyakorlatilag nem tudja, hogy mi már tudjuk. Egy ilyen géppel közel tízezer ob­jektumot tudunk megfigyelés alatt tartani, tehát elméletileg egész Kazincbarcikát le tudjuk fedni. Ezt igazolja az a tény is, hogy meg­szűntek a közintézményekbe tör­ténő betörések a városban, csak egy kirakatbetörés történt az ÁÉÉSZ-nál, de ott is tetten értük az elkövetőket.- Mi a helyzet a magánlakások­kal?- Kapacitásunk még akad, termé­szetesen magánlakások védelmét is vállaljuk. Nem éppen filléres mulatság, de nem is hatalmas összeg a riasztó felszereltetése.

Next

/
Thumbnails
Contents