Észak-Magyarország, 1993. február (49. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-08 / 32. szám

1993. Február 8., Hétfő ESZAK-Magyarország 7 Gazdaság Csökkenő GDP Miskolc (ÉM) — A Központi Sta­tisztikai Hivatal véglegesítette az 1991 évre vonatkozó nemzetgaz­dasági elszámolásokat. Eszerint Magyarország bruttó hazai ter­méke (GDP) 1991-ben 2308,4 mil­liard forintot tett ki, ez azt jelen­ti, hogy egy főre vetítve 230 ezer forint bruttó jövedelem keletke­zett a gazdaságban. (Az MNB ko­rábban közzétett jelentése 222500 forint egy főre jutó GDP-t jelzett.) A KSH-adatok jelentős vissza­esést mutatnak, hiszen a GDP 1991-es volumene számításaik szerint 1990-hez képest csaknem 12 százalékkal csökkent. A visz- szaesést elsősorban a nagyvál­lalatok termelésének drasztikus csökkenése magyarázza, az ál­taluk előállított hozzáadott érték mennyisége több mint 16 száza­lékkal esett vissza. Egyedül a kisvállalkozások tudták a ter­melésüket fokozni, az általuk előállított hozzáadott érték reá­lértéken 4,7 százalékkal emelke­dett. 1991-ben érezhetően csökkent a bruttó hazai termék felhaszná­lása is: a lakossági fogyasztás 5,8, a beruházások közel 12 száza­lékkal estek vissza. Jelentősen csökkent a külkereskedelmi for­galom mennyisége is, elsősorban azért, mert lényegében megszűnt a rubelelszámolású forgalom. A lakosság összes reáljövedelme 1,9 százalékkal volt alacsonyabb, mint 1990-ben. A munkából szár­mazó jövedelem 10 százalékkal csökkent, a pénzbeni társadalmi juttatások reálértéken az 1990-es szinten maradtak. Több mint két­szeresére nőtt viszont a lakosság egyéb forrásból származó jövedel­me, ezen belül elsősorban a ka­matbevételek emelkedtek. Békési búzagondok Békéscsaba (MTD — Bár tavaly több mint 326 ezer tonna búza ter­mett Békésben, a megye mal­mainak működéséhez szükséges 150 ezer tonna helyett csak 97 ezret vásárolt fel a termelőktől a Békés Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat. Mint Kal- hammer Mátyás, a vállalat igaz­gatóhelyettese elmondotta: a cég azért vett csak ilyen kevés búzát, mert nem volt többre pénze. A megye kenyeréhez egy évre mint­egy ötvenezer tonna búza szük­séges, a többit más országrészek számára őrlik a békési malmok. Korábban jelentős volt a békési gabonaforgalmi kivitele is, tavaly nyár óta viszont mindössze há­romezer tonna lisztet exportáltak román és szerb megrendelőknek. Az új búzából semmit sem szállí­tottak külföldre. Győrfi Károly, a Békés Megyei Mezőgazdasági Termelők Szövet­ségének titkára szerint tavaly ta­vasszal úgy tűnt, meg tudnak egyezni a nagy búzatermelő gaz­daságok a gabonaforgalmi válla­lattal. Ám a nagy aszály és az ala­csony felvásárlási ár (tonnánként 610 és 650 forintot ajánlott a bé­kési gabonaipar, ami a termelés önköltségét sem fedezte) miatt a búza nagyrészét máshol értéke­sítették a gazdaságok. Arra a kér­désre, hogy vajon nem bojkottál- ták-e a megye tsz-ei a Zsíros Géza kisgazda politikus által vezetett vállalatot, Győrfi Károly azt vála­szolta, hogy Zsíros Géza valóban nem élvez túl nagy népszerűséget a szövetkezeti vezetők körében, ám az üzlet az üzlet, s ha a vál­lalat megadta volna a kért maga­sabb árat, Békésben maradt vol­na a szükséges búza. Styl-siker Szombathely (MTD — Fenn­állásának legsikeresebb évét zár­ta a szombathelyi székhelyű Styl Ruhagyár Részvénytársaság. A csaknem 2500 embert foglalkoz­tató legnagyobb hazai ruhagyár tavalyi évéről készült gazdasági gyorsjelentése szerint árbevéte­lük meghaladta a 2,2 milliárd fo­rintot. Exportra másfélmilliárd­nyit termeltek, amit főként a nyu­gat-európai és amerikai piacon adtak el. Az rt. adózás utáni nye­resége csaknem 400 millió forin­tot tesz ki. Szakítópróba a közúti fuvarozóknál Az elöregedett járműpark frissítése óriási tehertételt jelent a tár­saságoknak. Fotó: Fojtán László Miskolc (ÉM-F.B.) — A Borsod Volán „nagybani” átalakulása 1991. december 27-én kezdődött. Az eddigi egységes közúti te­herfuvarozási feladatokat kft.