Észak-Magyarország, 1993. február (49. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-02 / 27. szám

2 ÉSZAK-Magyarország OlíSZÁGRAN-VlLÁGBAN 1993. Február 2., Kedd — PARLAMENTBEN----­N apirend előtt Budapest (MTI) — Király B. Izabella (MDF) napirend előtti felszólalásával kezdődött az Országgyűlés plenáris ülé­sének hétfői munkája. Mivel a képviselő­nőt az MDF frakciója nem támogatta hoz­zászólási szándékában, az elnöklő Szabad György a jelenlévő honatyákat megsza­vaztatta: meg kívánják-e hallgatni Király B. Izabellát. A képviselő asszony - aki szokásához híven atillát viselt - a budapesti Döbrentei téri atrocitás kapcsán a tömegkommunikáció felelősségét taglalta. A sajtó szerinte az események kapcsán le akarta járatni a nemzeti szellemű magyar iijúságot és őt - Király B. Izabellát - is. Állítása alátámasz­tására a képviselő asszony az újságokban megjelent cikkeket és a médiumok híradá­sait idézte, majd megállapította: az elmúlt 45 évben az ország hazugságban élt, ezért szinte csoda, hogy létezik nemzeti szellemű magyar ifjúság. - Ezekkel a fiatal embe­rekkel beszélgetni kellene, megvitatni a programjukat, és a felnőtteknek, a politi­kai pártoknak el kellene gondolkodni, hogy vajon teljesítik-e kötelességüket az ifjúság­gal szemben - mondotta, majd védelmére kelt az apródoknak, akikkel az elmúlt év októberének utolsó napjaiban találkozott a Parlament előtt. Jószándékú, megté­veszthető, kirekeszthetó fiataloknak nevez­ve őket, akiket - mint mondta - ma az októ­ber 23-án, a Kossuth téren történtek bűn­bakjainak kiáltanak ki. Boross Péter belügyminiszter kért ezt kö­vetően szót, hogy felidézze az elmúlt napok két eseményét. A Döbrentei téri atrocitás kapcsán hangsúlyozta: az ott is megjelent horogkereszt - amelynek jegyében millió­kat gyilkoltak, és amelynek része volt ab­ban, hogy Magyarország elvesztette sza­badságát - nem védhető országunkban. A másik esemény, amelyre a belügyminisz­ter kitért, Kőbányán történt, ahol meg­szúrtak egy 17 éves lányt. A kislány úgy gondolja, hogy azért bántották, mert zsidó, és emiatt már többször zaklatták. Boross Péter elmondta, hogy ez utóbbi állításról a rendőrség illetékesei nem tudnak, a nyo­mozás az ügyben azonban folyik. Végezetül ismételten megerősítette: Magyarorszá­gon vallási, faji megkülönböztetés nincs, a hatóságok ebben a szellemben tevé­kenykednek, és súlyának megfelelően ke­zelik ezt a kérdést. EFTA-egyezmény Genf (MTI) — Genfben hétfőn parafálták az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) és Magyarország között kötendő szabadkereskedelmi egyezmény szövegét. Az okmányt a két küldöttség vezetője lát­ta el kézjegyével, a megállapodást ta­vasszal írják majd alá. Az eseménnyel kapcsolatban Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere sajtó- értekezletet tart kedden - tájékoztatott a minisztérium sajtóosztálya. Főszerkesztő: Nagy Zoltán Főszerkesztő-helyettesek: Hajdú Imre, Priska Tibor Rovatvezetők: Nagy József (társadalompolitika), Szarvas Dezső (gazdaság), Filip Gabriella (kultúra), Doros László (sport;, Laczó József (fotó) Telefonok: Központ: 341-611, Titkárság: 341-888, Társadalompolitikai szerkesztőség: 341-894, Gazdaságpoliti­kai szerkesztőség: 341-601, Kulturális rovat: 341-611 /239, Sportrovat: 341-700, Fotórovat: 341-611/207, Levelezési rovat: 341-866 Kiadja: az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. 3527, Budapesti szerkesztőség: Inform Stúdió, Budapest (ISB), 1054, Budapest V., Báthory u. 7. HL em. 8. Telefon: 111-4475. Szerkesztőség vezető: Görömbőlyi László Hírügynökségek: Magyar Távirati Iroda (MTI) Associated Press (AP) Felelős kiadó: Thomas Koch és Nagy József Ügyvezető igazgatók: Veres Mihály és Horváth Ferenc Postacím: Miskolc, PC: 178. Telefon: 341-817. Telefax: 341-817. Hirdetésfelvétel: 3532. Miskolc, Széchenyi u. 15-17. Telefon: 341-893. Teijeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlap­kézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál /HELIR/, Budapest V., József nádor tér L 1900, közvetlenül, vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR Posta­bank Rt. 219-98636, 021-02799 pénzforgalmai jelzőszámra. Az előfizetés díja egy hónapra 298 forint. Egy negyedévre 894 forint. Félévre 1698 forint. Egy évre 3216 forint. Az árak az áfát nem tartalmazzák. Az árus példányok ára minden nap egységesen 14,80 forint. Index: 25 655. ISSN 0133-0357. Nyomás: Inform Stúdió Kft., 4002. Debrecen, Balmazújvárosi út 11. Telefon: (52) 13-101. Felelős vezető: Szabó Tamás ügyvezető igazgató / Allampolgárbarát gazdaságpolitikát Az NDSZ markáns politizálásra törekszik Budapest (ISB - D.A.) — Köz­gyűlésünk programot alkotott és új választmányt választott - mondta Pozsgay Imre a Nemzeti Demokrata Szövetség elnöke azon a sajtóbeszélgetésen, ame­lyet az NDSZ egy nappal köz­gyűlését követően rendezett Budapesten. Hangsúlyozta, ez az esemény is a parlamenti vá­lasztásra való készülődés jegyé­ben zajlott, hiszen az NDSZ min­denképpen be szeretne jutni az országgyűlésbe. Ez a közgyűlés egy határvonalnak is tekinthető, mivel a párt mostantól fogva - a szervezés és a programalkotás után - már az aktív, nyilvános politizálás útjára kíván lépni. Nem a hangerővel, hanem a mondanivaló markáns megfogal­mazásával kívánnak az érdeklő­dés középpontjába kerülni. Programtervezetükben leszöge­zik: a Nemzeti Demokrata Szö­vetség a nemzeti érdekek kép­viseletének és a társadalmi be­rendezkedés ügyének elkötele­zett, mértéktartó nemzeti közép­pártja kíván lenni. Magyar- ország jövőjét nem lehet arra az önző és igazságtalan elvre épí­teni, amely az ország gyors kapi- talizálódása jegyében a közva­gyont egy szűk vagyonos réteg kialakítására fordítja, a nép na­gyobb részével pedig megfizetteti a rendszerváltás árát. A nemzeti demokraták a pi­acgazdaság hívei, amelyben az állam szerepe a gazdálkodás kereteinek meghatározása, a tár­sadalom érdekeit sértő szél­sőségek kialakulásának megaka­dályozása. Új gazdaságpolitikára töreksze­nek, amely vállalkozásbarát, a belső piacot védő, keresletösz­tönző, ugyanakkor állampolgár­barát, mert az embert magát ál­lítja gazdaságpolitikai céljainak középpontjába. Az NDSZ célul tűzi ki olyan nemzetközi egyez­mények elérését, amelyek lehe­tővé teszik az adósságszolgálat terheinek jelentős csökkentését. „Markáns” megfogalmazás az is, amit Bős ügyében mondanak: szerintük a dunakiliti duzzasz­tómű kísérleti üzembe helyezése megóvhatná a Szigetközt a „c” változat okozta ökológiai ka­tasztrófától és egyértelműen mu­tatná a jószomszédi együtt­működésre való törekvést. Emel­lett nem győzték hangsúlyozni: az NDSZ nem vízierőmű-párti, pusztán a kisebbik rosszat akar­ja.Bíró Zoltán társelnök egy kérdésre válaszolva kifejtette, hogy az ország első közjogi méltóságát a népnek kellené megválasztani. Hatáskörében ez erősítené a köztársasági elnök legitimitását. Ugyanakkor a köztársasági el­nök és a miniszterelnök viszo­nyában olyan helyzetet szük­séges teremteni, amiben nem a kancellári, hanem a végrehajtói hatalomnak kellene dominálni. Háborús történet Volgograd: Maxim Kosik orosz veterán eszmecserét folytat Ger­hard Dengler német veteránnal a sztálingrádi csata befejezésének 50. évfordulóján. Mindketten részt vettek a döntő csatában. A szovjet rendszer idején az ilyen találkozók lehetetlenek voltak, de most. a korábbi ellenfelek nyíltan vitatkozhattak életük fontosabb momentumairól. Fotó: AP A felvételi tárgyalás nyitánya Magyar - orosz megállapodás Budapest (MTI) — Együtt­működési megállapodást írtak alá az Orosz Föderáció Szövetsé­gi Kamarája és a Magyar Gaz­dasági Kamara képviselői. Tolnay Lajos, az MGK elnöke az MTI érdeklődésére elmondta, hogy az egyezmény keretében az orosz-magyar kereskedelmet elő­segítendő vállalati információk és üzletember-delegációk cseré­jére kerül sor a két szervezet kö­zött. A Magyar Gazdasági Kamara ve­zetése foglalkozik azzal a gondo­lattal, hogy moszkvai kirendelt­ségét Szentpétervárra telepíti. Ennek oka, hogy az orosz fővá­rosban a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának kirendeltsége révén megfelelő üzleti információkhoz lehet jut­ni. Nem mondható el mindez azonban az Orosz Föderáció Szö­vetségi Kamarájának 50 regio­nális szervezetével kapcsolatban. Az MGK elnöksége ezért is fon­tolgatja, hogy a szentpétervári régióba teszi át kirendeltségét, erősítse a regionális kap­csolatokat. Erről az MGK ügyvezetés hama­rosan döntést hoz. Márciusban egyébként a szent­pétervári Business Club üzlet­ember-delegációja Budapestre érkezik. Horn - Davosban Párizs (MTI) — Horn Gyula, az MSZP elnöke volt az egyik meg­hívott előadó azon a tanácskozá­son, amelyet a svájci Davosban, a világgazdasági fórumon tar­tottak vasárnap este. A tanácskozás témája az volt, hogyan lehet összeegyeztetni a közép- és kelet-európai államok­ban végbemenő gazdasági áta­lakítást a szociális követel­ményekkel. Az MSZP elnöke mellett a tanácskozáson meghívott előadó volt Hanna Suchocka lengyel és Václav Klaus cseh miniszterel­nök. A Neue Zürcher Zeitung hétfői számában a davosi fórummal foglalkozva azt írja, hogy a közép-európai országokban „haj- nalodik”, a gazdaságban, a négy közép-európai ország, Magyar- ország, Lengyelország, Cseh­ország és Szlovákia képviselői ál­talában derűlátóan ítélték meg a gazdaság kilátásait, viszont a fel­lendüléshez azt tartják szük­ségesnek, hogy a Nyugat az ed­digieknél jobban nyissa meg pi­acát áruik előtt, mivel az egyko­ri szovjet és KGST piac összeom­lása miatt nem tudnak érdem­leges exportot lebonyolítani ebbe a térségbe. Brüsszel (MTI) — A tizenkettek külügyminiszterei Brüsszelben formálisan is megnyitották a tel­jesjogú taggá válást célzó tár­gyalásokat az EK illetve Auszt­ria, Finnország és Svédország között. Az ünnepélyes esemé­nyen a három tagjelölt-állam külügyminisztere röviden ismer­tette, hogy országa mivel kíván hozzájárulni a közösség egé­széhez, s egyúttal kifejezte remé­nyét, hogy a csatlakozásra még 1995 végéig sor kerülhet. Amint az a hétfői formális meg­nyitón is elhangzott, a tárgyalá­sok kiinduló alapelve, hogy a „jelölteknek” változatlan for­mában el kell fogadniuk a már létező közösségi rendelkezéseket és a maastrichti szerződés tel­Budapest (ISB - Sinka Zoltán) - Óry Csaba személyében új elnö­ke van a Liga Szakszerveze­teknek. Első nyilatkozatában ki­jelentette: mindaz, ami eddig történt a szakszervezeti mozga­lomban, a nagypolitikához kötő­dött, az eredmények pedig egy ma már többé-kevésbé lezárható korszak eredményei. Most azon­ban a tényleges érdekvédelmi munkán a sor - erőteljesebbé, ha úgy tetszik: radikálisabbá kell tenni a munkahelyeken folyta­tott tevékenységet, hiszen a munkavállalók kiszolgálta­tottsága egyre nő. Egyes elemzők éppen a Liga nö­vekvő radikalizmusától tarta­nak. Az új elnököt első saj­tótájékoztatóján az újságírók szinte másról sem faggatták, mint az irányváltás várható káros hatásairól - a még meg jes csomagját, beleértve a tervbe vett közös pénz, illetve a közös kül- és biztonságpolitika a vál­lalását is. Ugyancsak kötelező érvénnyel bír majd az újonnan érkezőkre nézve az EK valamennyi nem­zetközi szerződése, csakúgy, mint a leendő Európai Unió min­den, majdan születő közös hatá­rozata is. A „hármak” (megelőlegezve a hasonló tárgyalói státust Norvégiának is: a „négyek”) ál­tal óhajtott 1995-ös határidő csak abban