Észak-Magyarország, 1993. január (49. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-06 / 4. szám
1993. Január 6., Szerda - Gazdaság Thuma József: a Kupa-program a megvalósulás felé halad Ez nem a gazdaság, hanem egy tornacsarnok alapköve Szerencsen. Lerakja Kupa Mihály.ssss Fotó: Laczó Reményteljes zóna Prága (MTI) - „Reményteljes és veszélyes zóna” címmel közölt kommentárt a Cesky Deník a visegrádi szabadkereskedelmi övezet létrehozásáról. A lap úgy véli, hogy a szabadkereskedelmi övezet - jóllehet ugyan a különböző integrációk legalacsonyabb foka mégiscsak számos konkrét gazdasági előnyt jelenthet azáltal, hogy nagyobb konkurenciához, a külföldi termékek árának mérsékléséhez, a monopóliumok megtöréséhez vezethet. A főképpen cseh nyomásra elfogadott ötéves határidő éppen elegendő lehet arra, hogy az övezet elősegítse az EK-ba való belépést. A magyarok és a lengyelek által előnybe részesített 10 éves létrehozási idő viszont csak arra lett volna jó, hogy hátráltassa az EK-tagságot, mert valamely állam nem lehet egyszerre az EK és egy szabadkereskedelmi övezet tagja. A szerző szerint mindazonáltal továbbra sem szűnt meg az a veszély, hogy az EK kezdetben a szabadkereskedelmi övezet létrehozásának fontosságát hangoztatja, ám később csak egy nagyon távoli időpontra hajlandó tenni az érintett országok belépését a nyugat-európai integrációba. Erre a veszélyre jól fel kell készülni, és folyamatosan olyan politikát kell folytatni, amely lehetőleg az EK-ba való gyors belépéshez vezet - íija a szerző, és hozzáteszi: ellenkező esetben előfordulhat, hogy a viszonylag pozitív megállapodás a szabadkereskedelmi övezetre inkább gáttá, mint előnnyé válik. Hasonló témájú kommentárjában a Svobodné Slovo a krakkói megállapodást olyan jelzésnek minősíti, amely méltó arra, hogy Nyugat-Európa tudatosítsa, van miért támogatnia a gazdasági növekedést, és ezzel a politikai stabilitás erősödését Közép-Eu- rópában. Különös tekintettel arra, ha figyelembe veszi az orosz- országi és a volt Jugoszlávián belüli történéseket. Tejtermelők támogatása Miskolc (ÉM) - Az Agrárpiaci Rendtartást Koordináló Bizottság a tejellátásban kialakult piaci zavarok miatt úgy döntött, hogy a többletértékesítés után támogatásban részesülnek a tejtermelők és a tejfeldolgozók. A támogatás feltételeinek kidolgozására a Tej- Terméktanács elnöksége szakbizottságot hozott létre. Tőzsdeinfó Miskolc (ÉM) - A Budapesti Értéktőzsdén nagy volt a forgalom az elmúlt év utolsó napján állampapírokból 745 millió forintot is meghaladó mértékben kereskedtek és a részvényekből is több mint ötvenmilliós volt a forgalom. S hogy mi volt e szokatlan mértékű emelkedésnek az oka? A szakemberek szerint az évvégi záróár manipulálása. Ugyanis a tőzsdén jegyzett értékpapírokat az évvégi záró áron kell elkönyvelni. Az árfolyam csökkenése vagy emelkedése így igen nagy mértékben meg tudja változtatni egy-egy nagyobb értékpapírállománnyal rendelkező vállalat éves eredményét. A társaságok egy részének ilyen esetben az lenne az érdeke, hogy alacsonyan maradjanak az árfolyamok (a nyereség után kifizetendő adó így csökken), míg több vállalat abban érdekelt, hogy növekedjen nyeresége (s ezért akár több millió forintot is képes áldozni az akció következtében növekvő adófizetésen felül.) A részvények között szilveszterkor a legnagyobb forgalmat és a legérdekesebb árfolyammozgást az IBUSZ papírja produkálta. (Egyetlen vevő 40 millió forint értékű papírt vásárolt.) Emelkedett a Skála részvények árfolyama is. Budapest (ISB - Ráthy Sándor)- A jövő évi gazdaságpolitikai intézkedésekre vonatkozó javaslatairól rendezett a közelmúltban vitát a Magyar Gazdasági Kamara Szövetségi Tanácsa. A tíz részből álló előterjesztés u- tolsó pontjaként megfogalmazódott az is, hogy a kamara e- gyelőre fenntartja májusi döntését, és arra kéri a kormányt, hogy teljes egészében gondolja újra gazdaságpolitikáját. Az említett előterjesztés szerint a gazdaság stabilizálódása és fejlődése érdekében a kormánynak és a parlamentnek a következő területeken kellene intézkedéseket tennie, illetve a következő ügyekben kellene előremutató döntéseket hoznia: gyorsítani és javítani szükséges a törvényhozói munkát; hathatós lépéseket kell tenni az államháztartás átalakítására; korrigálni kell a privatizációs mechanizmust; nagyobb hangsúlyt kell adni az infrastruktúra fejlesztésének; javítani kell a vállalkozói tevékenység feltételeit; mérsékelni kell a csődtörvény gazdaságromboló hatását; jobban kell segíteni az export-tevékenységet; hathatósabban kell támogatni a gazdálkodókat a nyugat-európai követelményekhez való alkalmazkodásukban és.újabb intézkedéseket kell hozni a hazai piap védelmében. A már ismertetett tizedik pontra a tanácskozás e- gyik vendége, Thuma József válaszolt. A pénzügyi tárca helyettes államtitkára leszögezte: ha a kamarához tartozó tagvállalatok vezetői és a szövetségi tanács tagjai végiggondolják a kormány jelenlegi gazdasági programját, akkor láthatják, hogy követeléseiket már beépítették az új koncepcióba. Ezzel kapcsolatban felidézte, hogy a Kupa-program a következő prioritásokat határozta meg: a koncepció megfogalmazásakor a legfontosabbnak a külső egyensúly megteremtését jelölték meg, sorrendben második célként az infláció megfékezése, míg harmadikként a termelés visszaesésének megállítását és a növekedés megalapozását írták le. Thuma József emlékeztetett: az első kívánalom már teljesült és a második területen is sikeresnek mondható a kormány munkája. A harmadik pontról a helyettes államtitkár elmondta, hogy a tavaly decemberi-idén januári szinthez képest a termelés nem csökkent, s úgy látják, hogy jövőre tovább javul gazdaság e- gyensúlya. Sőt, éves szinten néhány százalékos növekedésnek is van realitása. Thuma József szerint a gazdasági folyamatok minőségükben nem térnek el a Kupa-programban vázoltaktól, igaz, az átalakulás Budapest (MTI) - Az idén kisebb változások várhatók a bankközi devizapiac szabályozásában - mondotta Pásztor Csaba, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője. A bankközi devizapiac már fél éve működik, s a forgalom az utolsó hónapokban jelentősen növekedett. Míg júliusban és augusztusban a napi forgalom 20-30 millió dollár körül alakult, az év végére már elérte a 100 millió dollárt. A Magyar Nemzeti Bank korlátlanul interveniált, vagyis a piacon kialakult többletet teljes egészében felvásárolta. Jelenleg az MNB átlagosan napi hat-tíz millió dollárnak megfelelő devizát vesz meg. Várhatóan az intervenció terén kisebb változások lesznek. Az MNB valószínűleg limitálni fogja vásárlásainak alsó a vártnál sokkal mélyebben érinti a vállalatokat. A tanácskozáson részt vett Bőd Péter Ákos is. A Magyar Nemzeti Bank elnöke úgy vélte, hogy az exportnövekedés lendülete jövőre sem törik meg, s a keleteurópai piacokon is stabilizálódhat, mi több, növekedhet kivitelünk mennyisége. A jegybank elnöke új jelenségként értékelte, hogy a hazai vállalatok egyre nagyobb mennyiségű bérmunkát végeznek nyugati cégeknek. Ezt azonban nem tartja rossznak, sőt, úgy vélte, az így vállalt termelés révén a magyar ipar gyorsabban integrálódhat a fejlettebb gazdasági kultúrájú országokhoz. Bőd Péter Ákos szerint a számok azt mutatják, hogy a gazdasági recesszió már nem folytatódik tovább, hiszen az elhaló iparágak helyett újak születnek, és nagyon sok új vállalat is megkezdte működését. Beszédében hangsúlyozta, hogy a kormány új intézkedéseket hoz a privatizáció gyorsítására, többek között bevezeti a hiteljegyet és a jegybankkal egyetértésben jelentősen csökkenti az E-hitel kamatait. Bőd Péter Ákos elmondta azt is, hogy a jövőben változni fog az export-előfinanszírozás határát. A tervek szerint a jegybank egymillió dollárnál kisebb összegeket már nem vásárol meg. Összességében az elmúlt félévben a kínálat meghaladta a keresletet, és így a jegybanki intervenció nélkül felértékelődött volna a forint. Az év vége felé voltak olyan időszakok, amikor kiegyenlítettebbé vált a piac. Novemberben, decemberben lényegesen növekedett ugyanis a vállalatok fogyasztásicikk-im- portja. Emiatt a korábbinál több devizát vásároltak ügyfeleik megbízására a bankok. A pénzintézetek nem egyforma aktivitással vesznek részt a piacon. Kialakult egy aktív banki csoport. Ezek a pénzintézetek naponta különböző valutákban jegyeznek technikája: míg korábban a kereskedelmi bankok forráshiánynyal küszködtek, addig a jegybank a segítségükre sietett és komoly hitelekkel segített az előfinanszírozás gondjainak megoldásában. Napjainkban azonban a bankoknak már elegendő devizájuk és forintjuk van ahhoz, hogy a rövid távú hitelezésből a jegybank kivonuljon és ezt a területet átengedje a kereskedelmi pénzintézeteknek. Hasonló módon cselekszik a jegybank a vállalatoknak való hitelnyújtás esetében is. A jegybanktanácsban hozott döntés szerint itt is a kereskedelmi bankokat illeti a fő szerepe. Az utóbbi egy évben ugyanis 1 milliárd forint összegű hitelt vettek fel a magyar vállalatok külföldön, s ez azt mutatja, hogy esetükben nincs többé szükség a jegybank támogatására. Bőd Péter Ákos a kereskedelmi bankok helyzetéről elmondta, hogy hiteleik 20 százalékának minősítése rossz, de a kihelyezett milliárdoknak csak a 40 százaléka mögött van megfelelő tartalékalap. Éppen ezért a kormány mindenképpen életre hívja a bankok pénzügyi helyzetét stabilizálni hivatott hitelkonszolidációs alapot. árfolyamot. A bankok másik része részt vesz a piacon, ám alapvetően az aktív pénzintézetek szolgáltatásait használja. Továbbra is akad számos olyan bank, amelyik nem a piacon értékesíti devizafeleslegét, illetve ott vásárol külföldi pénzt, hanem a jegybank által meghatározott árfolyamokon a központi banktól vásárol, illetve az MNB-nek ad el. A tervezett változtatások közé tartozik, hogy a bankok konverziós igényeiket telefonon, illetve telexen is jelezhetik. Ezzel az eddig kialakult kissé bürokratikus gyakorlatot kívánják korszerűsíteni. Várható az is, hogy módosul az árfolyamrendszer. A részletekről azonban még nem fejeződtek be a szakmai viták. Devizapiaci változások A kínálat meghaladta a keresletet ÉSZAK-Magyarország 7---------JEGYZET----------Sz arvas Dezső Tízezrével töprenghetnek manapság a falvakban, hogyan is működött az elmúlt két-három évtizedben az az átkos „kolhoz rendszer”, amely a két esztendővel ezelőtti választási jelszavak szerint agyongyötörte, sanyargatta, zsellér sorba taszította a parasztot, tönkre tette a magyar mezőgazdaságot. A mostani fóldkarózások, a téeszek szétverésére buzdító politikai nyilatkozatok közepette is fel-fel hallik még a választási jelszó, de mintha szordínó tompítaná a korábban fröcskölő hangerőt. Mert a falvakban a bor, a búza és a békesség helyett valami más érkezett, nemzeti színekre festett szárnyakon. A bor helyett kivágott szőlőtőkék, tönkrement termelők, búza helyett a mindennapi elvesztésének közeli, kézzelfogható lehetősége, a munkanélküliség; békesség helyett békétlenség, a jövőtől való, testet lelket nyomorító reménytelenség, a félelem. Van hát miről töprengeni odahaza az „átkosban” épült komfortos házakban, hogyan is nyomorította meg az embert a közös, ami ugye az árvalányhajas hatökrösök, a nemzetiszínű karókat leverők szerint semmire sem volt jó. A töprengést segítendő íme néhány adalék arról, milyen semmirevaló is volt a közös produkciója. Bár az elmúlt két esztendőben számos politikai döntés igyekezett lehetetlen helyzetbe hozni az agrárágazatot, a kivitel 1991-ben meghaladta a 190 milliárd forintot, az ország összes exportjából több mint 25 százalékkal részesedett az élelmiszergazdaság. Tudós közgazdászok szerint az elmúlt két esztendőben az infláció féken tartásának lehetőségét, a magyar nemzetgazdaság hitelképességét, a gazdaság működésének feltételeit a mezőgazdaság biztosította. Méghozzá olyan körülmények között, amikor csaknem 20 százalékkal mérséklődött a felvásárlás, tovább nyílt az úgynevezett agrárolló, vagyis a mezőgazdasági termeléshez szükséges eszközök, anyagok árszínvonala számottevően növekedett, meghaladta az inflációt. Egyáltalán nem túlzás az állítás: az ország, a gazdaság viszonylagos stabilitását a mezőgazdaság teremtette meg. Ennek pedig ára volt. Mert drasztikusan, szisztematikusan folyt az ágazat kirablása, ellehetetlenítése, a szenvedő alany felélte tartalékait, miközben a jövedelemhiány a gazdaságtörténetben példátlan értéket, 150 milliárd forintot ért el. Az élelmiszeripar valamint a mezőgazda- sági üzemek vesztesége 50 milliárd, a vagyonfelélés pedig megközelíti a 100 milliárd forintot; csaknem 200 ezer magántermelő abbahagyta a sertés- tartást, több ezer termelő vágta ki teheneit. A politika, a mezőgazdasági tárca irányítóinak asszisztálásával tovább tart a mezőgazdaság zuhanórepülése. Hogy kinek jó ez? Azoknak nem akik a mezőgazdaságból éltek, abból hogy megművelték a földet. Azoknak semmiképpen nem. A virágzó farmergazdaságot ígérőknek, az újrakarózóknak viszont kánaán ez az általános elszegényedés, a mindenről lemondó reménytelenség, mert jól tudják ők, hogy eljő majd az olcsó föld, az olcsó munkaerő ideje, amikor majd furfangos uramék még jobban megtömhetik duzzadó pénztárcájukat, s valóságos farmerekké válhatnak. Odafent, valahol Budán a Rózsadombon. / . Uj igazgató Budapest (MTI) - György Miklós általános vezérigazgató-helyettes tölti be január 1-től a Chinoin Rt. - a harmadik legnagyobb magyar gyógyszergyár - vezérigazgatói tisztét. A korábbi igazgató, Bihari István nyugállományba vonult. Bihari Istvánt, a Chinoin Rt. igazgatósága tagjának a részvénytársaság közgyűlése választotta meg és e tisztségéből csak rendkívüli, vagy rendes közgyűlés mentheti fel.