- ben kívánta folytatni a jövőben. Az elmúlt év január 1-jével tizen­három társaság alakult. Ebből Miskolcon hat, Kazincbarcikán kettő, Encsen, Sátoraljaújhelyen és Tiszaújvárosban egy-egy. Ä ti­zenharmadik kft. szintén Mis­kolcon szerveződött azzal a fela­dattal, hogy a tényleges szállítá­sokat végző 12 egység tarifőri, e- setenként fuvarszervezői tevé­kenysége mellett a gazdasági és a könyvelési munkákat is ellássa. Az egyéves működés eredményei­ről Ormai Ferencet, a Borsod Vo­lán Befektetési Iroda vezetőjét kérdeztük.- Az alapított kft.-k közül tizen­kettő fuvarozással és szállítmá­nyozással foglalkozik, egy pedig mindezek gazdasági folyamatait regisztrálja. Létrejöttükkor mind a tizenhárom kft. 100 százalékos Borsod Volán tulajdonú volt. Néhány társaságnál azonban ez módosult, a tulajdon bizonyos há­nyada a dolgozók, illetve osztrák befektetőhöz került. Egy év mér­legét megvonva elmondható, hogy a formaváltás sikeresnek bi­zonyult. Hét kft., a miskolci szék­helyű Eurolux, a Tatesped, a Lyukó-Trans, a Center, a Siló- Tank, a Tisza-Trans és a Tafusz árbevétele megközelíti a 30 mil­lió forintot. Ugyanakkor a Trans, az Árusped, az Expressz és a Hernád 4,2 milliós veszteséggel, a Raksped és a Hegyköz null­szaldós lett. A szóródás ily mérvű alakulása számos okra vezethető vissza. Függ a működési környezet gaz­dasági eredményeitől, az ipari létesítmények teljesítőképessé­gétől, attól, hogy a szállítók bel­földön vagy külföldön fuvaroz­nak, milyen összetételű a jármű­park, s nem utolsó sorban melyik egység vállalta ennek felfrissíté­sét. A társasággá szerveződés - a ki- sebb-nagyobb buktatók ellenére - olyan irányban halad, amely, ha még lassan is, de közelít az euró­pai módszerekhez, szokásokhoz, tágabb teret biztosít az önállóság megteremtésében és erősíti a tu­lajdonosi szemléletet. Gyanúsítják az ATEV volt vezetőjét Vizsgalat Szikszón - Rácz József az álláshalmozó Budapest (ISB - R.S.) — Újabb vereséget szenvedett Gergácz Elemér a parlamentben: Balás István és Tóth Albert ugyanis - mindketten MDF-es képviselők - nem fogadták el az interpellá­ciójukra adott választ, s ehhez ha­sonlóan szavazott a T. Ház is. Az interpelláció kapcsán Balás István és Tóth Albert a követke­zőkről tájékoztatták a T. Házat: az Állati Takarmányfehéije-elő- állító Vállalat (ATEV) szikszói üzeme több éve veszteségesen gazdálkodott, ezért három évvel ezelőtt elvégezték a cég átvilágí­tását, majd ennek alapján meg­határozták a teendőket is. A ’91 júliusában végzett értékelés so­rán megállapították, hogy az üzem nem végezte el a közös dön­tésen alapuló feladatokat, s így az első félévi vesztesége meghalad­ta a 32 millió forintot. A vizsgálat során súlyos szabálytalanságo­kat is feltártak: többek között - úgymond selejtezés során - nyom­talanul eltűnt 1 millió forint értékű árukészlet. A vizsgálati je­lentés szerint ezért Rácz József igazgatót egyértelmű felelősség terheli. Amikor ezt az igazgató tu­domására hozták, ő a munkásai­hoz fordult segítségért, s az esetet mégpróbálta a főváros-vidék el­lentétszámlájára írni. A munkás­gyűlésen Rácz látványos ígérete­ket tett az általa feltüzelt dolgo­zók előtt. Munkahelyük megtar­tását ígérte, tudván azt, hogy a budapesti központ a szikszói üzemet önállósítani akarja, s a gazdasági társasággá való áta­lakítása esetleg munkaerő-csök­kenéssel jár. A megtévesztett dol­gozók nem tudták, hogy Rácz a saját céljaira