Észak-Magyarország, 1993. február (49. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-10 / 34. szám

1993. Február 10., Szerda ......... ........— Abaúj tájain A csöndes nyugalom mögött Ajánlás Nepomuki Szent János védelmébe Felvidéki népfőiskola Encs (ÉM) — A hét elején Felvi­déki népfőiskola címmel kezdő­dött előadássorozat a Közművelő­dési Intézményekben. Legköze­lebb február 15-én Dr. Csorba Csaba beszél a Felvidék történel­méről és történelmi személyisé­geiről, majd március elsején a felvidéki várak, kastélyok, törté­nelmi-építészeti nevezetességek adják a témát. Március 8-án Gál Sándor kassai író a felvidéki ma­gyar irodalomról, majd 16-án Szabó Sándomé a vidék népmű­vészetéről, néphagyományairól beszél. Március 22-én Hubay László művelődéstörténeti elő­adását hallhatják az érdeklődők, 29-én pedig Kollár Péter, a Kassai Thália Színház igazgatója A felvidéki magyar színjátszás története, jelene, jelentősége a magyar kultúra és nyelv ápolásá­ban címmel tart előadást. Április 5-én Szepsiból Stibrányi Gusztáv jön el, hogy bemutasson néhányat a Szádelói-völgy mondái közül, míg 19-én a felvidéki táncokról, népzenéről szóló műsorban a Kassai Új Nemzedék Néptánc­együttes táncosai, valamint a Csámborgó népzenei együttes működnek közre. A programok délután fél ötkor kezdődnek. A népfőiskola záróeseménye má­jus 8-án lesz: Ez egésznapos prog­ram, melyre megyei, fővárosi mű­velődési szakembereket, illetve a határon túli magyarság képvise­lőit hívták meg. S terveznek egy tanulmányutat is a népfőiskola rendszeres hallgatóinak. ______ B ábos hétvége Aszaló (ÉM)—Mészáros Emőke bábtörténész, a budapesti Bábtörténeti Gyűjtemény vezető­je tart bábjátékos foglalkozást az aszalói iskola aulájában február 12-én, pénteken délután fél 1-től. A rendezvényre meghívták az abaúji tanítókat, napközis peda­gógusokat, óvónőket. A fogalalkozáson az egyszerűbb, kötetlen játékban is felhasznál­ható bábkészítést, bábos rögtön­zést tanulhatják meg az érdek­lődők. Ugyancsak ezen a napon az isko­la galériájában Varga János és Tutkovics György festményeiből nyílik kiállítás. Savas eső Abaújszántó (ÉM) — Stajzné Kender Ilona szakkörvezető az abaújszántói újság legutóbbi számában a savas esők hatásáról ír.: „A savas eső nemzetközi prob­léma, ezért nemzetközi megoldás­ra van szükség. Már az ötvenes években rámutattak a norvég tudósok a savas eső veszélyeire. Az abaújszántói Ilosvai Selymes Péter Általános Iskola 6. osztá­lyos tanulói a Környezet- és Természetvédelmi szakkör tagjai pályázat útján az ősszel arra vál­lalkoztak, hogy részt vesznek az Európai Légszennyezési Prog­ramban 12 ország tanulóival együtt. A szakkör tagjai egy hónapon ke­resztül mérték a csapadék meny- nyiségét, annak savasságát és az időjárási viszonyokat.. Az eső sav­szintje pH = 4 a leggyengébb sav­szint pH = 6 volt. A mérés eredmé­nyeit megküldtük a Norvég Ter­mészetvédelmi Társaságnak (NSCN), ott a szakemberek fel­dolgozzák az adatokat és az Eu­rópa 12 országából érkező érték összesítése után az eredmé­nyekről minden mérést végző cso­portot tájékoztatnak. Olyan ér­dekes és értékes információkhoz jutunk, melyek fontosak lesznek és amikkel szeretnénk felébresz­teni a figyelmet a környezetünk és az egészségünk védelmére. A szakkör és az iskola többi tanuló­ja pályázott az „egymillió fa az ezredfordulóra” a Magyar Kör­nyezetvédelmi Alap felhívására. Vállaljuk a fák elültetését, gon­dozását, ápolását. Célunk, hogy minél több fa dí­szítse községünket, javítsa kör­nyezetünket és pótolja a savas e- 8ők által elpusztult fákat.” Selyeb (ÉM-CsM) — A lassan delelójére érő Nap alig láthatott embert ezen a délelőtt. Talán haj­nalban lett volna némi esélye, de mikor az emberek keltek, ő még aludt. Azóta viszont kihalt az út, elhagyatottak a kertek. A gyere­kek az iskolában tanulnak, a fel­nőttek máshol dolgoznak, vagy házukba húzódnak a hideg elől. Csak a csendet ölelik a Cserehát halvány dombjai. Mindennapi kép ez Selyeben ép­pen úgy, mint Nyéstán vagy Abaújszolnokon. Kevesen marad­tak itt, hisz„ egyedül a sovány föld nyújt errefelé megélhetést. Vala­mikor egy község iskolájába jár­tak 54-en, most a három település Hubi József a „mindenttudó" műszerrel alig tölt meg egy iskolát. Regge­lente mindössze 79 abaújszolno- ki, nyéstai és selyebi gyerek vár­ja a becsöngetést. Pedig mindig jöttek új lakók a távozók helyére, de egy évnél tovább alig marad­tak. „Vándormadarak” - mondja róluk Hubi József, Selyeb pol­gármestere. Abaújszántó (ÉM) — Évszáza­dokkal ezelőtt lándzsával felfegy­verzett ulánusok védték az észak felé vezető kereskedelmi utat. Az ulánusok egykori abaújszántói laktanyáját később lakóépületté alakították. Vannak, akik Rákó- czi-házként is emlegetik az épü­letet, mert itt szállt meg egy éjsza­kára a fejedelem. A főtéren talál­ható klasszicista épületet a „70- es években felújították, és itt ren­dezték be a helytörténeti múzeu­mot. A múzeumi anyagot a község lakói és iskolás gyerekek segít­ségével a művelődési ház akkori vezetője, Czeglédy Károlyné gyűj­tötte össze. A múzeumba kerül­tek a paraszti életforma tárgyai, konyhafelszerelési tárgyak, bú­torok, régi szerszámok. Itt látha­tóak a nagymúltú abaújszántói csizmadia és fazekas céhek ter­mékei, szerszámai, okiratai. Az 1790-es években oly„ híres abaújszántói csizmadia céhről azóta könyv is született. Bakonyi Béla megírta Az Abaújszántói Csizmadia Ipartársulat 200 éves múltja című könyvét. Sajnos, a ki­adványt nem sokan ismerhetik, Az egykori laktanya udvara A csöndes nyugalom mögött azért ott vibrál a levegőben a tehetet­lenség dühe és félelme is. A mun­kanélküliség a többszöröse az országos átlagnak ezen az amúgy is elöregedő vidéken. „Mégis - me­séli a polgármester -, mikor meg­kezdődött a tornaterem építése, a vállalkozó eljött hozzám, hogy vannak-e munkanélküliek, mert neki kellene ember. Kiválasztot­tam a 7-8 legmegbízhatóbbat. Tudja mennyi maradt ott a fel­kínált, valamivel több, mint tíze­zer forintos fizetésért? Egy! Mert­hogy otthon is megkap majd„ ennyit segélyként! Hiába magya­ráztam, hogy annak is lejár az ide­je. Itt tizenegy hónapig biztos keresete van, utána meg erről a fizetésről kezdheti újra a munka- nélkülit, ha nem akad addig ál­lás, vagy nem viszi magával ez a főnök más munkákra is. De hiá­ba beszéltem. Közhasznú munkát pedig nem tudok mindenkinek adni.” Állandó munkalehetőség így csak néhány embernek akad. Például a tejbegyűjtés. Régebben ugyan 2- 300 tehén volt a faluban, most meg csak negyvennégy, de azért törődni kell a gazdákkal. És, mi­vel a tsz nem foglalkozik tejbe- gyújtéssel, a hivatal fizet egy munkást. Hogy olcsóbb legyen, el­hozzák a korpát a malomból, ide is kell egy ember, és a frissiben megépült a gázcseretelepre is. Ezen túl még a nemrégiben befe­jeződött vízvezeték-építésnél, vagy hasonló beruházásoknál ke­reshetnek némi pénzt azok, akik­re már nincs szükség a messze eső városok üzemeiben. De a beruházás kevés. A költség- vetésből jóformán csak az intéz­mények fenntartására futja Se­lyeben. Nagyobb léptékű fejlesz­tésre nem is gondolhatnak, csak ha támogatást is kérnek, és kap­nak hozzá. így maradnak a kis lépések, apránként próbálják job­pedig nagyon kevés község büszkélkedhet ilyen híres iparos társulással. A szerző az Iparosok Országos Szövetségének abaúj­szántói tagjaihoz fordult, hogy se­gítsék a könyv újbóli megjelente­tését. Ugyancsak az egykori ulá- nus laktanyában rendezték be a történetíró Jászai Pál és a híres eszperantista, dr. Kalocsay Kál­mán emlékszobáját. Mindketten Abaújszántó szülöttei, s nekik is köszönhető, hogy a települést nagyon sokan keresik fel. Az Abaújszántóhoz kapcsolódó híres emberek listája még bővít­hető lenne. A helyi újság legutób­bi számában Burkusné Széphal­mi Imola a település története kapcsán ír arról, hogy Abaújszán- tón élt és tanított Ilosvai Selymes Péter iskolamester, költő és ének­mondó. „ A helyi hagyomány sze­rint Ilosvai Selymes Péter Szán­tón egy szoba-pitvaros kis házban alkotta a Sokféle nevek magyará­zatja című versét. Ezt a kb. 250 soros művét 1568-ban Thury Far­kas Pál református lelkész kisle­ányának, Katalinnak a kereszte­lőjére írta.” De van némi kötődése Szántóhoz a magyar reneszánsz bá tenni a maradók, és a talán ide csábíthatok életét. Ezért ren­dezik meg minden évben (most február 18-án) az idősek napját, ezért költöttek több mint 300 e- zer forintot egy hordozható, ál­talános orvosi műszerre, ugyan­annyit a posta előtt álló két, cross­barba bekapcsolt nyilvános ké­szülékre. Ezentúl nem kell hát Szikszóra utazni egy EKG miatt, és nem kell hosszú perceket várni a kapcsolásra már idén sem, bár legkésőbb a jövő évben eljut Se- lyebre a telefonprogram. De töké­Selyebi dombok Fotók: Fojtón László létesíteni kellene a tévéadások vételét, mert a magyar adások is rosszul láthatók, kell egy derítő az iskolába, hogy ha már tor­natermük lesz, ne kelljen vécére sem kimenni az épületből, és itt van, restaurálásra éretten min­den vízi és szárazföldi molnárok védőszentjének, Nepomuki Szent Jánosnak a szobra is... nagy költőjének, Balassi Bá­lintnak is. Életrajzi adatai szerint ezen a környéken is voltak bir­tokai, és 1585. július 22-én itt kel­tezte Sövényházi Móricz Ba­lázshoz címzett levelét. Lenne hát bőven megörökíteni való, és nem csak a mai szántói- aknak van szüksége a múzeum­ra. Hogy az unokák is láthassák, kik is voltak az őseik, sürgősen fel kellene újítani az épületet. A ter­mek falán hatalmas repedések tá­tongnak, a gyönyörű boltozat megrepedezett, a tető beázik. Az önkormányzat számításai szerint legalább másfél millió forint kell a renováláshoz. Csak úgy tudják megállítani a pusztulást, ha vala­melyik pályázatukon legalább annyi pénzt tudnak szerezni, hogy már az idén kicserélhessék a tetőt, és aztán következhetne a teljes felújítás. Már a Műemlék- védelmi Hivatal szakembere is látta az épületet, aki szintén meg­erősítette, hogy nem szabad to­vább halogatni a felújítást, s ha egyelőre pénzt nem is tudott ad­ni, hiszen csak a pályázat továbbí­tása a feladata, de szakmai taná­csokkal segítette a szántóiakat. Tányérok és repedések Fotók: Dobos Klára Omladozó homlokzat ÉSZAK-Magyarország 5 -----------JEGYZET-----------­i »ttetadfeéét Dobos Klára Aki akart, pályázott. A szociális vál­ságkezelő program pénzügyi keretéből az encsi térségben lévő falvaknak is ju­tott valami kis pénz. Voltak önkormány­zatok, ahol konyhai eszközök beszerzé­sére, lakóházak felújítására, közhasznú foglalkoztatásra, földbérlő társulás ki­alakítására, mező- és erdőgazdasági eszközökre vagy szociális szolgáltató eszközre kértek - és többnyire kaptak - támogatást. Érdekes ez a szociális szolgáltató esz­köz kifejezés. Hogy mit takar, azt a lis­tán az igénylő falunév után zárójelbe tették. Van ahol kerékpárt. Ez az optimális szociális szolgáltató eszköz, hiszen enni nem kér. Sem zabot, sem benzint... Az ilyen eszközök másik típu­sa a gépkocsi, ami már jóval drágább, hiszen fenntartása is sokba kerül. A har­madik variáció a lovasszekér. Talán ez a legdrágább. Hiszen, ha a kocsi a ga­rázsban áll, nem kell neki energia, a ló viszont az istállóban is éhes. S bizony nem olcsó manapság a takarmány. Nekem mégis ez az élő szociális szolgál­tató eszköz a legszimpatikusabb. Mert, ha ezek a jószágok beállnak valamelyik istállóba, elfér melléjük néhány tehén is. Ha elfér melléjük a tehén, akkor szembe egy másik istállóban malacok­nak is lesz helyük. Ha van helyük a ma­lacoknak, jut abrak a baromfinak is. S akkor az egy igazi falusi udvar lesz, amelyik élelmezi a családot, a tejfeles­leg pedig a tejüzembe jut, a tejüzemnek lesz elég alapanyag, megszűnik a veszteség... Ez így persze nagyon szép és nagyon egyszerű. Ló és tehén ide vagy oda, a gond ott van, amikor a kistelepüléseken felszámolják a tejátvételi lehetőséget. S akkor elfogy a faluból a tehén is. Pedig a lovacskák biztosan szívesen átüget­nének a szomszéd falu tejcsarnokába néhány kannával a szekéren, csak lenne, aki hajtsa őket... Heraldikai baklövés Abaúji történetek (ÉM-DK) —A Jábróczki család nemességét a szepesi káptalan egy 1632. évi kiadvány­ban hitelesítette, amidőn ez oklevél szavai szerint „késmárk-várallyai Jábróczki Jób, régi osztálylevelekkel kétségtelenül bebi­zonyította - visszamenőleg az 1340. évig - leszármazását és nemességét. Elhitette, hogy régi dalmácziai nemes család, Jábródról származva, hol Lajos élt, kinek fia Benedek, ezé Gothard...” stb. A bizonyítékokhoz Zsigmond király 1411-ben Pozsonyban kelt levelét is mellékelték, melyben Jábróczki Benedek fiai, Albert és Lajos érdemei, vitézi tettei soroltatnak fel. Am ez az irat (becsületes nevén armalis) hamisítvány a XVI. század végéről vagy a XVII. elejéről. „Kétségtelenné teszi ezt nemcsak az ok­levélnek a Zsigmond korától elütő stílusa, különösen a címerleírásnál, hanem azon heraldikai baklövés is, amidőn 1411-ben két sisakot adományoztat a címerpajzsra, ho­lott ez ezen időszakban egyáltalán meg nem történhetett” - úja Csorna József Abaúj- Torna vármegye nemes családjai címmel 1897-ben megjelent könyvében. S aki hazudott egyszer, az hazudhat több­ször is, így a hamis oklevél kétségessé teszi a többi irat eredetiségét is. A család hiteles történetének kezdetét 1632-re teszi Csorna József. Ekkor a Jábróczki testvérek Szepesból Aba- újba költöztek, de egyiküket, Ádámot, Tö­köli kurucai 1681-ben elfogták, elhurcolták, hol előbb „csak” kínozták, végül le is fe­jezték. I. Leopold Bécsben 1700. március 12-én címerlevelet adományozott a lefejezett Jab- róczki Ádámnak és (le nem fejezett) fiainak. S ez új címert is jelentett. Ám a család ezu­tán is használta n kétes eredetű Zsigmond- féle címert, mert Jábróczki János pecsété (ő 1744-ben Abaúj megye szolgabírája volt), ezt a címert ábrázolja. A családnak nincse­nek mai leszármazottai.

Next

/
Thumbnails
Contents