Észak-Magyarország, 1993. január (49. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-28 / 23. szám
I 1993. Január 28., Csütörtök •• Üzleti Randevú ÉSZAK-Magyarország 9 Kereskedelem ’93 — konferencia Budapest (MTI) — Az elmúlt évben tovább csökkent a lakosság 100 forintra jutó vásárlása és mérséklődött a 250 millió forintnál nagyobb forgalmat lebonyolító kereskedelmi szervezetek forgalma. Ennek oka elsősorban az, hogy megjelentek a kisebb cégek, részvénytársaságok, amelyek rugalmasabbak és gyorsan felfutó forgalmat értek el - mondotta Csapiár Gábor, az Országos kereskedelmi Szövetség elnöke a Kereskedelem '93 címmel szerdán Budapesten rendezett konferencia bevezető előadásában. A továbbiakban rámutatott: a lakótelepeken is megjelentek a magánkereskedelmi üzletek, noha a boltok nem mindig a legmodernebbek, betöltik szerepüket. Az üzletek áruválasztékát elemezve az elnök megjegyezte: a szövetség tapasztalatai szerint az újonnan alakult élelmiszerüzletek szívesen vásárolnak hazai termékeket, ha az élelmiszergyártók időben és egyenletes jó minőségben szállítanának. A tanácskozáson kifogásolták, hogy a 100 millió dolláros világbanki kereskedelmi fejlesztési hitel felhasználása akadozik. A szövetség, mint mondták, nem ért egyet azzal, hogy noha a Világbank ezt a hitelt is ugyanolyan feltételekkel nyújtotta, mint a nemzetgazdaság más ágazatai számára, a kereskedelem mégis kedvezőtlenebb feltételekkel kapja a hazai bankoktól. A kereskedők által igénybe vehető hitelek kamata egyébként is túlságosan magas, átlagosan 30 százalék. Kifejtették azt is, hogy kevés a látszata az illegális kereskedelem visszaszorítására tett erőfeszítéseknek. A szövetség véleménye, hogy ez hatósági kérdés, nem elegendő, hogy a közterület felügyelők 500 forintra bírságolják a zugkereskedőket. A tanácskozáson Pohánkovics István, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium államtitkára szólt a kereskedelem információs rendszerének hiányosságairól. Elmondta: a kereskedő kisvállalkozóknak még egy százaléka sem kerül bele a statisztikai mintába, s nem lenne szabad, hogy a rendszer kiépítéséhez szükséges egy- milliárd forintos többletköltség ilyen információs problémákat okozzon. Azt is elmondta, hogy véleménye szerint az igazi verseny még nem jellemző a kereskedelemre, továbbá, hogy jogosan nem népszerű az irányított privatizáció. am me Vendégünk: 11 a Rádemis Kft. Új üzleti klub Budapesten Budapest (MTI) — A Royal Diamond Business Club néven új üzleti klub megalakulását jelentették be szerdán a Flamenco Szállóban tartott sajtótájékoztatójukon a vállalkozás vezetői. Elmondták: a klubot az eddigi gyakorlattól eltérően szeretnék működtetni. Egy állandó kommunikációs csatorna kiépítése a céljuk. Ennek érdekében havonta rendszeres programokat szerveznek, s azonban főként kis- és középvállalkozások mutathatják be tevékenységüket és termékeiket. USA — rekord-deficit Washington (MTI) — Decemberben új rekordot állított fel az amerikai költségvetési deficit: egy hónap alatt 38,9 milliárd dollárnyi hiány keletkezett. Az előző havi 2,5 milliárd dolláros volt. A bevétel decemberben 113,8 milliárd dollárt tett ki, a kiadás viszont 152,7 milliárd volt. Csupán a felvett kölcsönök kamataként 51,7 milliárd dollárt kellett fizetnie a szövetségi kormánynak, a tavaly októberben kezdődött költségvetési év eddigi időszakában pedig összesen 92,2 milliárdot. Ha otthon vagyunk - háztartási munka, vagy pihenés közben -, ha autóban ülünk, uram bocsá' a munkahelyünkön szól a rádió. Annak ellenére, hogy dúl a médiaháború, szakmai berkekben folyik a vita a frekvencia moratórium feloldásáról. A dolgok kimenetele jelen pillanatban ismeretlen, sőt kiszámíthatatlan. Az érintettek minden eshetőségre igyekeznek felkészülni, több irányban próbálnak terveket kovácsolni. De mindez a színfalak | mögött történik. Mi rádióhallga- tók ebből nem sokat veszünk észre, mert ha bekapcsoljuk készülékeinket, halljuk kedvenc műsorunkat, a tájékoztatásunkat szolgáló híreket, gondoskodnak szórakozásunkról továbbra is. Ez így van rendjén, mondják a műsor készítői. S mondják azok, akik hallgatják az adásokat. A rádiós szakemberek kulisszatitkairól nem sokat tud a hallgatóság, s még ennél is kevésbé ismert az üzleti oldala tevékenységüknek. Pedig ahhoz, hogy megfelelő műszaki színvonalon tudják sugározni közkedvelt adásaikat, sok pénzre van szükségük, melynek nagy részét saját maguknak kell kigazdálkodniuk. A Miskolci Rádió esetében ez a dolog úgy fest, hogy e cél érdekében kifejtett üzleti tevékenységüket a Rádemis Kft., mint reklám brókercég irányítja, melynek ügyvezető igazgatója Fridély László.- Igazgató Úr! Kérem mondja el olvasóinknak, hogy hogyan jött létre ez a fajta kapcsolata Miskolci Rádió és a Rádemis Kft. közötti- Válaszomat történeti visszatekintéssel kezdeném. Mindenki által ismert tény, hogy a médiumok fontos bevételi forrása a reklám- tevékenység. Ennek a szervezésére régebben nem fektettek különösen nagy hangsúlyt. Gyakorlatilag, ha bejött az ügyfél a stúdióba, akkor leadták az általa kért reklámot. Nem különösebben foglalkoztak azzal sem, hogy mennyi lesz ebből a bevétel. 1988- ban, amikor megalakult az RTV Belkereskedelmi Igazgatósága, kezdték megszervezni, hogy a I körzeti stúdiók mellett reklám- I szervezők működjenek, akik elébe mennek az üzleti partnereknek, s ezáltal megpróbálják a bevételeket növelni. Magam is reklámszervezőként kerültem kapcsolatba a rádióval, mint munkatárs. Itt azonban szeretném elmondani, hogy magánemberként mindig is nagyon érdekelt a rádiózás. En az a fajta vagyok, akinek reggel a felébredéstől az esti el- alvás pillanatáig egész nap szól a rádiója. A rádiózásnak azok a lehetőségei vonzanak, amikor az elhangzottak szabadjára engedik a fantáziámat. No, persze ehhez az kell, hogy a hallgatott személyiség megszólalása mindezt megindítsa bennem. Minden tiszteletem az erre képes kollégáké! Csodálatos érzés, ha valaki úgy tud hozzám szólni, hogy én a mondanivalóját vizuálisan meg tudom jeleníteni, át tudom élni. 1988- ban a Miskolci Rádiónak még csak reggeli adása volt. Politikai, Fridély László, ügyvezető igazgató Fotók: Farkas Maya közszolgálati műsorokat sugárzott. 1989-ben határozták el, hogy beindítják a kereskedelmi adást. Ekkor alakult meg a Rádemis Kft. Arra vállalkoztunk, hogy részben a közszolgálati műsor, részben a kereskedelmi adás idejét próbáljuk meg médiabrókerként értékesíteni.- Mi a különbség a reggeli és a délutáni adás között az Önök tevékenysége szempontjából?- A reggeli, közszolgálati adás jellegénél fogva egy politikai hírműsor, egy szigorúbb adásrenddel. Ezzel szemben a minden nap délután 16-18 óráig jelentkező kereskedelmi adás egy sokkal könnyedebb, lazább, játékosabb port lehetőségét is tudjuk kínálni partnereinknek, akik adáskörzetünkben rajtunk keresztül szeretnék megszólítani a hallgatókat.- A rádió, mint reklámeszköz az Önök közvetlen szakmája. Mik azok a momentumok, ami miatt az adott esetben a sok média közül feltétlenül a rádiót kéne választania egy potenciális hirdetőnek?