Észak-Magyarország, 1993. február (49. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-11 / 35. szám
1993. Február 11., Csütörtök Gazdaság E SZAK-Magyarország 7 Sok hűhó semmiért Mályi (ÉM-FJ) — Sajtótájékoztatóra hívta az újságírókat Mályi község önkormányzati testületének MDF-es és független képviselőcsoportja február 8-án. Mint Bobák Miklós, magyar demokrata képviselő bevezetőjében elmondta, az összejövetelt a televízió kettes csatornáján január 28-án bemutatott - szerintük egyoldalú - műsor tette szükségessé, melyben a polgármester és a lakosság mondta el véleményét a községben dúló belviszályokról.- Az akkori nyilatkozatokat követően a műsor szerkesztői egyoldalúan a polgármester kálváriájáról beszéltek, ami a tények félremagyarázása. így például Kota Gyula képviselőtársunknak egyetlen egyszer sem került a testület elé telekvásárlással kapcsolatos írásos kérelme. A Mikola Tamást, illetve vállalatát, az Agrokert ért támadások, miszerint ő nem a községet, hanem munkaadóját képviseli, szintén nem helytállóak. Véleményünk az, hogy bárki bárhol lesz képviselő és munkavállaló, sohasem fogja tudni a kettőt szétválasztani. A tóparti strand általam való bérleménybe vétele kapcsán sem hangzott el az, hogy a későbbi árverés során 210 ezer forintnál hagytam abba a licitet. Mit szól mindehhez dr. Zelei Zoltán, a község független polgármestere? Hatályos jogszabályokra hivatkozva, hivatalos dokumentumokat bemutatva támasztotta alá korábbi állításait.- A kamattámogatások szétosztása során a képviselők igenis maguknak szavazták meg a legmagasabb összegeket, s amiről még nem esett szó: Hubert és Tóth képviselők suttyomban, a hivatalos utat megkerülve iratkoztak föl a hetvenes telefonlistára. Bobák Miklós írásban benyújtott kérelméből világosan kiderül: 70 ezerért akarta megkaparintani - nem csupán a strandot - a fél tópartot. A televízióban való szereplésről csak annyit, a tévések megegyeztek a képviselőkkel, hogy beszélgetnek, ám ók később közölték: mégsem kívánnak nyilatkozni. A találkozó végén a polgármester még bejelentette, hogy Falugyűlést hív össze, ahol a választópolgárok előtt védi majd meg önmaga igazságát. ________ B enzinből kevesebb Miskolc (ÉM) — Januárban jelentősen csökkent a üzemanyagfogyasztás, az elmúlt év első hónapjához képest. A MÓL Rt-nßJ elmondták: az idén januárban 70 ezer tonna motorbenzint értékesítettek, 27 százalékkal kevesebbet, mint 1992 januárjában. Az áremelkedés egyébként tavaly es az idén is mintegy 4 forint volt ebben az időszakban. Az idei csökkenő fogyasztásnak egyik valószínűsíthető oka, hogy sokan- bizonyára átmenetileg - leállították gépkocsijukat. A gáz- és tüzelőolaj eladas lú százalékkal esett vissza, ezen belül minden bizonnyal a gazolajfelhasználás csökkent nagyobb mértékben. Különösen érzékelhető a visszaesés Borsod-Abauj- Zemplén megyében.__________ M érnökképzés Mezőtúr (MTI) — Új szakokkal bővül az agrárgépész-képzes a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőtúri Mezógazdasagi Gépészüzemmérnöki f óiskolai karán, amely a közelmúltban ünnepelte alapításának harmincadik évfordulóját. Az 1993-ban induló új tanévben megkezdik a környezetgazdálkodási mérnökképzést, bevezetik az alkalmazott számítástechnikai, a marketingpénzügyi és gazdálkodói képzést. A főiskola továbbképző tanfolyamokat is szervez; felsőfokú képesítést ad például az információrendszer-programozó és a tavasszal induló vállalkozó menedzseri kurzus. Befektetési társaság alakult Kárpótlási jegy száz százalékért Ezt kárpótlási jegyért nem - csak készpénzért Miskolc (ÉM) — Az arra jogosultaknak még mindig csak elenyésző része vehette kézbe kárpótlási jegyét, éppen ezért érdekes és vonzó lehet az a befektetési forma, mely szerint a kárpótlási jegyet részvényre lehet cserélni. Ugyanis a földárverések után rengeteg papír kerül a szövetkezetek tulajdonába. Ezekatéeszek már nem a klasszikus modell szerint működnek (hiszen átalakultak), hanem fő feladatuk a vagyon hatékony működtetése, a profitorientált termelés. A dilemma ugyanaz, mint a kistulajdonosoknál, hogy tudniillik, mi legyen a kárpótlási jegyekkel? Tőzsdei befektetésnél, vagy gépvásárlásoknál a már kialakult 72-77 százalékos árfolyam miatt a termelőszövetkezetek könyvelésében is jól kimutatható lenne a vagyonvesztés. Kárpótlási jegyekkel is lehetne jó üzleteket kötni, ehhez azonban jóval többre lenne szükség, mint amennyi kárpótlási jegyet a szövetkezet birtokol. Erre az alapgondolatra épül a Nelson Consulting Kft. ötlete. A székesfehérvári székhelyű angolmagyar tulajdonban lévő cég pénzügyi tapasztalata és a mezőgazdasághoz való kötődése adta azt az ötletet, amit úgy is fogalmazhatnánk, hogy „sok kicsi sokra megy”. Ez persze nem új, de kárpótlási jegyekre egyelőre az azokat jóval névértéken alul felvásárlók alkalmazzák. A Nelson-cég viszont egy befektetési társaság létrehozását tervezi. Ennek lényege, hogy a termelőszövetkezetek kárpótlási jegyeikkel apportként szállhatnak be az Agrár Befektetési Társaságba. S ami fő: a kárpótlási jegyeket 100 százalékban számítják be az apportáláskor. Ók nem kívánják egy szövetkezettől, hogy összes kárpótlási jegyét erre a célra fordítsa, de talán minden téesznek megér egy-két millió forintot az ügy. Terveik szerint 80-200 millió forintos alaptőkével működnének, s a székesfehérvári mellett egy debreceni központot is létrehoznának hasonló céllal. Az Agrár Befektetési Társaság a szövetkezetek által kis tételben birtokolt kárpótlási jegyeket koncentráltan képes felhasználni, ezzel előnyösebb helyzetbe kerül az értékesebb ingatlanok, vagyonértékű jogok megszerzésénél. így frekventált helyen lévő üzlethelyiségek bérleti jogának megszerzésénél részvények vásárlásával biztosítani tudja tagjai számára azt, hogy a 100 százalékos kötvényérték valóban any- nyit, vagy többet éljen. A társaság tagjai számára különféle szolgáltatásokat is nyújt: például váltó- és hitelközvetífps, export-import finanszírozás, vagyonértékelés, privatizációs és jogi szaktanácsadás. Hitelkonszolidáció más feltételekkel Miskolc (ÉM) — A Pénzügyminisztérium döntése alapján két lényeges ponton módosultak a hitelkonszolidáció feltételei. Nevezetesen: pontosították a kamatfeltételeket és díjfizetési kötelezettséget állapítottak meg a konszolidációban résztvevő bankok számára. Ismeretes, hogy a bankok a Pénzügyminisztériummal és a Magyar Befektetési Részvénytársasággal (MBF Rt.) kötött tavaly december végi megállapodás alapján eladhatták úgynevezett „rossznak” minősített hiteleiket. A pénzügytechnikai eljárás indításakor, az előszerződés megkötésekor még nem volt teljesen tisztázott néhány feltétel. (A bankok számára egyebek között ezért is áll nyitva a lehetőség, hogy a végleges szerződést a feltételek pontos tisztázása után, legkésőbb ez év március 10-ig kössék meg.) Az előszerződés megkötésének idején az érintettek nem ismerték pontosan a kamatfeltételeket. Nem volt tisztázott, hogy a hiteleket azok járulékaival, vagy csupán a tőke összegén kell figyelembe venni. A Pénzügyminisztérium mostani döntése alapján a tőkeösszeg után kapott kötvény kamatát a 90 napos kincstáijegy átlagkamatához kötik, a járulékok, azaz a kamatok után kapott kötvények kamata pedig fele akkora mértékű. A másik lényeges változás, hogy a mostani döntés alapján a hitelkonszolidációban résztvevő bankoknak és az érdekelt takarékszövetkezeteknek - költségeik terhére - díjat kell fizetniük. A díjfizetési kötelezettség maximális mértéke nem lehet több mint a hitelkonszolidációval kapcsolatos kamatkiadások fele. Az pedig, hogy melyik bank, illetőleg pénzintézet mennyi díjat fizet, az akcióban való részvételi arány határozza meg - mondotta végezetül Kovács Álmos, aki közölte: ezek a feltételek a még tavaly év végén eladott „rossz” követelésekre vonatkoznak. Ismeretes, hogy kormányhatározat alapján megkezdődött a kereskedelmi bankok portfóliójá- nak állami segítséggel történő tisztítása, azaz a hitelkonszolidáció. A hitelkonszolidáció egy olyan háromoldalú megállapodás alapján történik, amelyben a résztvevők az állam részéről a PM és a MBF Rt., mint a követelések vevői, illetve a kereskedelmi bankok, mint eladók. Az eljárás során a magyar állam képviseletében az MBF Rt. veszi át az előzőleg rossznak minősített hiteleket a kereskedelmi bankoktól. A vételár két részből áll. Azt az MBF Rt. hitelszerződésenként 100 forinttal, illetőleg az állam hosszú lejáratú értékpapírral fizeti. Az állam az MBF Rt.-n keresztül a hitel fejében államkötvényt ad a kereskedelmi bankoknak. Az államkötvény 20 éves lejáratú, bemutatóra szóló, az adós, azaz az állam számára visszavásárlási jogot biztosító, forgatható, nem nyilvános kibocsátású értékpapír. Az átvett hitelköveteléseket az MBF Rt. az illetékes tulajdonosi, államigazgatási, pénzintézeti szervezetekkel egyeztetve vagyonkezelésbe továbbadhatja, értékesítheti, átütemezheti.---------JEGYZET----------W tyotey áfao* Dr. Réthly GyULA Nem azért mondom, de bizony kínos, ha az embernek - pláne felelős beosztásban - valami olyasféle álláspontot kell védelmeznie, amivel ő maga sem ért egyet. így történt a legutóbbi Ablakban. A műsorban Körösi országgyűlési képviselő úr, a Földművelési Minisztériumból Raskó közigazgatási államtitkár úr a kenyér jövőbeni árának alakulásáról szóltak. A képviselő úr helytelenítette, hogy 400 ezer tonna gabona exportját utólag 40 ezer tonna behozatali kényszer követi, hogy a kenyérellátásban ne legyenek zavarok. Az államtitkár úr pedig előbb a piacgazdaság szabad törvényeinek könnyed felemlegetésével repítette a nézőt egyik ámulatból a másikba. De a képviselő úr is résen volt, s a 19gabonaipari vállalat egymástól független piaci manővereit korántsem tartotta olyannyira piacinak, minthogy azokban a főrészvényes minden esetben az állam, vagyis a manőverek egy és ugyanazon szent akaratnak a függvényében állanak. Mit lehet ilyen esetben válaszolni?Raskó úr érvei szerint a behozatal nem hozza magával a kenyérárának jelentős emelkedését. Ellenérv: a gabona belföldi forgalmazási ára kb. 8 és 11 ezer forint körül mozog tonnánként, ezzel szemben ugyanezért külföldön mintegy 15 ezer forintot kell fizetnünk. így aztán azért, hogy egyes gabonaipari vállalatok némi dollárhoz juthassanak, eladták a gabonát, a Földművelési Minisztérium pedig mivel nem mérte fel az ország kenyérgabona igényét, nem állította le az exportot. Mindezekért pedig a lakosság, a fogyasztó fizet majd. A képviselő úr iménti érveire az államtitkár úrnak nem volt érdemi válasza, csupáncsak kényszeredetten valamiféle elosztási problémákra hivatkozott. Kínos helyzetéből csak a műsoridő lejárta mentette meg. Bizony, kínos volt, nagyon kínos. ÁRFOLYAMOK Budapest (MTI) — Harmincnégy üzletben összesen 107,0074 millió forint forgalmat bonyolított le tegnap a Budapesti Értékpapírtőzsde árfolyamértéken. A részvények forgalma (15 kötés) névértéken 0,4800 millió forintot, árfolyamértéken számolva pedig 0,6270 millió forintot tett ki. Kárpótlási jegy í Forrás MTI ÍSB Co Nexu*. Első B«*er H«m Yort. Brok#„ Pakett Bróker | ✓ <4-MM!!Uj-M? r—i:i7» ■ \ : : fejü-l "**■*;*** i t* ?74 — tőzsdei eladásiátlagár-görbe ■ nem volt kötés v minimális vételárajánlat a brókercégektől a a brókercégek maximális eladásiár-ajánlata ■t i'tn r i-ft'i » i i i-Tt-n t i i"t i t t i t l l > 1-t 52 N S 8 S S "* “ “ Tőzsde Index (ideiglenes) február 10-én: 730,94 +-3,01 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. február 10. Valuta Deviza Pénznem Vétel Eladás Vétel Eladás Angol font 119,73 Ausztrál dollár 50,43 Belga frank11 247,01 Dán korona 13,32 Finn márka 14,26 Francia frank V 15.05 Holland forint 45,29 tritont 1 - 123.92 Japan yen* 69,27 Kanadai dollárig 66,36 Kuvaiti dinár 271,55 Nemet márka 50,96 Norvég korona 12,02 Olasz líra** 55,06 Osztrák sch.* 724.27 Portugál esc.* -86,23, Spanyol peseta* 71,55 Svájci frank 55,07 Svéd korona 11,31 USA-dol!ár fi. 84,17 ÉCÜfKozos Piac) 99,22 122,53 121,49 57,67 56,75 251,67 248,87 13,58 13,43 14,66 14,43 15.33 15,18 46,15 45,67 .126,52 124,94 70,47 69,97 67,76 66,76 277,05 273,46 51,92 51,41 12,26 12,10 122,19 57,061 250,03 14,53 16,24? 45,89 mmi 70,27 67.KN 274,84 51,85 f 12,16 737,87 730,95 734,35 57,33 86,70 56^81 73,07 72,18 72,56 56,15 ' 55,65'5533* 11,57 11,39 11,45 85,73 84,65 85,05 101,18 100,08 100,58 A megadott számok 1 egységre értendők, forintban. *: 100 egység, **: 1000 egység
