Észak-Magyarország, 1993. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-07 / 5. szám

1993. Január 7., Csütörtök Zemplén Tájain E SZAK-Mag yarország 5 Kökény Miskolc (ÉM) - Azért megvan a télnek is a maga szépsége, hasz­na. Zemplén zúzmarás tájain járva az erdei utakat szegélyező kökénybokrok kékellnek. Némelyikük még most is tömve van a puhára érett gyümölccsel. Nemcsak madarak élvezhetik e sajátságosán fanyar termést, de igazán ajánlható a ter­mészetjáró embernek is. Erdőszéleken, legelőkön irtás­réteken, de az erdők magas fái alatt is megél. Európa talán leg­elterjedtebb, igénytelen cserjéje. Bokraiban a jóízű régi szil­vafélék ősét, vagy egyik szülőfa­ját láthatjuk. Virágjából készül tea, jó vizelethajtó és fogyasztó hatású. Gyümölcséből készült lekvár pedig hasmenés ellen jó. Kész a leltár Sátoraljaújhely (ÉM) - Már csak áruházuk ruházati osztályán, il­letve néhány iparcikk boltban kell leltároznia a Sátoral­jaújhely és Vidéke ÁFÉSZ-nek. A legkritikusabb területen, az élelmiszer boltokban, január 2- 3-án elvégezték a munkát, így ebből a szempontból a vásárlók észre sem vették, hogy ismét itt az év eleje, és a leltárok ideje. Igaz, máskor is, ha esetleg munkanapon leltároztak, tejről és kenyérről mindig gondoskod­tak. Az alapvető élelmiszer el­látásban a idén sem volt fenn­akadás. Az áremelések miatt jó­val nagyobb felvásárlási lázra számítottak, így bőven vannak tartalékaik. . Szirmay-kastély Az épület egy része Tolcsva (EM-JT) - A barokk eredetű kastélyt 1710-1720 között Szirmay András építtette, majd a század folyamán az ő családja bővítette, további bővítések történtek klasszicista stílusban 1820 táján, majd ek­lektikus ízlésben a század má­sodik felében a Waldbott család által. Parkban szabadon álló, a klasz- szicista kiépítés után lé­nyegében L alaprajzú, földszin­tes, nyeregtetős épület, amely­nek északnyugati szárnyához még további bővítést toldottak. Részben alápincézett. Legje­lentősebb és leghatásosabb része a középső szárny négy toszkán- oszlopos, timpanonos porti­kusza, s mögötte előcsarnok. Innen nyílnak a faragott díszű famennyezetes és falburkolatú helyiségek, közöttük könyvtár- szoba és nagyterem. Egyik teremben az ajtók felett a Waldbott család és több rokon család kastélyainak, címereinek múlt századi festményei. Az épülettoldalékok végén sa- rokrizalitok, a délkeletinél na­gyobb veranda, az északkeleti­nél előtér találhatók. Az egykori nagyméretű park helyreállításra szorul. Az épü­letben általános iskola működik. Ötszáz éves a pataki vártemplom Sárospatak (ÉM) - Félezer esz­tendővel ezelőtt, 1492-ben a nagy felfedező, Kolumbusz Kristóf a Bahama-szigetek felé tartott, vagy talán már partra is szállt, s ugyanekkor, vagyis Amerika felfedezésének évében Sárospatakon ünnepi szentmi­sével templomot avattak. Nem teljesen újat emeltek ugyan, de a XIV. századi elődtemplomot átépítéssel és bővítéssel valóság­gal újjávarázsolták, oly mérték­ben, hogy az ötszáz éves pataki vártemplom korunkban is egyik legszebb, legnagyobb gótikus csarnoktemploma Észak-Ma- gyarországnak. A letűnt századokban többször átépítet­ték, felújították. Az 1737. évi tűzvész után például az eredeti­leg déli oldalon levő tornyot lebontották és 50 évvel később a mai nyolcszög alaprajzú új tornyot a nyugati homlokzat elé építették. A régi időkben a templom mindenkor a várhoz tartozott, s a várúr vallása sze­rint hol római katolikus, hol re­formátus istentiszteletet tartot­tak benne. Csúcsíves kapuzatú előcsar­nokon át jutunk be a templom­ba, amelynek belsejét 6-6 nyolc­szögű pillér tagolja három e- gyenló magas hajóra. Az 1964- 1970 között végzett nagysza­bású felújítás és régészeti fel­tárás során a padlózatról mint­egy másfél méternyi utólagos feltöltést kellett eltávolítani. Az így előkerült XV-XVII. századi sírtáblákat az északi falrészen helyezték el. Ugyanis a temp­lomban temették el olyan jeles történelmi családok tagjait, mint a Pálóczyak, Perényiek, Dobók, Lorántffyak, Rákócziak és a templomnak a Rákóczi-sza- badságharc leverése utáni német, osztrák kegyurait. A ko­rábbi főurak maradványaiból, sírköveiből azonban a régészek alig találtak valami emléket. Különlegessé teszi a templomot, hogy északi falát mintegy öt méter magasságig megvastagí­tották, ma is látható lóréseket vágtak benne, s ezáltal a temp­lom a vár északi védőfalává, a vár erődítményrendszerének szerves részévé vált. A templom berendezései közül a barokk főoltárt és a két rokokó díszítésű mellékoltárt kell kiemelnünk. Az előbbi a II. József által 1786- ban feloszlatott karmelita rend budavári templomából, az utób­biak pedig a helybeli volt trinitárius kolostorból kerültek ide. Az oltárral szemben, a templom nyugati végében van a szintén 1786-ban épített karzat, a vele egykorú és a közelmúlt­ban retaurált műemlék orgoná­val. Sárospatak nevével és temp­lomával századokon át törté­nelmi és művelődéstörténeti eseményekkel, kimagasló sze­mélyiségekkel kapcsolatosan gyakran találkozhatunk. Itt szü­letett (mások szerint Pozsony­ban) a magyar és az egyetemes római katolikus egyház egyik „legnépszerűbb” szentje, Árpád­házi Szent Erzsébet 1207-ben. A templom előtt felállított szobra, amelyet dr. Lékai László bí­boros, esztergomi érsek aján­dékozott Sárospataknak, azt a pillanatot örökíti meg, amikor Szent Erzsébet férjével, thürin- giai Lajos órgróffal hazánkba érkezik. Bent a templomban, a főoltár melletti falrészen egy bronzdombormű - latin mon­datával - a gyermek születési helyének az emlékét idézi. Ugyanitt márványtalapzatra erősített szekrényben aranyo­zott ereklyetartó - az ausztriai Szent Benedek rend ajándéka - őrzi Szent Erzsébet koponya­csontjának és kolostori ruhájá­nak egy-egy darabját.Ebben a templomban eskette össze 1651. június 26-án a református kol­légium világhírű pedagógusa, a protestáns cseh testvérek püs­pöke, Johannes Amos Comenius Lorántffy Zsuzsanna legkisebb fiát, III. Rákóczi Zsigmondot és a pfalzi herceg - a volt cseh ki­rály - Henrietta nevű leányát. A Habsburg-ellenes szabadság- harc vezére, II. Rákóczi Ferenc buzgó katolikus ember volt. Leveleskönyvéból és titkárának, Beniczky Gáspárnak a Nap­lójából tudjuk, hogy Patakon való tartózkodása alatt ,,eö Felsége gyakran menvén a templomba, Missét és Praedi- catiót hallgatott”. Különösen az 1708. november végén, decem­ber elsős felében Patakon tartott utolsó kuruc országgyűlés idején csaknem minden nap ment ,,a Felséges Fejedelem a Senato- rokkal és egész Fejedelmi Udva­rával a Templomba.” Az ország­gyűlés idején hazaárulás vádjá­val december 17-én halálra ítélt és „a Város piarczán” kivégzett Bezerédy Imre brigadérosnak, akit „magyar Herkulesként” emlegettek kortársai és sógorá­nak, Bottka Ádámnak a holt­testét - Beniczky Naplója szerint - „a hajdúk a vasakkal és bilin­csekkel együtt ott lévő kopor­sókba bétévén, Templomba bévitték, a Criptában eltemet­ték.” A fejedelem az országgyűlés után, 1709. május 25-én a ne­mes ifjakból alakított század zászlaját a templomban felszen­teltette, s a mise és a szentbe­széd után a nemes ifjakkal e- gyütt megáldozott. Az iro­dalomtörténetben is szerepel a pataki vártemplom. Itt tartotta ugyanis 1584 karácsony első napján esküvőjét unokatest­vérével, Dobó Krisztinával a magyar nyelvű világi líra első európai rangú poétája, Balassi Bálint. Utána - a vár urának, Dobó Ferencnek a távollétében - a templomi szertartást követően Balassi a várat elfoglalta. De csak rövid ideig mondhatta magáénak, mert a Dobó Ferenchez hű pataki lakosság ostroma elől kénytelen volt ifjú hitvesével együtt elmenekülni. Az idén ötszáz éves pataki vártemplom kitűnő akusztiká­járól is ismert. Ezért hangversenyek ren­dezésére is kiválóan alkalmas, amint erről a múvészetkedveló közönség az utóbbi években mind gyakrabban meggyőződ­hetett. messzire a panasz. Most meg... Itt van ez a vagyonmegosztás. A közgyűlés döntése rám is kö­telező. És a vagyonmegosztó közgyűlésre a 44 kiválni szándé­kozóból mindössze kilencen jöt­tek el. Kétszázötven Számadást osztottunk szét az ősszel, hogy tudja mindenki, mit jelent ez a kiválás, a kárpótlás. Nyolcvan­kilenc milliós vagyont osztot­tunk szét. Az igaz, hogy a kivá­lóknak egy traktort sem je­löltünk ki, de állóeszközben ők 5,6 millió forintot kaptak. Ekét, vetógépet, mútrágyaszórót... Kettószáztíz fő ellenében kilen­cen jöttek el, hogy elhagyják a téeszt. Énnekem a többséget kell szem előtt tartanom, de szeretném, ha a kiválókkal is békességben dönthetnénk. A földek kijelöléséről annyit, hogy csoportosítottuk és arányosan jutott a legjobb minőségűből és a legrosszabból is. De hát a kárpótlásra kijelölt földalap sincs jóváhagyva. Az ér­dekegyeztető fórum fellebbezett ellene, és november 26-án kap­tam egy tájékoztatást a Kár- rendezési Hivatalról, hogy amíg Pestről nem kapunk döntést, úgynevezett „függő állapot” jön létre. Most itt tartunk. Igen sűrítve ilyen nem kívá­natos állapot alakult ki nem­csak Tiszaladányban, de több fa­luban is. Mindenki szeretné magának a jót vagy a még jobbat, amolyan falusi „aki bírja, maija”-alapon. Van erre törvény, de ki-ki a saját érdeke szerint értelmezi. S a huzavona nem zárult le az év utolsó napjával. Ki tudja, mikor és hogyan békéinek meg egy­mással azok, akik eddig perben- haragban egymással sohasem voltak... „Függő állapot” Kiválás, kárpótlás és elválás Tiszaladány (ÉM - B.Sz.L.) - Nincs irigylésre méltó hely­zetben a falvak népe. Főleg ott, ahol a szövetkezeti tagság ma­radókra és kiválókra oszlik. Mert a törvény szerint lehetőség van a választásra. Aki úgy érzi eddig is megtalálta számítását a téeszben, az ezután is ott akar maradni. Aki pedig egyedül sze­retne boldogulni, most a törvény is segíti a kiválását. Vajon segíti-e? Mert ahol nem tudnak megegyezni a kiválni szándékozók a „bennmara- dókkal”, ott bizony mindkét fél életét megkeseríti a békétlen válás. Tiszaladány és Tiszatardos kö­zös szövetkezete a Magyar Róna Mgtsz, amely fennállása óta szinte egyetlen munkalehetőség volt az elmúlt harminc évben. Négyszázhuszonkét tagjából mára már 270-en nyugdíjban vannak. Az átmeneti törvény le­hetővé tette, hogy aki szeretne kiválni a téeszből, az most vagyonrészével együtt mehet. E lehetőséggel negyvennégyen kívántak élni, közülük két fi­atalember kereste meg szer­kesztőségünket, mivel a kivihető vagyon értékével nem értenek egyet. Nagy Sándor és Gyarmati Gá­bor (egyikük tag, másik a szülők jogán) azt panaszolják, hogy sze­rintük jogtalan a közgyűlésnek az a határozata, amelyben meg­jelölték a kivihető vagyonféle- ségeket. Szerintük a vagyon­megosztás igazságtalan volt, mert a vagyont úgy csoportosí­tották, hogy minden működő­képes erőgépet, munkagépet egy csoportba soroltak, mely nem vi­hető ki a téeszből és „minden rossz épületet, amit már eladni sem tudtak, minden selejt trak­tort, munkagépet, ami már nul­la értéken volt - felértékeltették és a téeszből kivihetőnek sorolták”. A panaszosok szerint egyetlen jó traktort, egyetlen működőképes munkagépet, egyetlen jószágot nem jelölték ki, hogy azt ma­gukkal vihették volna a kiválók. Mivel szántsanak, mivel mű­veljék a földet? - kérdezték. „Az épületek kilencven százalé­ka, amit kivihetőnek jelöltek, ál­lami épületek, melyek évek óta üresen állnak.” így panaszolta Nagy Sándor és hozzátette: - Például a szeszgyár üres, a kis- kastély teteje tíz éve leégett, csakk a csupasz falai vannak meg. A kiválni szándékozók vagyonértékének kilencven százalékát ezek a - többségük­ben semmire nem használható épületek teszik ki. Az igazságta­lanság csúcsa, hogy a téesz fennálló adósságát 17 százalék teherrel még ezekre a selejt dol­gokra is rátette. Azokat a vagyontárgyakat, amelyeket értékesíteni lehet (például Tokajban egy borospince, tehén­istálló, személykocsik, készpén­zes eladásra szavazta meg a közgyűlés.) Szerinte a kiválni szándékozók­nak a földeket is a legrosszabb helyen jelölték ki. A panasszal megkerestem a szövetkezet elnökét, Bényei Miklóst, aki nemcsak a szövet­kezetben, de előtte a faluban is, mint tanácselnök dolgozott hosszú évekig, s meglepő közvet­lenséggel árulta el e huzavona milyen helyzetbe hozta ót is személy szerint.- Mennyire bánt ez engem! Hogy a két falu közössége megvolt ed­dig békében. Nemigen hallat­szott iniien a Tisza mellől Rekviem... Szerencs (BSZL) - Volt valaha egy gyö­nyörűséges épület. Mi úgy tudtuk, zsidó­templom, de úgy emlékeztettek minket: Zsinagóga. Szerencsen majd,, minden zsi­dó eltűnt: kit deportáltak, s soha nem jött vissza, ki munkaszolgálatos volt (elég Örkény István Lágerek népe című regé­nyére gondolni). Szóval volt egyszer egy Zsinagóga, amely árván maradt, és bármi­lyen törvényre, rendeletre hivatkoznak is az ott élők, Szerencsen végülis gazda nél­kül maradt e gyönyörű építmény. Tudom, sokan szeretnék a múltat meg nem történtté tenni, tudom, sokan szeret­nék örömmel felkeresni a zsinagógát, ma már nem tehetik. Mert a sors úgy rendel­kezett, hogy helyébe valami egészen más épület kerüljön. De hát kell ehhez fohász? Mert akár így, akár úgy, a lényeg mégis az, hogy a huszadik században egyik napról a másikra végül mégiscsak eltűnik egy zsinagóga. A szerencsi jelkép is volt a környéken. De a stabil állam létrejötte után is vállalták hitüket azok, akik remél­ték, hogy hitükért őket soha senki nem fogja üldözni. Mégis elpusztult a Zsina­góga. Bizonyára akadtak, akik kételkedve, bizonytalanul beszéltek vallásukról, né­pükről, a környékre temetett embereikről. Mégis voltak, akik dicsérték az Urat, ün­nepelték a természetet. Legyen boldogságos, békességes tehát az Isten, a mindenható. És legyen áldott az a kevés ember, akik megszült gyermekeiket vállalva békésen mosolyognak az ima kel­lős közepén a szent emlékek között. Ott, ahol csupán rejtett, alig megjelölt sír őrzi emléküket, áldozataikat.Itt, Hegyalja ka­pujában. Milyen szép is lenne, ha elhunyt­jainknak emléket állítva, nyugodt lel­kiismerettel mehetnénk tovább nemcsak Hegyalján, de a szomszéd városokban is e- gyaránt. A zsinagóga helyén ma a Szeren­csi Állami Gazdaság központi iroda épü­lete áll. Egyetlen táblával emlékezhet­nénk a múltra. Négy és fél évtized után Fotók: Farkas Maya Mád (ÉM) - Nemrég kapta meg Miskolcon a Megyeházán a Magyar Köztársaság honvédelmi minisztere által adományo­zott kitüntetést a mádi Szentléleky Fe­renc. Az oklevélben hivatalosan az áll, hogy a Magyar Honvédség önkéntes ka­tonájaként érdemei elismeréséül a Független Demokratikus Magyarorszá­gért emlékérmet kapta megyénkből száz­negyven katona. Feri bácsi 78 évesen vette át a megtisztelő oklevelet és az emlékérmet - szülőfalujából egyedül ó. Zempléni regöstábor Miskolc (ÉM) - A téli szünet néhány napját a miskolci 19. Számú Bükk Cserkészcsapat, illetve a tállyai Rákóczi Cserkészcsapat tagjai Tállyán, a Téli Zempléni Regöstáborban töltötték. Kitűnő népművészek tartottak foglalkozásokat a gyerekeknek (Sneider Imréné tábor­parancsnok - népi szokások; Huszárné Csatári Zsuzsa - néptánc; Alföldi Teréz - bőrműves; Szabados Lajosné - gyöngy­fűzés). A cserkészek között már egy-két citerás is van, akik elég jól húzzák a talp- alávalót a táncokhoz. Á miskolci regös­cserkészek a tanultakkal szeretnének a város közönségének is bemutatkozni, ha erre lehetőséget kapnak. A regöstáborok sorozatát pedig tavasszal a Bükkben foly­tatják.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents