Észak-Magyarország, 1993. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-07 / 5. szám

1993. Január 7., Csütörtök ESZAK-Magyarország 9 Madárvédelem A városok, falvak utcáit járva mostanában egyre több ablak­ban, erkélyen láthatunk ma­dáretetőket. Ha ezeket megtöl­tik eleséggel, akkor az énekes madarak egy-két nap alatt oda­szoknak, és vidám sürgölő- désükkel élénkítik meg a télbe dermedt környezetet. Az énekes madarak hasznát aligha kell részletesen ecsetel­nem. Tudjuk róluk, hogy renge­teg káros rovart szednek össze, és ezzel kerti terményeink védelmében a legszorgosabb segítőtársaink. A nyár folyamán a nagyobb testű énekes ma­darak (harkály) naponta a test­súlyuk 1-12 százalékát kitevő rovarmennyiséget fogyasztanak el. A közepes nagyságúak (fecs­ke, rigó) a testsúlyuk 20-25 szá­zalékát emésztik el, és a legki­sebbeknél (cinege) ez a mennyi­ség 30 százalékra emelkedik. Ilyenkor télen, különösen a tar­tósan havas időszakokban éhez­nek a kert madarai. A hideg, a rövid nappalok és a természetes táplálékok hiánya alaposan meggyötri őket, annál is inkább, mert nagyon felfokozott anyag­cseréjük lévén 12-16 óránál hosszabb ideig nem képesek éhezni! Az énekes madarak rá vannak utalva az ember segítségére. A madáretetőket az ablakpár­kányra vagy az erkély korlát­jára, lehetőleg szélárnyékos helyen erősítsük fel. A kerti, lábra állított etetőket is védett, szélámyékos helyen, sűrűbb nö­vények, bokrok közelében he­lyezzük el. Táplálékul legjobban* az olajos magvak, például tök- és napra­forgómag szolgál, de nagyon sze­retik a cinkék a bőrös, sótlan szalonnát és a faggyút is. Ké­szíthetünk számukra faggyúból és magvakból úgynevezett ma­dárkalácsot is. Kenyérmorzsát, főtt tésztát csak egy napra valót szóljunk ki nekik, mert ha ezek megsavanyodnak, bélfertőzést okoznak. A feketerigók számára a földre szórjunk apróra vágott főtt húst, zöldségfélét vagy bur­gonyát. Ha kisüt a tavaszi nap, és előbújnak a most rejtőzködő kártevő rovarok, az énekes madarak sokszorosan meghálál­ják a téli gondoskodást. Ha elkezdtük a madarak ete­tését, akkor nem szabad tava­szig abbahagyni, mert a terített asztalhoz hozzászokott kis ven­dégek éhen pusztulnak. Január Fotó: Dobos Klóra Kényszerű nyugalom ideje ez - van aki disznóvágással keres, egy-kettő fuvart vállal a havon, fát hord az erdőből hallgatagon. De aztán ők is csak megnyug­szanak, szájukban hosszan jár-kel a falat, tűnődve nézik az abalakon át, hogy tornyosul kint a tündér­világ. S alkonyattájban, a szél száll to­va, padláson zörren a kukorica: a hizlalásból még kevés maradt, mennek s lesöprik róla a havat. (Kalász Márton: Telelök - részlet) Tél Hegyalján minden csöndes Uszályok, hajók hosszú sora a téli kikötőben. Tokaj (ÉM-FJ) - Téli álmát alussza Hegyalja. A vidék csen­des, még elvétve sem látni em­bert a lankásabb hegyoldalak szőlői, az útmenti hétvégi házak környékén. Igaz Tokajba - érkezvén már nyüzsgöbb az élet, de távolról sem összehasonlítható a nyári, szüreti időszak lármás hangu­latával. Úgy tűnik, a hótalan zi­mankó „jobb belátásra” kész­tette az erre lakókat, s inkább a meleg szobák kényelmét ré­szesítik előnyben. A Tisza vize sem örvénylik - im­már második hete, hogy a vas­tag jégpáncél megszelídítette e- gyik legrakoncátlanabb folyón- kat. Ezáltal a két part közötti távolságok is erősen lecsökken­tek, mert a kompok ugyan nem járnak, ám sokan már nyugodt lélekkel lépnek a jégre, s jutnak át akár a szemben lévő tele­pülésekre is. Nagyobb veszély nincs: sok éve már, hogy ennyire meghízott volna a jég. Kicsit lentebb, a Bodrog torkolatánál lévő téli kikötőben kis jégtörő hajó szor­goskodik az uszályok, egyéb vízi alkalmatosságok körül: az összefüggő jégpáncél nehogy kárt tegyen bennük. Ha a jég tehát nem is, az élet azonban már javában zajlik az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság I. Szakaszmér­nökségén. Jól látjuk? - kérdez­tük Siku Albertet a kirendeltség vezetőjét.