- Egyrészt az a gyors reagálási lehetőség, ami abban rejlik, hogy a hang azonnal továbbítható. Lényeges az emberi hang meggyőző ereje is. A rádió együtt tud élni az eseményekkel. Másrészt az egy hallgatóhoz eljuttatott reklám- üzenet költségét tekintve a rádió a legolcsóbb. Akkor vagyunk képesek a reklámidőt értékesíteni, ha ennek a reklámeszköznek, a rádiónak a hatékonyságáról sikerül meggyőzni a partnereinket. Ehhez a meggyőződéshez felhasználjuk két esetben elvégzett közvéleménykutatásunk eredményeit. Az első a Rádió Miskolc adásainak fogadtatásáról tájékozódott. A második rádióreklám hatékonysági vizsgálat volt. Mindkettő hasznos tapasztalatok birtokába juttatott minket. Például tudjuk, hogy a kereskedelmi adást az adáskörzet lakóinak 16%-a naponta hallgatja. A hallgatóság 62%-a hölgyek közül kerül ki, s ezt figyelembe kell vennünk a műsorkészítés során. A reggeli adás esetében a férfiAkik hozzánk szólnak az éter hullámain keresztül. Balról jobbra: Kardos Katalin, Jakab Mária, Monos Mgrta, Kertész Péter, Paulovits Ágoston főszerkesztő, Korcsai Nagy Éva, G. Tóth Ferenc főszerkesztő-helyettes, Beély Katalin, Papp Zsolt, Csonka László. műsor kíván lenni. A reggeli adások reklámidejének értékesítésére van kizárólagos joga a Rádemis Kft.-nek. A délutáni adás tekintetében ez úgy működik, hogy egy adott évre megkötött megállapodás alapján - meghatározott módon - a rádiónak valamennyi felmerült költségét megtérítjük az adással kapcsolatban. A frekvencia moratórium értelmében u- gyanis csak a Miskolci Rádió munkatársai készíthetik a műsort, akiknek a munkáját én ezúton is szeretném megköszönni. A reggeli adásban 6 előre rögzített időben megjelenő reklámblokk van, a kereskedelmi adásban 4 állandó reklámblokk létezik. Ez u- tóbbiban élő telefonos játék, rihallgatók aránya nagyobb. Ugrásszerűen megnő a hallgatottsága a délutáni adásnak 17 óra után, kb. 50%-kal. Amikor a rádióreklám hatékonyságát vizsgáltuk, rádióhallgatási szokásokra voltunk kíváncsiak. Ugyanakkor azt is próbáltuk felmérni, hogy hány reklám egymás utáni leközlése az ideális. Ebből a felmérésből az is kiderült, hogy a kérdezettek 60%-a életében legalább egyszer vásárolt már kifejezetten rádióreklám hatására. A tetszési rangsorban az egyik legjobban értékelt volt országos szinten a miskolci stúdió egyik reklámja, amely a mai napig is hallható a délutáni adásban. Valuták, más-más áron Miskolc (ÉM) —Tegnap Miskolc nyolc pénzintézményében a következő árfolyamokon adták, illetve vették a német márkát, az amerikai dollárt, az osztrák schillinget és a svájci frankot. (Az árfolyamok egy egységre vetítve forintban) 4 Vásárlási lehetőségek D M USD 4. ATS CHF vétel eladás vétel eladás vétel eladás vétel eladás 1. Postabank 50,81 53,96 80,43 85,40 7,2228 7,6695 55,05 58,49 2. OTP 51,03 53,93 80,45 85,11 7,2586 7,6704 55,42 58,68 3. IBUSZ Bank Rt. 50,90 54,05 80,29 85,26 7,2406 7,6884 55,33 58,76 4. Budapest Bank 50,58 53,70 80,99 85,63 7,2586 7,7014 55,34 58,80 5. Kereskedelmi és Hitelbank 50,83 53,97 80,46 85,44 7,2488 7,6972 55,12 58,52 6. Konzumbank Rt. 50,94 54,00 80,29 85,16 7,2469 7,6814 55,49 58,85 7. Takarékbank 50,91 53,81 80,62 85,28 7,2364 7,6482 55,75 59,01 8. Magyar Hitelbank Rt. 50,08 53,93 80,47 85,45 7,2239 7,6707 55,06 58,46 Kőbányai vásárprogramok Budapest (MTI) — A kőbányai vásárváros az idén mintegy 40 rendezvénynek ad otthont, s tovább folytatódik a kiállítások szakosítása. A programválaszték