Észak-Magyarország, 1993. február (49. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-17 / 40. szám

2 ÉSZAK-Magyarország Országban-Világban 1993. Február 17., Szerda---------JEGYZET--------­^ % Gyöngyösi Gábor Valamikor, abban a bizonyos - egyre többek által visszakívánt rendszerben, amelyet egyre kevesebben neveznek már „átkosnak”, ha elégedetlen volt az ember sorsával, szépen vette a kalapját és emigrált. Persze mindig nyugat felé - s meg sem fordult a fejében, hogy oda szökjön, ahol a mára megszépült em­lékű társadalmi berendezkedésnek ma­gasabb fokát építették. Mi több, az emigrálni szándékozó - ha nálunk van még ilyen egyáltalán - most sem szökne arra, mert bármit kotyog locsog itthon össze-vissza, azért nem ment el a józan esze. Sőt, most már nyugat felé sem megy, hisz nem mondhatja magáról, hogy po­litikai menekült. Illetve hát mondhat­ja, de tudja, hogy úgy sem hisznek ne­ki. Maradt volna hát a gazdasági, meg az etnikai menekült státus, de ezt már nem emigrációnak, hanem migráció­nak hívják, amolyan legújabbkori népvándorlásnak, amelynek az iránya a fene tudja miért, megint csak a nyu­gat. „Kelet felé, csak a zsizsik vándo­rol” - írtam volt egykor, nem eléggé elítélhetően még akkor, amikor megha­ragudhattak volna rám emiatt, de nem haragudtak, mert akkor ez volt a köz­hangulat. Most más. A migráció most már ko­moly gond a világban, nem véletlenül tartják éppen Budapesten a II. minisz­teri konferenciát e tárgyban. Számos ország és több szervezet képviselői gyűl­tek össze megtárgyalni, mit lehet ten­ni e téren, hogyan kellene megakadá­lyozni ezt a sok kellemetlenséget okozó emberáradatot. Előre megmondom - semmit. A migráció, meg az emigrá­ció között az a különbség, hogy az el­ső bármikor megismételhető. Sőt a gya­korlat azt mutatja, hogy féláron is el lehet követni. - Jön a keleti polgár, egy darabig jól érzi magát, majd kiáll egy kis herce-hurcát, amíg állami pénzen szépen hazatoloncolják. Bizonyos országokban a migráció „hogyan térjünk ingyen haza külföld­ről” elnevezésű össznépi mozgalommá kezd átalakulni. Bányászsztrájk Moszkva (MTI) — Földalatti éhségsztrájkot kezdett kedden 350 bányász a vorkutai szén­vidék vorgasorszkajai bányájában. A dolgo­zók nemrégiben „népi igazgatót” választot­tak, akit viszont a bányavezetés megrágal- mazása címén őrizetbe vettek és azóta is fogva tartanak. / ESZAK-magyarország Főszerkesztő: Nagy Zoltán Főszerkesztő-helyettesek: Hajdú Imre, Priska Tibor Rovatvezetők: Nagy József (társadalompolitika), Szarvas Dezső (gazdaság), Filip Gabriella (kultúra), Doros László i sport), Laczó József (fotó) Telefonok: Központ: 341-611. Titkárság: 341-888, Társadalompolitikai szerkesztőség: 341-894, Gazdaságpoliti­kai szerkesztőség: 341-601, Kulturális rovat: 341-611 /239, Sportrovat: 341-700, Fotórovat: 341-611/207, Levelezési rovat: 341-866 Kiadja: az Észak-Magyaroiszág Lapkiadó Kft. Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. 3527, Budapesti szerkesztőség: Inform Stúdió, Budapest (ISB), 1054, Budapest V., Báthory u. 7. III. em. 8. Telefon: 11M475. Szerkesztőség vezető: Görömbölyi László Hírügynökségek: Magyar Távirati Iroda (MTI) Associated Press (AP) Felelős kiadó: Thomas Koch és Nagy József Ügyvezető igazgatók: Veres Mihály és Horváth Ferenc Postacím: Miskolc, Pf.: 178. Telefon: 341-817. Telefax: 341-817. Hirdetésfelvétel: 3532. Miskolc, Széchenyi u. 15-17. Telefon: 341-893. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlap­kézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál /HELÍR/, Budapest V., József nádor tér 1.1900, közvetlenül, vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR Posta­bank Rt. 219-98636, 021-02799 pénzforgalmai jelzőszámra. Az előfizetés dija egy hónapra 298 forint. Egy negyedévre 894 forint. Félévre 1698 forint. Egy évre 3216 forint. Az árak az áfát nem tartalmazzák. Az árus példányok ára minden nap egységesen 14,80 forint. Index: 25 655. ISSN 0133-0357. Nyomás: Inform Stúdió Kft., 4002. Debrecen, Balmazújvárosi út 11. Telefon: (52) 13-101. Felelős vezető: Szabó Tamás ügyvezető igazgató Elsődleges célunk az EK-tagság A menekültügyi konferencián Antall József tárgyalt a német szövetségi belügyminiszterrel Budapest (MTI) — Antall Jó­zsef miniszterelnök kedden fo­gadta Rudolf Seiters német belügyminisztert. A találkozón a felek kölcsönösen nagyra érté­kelték a két ország kapcsolat- rendszerét. Antall József hangsúlyozta a német-magyar politika, gaz­dasági és pénzügyi együtt­működés fontosságát. Kifejtette:, elsődleges célunk, hogy az Eu­rópai Közösség teljes jogú tag­jaivá váljunk még ebben az évezredben, - addig is kihasznál­va a társulási szerződés kínálta lehetőségeinket. A kelet-közép­európai térség helyzetének át­tekintése során a kormányfő rá­mutatott a délszláv-háború je­lenlegi és várható veszélyeire, továbbá kitért a Baltikummal kapcsolatos kérdésekre is. A visegrádi csoporttal kapcsolat­ban Antall József kiemelte, hogy azt politikai együttműködő klub­nak tekintették az alapítók. A két- vagy többoldalú együttmű­ködésnek is jó alapul szolgál, biz­tosítja a külgazdasági kapcsola­tok erősítését, kiegyenlíti az ide­iglenes hátrányokat az Európai Közösséggel való társulás kö­vetkeztében is. A politikai menekültek befo­gadásával kapcsolatban meg­tartjuk a nemzetközi jogi és hu­manitárius kötelezettségeinket, de határozottan fel kell lépni az illegális bevándorlással, az em­bercsempészéssel szemben, és közös intézkedéseket kell hozni a nemzetközi bűnözés terjesz­kedésének megakadályozására. Rudolf Seiters szövetségi belügy­miniszter biztosította a kor­mányfőt arról, hogy a mene­kültkérdés kezelésében is számíthatunk Németországgal való együttműködésre. Bősi helyzetkép Brüsszelben Brüsszel (MTI) — Kedden dél­előtt a tárgyalások végső le­zárása jegyében megkezdődött a bősi vízlépcső sorsáról immár ne­gyedik hónapja zajló három­oldalú tárgyalássorozat újabb fordulója Brüsszelben. A Martonyi János külügyi ál­lamtitkár vezette magyar delegá­ció abban a reményben ült ismét - Pozsony kérésére az eredetileg kitűzött időponthoz képest egy héttel később - a szlovák kollé­gákkal és az EK Bizottsága képviselőivel asztalhoz, hogy ezúttal valamennyi vitás kérdést valamilyen formában sikerül majd lezárni. Az előrejelzések szerint késő estébe nyúló meg­beszélések napirendjén ezúttal is alapvetően két kérdés szerepel: a Hágai Nemzetközi Bíróságnak benyújtandó közös alávetési nyi­latkozat véglegesítése, illetve a bíróság döntéséig tartó időszakra szóló úgynevezett ideiglenes víz­gazdálkodási rendszer pontos meghatározása - ez utóbbi lenne hivatott rögzíteni az öreg Duna- mederbe visszajuttatandó víz mennyiségét. Az alávetési nyilat­kozat szövege gyakorlatilag már készen áll, eddig (lapzártánkig - a szerk.) azonban nem sikerült megállapodni beterjesztésének feltételeiről: a szlovák fél min­denáron a második kérdésben való megegyezéstől tette függővé a bírósághoz fordulást, magyar részről viszont elfogadhatat­lannak tartják ezt az „árukap­csolást”. Az ideglenes vízgaz­dálkodási rendszer ügyében az EK Bizottsága a legutóbbi fordu­lóban kompromisszumos javasla­tot terjesztett be, amely évsza­koktól és a vízállástól függően változó mennyiségű víz visszajuttatására kötelezné a szlovák felet. Magyar részről jelezték, hogy megvan a készség a javaslat elfogadására, a szlovákok azonban mindeddig még nem válaszoltak. „Kupátlanul” ­az új választásra készülve Bonn (MTI) — „A minden oldal­ról szorongatott miniszterel­nököt, Antalit” már csak a közeledő választások érdeklik, s egy „áramvonalas, teljesen en­gedelmes csapat”, ezért mentette fel posztjáról az „önfejű” Kupa Mihályt - írta a düsseldorfi Han­delsblatt. A Frankfurter Allgemeine Zeitung a pénzügyminiszter tá­vozását: egy szétmorzsolódási folyamat kezdetének tartja, amely a jövő évben a választá­sokon új összetételű többségbe torkollhat. A szerző szerint kezd kirajzolód­ni a szabaddemokratákból, a fi­atal demokratákból és a koráb­bi reformkommunistákból álló lehetséges koalíció, a kormányfői poszt várományosának pedig Németh Miklós tűnik. Mindkét lap olyan független személyi­ségnek, „egy racionális és ideo­lógiamentes gazdaságpolitika letéteményesének”tartja Kupát, amilyet a mostani kormány úgy­mond már nem volt képes el­viselni. Antall József viszont „a látványos tisztáldozattal” ked­vező kiindulási feltételeket kíván teremteni a