Észak-Magyarország, 1993. január (49. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-02 / 1. szám
1993,, Január Szombat Gazdaság Kevesebb lakás épül Vezetőváltás az ÉMÁSZ-nál Miskolc (ÉM) - A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint ez év november végéig összesen 18 323 lakás épült az országban, 25 százalékkal kevesebb, mint 1991. hasonló időszakában. A fővárosban 2202 új lakás épült, 20 százalékkal kevesebb mint tavaly. Ebből 310 volt az önkormányzati, fele annyi mint 1991 első 11 hónapjában. Tíz százalékkal több lakást építettek viszont a természetes személyek, összesen 1304-et. A gazdasági szervezetek 548 új lakást építettek Budapesten, s ez 40 százalékkal kevesebb a múlt év hasonló időszakához képest. Ugyanakkor 266 lakás szűnt meg Budapesten. A vidéki városokban összesen 8460 új lakás épült, s ebből mindössze 297-et építettek az önkormányzatok, miközben 955 lakás megszűnt. Az önkormányzati lakásépítés 30 százalékkal esett vissza, a gazdasági szervezetek 49, a természetes személyek pedig 16 százalékkal kevesebb lakást építettek, mint tavaly. A községekben csökkent a leg- drasztikusabban, 72 százalékkal az önkormányzati lakásépítések száma. A 7661 új lakás közül mindössze 23-at építettek az önkormányzatok. Huszonnégy százalékkal esett vissza a természetes személyek által épített lakások száma, és a gazdasági társaságok is 43 százalékkal kevesebb lakást építettek föl. A községekben november végéig 987 lakás szűnt meg. MOSZhelyzetértékelés Budapest (MTI) - A törvényben előírt határidőre, azaz 1992 végére várhatóan nem fejeződik be a mezőgazdasági szövetkezetek átalakulása - jelentette ki Nagy Tamás a Mezőgazda- sági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) társelnöke a szervezet keddi, évzáró sajtóbeszélgetésén. Nagy Tamás elmondta: az idei év rendkívül nehéz volt a mező- gazdaság számára, mivel a termeléssel egyidejűleg zajlott a kárpótlás és a tsz-ek átalakulásának folyamata is. A társelnök szerint az idén a működő termelőszövetkezetek mintegy háromnegyede alakul át új típusú szövetkezetté. Ezek az új tsz-ek már ténylegesen magán- tulajdonon alapulnak és inkább rendelkeznek egy tőkehasznosító társaság jellemzőivel, mint a szövetkezetekéivel. Ennek legjobb bizonyítéka a tulajdoni viszonyok alakulása: a tulajdonosok mintegy 50 százaléka nyugdíjas, 20-30 százaléka külső tag, míg csupán a fennmaradó hányad a valóban a tsz-ben tevékenykedők aránya. A MOSZ vezető tisztségviselője a továbbiakban nehezményezte, hogy a privatizáció során nem a szövetkezetek, hanem külső gazdálkodó szervezetek tulajdonába jutott a feldolgozóipar döntő többsége. A kárpótlás viszonylag vontatottan és zaklatottan zajlik, amiből azt a következtetést lehet levonni, hogy a múltat mihamarabb le kell zárni és a jövőre tekintve szükséges munkálkodni. Hitelek, vállalkozásokhoz Miskolc (ÉM) - A napokban jelent meg a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány hírlevelének első száma, ,,A LAP”. A nyolc oldalas színes újság - többek között - beszámol a Phare-forrásaiból nyújtott hitelekről is. Borsod-Abaúj-Zemplén megyé-ból hetvenen igényeltek hitelt a vállalkozói központból, harmincnyolc hitelkérelmet hagy-tak jóvá ebből, es tizennégyet már folyósítottak ebből. A 14 pályázatra több, mint 28 millió forint Phare hitelt utaltak ki. Avagy diktál a tulajdonos és a piac Miskolc (ÉM - Szarvas Dezső) - Mint lapunkban hírül adtuk, az ÉMÁSZ Rt. közelmúltban megtartott rendkívüli közgyűlésén a részvényesek, illetve a tulajdonosok egyebek között a további eredményes működés érdekében személyi változásokat határoztak el. A közülés a két fő részvényes - a Magyar Villamosművek Rt. és az Állami Vagyonügynökség - javaslatára a három megüresedett igazgatósági tagságra Bezerédi Antalt, Babula Andrást és dr. Ládi Istvánt választotta meg; majd ezt követően az új összetételű igazgatóság dr. Ládi Istvánt, az igazgatóság elnökévé, Bezerédi Antalt pedig ügyvezető igazgatóvá választotta meg. Mindketten profik a szakmában, a budapesti műszaki egyetemen végeztek, s a diploma után felelős beosztásokban dolgoztak szakmájukban. Velük beszélgetve elsőként megkérdeztük:- Mi indokolta, hogy három igazgatósági tagot, illetve a korábbi két vezérigazgatót alig fél esztendő elmúltával leváltották tisztségükből? Sokan politikai okokat feltételeznek, mondván: az előzőek valószínűleg nem voltak szimpatikusok a tulajdonosoknak, s egy több mint háromezer embert foglalkoztató fontos cég élére pedig „megbízható” emberek kellenek, mint a régi időkben.- Nézze. Én mindig is a szakmában akartam megbízható lenni, a politika nemigen érdekelt. - mondja dr. Ládi István. - Ezért nem hinném, hogy az ÉMÁSZ Rt.-nél bekövetkezett személyi változásoknak lenne valami politikai mellékzöngéje. Tény viszont, hogy a vagyon közel 98 százalékát birtokló két fő részvényes által elrendelt vizsgálatok működési zavarokat, vezetési hiányosságokat állapítottak meg az igazgatóság munkájában. Nem volt elég gyors a részvénytársasági vezetési stílus kialakítása, ugyanis amikor a cég január 1-ig átalakulása megtörtént, a szervezet megmaradt azzal a feltétellel, hogy a zavartalan működés mellett kell egy, az új követelményeknek megfelelő szevezetet, vezetési stílust kialakítani. Viszont kilenc hónap elmúltával szinte semmi nem történt, s a tulajdonosok szerint „az embrionális kezdeményezések” is rossz irányba mutattak. De hát erről talán a tulajdonosokat kellene megkérdezni. Idetatozik viszont, hogy az említett problémákat az előző vezérigazgató, illetve az előző elnök is elismerte. Egyikük be is nyújtotta lemondását, a másikat visszahívták a tulajdonosok. Személy- cserét javasolt a felügyelő bizottság is. Jelentése alapján nem egyes személyeket marasztalt el, hanem az igazgatóság Bezerédi Antal: - „Piacképesebb áramszolgáltatás" Fotó: Laczó József együttes működését minősítette nem megfelelőnek.- A politikát tehát kizárhatjuk, hiszen ha jól értem, a tulajdonosok célja egy jól működő szervezet megteremtése. Dr. Ládi István: „A politika nemigen érdekelt" Fotó: Farkas Maya- Igen, hiszen erre utal az új vezetők eddigi szakmai múltja. Jómagam és a másik két kollégám is jó ismerője a szakmának. Az elmúlt évtizedekben, valamennyien felelős szakmai pozíciót töltöttünk be. Jómagam az ÉMÁSZ ösztöndíjasaként végeztem az egyetemet. Ez a cég volt az első munkahelyem, huszonnyolc esztendeig itt dolgoztam kezdetben műszaki, majd gazdasági beosztásban; majd 1988 és 1992 között a TITÁSZ Terv és Üzemgazdasági Főosztályát, ez év áprilisától pedig a Magyar Villamosművek Rt. Üzemgazdasági osztályát vezettem. Tagja vagyok a Paksi Atomerőmű Rt. Igazgatóságának. Az új vezérigazgató Bezerédi Antal, a TITÁSZ-nál tervező, majd a transzformátorjavító üzem vezetője, később a szak- szolgálatot irányítja, majd üzemviteli osztályvezető. Megbízást kapott a mátészalkai üzemigazgatóság igazgatói teendőinek ellátására, az ott kialakult személyi és gazdasági gondok miatt. Miután teljesítette feladatát üzemigazgatóvá nevezték ki, Nyíregyházán. A Magyar Villamosművek Rt. átalakulását követően a DÉ- DÁSZ Rt. Felügyelő Bizottságának tagja.- Úgy vélem, korábban sikerrel oldottam meg néhány szervezeti és gazdasági problémát, amelyre megbízást kaptam. - mondja. - Bizonyára mérlegelték ezt, amikor megválasztottak az ÉMÁSZ Rt. vezérigazgatójának. Remélem hasznosítani tudom korábban megszerzett tapasztalataimat itt is. Erről annyit még: ösztönöz ez a felelősségteljes munka, újabb megmérettetésre kaptam lehetőséget.- Mit tart a legfontosabb teendőnek?- Egy, az eddiginél piacképesebb fogyasztócentrikus áramszolgáltatást kell kialakítani. Ez pedig azt jelenti, hogy a tulajdonképpeni érdemi, operatív munkát a kirendeltségek végzik, illetve ott kell majd végezni.- Ha jól érzékelem, akkor ön nem híve a nagy központi apparátusnak.- Nem. Egyáltalán nem vagyok híve, mert a nagy apparátusok általában nem tudnak valós piaci viszonyok között eredményesen működni. Nem a létszámmal van itt gond, hanem annak strukturális elhelyezkedésével. Tehát a nagy központi létszámot a kirendeltségeken kell foglalkoztatni. Mindezek szervezési feladatok, amelyek itt, sajnálatosan elmaradtak. Szükség van tehát egy olyan működési rendszer kialakítására, amely lehetővé teszi, hogy az rt. minden dolgozója érzékelhesse munkájának műszaki, gazdasági hatását.- Mindezek magától értetődően az embereket messzemenően érintő változásokkal járnak. Hallani is mostanában az ÉMÁSZ Rt.-nél: „Az új seprő seperni kezd”. Ezért megkérdezzük: Lesznek-e elbocsátások?- Amikor én idejöttem, a létszám úgymond már beállt elbocsátások nélkül. Itt a központban. Lényeges változás tehát már nem lesz. Mellesleg pedig tudom, hogy az emberek életében milyen nagy problémát okoz a személyét érintő minden aprócska változás, de az új befogadása ugyanakkor erősítheti az ember önbizalmát. Elmondtam már itt, mert fontosnak tartottam, hogy mindenki megértse és elfogadja szándékaimat, elképzeléseimet. Most csak ismételni tudom: Ahhoz, hogy eredményesen működjünk eszköznek tekintem a jó menedzseri munkát, a jó csapatszellemet és nem utolsósorban a megfelelő bérezést. Nagyon fontos a nyílt, őszinte légkör, a szakszerű munka, a vezetők példamutatása; s persze az, hogy minden munkatársunk lehetőleg képességének, tehetségének megfelelő munkát végezzen, s hogy azonosuljon céljainkkal. Hatszázezer egyéni vállalkozó Miskolc (ÉM) - Az előző évekhez hasonlóan az év vége közeledtével egyre több gazdasági társaság alakul - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentéséből. Októberben 1100 új jogi személyiségű társaságot alapítottak, novemberben számuk 1436-ra emelkedett, s decemberben az előjelek szerint további növekedés várható. A novemberben alakult cégek 85 százaléka új, 15 százalékuk pedig már meglévő szervezetből alakult át. A legkedveltebb társasági forma továbbra is a korlátolt felelősségű társaság, a cégalapítók 89 százaléka ezt a formát választotta. Az új cégek túlnyomó többsége, 87 százaléka 20 vagy ennél kevesebb főt foglalkoztat. A legtöbb novemberben alapított cég (543) kereskedelemmel, illetve jármű- és közszükségleti cikk javítással foglalkozik. Számos ipari tevékenységet folytató cég jött létre (313) és jelentős (183) az ingatlanügyletekkel és a gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatásokkal foglalkozó újonnan alakult társaságok száma is. 1992 november végén a KSH összesen 67 431 jogi személyiségű gazdasági szervezetet tartott nyilván. Ezek 85 százaléka gazdasági társaság, 12 százaléka szövetkezet és 3 százaléka vállalat. A legnagyobb arányt, 78 százalékot a 20 vagy ennél kevesebb főt alkalmazó cégek képviselik, a 300 főnél nagyobb létszámú szervezetek aránya mindössze 2,9 százalék. A gazdasági társaságok csaknem 44 százaléka a fővárosban tevékenykedik. A nem jogi személyiségű szervezetek száma november végén az APEH nyilvántartása szerint közel 70 ezer volt. Közöttük a legnépszerűbb gazdálkodási forma a betéti társaság, az összes szervezet 58 százaléka. Harminc százalékuk ingatlanügyletekkel, bérbeadással és gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatással foglalkozik. Ugyancsak 30 százalék a kereskedelemben, valamint a jármű- és közszükségleti cikkek javítása területén működők aránya, 16 százalékuk pedig ipari tevékenységet folytat. Áz APEH-nál nyilvántartott egyéni vállalkozók száma november végén közel 600 ezer volt. Ezek 46 százaléka főfoglalkozásban, 42 százaléka mellék- foglalkozásban és 12 százaléka nyugdíjasként folytat vállalkozói tevékenységet. A vállalkozók csaknem 40 százaléka kisiparos, 32,6 százalékuk kiskereskedő és 27,5 százalék a szellemi szabadfoglalkozásúak aránya. É SZAK-MagYARORSZÁG 5 JEGYZET Fecske Csaba Mint őszi légy, ődöngök nyugtalanul és céltalanul a piacon, a test gyarló örömei közül csupán egyetlen egynek, a nézelődésnek hódolva, merthogy az teljesen ingyen van. A magas árak miatt magas vérnyomástól káprázó szemeimmel a piac mindmegannyi nyálcsordító látványát: mosolygó gyümölcsöt, vitaminoktól szinte kicsattanó zöldséget, erdőillatú gombát, virág látta mézet. Ettől senki sem szenved kárt, s nekem sincs más hasznom belőle, minthogy fólidegesítem magam. Ez a gyönyörű ezekben a fölfedező ődöngésekben, na meg azok a szelíden incselkedő alkudozások, amelyeket kizárólag az édes anyanyelv szereteté- ből, a vásárlás leghalványabb reménye nélkül, üres zsebbel szoktam kezdeményezni hol az aszaltszilva arcú nénikéknél, hogy a pirospozsgás, termetes kofáknál. Hát ahogy így ődöngök ott árván, gyarló érzékeimmel birtokba véve a hívságos földi termékeket, egyszer csak azt veszem észre, hogy a narancs és az alma egyazon áron. Gazdaságtörténeti pillanat! Mintha ló rúgott volna meg. Bámulok, mint borjú az új kapura, hogy: no, akkor most mi van?! A narancs olcsó, vagy az alma drága? Nálam gyakran előforduló, meddő tűnődés ez, nem fogan életrevaló gondolatot, hogy általa próbáljak meg szert tenni a valóság egy kis töredékére, nem nagyobb terhű fölismerésre, mint amilyen rakománnyal a napsugár hajtású méhike száll az akácosból a kaptár felé. Vajon miként lehet az, hogy a miná- lunk bárhol megtermő, nemzeti gyümölcsnek számító alma ilyen drága ? Amikor Dunát lehetne vele rekeszteni, annyi van belőle. Amikor mostanság a termelő inkább kivágja nagy gonddal ápolt almafáit, ily módon persze termelőből egyszeriben nem-termelővé válva, mintsem fillérekért elkótyavetyélje a termést, amit lám, a piacon narancs árán vesztegetnek a kereskedők. Pedig hát a narancs, az mégiscsak narancs ugyebár: délszaki napsütés érlelte, szellők ringatták, Se- herezádé szépségű lányok szemsugara becézte, lángoló nyelvű kígyók őrizte egzotikus gyümölcs, mely kéklő tengerek hullámain ringatózó hajókon érkezik hozzánk bronzbőrű férfiak cipelte ládákban, hogy úgy mondjam, ünnepi gyümölcs nekünk, magyaroknak, mesék hangulatát idéző delikát, s ahhoz képest az ára, nos, az ára egészen tűrhető, ha nem is abszolút értelemben, de relatíve, az alma árához viszonyítva mindenképpen, amely gyümölcs valahogy úgy viszonyul a narancshoz, mint teszem azt Csurka Bili Clintonhoz. Különben is, ha mi, magyarok nem eszünk narancsot, attól még nem dől össze a világ, ellenben, ha az almát, a saját almánkat nem tudjuk megvásárolni, akkor igenis összedől! Valami délszaki emberek meg ott röhögnek valahol kertünk alján, hogy hihihi tinálatok, szittyáknál hovatovább drágább lesz a még tölgyfán, bükkfán, ecetfán is megtermő alma, mint a mi félvilágot beutazó, ragyás mosolyú narancsunk. A plutónium ára Tokió (MTI) - A japán kormány 200 millió dollárt költött egy veszélyes plutóniumszállítmány Franciaországból történő hazaszállítására, 15-ször többet, mint amennyit maga a nagy vihart kavart másfél tonnás szállítmány ér - számította ki az Aszahi Simbun című japán lap. A legtöbbet, 40 millió dollárt, a sugárzó anyagot szállít Akatsuki Maru kíséróha- jójának megépítése emésztette fel.
