Észak-Magyarország, 1993. január (49. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-30 / 25. szám
Múlitdézó/EIírdetés 1993. Január 30., Szombat 14 ÉSZAK-Mag^arország Jószerencse Dal- és Önképzőkör Kováts György Száz éve alakult A vasgyári munkásság 1893. január 29-én hozta létre első saját egyesületét, a Jószerencse Dal- és Önképzőkört. Ezen a napon ötvenhármán gyűltek össze és titkos szavazással az egyesület elnökévé Ocsenás Jánost, a szállítási üzem tisztviselőjét választották. A karnagy Szebenyi József, felsővárosi kántortanító lett. Leg- hamarább a munkások énekkara kezdte meg a működését, de ezt a művészeti ágat gyorsan követte a munkásszínjátszás, az első könyvtár, de a vasgyári állandó mozi üzemeltetője is a Jószerencse volt. 1893. július 18-án a Ládi-er- dóben megrendezett kiránduláson léptek fel először. 1895. november 17-én nyitották meg ünnepélyesen a vasgyári munkáséttermet. Ez a favázas, egysortéglás, hol „ho- dály”-nak, hol „lovardádnak nevezett építmény évtizedekig szolgálta a vasgyáriak művelődését. A gyárigazgatóság a Jószerencse kezelésébe adta az épületet, de magára vállalta annak teljes fenntartását. A dalárda sikerei A korábban felavatott munkásétterem nem rendelkezett színpaddal, csupán kisebb előadások, énekszámok, páros jelenetek előadására alkalmas pódiummal. 1900. február 11-én felavatták a gyár asztalosműhelye által épített korszerű színpadot. Az év másik nagy eseménye a június 3-i zászlószentelés volt. Az arannyal dúsan hímzett zászlót az egyesület jeligéje díszítette. A következő években az egyesület dalárdája a hazai dalosmozgalom kiemelkedő tényezőjévé vált. Az első világháborút több veszteséggel élte túl az egyesület. A háború miatt a 25 éves jubileumot csak 1920. július 31-én és augusztus 1-én tarthatták meg. A háború utáni első nagyszabású hangversenyt 1922. szeptember 23-án rendezték Diósgyőrvasgyárban. 1922 júliusában Senger Gusztávot koholt vádak alapján elbocsátották a vasgyár kötelékéből. Őt dr. Nagy Ferenc karnagy követte, akinek az irányításával 1927-ben az Észak-magyarországi Dalosversenyen már első díjat nyertek. Erdélyi Andor elnök vezetésével a Jószerencse szakosztályai a magyar közművelődés jelentős tényezői lettek. Számtalan helyi, vidéki és országos szereplés fémjelezte ezeket az éveket. A sikerek kovácsolója Baán Emil főtitkár, majd alel- nök, később egyesületi elnök volt. Ö készítette elő a 40 éves jubileum nagyszabású rendezvénysorozatát is. 1923-ban újra Szombathelyen, 1925 augusztusában Sopronban, 1927-ben Szegeden, 1929-ben Debrecenben vettek részt országos dalosünnepen. 1934 pünkösdjén Miskolc város adott otthont az országos megmozdulásnak. A színházban megrendezett hangversenyt követően fáklyás felvonulás volt végig a városon, melyet egy avasi koncert követett. A diósgyőrvasgyári dalosok első rádiószereplése 1939. december 31-én volt. A negyven percig tartó élőműsorban népdalokat és katonadalokat énekeltek. 1940. június 22-23-án rendezték meg Győrben a második világháború előtti utolsó dalosünnepet. A második világháborút követően hamar magára talált a A volt diósgyőri lovarda Jószerencse Dalkör. 1945. február 10-én már összejöttek az egyesület megszállottjai és átmenetileg Ács Árpád vasgyári tisztviselőt választották elnöküknek. 1946 januárjában már színpadon láttuk őket. Dr. Nagy F erenc irányításával Bartók Béla és Kodály Zoltán művei is műsorra kerültek. Kiemelkedett az 1947. november 18-i rádiószereplésük, amikor Ady-Nagy: Csák Máté földjén című művét énekelték kimagasló sikerrel. Az 1948 évi centenáriumi műsoron Petőfi-, Kodály-, Bartók-, Halmos-dalokat énekeltek, de már műsorra kerültek Novikov és Gounod művei is. Baán Emil elnöklete mellett 1948. augusztus 20-22-én a Budapesten megrendezett Munkás Kórusversenyen szerepeltek utolj ára az 55 éven át büszkén viselt Jószerencse névvel. A munkásszínjátszás A Jószerencse Dal- és Önképzőkör tevékenységének másik - eredményekben és sikerekben gazdag - művészeti területe a munkásszínjátszás volt. Fotó: ÉM - archív Első bemutatkozásukon - 1894. október 28-án - Ocsenás János elnök rendezésében Tóth Kálmán népszínművét, Az ördög párnája-t mutatták be nagy érdeklődés mellett. Az 1896. május 17-én bemutatott Cserebogár című darab rendezőjeként ismerhették meg Meregalli Ede nevét, akinek művészi munkája éveken át fémjelezte a vasgyári színjátszást. Az 1900-ban átadott új, a kornak megfelelő színpad nagy lehetőségei adott a mozgalom továbbfejlődésének. Az első világháborút követően kiemelkedtek: Huszka Jenő: Gül Baba (operett), Mascagni: Parasztbecsület (opera), Farkas Imre: Túl a nagy Krivánon és Kacsóh: János vitéz (daljáték). Nagy siker kísérte Mikszáth: A Noszty fiú esete Tóth Marival című vígjátékát, Her- czeg Ferenc: Kék róka, Nyíró József: A jézusfaragó ember, Lehár: A mosoly országa, Huszka: Gyergyói bál és Darvas József: Szakadék című darabjait. Az évtizedek során a diósgyőr- vasgyári műkedvelő színjátszás számos tehetséges rendezőt fedezett fel. 1945. október 6-án Garami Ernő: A megváltás felé drámáját Zóni László és Nyitrai László rendezte. Dickens: Karácsonyi ének 5 felvonásos színműve, Gábor Andor: Mágnás Miska operettje, Har- math-Budai: Szonja operettje, Kós Károly: Budai Nagy Antal színjátéka, Fazekas Mihály: Ludas Matyi népi játéka ezeknek az éveknek a tömegeket vonzó sikerei. 1947 szeptemberében sorozatban a vasgyári teniszpályán Strauss: Cigánybáró, 1948 januárjában a munkásétteremben Lehár: Víg özvegy című operettjei kimagaslóak. Ez utóbbi volt jószerével az utolsó Jó- szerencse-produkció. A zenés darabokban az énekeseket és a szólistákat Forrai István és Szűcs Lóránd karnagyok tanították be, a táncokat Kelemen Irén vitte színpadra. A vasgyári zenekart dr. Bánhegyi László vezényelte. A több, mint öt évtizedben számtalan tehetséges amatőrművészt nevelt a Jószerencse. A könyvtár és a mozi A Jószerencse Dal- és Önképzőkör munkásságának maradandó állomása az első munkáskönyvtár létrehozása és működtetése volt. 1895. október 2-án határozta el a választ-' mány a könyvtár létrehozását és egy évvel később az újdiósgyőri Magyar Király kávéházban nyitották meg egyetlen könyvszekrényben. 1901-ben a munkásétteremben önálló helyiséghez jutottak, ahol mód nyílott a fejlesztésre, az olvasók számának növelésére. A rendszeres könyvvásárlás mellett már a kezdetben is több, mint tíz féle napilap és folyóirat járt. Az első könyvtáros Krámer Vilmos volt. A munkásétterem bezárásáig önálló filmszínház működött Diósgyőrvasgyárban. Eredete, létrehozása, működtetése szintén a Jószerencse nevéhez fűződik. 1906 októberében rendezték meg az első kinematográf előadást egy újonnan beszerzett géppel. Á vasgyári közönség óriási érdeklődést mutatott az ún. „kinematográf-estély”-ek iránt. 1913. november 8-án nyílt meg a később hangosított állandó filmszínház. Fennállásáig a Jószerencse működtette. 1947 januárjában megkezdődött a diósgyőrvasgyári művelődés soha véget nem érő átszervezése. A Jószerencse 1947. február 11-én még megtartotta évi rendes tisztújító közgyűlését, melyen elnökéül Baán Emilt választották. A vezetésben olyan kiváló, nagymúltú művelődési munkások vettek részt, mint Korompai Győző, Fészki Géza, Jászberényi József, Gajdos Ede, Zóni László, Trembeczky Dezső és Juhász Endre. 1948 elején a Magyar Dolgozók Pártja programnyilatkozata után a diósgyőrvasgyári művelődés irányítását egységes szervezetbe foglalták, a Diósgyőri Vasas Jószerencse Sport- és Kultúregyesületbe. Ez a szervezeti forma biztosította a teljes pártfelügyeletet és ellenőrzést. A Jószerencse 1948. május 30-i közgyűlésén volt kénytelen csatlakozni az új egyesülethez. Ezen alkalommal Baán Emil elnök visz- szautasította azokat a megnyilvánulásokat, melyek jobboldali szervezetnek kísérelték meg feltüntetni az egyesületet. Az „egyhangú lelkesedéssel” való csatlakozás kezdete lett a diósgyőrvasgyári nagymúltú művelődés teljes átalakulásának és a nagymúltú Jószerencse Dal- és Önképzőkör megszűnésének. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Mecénás Alapból biztosítandó pénzügyi támogatás és ösztöndíj igénybevételére Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Közgyűlése a megye kulturális életének fejlesztésére, a szövetségek, egyesületek, alkotóműhelyek, művelődési közösségek, csoportok, együttesek, intézmények, iskolai munkaközösségek és egyének szakmai-tartalmi tevékenységének segítésére és ösztönzésére az 1993■ évi költségvetésén belül Mecénás Alapot létesít, amelyből pályázati rendszer keretében egyszeri vissza nem térítendő pénzügyi támogatás és éves ösztöndíj igényelhető. A pályázat célja;- az oktatás-nevelés (óvodáktól a középfokú iskoláig bezárólag) tartalmi és strukturális fejlesztését és a szakirányú képzést szolgáló elképzelések, módszerek kidolgozásának segítése,- a lakosság művelődése érdekében tett újszenl települési, önkormányzati kezdeményezések, törekvések támogatása különös tekintettel a hátrányos helyzetű térségekben és településeken,- egyesületek, együttesek, körök, szövetségek, művészeti és tudományos alkotóműhelyek, közösségek és egykének értékmegőrző, értékteremtő és értékközvetítő munkájának elősegítése,- a közösségekben folytatott tömeg- és szabadidős sport, valamint a természetjárás segítése,- a megyei, regionális, országos, nemzetközi jelentőségű kulturális, tudományos és sport rendezvények támogatása. A pályázat feltételei* a J Egyszeri, vissza nem térítendő támogatás esetén- Pályázni a megyei önkormányzat által elkészített űrlapon lehet, amelyet a Borsod-Abaúj-Zemplén' Megyei Önkormányzat oktatási és közművelődési osztályúhoz személyesen vagy* posta- küldeményként kell benyújtani egy* példányban. Az űrlapok a települési polgármesteri hivatalokban és a megyei oktatási és köz- művelődési osztályon szerezhetők be.- A pályázatnak tartalmaznia kell a kért támogatás összegének felhasználási tervét, részletes és ellenőrizhető költségvetését, kiadvány esetén a lektori véleményeket. Nem lehet pályázni- beruházásra, felújításra, karbantartásra, az alapfeladattal összefüggő működtetési költségek kiegészítésére,- folyamatos bérjellegű kiadásra,- eszközökre (a kistelepülések most, vagy* újrainduló óvodái, általános iskolái, közművelődési közösségei, intézményei esetében a bizottság kivételt tehet),- reprezentációnak minősülő költségek fedezésére,- a már lezajlott programokra, rendezvényekre, korábban megjelent kiadványokra. b./ Ösztöndíj kévlem esetéi:'- Ösztöndíjban részesülhetnek azok az alkotók - évente maximum 4 személy -, akik a pályázat céljaiban megfogalmazott területeken értékteremtő munkájukhoz kémek támogatást. A bizottság előnyben részesítheti azokat a fiatal pályázókat, akiknek a szakmai előrehaladását, az ösztöndíj leginkább előmozdítja. Az ösztöndíj összege havi 10.000, évi 120.000 Ft.- Pályázni a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat oktatási és közművelődési osztályához benyújtott kérelemmel lehet, amelynek tartalmaznia kell az alkotó munka és a kitűzött feladat részletes tervét, a pályázó szakmai önéletrajzát és két szak- tekintély ajánló véleményét. Indokolt esetben a bizottság független szakértői véleményt kérhet. A pályázatok elbírálása:- A február 28. és szeptember 15-ig beérkezett pályázatokat az oktatási, közművelődési és sport-, valamint a koordinációs bizottság. illetve a megyei közgyűlés 2 hónapon belül bírálja el és a döntésről a pályázókat írásban értesíti.- A hiányos és határidőn túl érkezett pályázati anyagot érdemi elbírálás nélkül az oktatási és közművelődési osztály a pályázónak visszaküldi.- A támogatást elnyert pályázóval a megyei önkormányzat oktatási és közművelődési, valamint pénzügyi osztálya a támogatás folyósítása előtt szerződést köt, s a szerződésnek megfelelően a támogatás összegét átutalja a felhasználó bank számlájára. A támogatás felhasználásának ellenőrzése:- A támogatás összegét a pályázó köteles egyéb pénzeszközeitől elkülönítve kezelni, nyilvántartani.- A támogatás felhasználását a megyei önkormányzat oktatási és közművelődési osztálya ellenőrizheti és szabálytalan felhasználás esetén kezdeményezi visszatérítését.- A támogatás összegének felhasználásáról a pályázó köteles végelszámolást, az ösztöndíjas beszámolót készíteni és azt a megyei önkormányzat oktatási és közművelődési osztályához benyújtani. Boisod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés A Vox Provinciáé Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Borsod-Abaúj-Zemplén, Gömör-Tor- na gazdasági, társadalmi elzárkózásának felszámolása, a korszerű ismeretek elsajátítása érdekében pályázatot hirdet: I kiváló szakemberek továbbképzésének, I idegen nyelv magas szintű elsajátításának, I magas színvonalú külföldi szakmai ismeretek megyében történő elterjesztésének segítésére. Támogatásban csak olyan személy részesíthető, aki a megyében állandó bejelentett lakással rendelkezik és kötelezettséget vállal arra, hogy az így elsajátított ismereteket a megyében fogja hasznosítani. A pályázatokat g kővetkező' címre ...kérjük küldeni: i ll :||i||||||; Borsod-Abaúj-Zemplén Megye A pályázatokat az elnökség folyamatosan fogadja és évente négy alkalommal bírálja el.