választásokra, „Ku­pa nélkül a kormánynak köny- nyebb lesz tovább kitolni a szük­séges népszerűtlen gazdasági in­tézkedéseket, talán a választá­sok utánra”. Antall politikai problémája most az, hogy párt­ja, a Magyar Demokrata Fórum is csak korlátozott mértékben tudja támogatni, mert - a német újságíró szerint - a demokrata fórum alig több már választási érdekszövetségnél. „Mint Bu­dapesten mondják, régi magyar nehézség, hogy miként lehet a parttalanná váló nacionalizmust károk nélkül beépíteni az ország politikai rendszerébe. Ez több­nyire a gazdasági s a társadalmi kérdések elhanyagolásával tör­tént”. Német segítség Ukrajnának A fokozatos integráció érdekében Kijev (MTI) — Németország minden segítséget megad ahhoz, hogy Ukrajna fokozatosan integ­rálódhasson az európai gazdasá­gi és politikai struktúrákba, mert az európai stabilitás egyik fontos tényezőjeként értékeli ezt az 52 milliós országot - jelentette ki kedden, kijevi sajtóértekez­letén Klaus Kinkel. A német al- kancellár és külügyminiszter ugyanakkor nem hagyott kétsé­get afelől: Bonnban továbbra is szorgalmazni fogják a START-1 szerződés mielőbbi ratifikálását illetve az atomsorompó-egyez­ményhez való csatlakozást. A megbeszélések után több fontos egyezményt írtak alá. A német alkancellár bejelentette továbbá, hogy Bonn egymilliárd márkás segélyt szavazott meg a cserno­bili katasztrófa leginkább érin­tett három országának. Kenyér nincs, csak aknatámadás Szarajevó (AP) — Hétfőtől Sza­rajevóban gáz- és olajhiány mi­att leállt a város utolsóként üze­melő péksége. Vasárnapi termelését, a mintegy 2500 cipót kórházaknak szállí­tották. Szarajevó legnagyobb kórházá­nak azonban egynapi szükség­lete 4 ezer vekni kenyér, a me­nekülteket befogadó központok pedig további tízezret igényel­nek. A város már negyedik napja nem hajlandó szétosztani az ENSZ-től kapott élelmiszert, tiltakozásul amiatt, hogy a szerbek által kö­rülzárt Kelet-Boszniába nem jut­nak segélyek Cerska térségében mintegy 200 ezer muzulmán várja az ENSZ segélykonvoját, amelyet szerb milicisták tartóztattak fel. A bosnyák kormány hétfőn közölte, hogy a köztársaságban az ellenőrzése alatt álló terü­leteken tavaly árpilis óta 134 208 ember, közülük 1634 gyermek vesztette életét vagy tűnt el. Feltartóztatott jugoszláv uszályok Kijev (AP-Reuter) — Az ukrán hatóságok a Duna torkolatánál fekvő Izmail kikötőjénél fel­tartóztattak öt jugoszláv uszályt, amelyek kukoricát és lábbelit szállítottak Oroszországba, hogy onnan kőolajjal megrakodva tér­jenek vissza. Az ukrán elnök cáfolta, hogy ola­jat adtak volna el Szerbiának és Montenegrónak, és hangsúlyoz­ta: bizonyítékaik vannak arra, hogy német cégek nem tartják tiszteletben a világszervezet gaz­dasági szankcióit. Reni kikötőjében egy Pana­mában bejegyzett tartályhajót is feltartóztattak, mivel rakomá­nyát - háromezer tonna gázola­jat - Szerbiának szánták. Növekvő munkanélküliség Prága (AP-DJ) — Csehország­ban januárban 23 ezerrel emel­kedett a munkanélküliek száma és elérte a 158 ezret. Az országban az év első hó­napjának végén 3,01 százalékos volt a munkanélküliek aránya. Ez a mutató lényegesen ked­vezőbb, mint a szomszédos Szlo­vákiában. Ott ugyanekkor hivatalosan már 11,23 százalékos volt a munka- nélküliség. Tavaly decemberhez képest 1993 első hónapjában a legnagyobb arányban Prágában emelkedett a munkanélküliek száma, de or­szágosan így is a fővárosban a legalacsonyabb a munkanélkü­liség, 0,51 százalékos. Közel-Kelet békéjéért Washington (MTI-Panoráma) — Warren Christopher amerikai külügyminiszter ma hivatali ide­jének első külföldi útjára indul, hogy megkísérelje feléleszteni a béketárgyalásokat. Ellátogat Izraelbe, Szíriába, Egyiptomba, Szaúd-Arábiába, Jordániába és Kuvaitba, talál­kozik a palesztinok képviselőivel is. Az 1991-ben nagy amerikai (és szovjet) nyomásra megindult tárgyalások Izrael és arab szom­szédai között eddig nem hoztak érdemi haladást, december kö­zepe óta pedig szünetelnek. Az Izrael elleni terrorista akciók, majd a válaszintézkedések - köztük 415 palesztin deportálása- lehetetlenné tették a folytatást. Washington abban bízik, hogy áprilisban összeülhet a kö­vetkező forduló.

Next

/
Thumbnails
Contents