- Igen, mert feladatunk nem csupán a kikötő jégtelenítése, hanem állandó készenlétben kell lennünk egy hirtelen be­következő jégzajlás esetére.- Mi a fő feladatuk?- A már elmondottakon kívül a Tiszalöki Duzzasztómű védelme, illetve a jeges árvizek meg­előzése. Persze most még nincs különösebb problémánk, a fo­lyón állójég van, ami árvízvédel­mi szempontból jó. Azonban egy hirtelen enyhülés, néhány napos eső olyan árhullá­mot indíthat el - különösen, ha a Tisza felső szakasza felől kez­dődik -, amely beindítja a jeget és rétegesen egymásra pakolva azt, torlaszokat képezhet. Elsősorban az éles kanyarokban nagy a veszély, itt zárhatja el leginkább a víz továbbfolyását, akár a meder aljáig is.- Ilyen esetben mi a teendőjük?- Élsődlegesen a jég „kor­mányzása”, mozgásban tartása jégtörő hajóinkkal. Nem szabad hagynunk, hogy torlasz képződ­jön, mert a folyó elöntheti a part menti településeket vagy még rosszabb esetben az így fel­gyülemlett víztömeg, ha elsza­badul, elementáris erejénél fog­va elsodor mindent, ami az útjá­ba kerül. Csak hogy legyen mihez vi­szonyítania: a Tisza magyaror­szági szakaszán ma mintegy 310 kilométeren van állójég (meg­jegyzem, ez a tokaji a legveszé­lyesebb rész), ami 10 millió köb­méter jégtömeget jelent. Kép­zelheti, milyen pusztításra ké­pes ekkora tömeg...- És fennállhat ilyen veszély?- Nem, szinte kizárt. A Jégfigyelő Szolgálat állandó ellenőrzés alatt tartja a jéghely­zet változását, amit folyama­tosan jelent nekünk is. Mi hat jégtörő hajóval állunk készenlétben: négy van itt Tokajnál, kettő pedig Tiszalök- nél. Persze az lenne a legideálisabb, ha közbe sem kellene avatkoz­nunk, és a jég álló helyben, alul­ról olvadna, szaknyelven: „ro­hadna” el. Ehhez délről kellene jönnie az olvadásnak. A hőszolgáltatók felkészültek a télre Miskolc (ÉM-BG) - Kell-e félni a 32 ezer miskolci távfűtéses la­kásban élőknek a hideg téltől, vagy sem? - kérdeztük Cselédes Károlytól, a Miskolci Hőszolgál­tató Vállalat igazgatójától:- A szükséges karbantartási munkákat már a nyáron elvé­geztük, mi akkor készültünk fel a télre. Természetesen megszerveztük a hibaelhárítási ügyeleteket, ame­lyek a városban található 250 hóközpont felügyeletét látják el, és ezt az éjjel-nappali ügyeleti szolgálatot megerősítjük, ha nagyon lecsökken a hőmérsék­let. Azt mindenképpen meg kell em­líteni, hogy bár több mint két hete tart ez a szokatlan hideg a városban, még semmilyen fenn­akadás nem volt a hőszolgálta­tásban, bár az általunk fűtött házak ügy vannak tervezve, hogy mínusz 15 fokot elviselnek de elvileg mínusz 10 foknál már jelentkezhetnek problémák, amelyek, mint már említettem, eddig elkerültek minket. Azt is figyelembe kell venniük a lakóknak, hogy a kivitelezők an­nak idején egy-két esetben - fi­noman szólva - nem a legkörül­tekintőbben végezték munká­jukat, ezért jónéhány lakásban nem azért van hidegebb, mert nem fűtünk, hanem azért, mert gyenge a szigetelés. Sajnos, né­hány tulajdonos még nem iga­zán érzi sajátjának a lakását, ezért inkább betesz a szobába még egy kályhát, ahelyett, hogy kijavíttatná a szigetelési hiá­nyosságokat.- Mennyiben érinti a fogyasztók pénztárcáját egy esetleges igen erős tél?- Azokban a lakásokban, ahol átalánydíjas rendszerben tör­ténik a fűtés, egy fillérrel sem kell többet fizetni, mint eddig. Mindig egy sokéves hómérsék­leti átlagra tervezzük a költség- vetésünket. Az idei január eddig jóval hi­degebb a sokéves átlagnál, a je­lentkező többletköltség a vál­lalat, illetve mivel a vállalatot az önkormányzat üzemelteti, az önkormányzat költségvetését terhelheti, ami még csak talál­gatás, mert egy enyhe január vége vagy február ezt még ki­egyenlítheti.- Milyen telefonszámon lehet a hibaelhárítást elérni?- A központi diszpécserközpon­tunk telefonszáma, amely tartja a kapcsolatot a városi ügye­letekkel: 379-450. Az árpát, repcét már elvitte Miskolc (ÉM) - Hó kellene a föl­dekre, mégpedig sürgősen - mondja Fábián Gyula, a Mező­gazdasági Érdekvédelmi Szövet­ség megyei titkára. A gazdaságokból, szövetkezetek­ből szomorú hírek érkeznek a fagy pusztításairól, amely külö­nösen az őszi árpát és a repcét viselte meg, s nem egy gazda­ságban pedig teljesen kipusztí­totta az említett két kultúrát. Nem takarja védő hótakaró a 65 ezer hektáron elvetett őszi búzát sem. A 15-20 fok körüli hideg meg­viselte a búzát, a gyengébb állo­mány sok ezer hektáron ki is fa­gyott, s ha tovább tartja magát a hideg, s nem hull hó a földekre, félő, hogy erre a sorsra jut az ed­dig még megmenekült vetés is. A hideg miatt tetemesen meg­növekedett az energiaköltség, különösen ott, ahol baromfit és kismalacot nevelnek. De több fűtőolaj szükséges a burgonyatárolók fűtéséhez is, s most, hogy a tüzelőolaj árát is­mét megemelték, az megmu­tatkozik majd a szövetkezetek, az egyéni gazdák energiaszám­láján is. A tartós hideg a szóló és gyümölcsültetvényeknek sem használ, hogy itt milyen kárra lehet számítani az majd a kö­vetkező hetekben, a metszések megkezdésekor derül ki. Szétfagyhatnak a vízmérők Miskolc (ÉM-BG) - Ha beköszönt a tél, méghozzá a nagybetűs Tél, akkor a járókelő itt-ott belebotlik a szétfagyott, önmagának szabadfolyást engedő, jeget hizlaló közkutakbg. Mit tud tenni a vízmű a hibaelhárításon kívül? - erről kérdeztük Vojtilla Lászlót, a Miskolci Vízművek igazgatóját:- Hiába készülünk fel megfelelően a télre, de sajnos általános tapasztalat, hogy mínusz tíz fok körüli hőmérsékletnél elfagynak a közkutak, ami az esetek több­ségében nem szerkezeti hiányosságokból adódik, hanem a szakszerűtlen kezelés­ből. Például abból, hogy gumicsővel veze­tik el a vizet - ami ráadásul tilos is -, vagy csak egy-két litert engednek ki óvatosan üvegekbe, amivel törvényszerűen feltöl­tődik a kút belseje, a felesleges vízmeny- nyiség nem tud a felvezetőcsóből visz- szafolyni, és ez ilyen hidegben a kút elfagyását okozhatja, de ezek kisebb hi­bák, elég hamar ki tudjuk javítani. Ami még gondot jelent, hogy a hőmérsék­let csökkenésével együtt a talaj is mozog, és nagy hidegek esetében megnövekszik a csőtörések száma. Ami viszont tömeges gond, hogy ilyen fagyos időszakban szétfagynak a vízórák, ha nem végzik el a tulajdonosok a fagy­védelmet. Ez főleg a hétvégi házaknál gyakori eset, pedig ha csak egy tízcentis avarréteget halmoznának az akna tetejére, már meg is előzhetnék a problémákat. Hiába hív­juk fel időről-időre erre a figyelmet, mégsem múlik el olyan tél, hogy ne talál­koznánk ilyen esetekkel, ami meglehető­sen kellemetlenül érintheti a tulajdonos pénztárcáját. Bánkúton lehet sízni Téli pompában a bükkszentkereszti út... Fotók: Laczó József Bánkút (ÉM) - Hol töltsük a téli hétvé­gét? - kérdezik sokan. Lehet, egyesek majd a meleg fürdőket választják, ám - amint az már télidőben lenni szokott - rengetegen mennek ki a Bükkbe. Ki szán­kóval, ki sílécekkel felszerelve, vagy csak úgy, anélkül.... Szerda délutáni körképünk alapján igazi, sízésre alkalmas hóviszonyok csak Bán­kúton vannak, ám ott is csak szúkiben. Délután mínusz öt fokot és öt centimé­teres hórétegvastagságot mért a Bánkút Síklub. Ennek ellenére sokan használták ki a napfényes időt és azt, hogy a Bálvány oldalában működött egy nagytárcsás és egy kisfelvonó. Ha hét végére esne újabb hó, talán a sífu- tópályák is alkalmassá válnának spor­tolásra, most azonban még nem azok... De érdemes csak kirándulás céljából is kiruccanni a Bükkbe. Szentiéleken, Hol­lóstetőn, Bükkszentkereszten szerény hó, vagy hófoltok, enyhén csípős hideg, ám mindenképpen üde, csodálatos tisztaságú levegő vár mindenkit, s ez sem akármi egy, a városban eltöltött teljes hét után... Szánkózik a család a Bükk-fennsíkon...

Next

/
Thumbnails
Contents