Észak-Magyarország, 1993. február (49. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-09 / 33. szám
1993. Február 9., Kedd Környezetvédelem ÉSZAK-Magyarország 9 Megtisztult a főváros levegője Budapest (MTI) — Az időjárási viszonyok átalakulásával szombat óta kedvező változás történt a főváros légterében - tájékoztatta hétfőn reggel az MTI munkatársát az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat. A mérsékelt légmozgás ugyanis kisöpörte a ködös, erősen szeny- nyezett levegőt Budapestről, így most már harmadik napja azt mutatják a műszerek, hogy a nit- rogéndioxid, a kéndioxid, a szén- monoxid és a szálló por aránya nem éri el a levegőben a kritikus szennyezettségi határértékeket, amelyeknek túllépése szükségessé tenné a szmogriadó elrendelését. A hétfői meteorológiai előrejelzések továbbra is kedvező időjárási viszonyokat prognosztizáltak, így valószínűsíthető, hogy ezen a napon még a csúcsforgalom idején is legfeljebb megközelíti, de nem éri el a kritikus értékeket a légszennyeződés. ______ K ülönleges védelem Paks (MTI) — A Paksi Atomerőmű védelmének megerősítésére hivatott, különlegesen kiképzett rendőri egységet mutatták be a sajtó és a televízió munkatársainak Pakson, a szálláshelyen. A Neutron Beavatkozó Egység parancsnoka, Piros Attila rendőr őrnagy elmondta: nem kommandónak tartják magukat - bár tulajdonképpen mindazt tudják, amit a legjobb nyugat-európai kommandósok -, hanem veszélyeztetést megelőző és elhárító csoportnak, amelyik az atomerőmű sajátos követelményeihez igazodik. A Paksi Atomerőmű Rt. és a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság közötti szerződés alapján hozták létre: az atomerőmű adta az egység bázisának épületeit és a szolgálati lakásokat, míg a fenntartás költségeit a rendőrség álljaA parancsnok hangsúlyozta, hogy az atomerőműnek kezdettől van fegyveres belső őrsége és a bejutás az épületekbe is csak erős ellenőrzés mellett lehetséges, az objektum azonban állandó és felkészült külön alakulatot igényel. Amikor arra szükség van, természetesen bevetik a Neutron egységet más körzetekben is. ______ j reenpeace-akció ^thén (MTI)—A Greenpeace ne- ú környezetvédelmi szervezet ét tagja láncolta magát a kö- elmúltban az athéni parlament lőtt egy oszlophoz. Ily módon kariak tiltakozni a görög koránynak az olaj okozta környe- etszennyezéssel szembeni - szedtük - közömbös magatartása aiatt. A Greenpeace adatai sze- int évente több mint 100 ezer ton- ia olaj kerül a tartályhajókból a örög tengerekbe és mintegy 100 billió tonna olajat szállítanak eresztül az Égéi- és a Jón-ten- eren. „Egy, az Egei-tengeren be- övetkező nagy olajszennyezés usztító hatással lehet a tenger kológiai rendszerére és a helyi azdaságra. Senki sem hagyhat- 3 figyelmen kívül ezeket a következményeket. Nem látunk más megoldást, mint hogy csökkenem kell az olajszállítást és az lají'elhasználást”- nyilatkozták i környezetvédők. ____________ M érges gázzal fenyegetőznek Szarajevó (MTI) — Az észak- boszniai Tuzla iparváros védői ismét mérgező gázok és vegyi anyagok bevetésével fenyegetőznek. A boszniai rádió hétfői jelentése szerint a muzulmán és horvát védők vezérkara a döntést azzal indokolta, hogy a térségbe már egy hónapja semmiféle utánpótlás nem érkezik.- Döntésünk végleges és megmásíthatatlan - idézte a rádió a tuz- lai katonai vezetés nyilatkozatát, amely szerint a frontvonalak mentén azonnali hatállyal mér- gesgáz-tartályokat helyeznek el; az érintett térségek lakosságát tájékoztatják a lépésről. A lakosság nem hisz az üzemieknek Az 1987-es nagy környezetvédelmi beruházás, az elektrofilter Sajókeresztúr (ÉM - Lévay Györgyi) — Az újságból értesültek a sajókeresztúriak arról, hogy kertszomszédjuk, a Borsodi Er- ce'őkészítő Mű nehézfém-tartalmú hulladék égetésére, ártalmatlanítására készül. És bár a keresztúri munkavállalók 35 százaléka BÉM-alkalmazott, az emberek felháborodtak, hogy ismét a hátuk mögött döntenek fontos környezeti kérdésekről. Október 29-én összehívtak egy falugyűlést, annyian voltak, hogy alig fértek a terembe, hogy meghallgassák a BÉM igazgatóját, Tóth Lajost a témáról. Nos, nem jutottak konszenzusra. Balogh László Lajos keresztúri lakos az Észak-Magyarországhoz eljuttatott, az igazgatónak címzett nyílt levelében többek között a következőket írja:”...A nehézfémek kinyerését Ön (mármint az igazgató - a szerk.) úgy magyarázta, mint Mariska néném a lekvárfőzést. Itt van egy drága rézüst, gyermekeim, ne hagyjuk kihasználatlanul. Mariska nénémnek igaza van, de Önnek soha! A lekvár táplál és éltet, az Ön elképzelt terméke, még ha ólom nélkül is lenne, rettenetes életkatasztrófák okozója.” Elmaradt környezetvédelmi karbantartások A kohászatot ért sorscsapások nem kímélték a BÉM-et és a kerítésen belül lévő Kohászati Betételőkészítő Kft-t sem. Olyany- nyira, hogy júliustól mindkét cég felszámolás alatt áll. A felszámoló Reorg Rt.helyi megbízottja, Lip- pai István: - A felszámolási eljárást a magyar iparra ma túlságosan is jellemző körbetartozás tette szükségessé. Körülbelül annyival tartozik a két cég, mint amennyi a kintlévőségük. Voltak időszakok, amikor csak szakaszosan termeltünk és elbocsátások is voltak. A legnehezebb időszakokban egyszerűen nem jutott pénz a környezetvédelmi karbantartásokra. Nem tudtuk legyárttat- ni a tartalék alkatrészeket. Most, hogy a DNM fizetőképessége javult, a mi pénzforgalmunkban is javulás mutatkozik. Mostanra az ütemezett és a kiemelt karbantartások nagy részét elvéLippai István geztük. A porkibocsátás a környezetvédelmi hatóság paraméterein belül van.- Ez mennyi port jelent?- Százhúsz kilogrammot óránként. Régen milliós környezetszennyezési bírságot fizetett a BÉM, most százezres nagyság- rendűt. Hogy cukorgyár soha nem lesz az ércelőkészítőből, azt mindenki tudja.- Betegednek-e a portól az itt dolgozók?- Üzemorvosi szolgálatunk rendszeresen vizsgálja a dolgozókat, a Köjál pedig évente kétszer általános szűrést végez. Nem betegebbek az emberek, mint másutt, szi- likózisos megbetegedés nincs. Nedves kohászkodás a környezetért A BÉM a technológiája miatt soha sem állt a lakossági top-lista élén, most pedig hogy szóba került a nehézfém ártalmatlanítása, a „galvániszap”, határozottan haragszanak a környéken élők az ü- zemiekre.- A műszakiak évek óta dolgoznak azon, miként lehetne ártalmatlanítani a nehézfém-tartalmú hulladékot. Van már egy országos térkép, amely jelzi, hol, mennyi nehézfém található. Kétszázezer tonna van felhalmozva és ehhez évenként még 4-5 ezer tonnát kell hozzáadni. Van végleges tároló, van átmeneti tároló és vannak illegális tárolók, amelyeket természetesen a térkép nem jelöl. Az ártalmatlanítására Magyar- országon nincs technológia, ezen dolgozunk mi - mondja Barták László műszaki igazgató.- Volt egyszer egy sikertelen kísérletük. Bartók László- Egynapos, a hatóság által ellenőrzött kísérlet volt. Nem sikerült, azt a technológiát elvetettük. Elnyertünk ellenben a TDP-nél, az Égyesült Államok Kereskedelemfejlesztési Programirodánál egy 400 ezer dollárt érő pályázatot. Amerikában ugyanis megbízható, általánosan alkalmazott módszer van a nehézfémek ártalmatlanítására, illetve hasznosítására. A tanulmány első része elkészült, a kísérleteket most végzik.-Hol?- Amerikában. Nálunk egy grammnyi nehézfém nem található.- Miért kell kísérletezni, ha már egyszer kitalálták?- Mert honosítani kell az amerikai technológiát. A magyarországi gazdasági, környezetvédelmi valóságra kell adaptálni. Például azért, mert nálunk az ipari üzemek nem szelektíve gyűjtik a nehézfémet. Vegyesiszap van, minden együtt. Á kísérletek áprilisban befejeződnek. Egy nagy szellemi produktumról van szó.- Amennyiben a kísérletek sikeresek lesznek, mi történik ?- Környezetvédelmi szakmai zsűri elé, majd a környezetvédelmi hatóság elé kerül. A legszigorúbb bírálatra van kilátás, de ez természetes. Ám, ha a környező falvak lakossága nem fogadja el a szakmai és hatósági jogosítványt sem, akkor nem a BÉM-ben, hanem az országban valamely más helyen valósul meg ez a fontos környezetvédelmi beruházás.- Érthető a lakosság félelme, különösen ebben a térségben. Mi megnyugtatót lehet elmondani az amerikai technológiáról?- Nem égetnénk semmit, nedves kohászkodással, hidromettallur- giával vonnánk ki a rezet, a cinket egy szigorúan zart technológiával. Mindehhez környezetvédelmi laboratórium is társulna. Csúcstechnológiáról van szó, külsőségeiben is tetszetős üzemről. Néhány száz, magasan kvalifikált ember számára teremtődne új munkahely. Szemétégetéshez komplett infrastruktúra Hazai vasérc nincs, a kohászkodás a miniacélművek felé tart, megkezdődött a visszaszámlálás a BÉM mostani technológiájában. A cég természetesen talpon akar maradni, ezért igyekszik újabb és újabb tevékenységet találni.- Komplett infrastruktúrát tudunk felajánlani szemétégetéshez Miskolc és az agglomeráció önkormányzatainak. Van területünk, víz- és energiahálózatunk, iparvágányunk... Német, dán, belga és francia célvállalatok társulnának a kommunális szemétégető felépítéséhez. Környezetszennyezéstől nem kell félni, európai normákkal dolgozna az égető. Ellenben nyernénk hő- és villamosenergiát - halljuk Lippai Istvántól. - Látható, hogy amennyiben megvalósulnak ezek a tervek és megszűnik a mostani alaptevékenység, a BÉM, a környezetszennyező a környezetvédelem szolgálatába áll. Nem bíznak az ércelőkészítőben Mátó István, Sajókeresztúr polgármestere: - Az önkormányzat soha sem fog olyan döntést hozni, amely a lakosság véleményével, akaratával ellentétes. Ha kell, Mátó István Fotók: Farkas Maya népszavazást írunk ki. A környezetvédelmi szakmai zsűri és hatóság véleményezése után újabb falugyűlést hívunk össze. Hallgassák meg a véleményeket az emberek és döntsenek. A pillanatnyi hangulat olyan, hogy a BÉM- ben dolgozó keresztúriak is jobban félnek a környezetszennyezéstől mint a munkanélküliségtől. Fedor Vince, Szirmabesenyó polgármestere: - A zárt technológia is csak addig jó, amíg betartják a szabályokat és nem történik műszaki hiba. A Sajó völgye már nem bír el több környezeti ártalmat. A községnek régi telekadó vitája van a BÉM-mel, a téesz é- vente kap kártérítést a növények porszennyezése miatt, mi is nyeljük a port. Nem bíznak az emberek az ércelőkészítőben. Környezetvédelemről a Parlamentben Budapest (MTI) — Nem sikerült a környezetügyi szempontokat egyértelműen érvényesítő gazdaságpolitikát kialakítani - állapította meg önkritikusan Keresztes K. Sándor környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter minap az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága előtt ismertetve a tárca eredményeit, feladatait, a környezet- védelmi és a vízügyi szakterületek szétválasztásának körülményeit. Az utóbbi témával kapcsolatban a környezetvédelmi bizottság már korábban felvetette az államtitkári felelősséget. A miniszter elmondta: a Miniszterelnöki Hivataltól vizsgálatot kért, s ez megállapította, hogy a szétválasztás jogi bizonytalanságok, nyilvántartási és adatbázisbeli hiányosságok közepette történt, viszont mindez nem róható fel a közigazgatási államtitkár, az apparátus hibájaként. A szétválasztásról készített számvevőszéki jelentés nyomán további vizsgálatok is kezdődtek, ezek még folyamatban vannak. Ügyészi vizsgálat indult például arról, hogy megfelel-e a vízminőség-védelmi tevékenység az elvárásoknak. A környezetvédelmi és vízügyi hatásköri ellentétek, összeütközések mennyiben hátráltatják a hatósági eljárásokat. Az eddigi elemzések megállapítják, hogy a szétválasztással léti’ehozott intézmények működőképesek, viszont párhuzamos funkciók alakultak ki. Mindez bizonyos területeken eszközhiányt, többletlétszámot, az információbázisok átfedését eredményezte. A hozzászóló képviselők közül többen úgy jellemezték a beszámoló írásos anyagát, hogy az a valóságosnál kedvezőbb képet mutat be a minisztérium munkájáról. Kiss Róbert (SZDSZ) a bizottság alelnöke rámutatott: a részletekben elvesző, hosszú szóbeli kiegészítés számára azt bizonyítja, hogy a tárcának, a miniszternek nincsenek meg a fő irányvonalai, nincs megfelelő koncepciója. Halda Aliz (SZDSZ) szerint a def- fenzív, visszahúzódó magatartás az oka, hogy a környezetvédelmi tárca nem képes érvényesíteni e fontos terület érdekeit. Az ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági és más érdekcsoportok teljesen háttérbe szorítják a környezetvédelem ügyét, ezért kellő határozottság, elszántság, esetenként erőszakosság nélkül nem lehet környezetvédelmi eredményeket elérni. Jávor Károly (MDF) szerint az eredménytelenségért nemcsak a minisztérium felelős, az egész kormányzati munkából hiányzik a készség, hogy napi feladatok szintjén érvényesítsék a környezetvédelmi filozófia elvárásait. A környezetvédelmi tárca társadalmi támogatottságra, sajtónyilvánosságra, a parlamenti környezetvédelmi bizottsággal jobb partneri kapcsolatra törekedve tényezővé válhatott volna a kormányzati, a törvényhozói munkában. A képviselő - utalva a minisztérium korábbi, el nem fogadott, és a mostani beszámolójára - kijelentette: nem érez garanciát a változásokra, és támogatja a miniszterelnök kormányátalakítási szándékát. Bioüzemanyag-gyár Nyíregyháza (MTI) — Bioüzemanyag- gyár építési terveinek kidolgozásával bízta meg a Gödöllői Agrártudományi Egyetem nyírségi mezőgazdasági főiskolai karát a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei és a nyíregyházi városi közgyűlés. Az önkormányzati képviselő-testületek 1,5 millió forintot szavaztak meg a terv elkészítésére, s az összeget már át is utalták a felsőfokú intézmény számlájára. Sinóros-Szabó Botond, a nyíregyházi mezőgazdasági főiskolai kar főigazgatója az MTI tudósítójának elmondta: az elképzelések szerint német és osztrák vállalkozókkal közösen építenék meg a biohajtóolaj üzemet. A külföldi partnerek szándéknyilatkozatával már rendelkeznek, s folytatják a tárgyalásokat a végleges szerződések megkötésére. A bioüzemanyag- gyárat 200 millió forintos beruházással hoznák létre. Az építkezés az év második felében indulna, és 1994 őszén kezdődne a termelés. A környezetkímélő hajtóanyagot repcemagból állítanák elő. Évente hatmillió liter repcemetilésztert készítene az üzem. A bioüzemanyag különösen a városi közlekedésben lenne előnyös, felválthatná a levegőt nagymértékben szennyező benzin és gázolaj használatát. Az alapanyagot helyben, Szabolcsban termesztenék, mintegy 15 ezer hektáros területen. A termelési rendszer és a feldolgozó üzem összesen 1500 embernek jelentene biztos foglalkoztatási lehetőséget. A bioüzemanyag-gyárat a főiskolai kar területén építenék fel. Az oktatási intézmény kutatóközpontjában egyébként már régóta foglalkoznak a biohajtóanyag előállításának kísérletezésével, s a szakemberek most jutottak el addig, hogy a gyakorlati megvalósítást javasolják.
