Észak-Magyarország, 1993. február (49. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-11 / 35. szám
4 ÉSZAK-Magyarobszág Halló! Itt Bocs Nem Bős, hanem Bocs, Borsodban. Van már telefonunk, bekötötték. Hogy mennyibe került? Hát nem olcsó mulatság. De most már tudunk egymással kommunikálni, mert u- gye ez is fontos. Meg aztán, ha orvos, mentő, rendőrség, tűzoltóság igénybe vételére kényszerít az élet, tudunk élni a lehetőségekkel. Hogy örülnek-e az emberek? Nagyon. Boldogságtól és megelégedettségtől sugárzó arccal újságolták, hogy egészen modem készüléket kaptak. Igaz, a használata egy kicsit komplikált. Nem egyszerű az angol megjelölésű billentyűk között kiismerni magunkat. És hátra van még a memorizálás. Ezt is meg kell tanulni. A MATÁV két lehetőséget kínált a szerződésben: rendelkezési jogot, vagy 3 éves díj- kedvezményt. Mindenki döntött a saját belátása szerint. Hogy ez utóbbi - mármint a díjkedvezmény - mikor lép életbe, ma még bizonytalan. Annyi azonban bizonyos, hogy minden igényt és kényelmet kielégít. Azt szoktuk mondani, hogy megfizethetetlen, hogy minden pénzt megér. Feltéve, ha van rávaló. Lehet, hogy némelyek számára ilyen áremelkedések mellett valóban megfizethetetlen. Arról is illő számot adni, hogy rövid két esztendő alatt óriási léptekben halad falunkban az infrastruktúra kiépítése. Van vezetékes ivóvizünk, gázfűtés nagyon sok lakásban. A községi utak több szakaszon új burkolatot kaptak. A szemetet hetenként elhordják. És most itt a telefon. Az önerős fejlesztéshez 350-en adták hozzájárulásukat. Tagadhatatlan, hogy a bocsi önkormányzat Lippai Lajos polgármester elnöklésével már eddig is tette a dolgát a falu boldogulására. Csak így tovább a megkezdett úton! Murányi Kiss Barnabás Bocs Időt és hőfokot A miskolci Corvin utcában az időről kétszeresen tájékozódhatnak a járókelők, uayanis a mutatós óraszerkezetet hőmérővel is ellátták a kivitelezők.- Szerkesztői üzenetek Szirmai olvasónknak: Ha minden jól megy és július 15-ig megtörténik a műszaki átadás, már ebben az évben gázzal fűthetnek otthonaikban a szirmaiak is. Egyébként március 31-e a gázépítési tervek benyújtási határideje, amit pályáztatás, majd kivitelezés követ. A tavaszi lakógyűlésen - melynek időpontjáról értesítik a lakosságot - minderről bővebben szó lesz. * Bogdán Jánosné, Miskolc: Köszönjük véleményét. Gondolataival találkozhat lapunkban. * „Kismama” jeligére: A várandósági pótlék megelőlegezett családi pótléknak is tekinthető, hiszen a gyermek megszületésének hónapjától felváltja azt az azonos összegű családi pótlék. * Körömi olvasónknak: A pénzügyminiszter 33/1991. (XII.18.) PM rendelete nemcsak a televízió előfizetési díj megfizetése alól mentesülők köréről rendelkezik, hanem arról is hogy: „ha a díjfizetésre kötelezett bejelentési, illetve fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a díjat egyszeri 10 000 forint pótdíjjal együtt köteles megfizetni.” Levelezes 1993. Február 11., Csütörtök Eszak'Migymrszág, BODNÁR ILDIKÓ rovata Nem szégyellem, vállalom A rendszerváltás óta nagyon keveset hallani az úttörőmozgalomról. (Pedig van!) Talán azért, mert manapság minden cikis, ami a régi rendszerhez kötődik. A korábbi úttörővezetók közül is sokan behúzták a nyakukat, főleg azok, akik főállásban tevékenykedtek. A sajtó is inkább csak a cserkészekkel foglalkozik. S noha semmi bajom a cserkészekkel, mint régi úttörővezető, szeretnék néhány gondolatot elmondani. Azzal kezdem - még mielőtt bárki is megvádolna -, hogy soha nem voltam és most sem vagyok tagja egyetlen pártnak sem, de ha az lettem volna, akkor sem szégyellném, mert meggyőződésből tettem volna. Mint ahogy azt sem, hogy húsz éve vagyok út- törővezetó. Miért és mit is szégyelljek rajta? Azt, hogy míg más a hétvégi házát, butikját építgette, a Balatonba lógatta a lábát, addig én minden nyáron (ingyen) sátortáborba vittem a gyerekeket? Vagy azt, hogy míg más a tanítás után a krumplifóldjét kapálgatta és a nyulait etetgette, addig én (hülye) majd' minden délutánomat a gyerekekkel töl- töttem és vetélkedőt, versenyt és egyéb szabadidős programokat szerveztem nekik? Hát nem szégyellem! És közben egyetlen egyszer sem jutott eszembe, hogy ezzel a pártot szolgálom ki! A nyakkendő színébe és három sarkába sok mindent bele lehet magyarázni. Ez is hit kérdése, mint a- hogy az is, hogy egy korty bor és egy falat kenyér valakinek a teste. Nekem a piros szín egy a többi közül és nem magyarázok bele semmit. (Egyébként megsúgom, a zöld szín sem makulátlan.) Remélem elhiszik, hogy nem én , és nem is a gyerekek tehetnek arról, hogy negyven évig csak egy gyermekszervezet lehetett. Bár lett volna több és lett volna konkurencia. Mivel manapság csak a cserkészekről hallani, sokan azt hiszik, megszűnt az úttörőmozgalom. Kevesen tudják, de jelenleg is több mint ezer gyermekszervezet működik az Országos Úttörőszö- vetség keretein belül, ami 70 ezer gyermeket jelent. És ma már nincs semmiféle „központi” megkötöttség. Magunk választjuk meg a jelképeket, a programot és azt, hogy ki lehet tagja a szerve- zetnek. Mert eddig „fentról” elvárták, hogy 99,9 százalékos legyen a tanuló-úttörő arány, de most mi tettük fel olyan magasra a mércét, hogy csak az lehet tag, aki igazán kiérdemli. Például iskolánkban a 140 tanulóból most 35-en tagjai a szervezetnek. Persze hozzáteszem, a kollegák sem nagyon tolonganak, de nem is baj, csak az csinálja, aki szívesen és önként teszi. És hogy mit akarunk? Azt, mint eddig! Becsületes, hazaszerető, természetet kedvelő, egymást segítő, edzett ifjúságot, illetve o- lyan programokat, ahol a gyerekek hasznosan töltik el szabadidejüket. És semmi ideológia! Biztos vagyok benne, ha valamikor cserkész lettem volna, most velük szimpatizálnék. De engedtessék meg, hogy nekem az úttörő iránt legyen nosztalgiám. Mint ahogy azoknak a volt tanítványaimnak is, akikkel ha találkozom, mindig szívesen emlékeznek a régi táborokra, kerékpártúrákra, versenyekre és rendszerváltás ide, rendszerváltás oda azt mondják, jó volt úttörőnek lenni. Mező István földrajz-rajz szakos tanár ____________________Homrogd S zéchenyi ne álljon a vesztőhelyen Szó sincs róla, nevezetes helyet néztek ki a városházi szakemberek és a pesti művészek az 1994- ben felállítandó miskolci Széche- nyi-szobomak. Csaknem három évszázada még ott állt a vesztőhely, ahol 1698. Mindszentek havának 4. napján a miskolci hóhér pallossal lecsapta Kondai Kis Mihály miskolci főbíró fejét. Mi volt e rettenetes tett oka? Mai szó- használattal élve: tipikus koncepciós per, a tanácsbeliek jól megszervezett akciója. Egy kora őszi napon, 1698. szeptember 19-én lakomára hívta meg a főbírót egy jómódú gazda az avasi pincéjébe. Este kilenckor a főbíró jó hangulatban búcsúzott el a négy férfitől és egy csinos Orsik nevű asszonytól, a- kit Miskolcon azidóben „rosszhírű személynek” tartottak. Az Avas-alatti „Szepessy halastava partján újra összetalálkozott Orsik asszonnyal, aki a vacsoráról gyorsan utána sietett. A sötétben az asszony a főbírót a parti bozótba, egy rozzant kerítés tövébe húzta. A kerítés másik oldalán már ott várakozott a házigazda és három vendége, hogy tanúja legyen a paráznaságnak.” És a négy tanú másnap feljelentést tett! Az eljárás gyors volt, a vármegyei szék jóváhagyása után a főbíró fejét a Felső-város piacán - a tervezett Széchenyi-szobor helyének közelében - Miskolc hóhéra nagy nyilvánosság előtt lecsapta. Noha Tompa Mihály „A miskolci bíró” című költeményében a paráz- naság körülményeit másképp írta meg, a per iratainak a végzetes lakoma felel meg. Az ügyben tanúskodó pincegazda hivatalt kapott, Orsik asszonynak nem esett baja. Kondai, aki egyszerű származású volt, már nem volt többé akadály, hogy 1699-től ismét gazdag és nemes emberek legyenek a város főbírái. Visszatérve a hely jelenlegi fel- használásához: most ott egy öt lámpás, díszes kandeláber áll. Öt lámpa egy ötszögű emelvényen: ritkán adódó „tisztesség” egy hátrább helyezendő lámpaoszlopnak! Majd, ha (helyén) már ott áll Széchenyi és ércszemeivel mereven a Hunyadi u. 3. szám melletti üres-füves térre nézve látja, hogy nini, ott van egy tér! - akkor már későn lesz. Aztán majd újabb 300 év múlva olvashatják utódaink, hogy milyen koncepcióból fakadt a mai helyválasztás? Hacsak a közszemlére kerülő szobor helyéről a város lakossága és közgyűlése másként nem határoz. lg lói Gyula Miskolc Kenyeret a szánkból Ma már nemcsak a gyárakat, a földeket adjuk el idegeneknek, hanem a kenyeret is a szánkból (szánktól), hogy mások éljenek. Nagyon hiányolom, hogy nálunk nincs tervszerű gazdálkodás. Ez az oka annak, hogy egyes termékekből túltermelés van, ami gyakran gazdasági válsághoz vezet. így fordulhatott elő, hogy az elmúlt évben nagyobb mennyiségű kenyérgabonát exportáltunk, annak ellenére, hogy megvártuk volna az évi termést és megfelelő tartalékról gondoskodtunk volna. A miniszter urak arra hivatkoznak, hogy az országnak szüksége volt a pénzre. Úgy látszik, egyesek jobban éheznek a pénzre, mint a kenyérre, elfeledvén azt a szólásmondást, miszerint pénzzel nem lehet jóllakni. Jó lenne, ha az illetékesek végre levonnák a megfelelő tanulságot és a tandíjat nem a néppel fizettetnék meg. Pirigyi András Cigánd Korlát(lanul) Színhely Miskolc, Bajcsv-Zsilinszky utca, pár lépésre a Soltész Nagy Kálmán utcai forgalomirányító jeuőiámpáktól. Fotók: Fojtán László Emlékezés Görgey Artúrra Görgey Artúr születésének 175. évfordulója alkalmából a Magyar Tudományos Akadémia ünnepi megemlékezést tartott a Hadtörténeti Intézetben. Katona Tamás államtitkár és Kosáry Domokos professzor, valamint történészek, tudományos kutatók, igen értékes beszédeket mondtak az ünnepi megemlékezésen. Szépszámú hallgatóságot, teltházat vpnzott ez a nem mindennapos ünnepség. Görgey Artúr elvitathatatlan érdemeire világítottak rá a szónokok. Megismerhettük Görgey igazi arcát, valamint hősies harcát is ezekből az előadásokból, melyek 4 órán keresztül lebilincselték a hallgatóságot. Másnap, január 29-én, délután 14 órakor a Kerepesi temetőben kis ünnepség keretében került sor Görgey sírjának megkoszorúzására. A Miskolci Görgey Artúr 13. gyalogezred baráti közössége helyezte el a síremléken koszorúját, ugyanakkor a Magyar Ellenállási Szövetség keretei közt működő „Görgeysta” fegyveres ellenállók szintén elhelyezték koszorújukat a síremlékre, melyet 1935-ben a Miskolci 13. Görgey Artúr gyalogezred állított fel. Ä Mezőkövesdi Öregdiákok Baráti Köre, valamint az Ellenállók nevében dr. Sárközy Zoltán ny. fóle- véltárnok méltatta Görgey történelmi szerepét és érdemeit. Február 19-én ugyancsak Sárközy Zoltán tart előadást a Mezőkövesdi Öregdiákok Baráti Körének szokásos havonkénti „találkozóján” Görgey Artúrról a Keleti Károly utca 22. sz. alatt, délután 4 órakor. Minden érdeklődőt szeretettel hív és vár a baráti kör. Aradi Tibor ' ügyvezető elnök Szponzoroknak köszönik „Moccanj!” jelszóval hagyományteremtő játékos sportvetélkedőt rendeztünk január 30-án iskolánkban. Szponzoroknak levélben kerestük meg a hemádné- meti polgármesteri hivatalt, községünk üzemeit és vállalkozóit, akik anyagi hozzájárulásukkal segítették a verseny lebonyolítását. Szeretnénk köszönetét mondani azoknak, akik meghallgattak minket és támogatták ennek a vidám hangulatú délelőttnek a sikeres lebonyolítását. a Hernádnémeti Alt. Isk. tantestülete Hivatalért kopogtat a posta Az ÉM február 4-i számában „Rekviem egy postahivatalért” címmel megjelent írással kapcsolatosan álláspontomat az alábbiakban közlöm: A Csaba vezér utcai épület nem a Miskolci Postaigazgatóság kezelésében van, azt csupán bérlőként használja a hivatal. 1992 nyarán új tulajdonossal kötöttem szerződést, egyidejűleg az épület megvásárlását is kezdeményeztem, ez azonban - tekintettel arra, hogy más kedvezőbb ajánlatot tett - nem valósult meg. A jelenlegi tulajdonos f. év február 28-ig járult hozzá a postahivatal működéséhez, ezért egy, a térségben építendő szolgáltatóházban igyekeztem az elhelyezést megoldani. Mivel itt is csak bérleti jogot szerezhetünk, hosszú távon ez sem jelent megnyugtató megoldást. A tárgyalások kezdetén megkerestem a városi önkormányzatot egy bérbe vehető vagy megvásárolható ingatlan biztosítása érdekében, de választ ez idáig nem kaptam. Megállapítható tehát, hogy az épület eladása és ennek következtében a postahivatal bezárása minden erőfeszítés ellenére történt. Továbbra is keresem a megoldást a hivatal megnyitása érdekében, mivel a cél nem a szolgáltatások leépítése, hanem a mind színvonalasabb ellátás biztosítása. Kertész István igazgató