jó néhány olyan szak- kiállítást tartalmaz, amelyeknek témája a képzőművészet, a zene, vagy éppen a szabadidő célszerű eltöltése. Magyarországon ma még nincs kialakult formáj a a művészeti vásároknak, a hazai művészeti alkotások terjesztésének módszere kialakulatlan és akadozó. A Hungexpo a Budapest Art Expo Foundationnal közösen az idén első ízben rendezi meg a nemzetközi kortárs képző- és fotóművészeti kiállítást a vásárváros területén. Érdekesnek ígérkezik a Music Expo nevű zenei vásár is, amely a Budapesti Tavaszi Fesztivál része lesz. Az idei újdonságok között szerepel a Job Fair '93 elnevezésű szakkiállítást, amely a foglalkoztatással, a munkaerőgazdálkodással és a humán erőforrások kiaknázásával foglalkozik, továbbá a Student Fair '93 Budapest nemzetközi felsőoktatási és képzési szakkiállítás. Ez utóbbi két kiállítást a munkanélküliek, a diákok és a tanárok ingyen látogathatják. Az idén is megrendezik a hagyományos tavaszi és őszi BNV-t, ám mindkettőt a korábbinál szűkebb profillal. A tavaszi vásár helyett útjára induló Industria '93 kiállításon Németország, az őszi BNV-n pedig Spanyolország lesz a díszvendég. A Hungexpo, mint vásárszervező belépett az exportőrök sorába: 14 külföldi helyszínen szervez magyar nemzeti bemutatót és megrendelésre önállóan rendezi meg a Fo- odapest mintájára Lengyelországban a Krakkowfood élelmiszeripari szakkiállítást. Vállalkozásfejlesztés Zalában Zalaegerszeg (MTI) — A hollandiai EIM fómunkatársa, Jaap Docter közgazdász irányításával egy team kezdte meg munkáját kedden Zalában. A Zala megye vállalkozás- fejlesztési üzleti tervét dolgozza ki. A három évre szóló, s a holland kormány 80 ezer ECU-s támogatását élvező program áprilisra készül el. Mindenekelőtt az üdülő-, gyógy- és zöldturizmus előretörését, a gazdasági és társadalmi szempontból hátrányos letenyei, lenti és zalalövói térségek felzárkóztatását, a hatalmas favagyon magasfokú feldolgozását és az élelmiszeripar hatékonyabb működtetését látják reális célnak. Számításba veszik az olyan jól prosperáló iparágak továbbfejlesztésének módjait is, mint a kóolajfeldolgozás, a konfekcióipar, vagy a csempe- és cserépkályhagyártás. Polgári per Slosár Gábor ellen Budapest (MTI)—Polgári pert kíván indítani Slosár Gábor, a Magyar Vállalkozás- fejlesztési Alapítvány lemondott elnöke ellen Csanádi Ágnes, az MVFA kuratóriumának hétfőn kizárt tagja. Slosár Gábor nyilatkozata szerint az MVFA alapítói azzal az indokkal zárták ki a kuratóriumból Csanádi Ágnest, hogy helyzetével visszaélve adatokat szivárogtatott ki az alapítvány gazdálkodásáról készült titkos jelentésből. Csanádi Ágnes ezzel szemben elmondta: ez az állítás nem felel meg a valóságnak, és ha Slosár Gábor nem vonja vissza nyilvánosan a felhozott vádat, polgári peres eljárást kezdeményez ellene. Véleménye szerint a kuratóriumból való kizárása inkább annak tudható be, hogy féléves tagsága folyamán többször is bírálta az elnök, Slosár Gábor tevékenységét. Svéd cégek Stockholm (MTI) — A következő években várhatóan mintegy 50 vezető svéd cég - a legnagyobb svéd vállalatok egyharmada - cserél gazdát, részvényeik jelentős része külföldi tulajdonba kerül. A korona leértékelése után jelentősen megnőtt az érdeklődés a tőzsdéken, de különösen a Wall Streeten a svéd részvények iránt. Ennek kézzelfogható jele, hogy csupán tavaly decemberben mintegy 2 milliárd korona értékben adtak el svéd értékpapírokat. A nagyobb svéd cégek már most is jelentős külföldi ellenőrzés alatt állnak.