az esetben lesz tartható, ha még idén vala­mennyi közösségi országban lezárul a maastrichti szerződés ratifikálása. sem szilárdult szakszervezeti megegyezés összeomlásának a veszélyéről, a kormány és a szakszervezeti mozgalom közöt­ti vékony palló összeroppanásá­ról. De Óry Csaba igyekezett mindenkit megnyugtatni: a Liga továbbra is az marad, ami volt. Kiszámítható és megbízható partner mindenki számára. Sokakat mégis Forgács Pálnak, a szakszervezeti mozgalom nagy öregjének, a Liga „szellemi atyjának” és első elnökének gesz­tus értékű lépése döbbentett meg. „Pali bácsi” nem fogadta el a neki szánt tiszteletbeli elnöki posztot, mondván, a küldöttgyű­lés érdemtelenül bánt a vezetés­ből távozókkal. Ez a lépése, ha más nem is, min­denképpen megnehezíti majd az új elnökség dolgát. Kiszámítható radikalizmus Norvég rekord Stockholm (MTI) — Norvé­giában a munkanélküliség re­kordmagasságot ért el. Jelenleg 186 ezer fő, az aktív ko­rúak 8,7 százalékának nincsen munkája. Csupán az utolsó hó­napban újabb 15 ezer fő vesz­tette el munkahelyét és mostan­ra Norvégia is felzárkózott azon országok közé, amelyek nem tudnak minden munkaképes ál­lampolgáruk számára foglalkoz­tatást biztosítani. 1993-ra a hi­vatalos becslések a tavalyinál 10 ezerrel több munkanélkülivel számolnak. Elbocsátott légió Bukarest (MTI) — „Becsület, Méltóság, Demokrácia és Igaz­ság” néven megalakul Bukarest­ben a Ceausescu-féle titkos- rendőrség, a Securitate és a je­lenlegi titkosszolgálat, belügy­minisztérium „eltávolított, hát­térbe szorított, kompromittált vagy más módon szenvedő” tagjait tömörítő szervezet - legalábbis erre a célra hozott létre szervezőbizottságot Ghe- orghe I. Ivascu volt Securitate- tiszt. A sajtónak átadott közlemény szerint a bizottság „célja olyan erős szervezet létrehozása, amely minden törvényes eszközzel küz­deni fog mindazon struktúrák felszámolásáért, amelyek a katasztrofális romániai helyzetet okozzák és fenntartják”. A hírről az Evenimentul Zilei, a legnagyobb példányszámú román napilap számol be - és közli a volt szekusok bizottságának te­lefonszámát is. Hadifoglyok sírjai Moszkva (MTI) — Első ízben tették közzé a nyugat-szibériai Kemerovóban azoknak a külföl­di hadifoglyoknak a névsorát, akik a második világháború ide­jén, illetve azután vesztették életüket a körzetben. A listán hatezer név szerepel. Az ITAR-TASZSZ jelentése szerint a Kuznyecki-medence szén­bányáiban 1943 és 1950 között német, japán, román és osztrák hadifoglyok tízezrei végeztek kényszermunkát. Hatezren közülük nem élték túl az embertelen körülményeket, az éhezést és a hideget. Az elhunyt hadifoglyokat a körzet 30 temetőjében temették el. Az elhanyagolt sírokat a ter­vek szerint most rendbe hozzák, és emléktáblával jelölik meg. Horvát fegyverkezés Belgrád (MTI) — Horvátország az utóbbi másfél évben a fegy­vervásárlási tilalom ellenére, titkos csatornák révén kiterjedt fegyverkezési programot hajtott végre. A Tanjug szerint a horvát hadse­reg létszáma 105 000 fő, és 9 dandárra oszlik. A parancsnoki testület nagyob­bik része az egykori jugoszláv néphadsereg tisztjeiből áll. A köztársaság szárazföldi had­serege 300 harckocsival - T-54, T-55, T-72 és M-84 típusúakkal - rendelkezik, s ezek többségét szintén a néphadseregtől zsák­mányolták, míg más részét kül­földön szerezték be. Ugyanez vonatkozik a 380 páncélozott szállító járműre, a 2500 páncéltörőre, továbbá a páncélozott és gyalogsági erők támogatására szolgáló 820 tüzérségi fegyverre. A horvát hadsereg leggyöngébb pontja a légierő: éppen ezért a legtöbb pénzt e fegyvernem fej­lesztésére fordítják. A légierő 25 MiG-21-es, 40 lég­csavaros harci gép és 24 - zö­mében felfegyverzett - helikopter fölött rendelkezik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents