Észak-Magyarország, 1993. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-07 / 5. szám

1993. Január 7., Csütörtök Gazdaság ESZAK-Magyarország 7 Kárpótlási jegy: csöndes napok a tőzsdén Tőzsdei árfolyam a számítógépen... A kárpótlási jegyek is a Tőzsdére kerülnek. Fotó: Laczó József Változatlan szabályok Budapest (MTI) - Nem válto­zott a kereskedelmi forgalom en­gedélyezési és ellenőrzési rend­szere, ám a hatályos jogszabá­lyok értelmében az utasforga­lomban mindenféle nyershús és hővel nem kezelt húskészítmény behozatala és kivitele továbbra is tilos - olvasható az FM ál­lategészségügyi és élelmiszer higiéniai főosztályának az MTI- hez eljuttatott szerdai kö­zleményében. A szaktárca állásfoglalása sze­rint: az Európai Közösségek Bizottsága által elrendelt, a sertéspestisben érintett Békés megyére vonatkozó kiviteli kor­látozás - amint azt a múlt év no­vember 10-én hozott EK-döntést kommentálva közzétették - a ke­reskedelmi forgalomra vonat­kozik. Az EK-n kívüli országok - például Ausztria - által ese­tenként alkalmazott szigorúbb utasforgalmi ellenőrzések a világszerte általánosan fennálló tilalom megtartására vonatkoz­nak. Áfás az üvegbetét is Budapest (MTI) - Az vissza­váltható üvegek betétjére is vonatkozik a 25 százalékos ál­talános forgalmi adó - erősítet­ték meg az Ipari és Kereske­delmi Minisztériumban szerdán. Kozma András, a kereskedelem­politikai főosztály munkatársa elmondta: a betéti díj szabad­áras, nincs rögzített díja, válla­latonként változó lehet, az áfa a- zonban egyöntetűen 25 százalék ezekre az üvegekre, illetve gön­gyölegekre. Ezek visszaváltá­sakor a vásárlóknak is ezt a megemelt betéti díjat fizetik ki. Tőzsdeinfó Miskolc (ÉM) - A január ötödikéi tőzsdenapon a buda­pesti árutőzsde gabonaszekció­jában a brókerek 24 üzlet kere­tében összesen 50 millió forintos forgalmat bonyolítottak. Kukoricára az érdeklődés mini­mális volt, egy 7550 forintos a- zonnali üzleten kívül egyéb kötés nem született. Egyedül a novemberi határidős jegyzés változott, plusz 50 forinttal, 7650 forint/tonnára. Az újtermésű malmi búzánál júliusi és annál későbbi határ­időkre kötött üzletek esetében az árak átlagosan 150 fo- rint/tonnával emelkedtek. A ta­karmánybúzánál és az árpánál a jegyzések egy-egy kivétellel változatlanok maradtak. A kiscikkek azonnali piacán ker­estek lucernát 8000 forintért, cirkot 5500 forintért, és nap­raforgót 14300 forintért, kínál­tak zabot 6800 forintért, rozsot 8500 forintért, de üzlet nem született. A FAO a gabonáról Róma (MTI) - Az ENSZ Élei- mezési és Mezőgazdasági Szer- vezetének (FAO) kedden köz­zétett legfrissebb jelentése sze­rint tavaly javult a világ ellá­tottsága gabonából - jelentette Rómából az AP. A FAO becslése szerint tavaly 1,93 trillió tonna gabona termett a földkerekségen, közel három százalékkal több, mint egy évvel azelőtt. A megtermelt mennyi­ség elegendő a tervezett szük­séglet fedezésére, s bizonyos tar­talékképzésre is - tartják. Az ENSZ-szervezet mindazonál­tal megállapítja, hogy tar­talékolni lényegében csak a fej­lett országok tudnak, a fejlődő államokban viszont visszaesés várható e téren. A kenyérgabonatermelés az idén kielégítőnek ígérkezik, de még sok minden befolyásolhatja a tavaszi aratásig hátralévő idő­ben. Budapest (ISB -Sinka Zoltán) - Alig több mint egy hónapja, tavaly december 1-én vezették be a kárpótlási jegyet a tőzs­dére. A szakemberek nem vár­tak lényeges változást a papírok tőzsdei forgalmazásától - sem az árfolyam, sem a kereslet alakulása tekintetében - s ma már elmondható, hogy nem kel­lett csalódniuk. A tőzsdei nyitó ár a kárpótlási jegy névértékének 79 százaléka volt. Ez nagyjából megegyezett a tőzsdén kívül már korábban kialakult árral, annál legfeljebb 1-2 százalékponttal volt maga­sabb. Tőzsdei szakemberek sze­rint a forgalom nem jelentős, a- mi részben annak tudható be, hogy a tőzsdén kívüli értékesítés kevesebb technikai bonyodalom­mal jár. Lazur László, a Budapesti Ér­téktőzsde osztályvezetője szerint a kárpótlási jegy, mint értékpa­pír forgalma elsősorban az Álla­mi Vagyonügynökség által ép­pen felkínáló állami vagyon mi­nőségével függhet össze. Megfi­gyelhető volt, hogy a Pick rész­vények cseréjekor megugrott a forgalom, de az adókedvez­mények is sokakat ösztönözhet­tek az év végén ilyen jellegű be­fektetésre. Az, hogy a tőzsdén kívül jóval élénkebb a kárpótlási jegyek for­galma, többek között az orszá­gos tőzsdei hálózat hiányának köszönhető. A nagyobb bróker­házak többsége sem tart fenn vidéken irodát, így annak, aki nem akar Budapestre utazni, marad a tőzsdén kívüli, magán- forgalomban történő értékesítés lehetősége. A kínálati oldalon pedig szinte csak magánemberek, maguk a kárpótoltak jelennek meg - míg a vásárlók között elsősorban profi befektetők, intézmények, vállalkozások találhatók. Valószínű, hogy a magánem­berek számára kedvezőbb, ha Budapest (ÉM) - A Ganz- Hunslet Vasúti Járműgyártó Rt. megvásárolta a budapesti metróépítésre kiírt tender doku­mentációját, és ezzel az osztrák­magyar vegyesvállalat is ver­senybe száll a jelentős meg­rendelés elnyeréséért. A prototí­pus munkálatai megkezdődtek, így ezév március 19-ig megte­hetik az árajánlatot - mondotta a cég gazdasági igazgatója. Kiss József elmondta: az általuk kínált metrószerelvény egy olyan konstrukció továbbfej­lesztett változata lesz, amely az ezredfordulón is korszerűnek azonnal és egyszerűbben pénzzé tudják tenni a kárpótlási jegyet, még ha a tőzsdei árfolyamnál némileg alacsonyabb áron is. A Budapest Értékpapír és Befektetési Rt. a kárpótlási je­gyet forgalmazó konzorcium vezetője volt. Jasper Miklós, a részvénytársaság ügyvezető igazgatója a tőzsdei bevezetés legfőbb eredményének azt tart­ja, hogy kezd kialakulni egy jól látható árcentrum, amely min­denki számára irányadó lehet. Az egyhónapos árindex alapján megfigyelhető, hogy a tőzsdén kisebb a kárpótlási jegyek ár­folyamingadozása, mint a tőzs­dén kívüli értékesítésben. A 79 százalékos nyitóár egyben a legkisebb mérték is, a legma­gasabb ár azonban nem haladta számít. Ez a típus a cég 200 mil­lió forintos fejlesztésével jött lét­re, és ismert a hazai utazó- közönség előtt is, hiszen tavaly óta már fut egy szerelvény a budapesti metróvonalakon. A Budapesti Közlekedési Vállalat azonban elismert előnyei elle­nére mégsem a Ganz Hunsiet­nek juttatta 1991-ben a 18 ko­csira vonatkozó megrendelést, mivel drágának találta a sze- relvényenkénti 78 millió forintos árat. Az alaptípus a vizsgálatok alapján jó minősítéssel rendel­kezik, jóval csendesebb szovjet rokonánál, ugyanakkor energia­meg a névérték 81 százalékát.(A tőzsdén kívül 78-82 százalék között ingadozik az árfolyam.) Jasper Miklós szerint a tech­nikai akadályokon túl pszicholó­giai okai is vannak a nagyobb tőzsdei ügyletektől való tartózkodásnak. A nyilvánossá­got senki nem szereti - véli -, fő­leg nem, ha nagyobb összegről van szó. A pénzügyi szempont­ból jelentős üzletek elsősorban az elő- és az önprivatizáció során köttetnek, ezek pedig értelemszerűen nem jelennek meg a tőzsdén. Mindent összevetve, a szakem­berek úgy gondolják, a kezdeti csöndes napok után hosszú távon sem várható megrázkód­tatás a kárpótlási jegyek tőzsdei forgalmában. takarékos, mivel a felvett ener­gia 30 százalékát visszatáplálja a rendszerbe. A Ganz-Hunslet jelenlegi kapacitása elegendő ar­ra, hogy - a tender elnyerése esetén - a világkiállítás kezde­téig leszállítsa az első metrósza­kasz megnyitásához szükséges 40 kocsit. A pályázat elnye­réséhez a Gnaz Hunsietnek olyan jelentős metrókocsi- gyártókkal kell felvennie a versenyt, mint a francia Matra, az AEG, vagy a Siemens. De konkurenciája lesz a Hídépítő Vállalat által vezetett magyar konzorcium is. ÁRFOLYAMOK A Magyar Nemzeti Bank valutaárfolyamai (bankjegy- és csekkárfolyamok) Érvényben: 1993. január 6. Pénznem vételi közép eladási árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 128,93 130,33 131,73 Ausztrál dollár 55,85 56,47 57,09 Belga frank (100) 248,97 251,30 253,63 Dán korona 13,22 13,35 13,48 Finn márka 15,52 15,72 15,92 Francia frank 15,03 15,17 15,31 Görög drachma (100) 38,41 38,83 39,25 Holland forint 45,64 46,07 46,50 ír font 134,76 136,06 137,36 Japán yen (100) 66,74 67,34 67,94 Kanadai dollár 65,09 65,79 66,49 Kuvaiti dinár 273,76 276,51 279,26 Német márka 51,30 51,78 52,26 Norvég korona 12,00 12,12 12,24 Olasz líra (1000) 54,67 55,31 55,95 Osztrák schilling (100)729,40 736,20 743,00 Portugál escudo (100) 56,92 57,47 58,02 Spanyol peseta (100) 71,58 72,34 73,10 Svájci frank 56,64 57,18 57,72 Svéd korona 11,51 11,64 11,77 USA-dollár 83,28 84,06 84,84 ECU (Közös Piac) 100,30 101,28 102,26 A Magyar Nemzeti Bank devizaárfolyamai Érvényben: 1993. január 6. Devizanem vételi közép eladási árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 129,39 129,74 130,09 Ausztrál dollár 56,18 56,33 56,48 Belga frank (100) 250,65 251,23 251,81 Dán korona 13,31 13,34 13,37 Finn márka 15,60 15,65 15,70 Francia frank 15,12 15,16 15,20 Holland forint 45,89 46,00 46,11 ír font 135,53 135,85 136,17 Japán yen (100) 67,24 67,39 67,54 Kanadai dollár 65,75 65,92 66,09 Kuvaiti dinár 276,65 277,34 278,03 Német márka 51,55 51,67 51,79 Norvég korona 12,06 12,09 12,12 Olasz líra (1000) 54,80 54,96 55,12 Osztrák schilling (100)732,97 734,67 736,37 Portugál escudo (100) 57,21 57,35 57,49 Spanyol peseta (100) 72,31 72,50 72,69 Svájci frank 56,83 56,97 57,11 Svéd korona 11,59 11,62 11,65 Tr. és cl. rubel 27,43 27,50 27,57 USA-dollár 84,00 84,20 84,40 ECU (Közös Piac) 100,84 101,09 101,34 A Ganz-Hunslet a metró-tenderre készül---------JEGYZET----------­Be kecsi Szabó László Átalakulás! Sőt, felszólító mód: Áta­lakulni! ,,Ez volt a feladat egész évben.” Ez volt az ijesztgetés szava tavaly: „Átalakulni”. Nem tették hoz­zá, hogy „Az anyád Istenét”. Nem tet­ték hozzá, hogy átalakulsz, vagy mi átalakítunk! De fenyegetés volt, hogy ha nem alakulsz át, akkor megszűnt­nek tekintünk! Ezért igyekezett is min­den szövetkezet átalakulni. Mert a parancs, az nagy úr. Ezért találtak ki a leglehetetlenebb helyzetekben is bi­zonyos átalakulási formákat. Találtak hozzá a tsz-ek bizonyos „modelleket” is (Kisszövetkezetté, tej- hús,-zöld­ségellátó, szolgáltató-, falu - szövetkezetté alakulhattak át), (és még ki tudja mi mindenné.) A lényeg az volt, hogy a törvény sze­riont átalakuljanak. At kell alakulni! Ez volt a cél! Hát nem mindegy, hogy mivé? Csak ne em­lékeztessen a régi rendszerre semmi. Átalakulni! Minél hamarabb. Ha­táridő volt az óév búcsúztató Szilvesz­ter. Ennek ellenére sem tudtak átalakulni a téeszek mindannyian. Mert néhányán - itt a megyében - sajá­tos problémáik miatt nem is alakul­hattak át. Országosan is csak hatvan - hetven százalékuk cserélte le a névtáblát. Borsod megyében is hasonló a helyzet: akik átalakulhattak, azok át is alakultak. Akik pedig nem, most szü­lik a metamorfózis „nehéz gyermekét.” Sok faluban csak a névtábla kicse­rélésével számolnak, sok faluban még arra sem: ugyanis a már átalakult szövetkezetek nagy része, eredeti nevé­hez is ragaszkodik. Ez érthető is, elgondolkodtató is: Miért kellene más névvel élni például a tiszaladányi ,,Magyar Róna” tsz tagjainak? Miért kellene más név alatt dolgozni a taktaszadaiaknak, mikor jól elvoltak ők az „Új Barázda név­vel.” Van azért más példa is: akik új névvel, új koncepcióval indulnak. Más felállásban, más vezetőséggel, más ter­melési viszonyokban és más tulajdon- viszonyokban bizakodva, új szervezeti formában vágnak neki az új évnek. A régi téeszekből sok életképes szervezet alakul. Ne idegenkedjenek tőle a falu­siak, ne legyen úrrá a bizalmatlanság, hiszen a falun élők helyett soha senki nem fogja elvégezni azt a kemény, de méltóságteljes munkát, ami a magyar paraszt jussa és felelőssége! Ausztriai tilalom Budapest (MTI) - Keddtől tilos bevinni Ausztriába azokat a sertéshúsból készült termékeket, melyekről nem igazolható, hogy Békés megyén kívülről származnak. Erről az a német és magyar nyelvű szórólap értesíti a Magyarországról kiu­tazókat, melyet kedd déltől osztogatnak az osztrák hatóságok a határon - tájékoz­tatta a hírügynökséget kedden este Kőműves József, a Határőrség helyettes szóvivője. Az osztrák Egészségügyi Minisztérium szórólapja a disznópestis kitörésével indo­kolja a rendelkezést. (Tavaly október­novemberben Békés megyében volt sertés- pestis járvány. Az Európai Közösség november közepén döntött arról: csak a Békés megyéből származó sertéshús im­portját tiltj ák meg.) A kamion- és teherforgalom számára csak a Békés megyéből érkező sertéshúsárukra vonatkozik a tilalom - mondta Kőműves József. A - származási helyet bizonyítani nem tudó - magánszemélyek azonban nem vi­hetnek be Ausztriába sertéshúst, sem a belőle készült szafaládét, felvágottat, húskonzervet és más húskészítményeket - írja a szórólap. Az ellenőrzések miatt a határátkelőhe­lyeken nem alakult ki komolyabb torlódás - mondta a helyettes szóvivő.

Next

/
Thumbnails
Contents