akarja felhasználni a vállalatot, s ennek érdekében akár a csődöt is megkockáztatja. Mindenesetre az ATEV budapesti központjának vezetője tavaly le­velet írt a földművelési tárca il­letékes államtitkárának, s kezde­ményezte a szikszói üzemben történtek kivizsgálását. A vizs­gálatot a minisztérium nem foly­tatta le. Eközben Rácz másodál­lásban elnyerte Muhi község pol­gármesteri posztját is, majd a Földművelési Minisztérium ’92 májusában kinevezte a Hejő- menti Állami Gazdaság vállalati biztosává is. A két képviselő kér­dése a következő volt: miért maradt el a Rácz Józseffel kapcso­latos vizsgálat lefolytatása? Az interpellációra Gergácz Ele­mér válaszolt. A földművelési tár­ca vezetője elmondta, hogy az ATEV államigazgatási felügyelet alatt lévő országos vállalat. A törvény értelmében a vállalat ve­zetését az alapító által kinevezett vezérigazgató látja el, aki önál­lóan gazdálkodik a rábízott va­gyonnal. így az üzemekben elő­forduló szabálytalanságokat is ő köteles és jogosult kivizsgáltatni. A vázolt esettel kapcsolatban a miniszter a következőket mondta el: a munkáltatói jogokat is gya­korló vezérigazgató ’92 már­ciusában arról tájékoztatta a mi­nisztériumot, hogy a vizsgálat u- tán a szikszói üzemvezetőt - ko­rábbi döntését felülvizsgálva - visszahelyezte eredeti munkakö­rébe. Ezek után - szögezte le Gergácz Elemér - a minisztérium nem látta indokoltnak egy újabb vizsgálat lefolytatását. Sőt, a tár­ca, engedve az ezzel kapcsolatos akaratnak, az ATEV átalakítását ügy tervezte, hogy eközben há­rom, köztük a szikszói üzemet ön­állóan privatizálják majd. Az ü- zem dolgozói ezt pozitívan fo­gadták, hiszen régi önállósodási vágyukat látták megvalósulni. Mindenesetre a képviselők tavaly ősszel benyújtott interpellációja kapcsán a miniszter vizsgálatot rendelt el az ügyben. Ennek során többféle szabálytalanság is ki­derült, s így a miniszter utasítot­ta a vezérigazgatót a szükséges lépések megtételére. Azóta azon­ban - egy időközi feljelentés alap­ján - a miniszter újabb lépéseket is tett a szikszói üzem illetve a He- jőmenti Állami Gazdaság veze­tőjével szemben. Ennek végeredményeképpen pedig elmondta, hogy Rácz Józsefet az ATEV vezérigazgató­ja január végén felmentette állásából és az állami vagyon hűtlen kezelésének gyanúja mi­att ellene büntetőeljárást is kezdeményezett. A miniszteri válaszhoz Balás István fűzött megjegyzéseket. Megemlítette, korábban kezde­ményezték, hogy ne lehessen ál­lami vállalat vezetője az, akinek saját vállalkozása van és az ha­sonló gazdasági tevékenységben érdekelt. Ez a jogszabály ’92 júniusában lépett érvénybe azzal, hogy július közepéig meg kell szüntetni az említett kettős státusokat, s az összeférhetetlenségi törvénynek érvényt kell szerezni. Rácz József esetében ez nem történt meg, hi­szen polgármester, kft. ügyvezető és két állami cég vezetője volt még néhány nappal ezelőtt is. A saját kft. tevékenysége pedig megegyezett a szikszói üzem és a Hejómenti Állami Gazdaság tevé­kenységével. Balás István tett egy kiigazítást is: az ATEV vezér- igazgatóját senki sem támogatta a vizsgálat lefolytatásában, ezért korábban enélkül volt kénytelen állásába visszahelyezni Rácz Jó­zsefet. A történtekért súlyos felelősség terheli a földművelési tárcát is, hiszen Rácz így hónapokig ki­használhatta azt, hogy állami cég vezetője volt. Nem államtitok Budapest (ÉM) — A környezet­védelmi adatok nem képezhetnek államtitkot - mutat rá a több kör­nyezetvédelmi mozgalmat egye­sítő Levegő Munkacsoport állás- foglalása azzal kapcsolatban, hogy a közelmúltban ilyen értel­mű elképzelésekről értesülhetett a közvélemény. A titkosítás alap­vetően eltérne a több mint 120 or­szág küldöttsége által is elfoga­dott Riói Nyilatkozat elveitől, melyben többek között rögzítik: nemzeti szinten minden egyén­nek biztosítani kell, hogy hozzá­férhessen azokhoz a környezetre vonatkozó információkhoz, ame­lyekkel a közhivatalnokok és ha­tóságok rendelkeznek. Földárverések Miskolc (ÉM) — Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hiva­tal jelentése szerint az esztendő ötödik hetében Borsod-Abaúj- Zemplén megyében nyolc kár­pótlási földárverést tartottak. Eb­ből kettő eredménytelennek bizo­nyult. Összesen 56-an jutottak tu­lajdonhoz, elárvereztek 5479 a- rany korona értékű földet. A ki­alakult licitár sehol sem haladta meg a minimális 500 forintot. JEGYZET Priska Tibor Fix pontot, egyetlen biztos pontot kért a világegyetemben az ókori görög tudós, hogy csigáival kimozdíthassa sarkaiból a Földet. Nem tudtak neki mutatni egyet sem, mert minden mozgásban van. Állítólag. ISlert itt nálunk azért, ha körülnézünk, csak-csak találunk nehány fix pontot. Mire bizton számíthatunk. Például ar­ra, hogy ha valamit magas szinteken ta­gadnak, az előbb-utóbb mégis igaz lesz. Az útlevél. Nem oly rég hallhattuk, hogy ugyan már, dehogyis drágul meg! Ab­szolúte fölöslegesen gyülemlik a renge­teg ember az ablakok előtt, hogy meg­újítsa. Ne is számítsunk drágulásra. Ugyan már! Még ilyet! Pár napja meg ugye elhangzott, hogy bizony elképzel­hető az emelés. Esetleg ennyi. Legföljebb amannyi. Több. Vagy jóval több. Hogy most mi van az útlevélintézők ablakai előtt, azt már tudjuk. A búza. Mondták hivatalos hozzáértők, hogy nem lesz kevés! Dehogyis lesz ke­vés! Lesz abból bőséggel! Aratás után is jöttek a biztató nyilatkozatok a bőségről. Cáfolatául annak a meghökkentő hí­resztelésnek, mely szerint az importig süllyedhetünk. Mert a búza importja Magyarországon... Bárhogyan is néz­zük, szégyen lenne. De van elég. Mond­ták. Most aztán megint kapkodjuk a fe­jünket. A megnyugtatók szerint semmi baj, nem kell félni. Mások szerint viszont akkor miért hozunk be külföldről? Megint mások szerint akár száz forint is lehet egy kiló kenyér, a megnyugtatók szerint dehogyis lehet annyi! Legföl­jebb... Hát igen, valamivel drágább lesz. De amúgy semmi baj. Búza van elég. Megnyugtatók a hírek a gépkocsik új (legújabb) rendszámtábláiról is. Régeb­ben hivatalosak közölték, dehogyis vál­toztatják meg a nemrég változtatott, szintén új rendszámtáblát. Mostaná­ban már hallani a legújabb, mármint az elképzelt rendszámtábla előnyeiről... Léteznek bizony fix pontjaink. Hogy mire megyünk velük? Segítségükkel talán kimozdulhatnánk hiszékenysé­günkből, naivságunkból. ÁRFOLYAMOK Kárpótlási jegy Index (ideiglenes) február 5-én: 728,37 -0,25 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1993. február 5. Valuta Deviza Pénznem Vétel Eladás Vétel Eladás Angol font 121,34 124,14 122,48 123,18 Ausztrál dollár !: 57,09 58,33 57,20 57.501 Belga frank* 247,54 252,20 248,02 249,18 Dán korona 13.22 13,48 13,33 13,39 Finnmarka 14,63 15.03 14,79 14,89 Francia frank 15,02 15,30 115,12 15,201 Holland forint 45,10 45,96 45,41 45,63 Japán yen» iH 67,71 68,91 5: 68,08 68,381: Kanadai dollár 66,74 68,14 67,26 67,60 Kuvaiti dinár 273.09 278.59 274,67 mm Német márka 50,76 51.72 61,11 51,35 Olasz líra** p! 54,71 55,99 P 55,42 55.74)1 Osztrák sch.* 722,02 735,62 726,66 730,06 Portugál escudo* 56,22 57,32 1 56,51 56,79 ) Spanyol peseta* 71,35 72,87 71,99 72,37 Svájci frank . 54.95 56,03 55,42 55,70: Svéd korona' 11,19 11,45 11,42 11,48 USA-doltár ~ 84,40 85,96 p 8<86 85,26| ECU (Közös Piac) 98,94 100,90 99,81 100,31 A megadott számok 1 egységre értendők, forintban. *: 100 egység, **: 1000 egység

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents