Észak-Magyarország, 1993. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-27 / 22. szám

14 ÉSZAK-Magyarország Mindenes 1993. Január 27., Szerda JEGYZET Csehországban egy darabig még forgalom­ban maraa a vofr csehszlovák korona, persze pecséttel ellátva, hogy mégse legyen helyet­tesíthető a Szlovákiából származó dugi- pénzekkel. A prágai bankokban éppen a pén­zek forgalomban hagyásának előkészítésén fáradoznak a tisztviselők. Fotók: AP Gyöngyösi Gábor A pénznek nincs szaga, tartja a köz­mondás,- de úgy látszik, most már ez a mondás is sántít, mint a kettéfűrészelt zongora, amely ugyanolyan abszurd és hasznavehetetlen, mint a kettéfűrészelt pénz. Utóbbi pedig mégiscsak lesz, még­hozzá itt a szomszédban, ahol most ép­pen az eddig egységes csehszlovák pénzt választják szét csehre és szlovákra, mi­képpen tették azzal az országgal, amely­nek létrehozásáért annak idején olyan buzgón fáradoztak északi szomszé­daink. Közös lónak viszont túrós a háta - hogy a közmondásoknál maradjunk -sez úgy látszik - illetve hát éppen az őgyakorla­tuk bizonyítja - a hazára is igaz. Hogy­ne lenne igaz hát a pénzre. Két külön­böző országban, amely éppen osztozko­dik az örökölt vagyonon, nem lehet for­galomban ugyanaz a pénz. Elvégre a csehszlovák korona mégsem Mária Te­rézia tallér, amelyről az a hír járta, hogy még századunk első felében is forga­lomban volt egynémely afrikai ország­ban, hanem egyszerű váltópénz, meg bankjegy, - annak is a puha fajtájából való - amolyan keleti valuta, amelyet - milyenfurcsa az élet, - márazok se akar­nak elfogadni, éppen a szlovákok, akik­nek feltételezhetően a kisebbik rész jut majd az osztozkodásnál. Ezügyben, minket, mindig mindent megértő jó­szomszédokat is figyelmeztettek, hogy ne adjunk most már pénzt - csehszlová­kot - még egy-,két-száz koronával át­menni szándékozó turistáinknak se, mert még ott hagynák, túróért^, sajtért, berezovkáért, miegymásért. Ok pedig nem tudnak vele mit kezdeni. Uram bo­csa a saját pénzükkel? - Nincs itt vajon valami megint elkapkodva? A csehek különben nem sietnek, ők, - amint képünk is mutatja, - lepecsételik bankjaikban a pénzt, a bélyegeket, meg az eleddig közös forgalomban lévő ezek­hez hasonló dolgokat, s használják még egy darabig. Pecsétes lesz ugyan a pénz, - de nem lesz büdös. Tőkés László az USA-ba látogat Washington (MTI)—Tőkés László püspök februárban háromhetes látogatást tesz az Egyesült Államokban. Az MTI tudósítójá­nak értesülése szerint az 1989-es romániai forradalomban tanúsított hősies helytállá­sáért Amerikában is nevet szerzett püspök útjának fő célja, hogy meglátogassa a ma­gyar gyülekezeteket, illetve támogatást sze­rezzen a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Gimnázium és Kollégium, illetve a Sulyok István Főiskola számára. Gyengülő királyság Benedek Elek Korlátlan hatalommal uralko­dott Könyves Kálmán király, de nem volt zsarnok. Az ő kezében a korlátlan királyi hatalom áldás volt az országra. Am amint ő be­hunyta szemét, megkezdődik a ki­rályi hatalom gyengülése. A trón­öröklés rendezetlensége örökös forrása a viszálykodásnak, a test­vérharcnak, s mert a trónért ver­sengők rá vannak utalva a hatal­masabb urak támogatására, szemlátomást nő a főurak hatal­ma s gyengül a királyé. Kiskorú, alig tizenöt éves ifjú volt II. István (1114-1131), Kálmán fia, amikor apja örökébe lépett. Ha a férfikorban kerül fejére a szent korona, talán méltó utóda lesz apjának. De apa nélkül, anya nélkül, jó tanácsadók nélkül, ko­rán belemerült az élvezetekbe s ezt megsínylette ó maga is, az ország is. Hízelkedők vették körül a tapasztalatlan ifjút, s elhitették vele, hogy „oly bölcs, mint Sala­mon, oly erős, mint Sámson, oly bátor, mint Dávid”. Pedig nem volt - jegyzi meg a krónikás. A kánokkal cimboráit, azokkal ti- vornyázott, a magyarokat nem kedvelte. Akár volt rá szükség, akár nem, háborúba keveredett. Természetes, hogy a királyi hata­lom e hirtelen való legyöngülését siettek felhasználni a szomszé­dok. A német császár békén hagy­ja ugyan hazánkat, mert egyebütt van elfoglalva, de betörnek az osztrákok, a csehek. Délen Velen­ce elfoglalta a dalmát városokat, s bár Záránál a magyarok meg­verték a velenceieket, a végső eredmény mégis ez Velence kezé­ben maradtak a dalmát városok. Mindennél sokkal nagyobb ve­szedelem fenyegette az országot Görögország felől. János görög császár felesége Szent László leá­nya, Piroska volt. Kálmán király e házasság által az ország érdekét vélte szolgálni, de csakhamar kitűnt, hogy ez a házasság nagy veszedelmek forrása lett. A szép Piroska császárné szívesen fo­gadta udvarába a megvakított Álmost, apjának kedveltjét, a csá­szárnak pedig igen jó ürügy volt Álmos trónkövetelése arra, hogy Magyarország dolgába beleavat­kozzék s alkalmas pillanatban el­foglalja az országot - magának. Jól látta II. István e veszedelmet s tehetsége szerint védekezett is ellene. Növelte, erősítette nemze­tét bessenyők és kúnok betelepí­tésével. Szervezte a hadierőt. Ke­reste a szövetséget mindenütt a görög császárság ellenségeivel. Feleségül vette Róbert normann herceg leányát, mivelhogy a nor­mannok örökös hadilábon állot­tak a görögökkel. Szövetséget kö­tött az akkor a Balkánon lakó rá­cokkal. Ekként megerősítve a ma­ga hadierejét, tört be 1127-ben a görög birodalomba, s több várat el is foglalt. De a következő évben a görög császár mindent visszafog­lalt, sőt Zimonyt is megszállotta. Aztán ismét a magyar fegyve­reknek kedvezett a szerencse és a - sors. A görög császárnak egye­bütt akadt dolga, közben meghalt a trónkövetelő Álmos is. De az utolsó háborúból nagy betegen tért haza István. A beteg ember lelkére nagy gond nehezedett. Nem volt gyermeke. Ki lesz az utódja? E nagy tépelődésében tudta meg, hogy él a vak Béla herceg. A halálát érző király lelke meg­könnyebbül, siet jóvá tenni a hi­bát, amit apja ő érette követett el! Udvarába hozatja a zárdában rej­tegetett vak herceget, örökösének nyilvánítja s meg is házasítja. Uros rác főzsupon leányát: Ilonát véteti feleségül, azzal a bölcs elő­reszámítással, hogy a ráqokban hatalmas szövetségest kap majd utóda a görög császárság ellen. E házasság után csakhamar (1131) meghal István, a vak Béla lép örö­kébe (1131-1141), de asszonykéz­be kerül a hatalom. Férfilélek lakozott ebben az asszonyban. Az ő vállára nehezül a kormányzás minden gondja, terhe s íme, a gyönge asszonyi vállak nem ros- kadnak össze alatta. Nein nevel­ték királynak Bélát, elég volt, hogy életben tartották s nagy sze­rencse volt ez: máskülönben az Árpádok nemzetsége kihal ővele. De Isten öt fiúval és egy leány- gyermekkel áldotta meg e frigyet, s újra szebb napok virradhatnak a hazára, ha elő nem bukkan a homályból Boris herceg, Kálmán király törvénytelen fia. A görög császárságnak éppen elég jó ürügy a trónkövetelő herceg, hogy régi tervét megvalósítani próbál­ja. És ott vannak azok a főurak is, akiknek részük volt Béla meg- vakíttatásában s akik most resz­ketnek a bosszútól. De a nemzet zöme felháborodással utasította vissza a trónkövetelő Boriszt, lel­kesen szállottak hadba, hogy ki­kergessék az országból a görög pénzen s lengyel és ruthén segít­séggel betört fattyút. Ott voltak a király seregében az összeesküvő főurak is, de a nagy felháborodás láttára abban maradtak, hogy majd harc közben pártolnak Bo­risz mellé. Ám Ilona királyné tu­dott az összeesküvésről s az ung- megyei Aradon lemészároltatta az összeesküvőket. Hatvannyolc előkelő magyar úr lakolt életével az árulásért. így menekült meg az ország Borisz hercegtől, így állott helyre ismét a rend az országban, ha rövid időre is. A vak Béla azzal a megnyugtató tudattal halhatott meg (1141-ben), hogy országának területe még növekedett is Bosz­niában tett foglalásokkal s biz­tosította a német császár barát­ságát azzal, hogy Zsófia leányát a császár egyetlen fiával, Henrik herceggel jegyezte el. Négy fia közül (Géza, László, István és Álmos) a tizenegy éves Géza (1141-1161) lépett örökébe. Anyja és nagybátyja, Bél bán ál­lottak a kiskorú király mellett, ők nevelték nagy gonddal, szeretet­tel. De egy szép remény csakha­mar füstbe megy. A német csá­szár, aki a fiát eljegyezte'Zsófia hercegnővel s a gyermekleányt, akkori szokás szerint, udvarába vitette volt, időközben mást gon­dolt, mivelhogy ez a házasságmár nem szolgálta a német császárság érdekeit. Oly mostohán bántak a magyar hercegnővel, mint egy szolgálóval. A hercegnő apácakolostorba me­nekült egy szál ruhában s apáca maradt haláláig, mivelhogy - mint maga írá - „az elveszett helyett új királyságot s új hazát talált”. Okozta pedig a német császár változását Borisz herceg, aki még mindig nem mondott le a reményről, hogy fejére kerül a magyar korona. A trónkövetelő fattyú most a német császárhoz fordult s kapott is ettől, meg Hen­rik osztrák őrgróftól, segítséget. Ezzel a segítséggel Pozsonyt el is foglalta. Ám Géza csakhamar kiverte az országból Boriszt, s ráadásul hadat üzent Henriknek, átkelt a Lajtán hatalmas seregé­vel (székelyek, bessenyők és kúnok tették a sereg javát) s úgy megverte az osztrák meg bajor ha­dat, hogy a német írók évek múltán is szégyenkezve emleget­ték a nagy kudarcot. L. Walerie: Életre ítélve Chevin szemben ült a doktorral. — Ne kerülgesse az igazságot, tudni akarom, mi a bajom - mond­ta határozottan. Az idős orvos kerülte a tekintetét. —Uram, a lelet pozitív. Túl későn jött. Már nem műthetó. — Tehát ez a végítélet! — Emelte fel a hangját Chevin. — És csak azért, mert a börtönben nem vet­ték komolyan a gyomorpanaszo­mat. Szimulánsnak tartottak. — Felugrott és idegesen járkálni kezdett. — Három évig ültem, ár­tatlanul. Addig, amíg el nem kap­ták az igazi gyilkost. Ez a három év elég lett volna, doktor úr? — Igen. Chevin a székbe roskadt. — Harminchat éves vagyok és végem. —A tenyerébe temette az arcát. Amikor felnézett, megint csendes volt a hangja. — Mennyi időm van még? —Nos, ezt nem lehet tudni. Lehet ez több is, mint két-három hónap. Jöjjön hozzám nyugodtan, ha erősödnek a fájdalmai, majd adok injekciót. Aztán majd be kell fe­küdnie a kórházba. Megszállottként járta a várost, míg csak ki nem borult teljesen. Még három hónapja van... Otthon végigdőlt az ágyon és a volt fe­leségére gondolt. O sem hitte el, hogy ártatlan. De azért látogatta a börtönben. És azt is mondta, hogy várni fogja. Még akkor is ezt mondta, amikor a 15 évet kihir­dették. Ez, akkor erőt adott neki. De aztán, amikor újratárgyalták az ügyet, nem volt ott a teremben. S aztán, amikor már szabad em­berként hazarohant, hozzá — aki más férfivel élt már. Először össze akarta verni a pasassal együtt, de végül is megfordult és kiment. Három éven át csalta a nő... És ő, a nyomorult, a halál előtt is egyedül van. „Ki kell használnom ezt a két-három hónapot” — dön­tötte el magában. Az ítélőbírót szemelte ki első ál­dozatának. Pisztolyt szerzett és ha egyszer ártatlanul elítélte em­berölésért, most csakugyan meg is teszi. A bírót már nyugdíjazták, tehát ki kellett nyomoznia hol lakik. A bosszú izgalmától szinte nem is érezte, hogy fáj a gyomra. Egy kis nyaralóhelyen találta meg, éppen a méheivel foglalatoskodott. Gyűlölettel sziszegte az öreg jogász arcába: — Három évre bevarrt és még most is ott lennék, ha magán múlott volna — mondta és kilőtte az egész tárat. Sikerült észre­vétlenül eltűnnie. Másnap az új­ságok az ismeretlen tettes kilétét találgatták. Néhány napig meghúzta magát. Aztán a volt feleségéhez indult. — Mit akarsz tőlem? — kérdezte a nő ijedten. — Miért hazudtad a beszélőn, hogy várni fogsz? — Mert nem akartam fájdalmat okozni. — A nő hangja erősen re­megett. — Eközben meg mást szerettél! —Nézd, köztünk már mindennek vége. —Igen, mindennek vége—mond­ta Chevin és elővette a pisztolyt, gondolkodás nélkül lőtt. A városban lódörgött. De az újsá­gokból már tudta, hogy a rendőr­ség őt gyanúsítja a felesége meg­gyilkolásával. A doktorhoz ment, mert érezte, hogy a gyomrával xi . V s í,'.y.nn valami elkezdődött. Végül is fáj­dalomcsillapítót ígért. — Végre előkerült, kedves uram! — Sietett eléje az öreg. — Már mindenütt kerestem. — Miért? • Az orvos átkarolta vendége vál­lát. — Mert borzalmas félreértés történt. Valaki összecserélte a laborleletet. — Vagyis másnak kell meghal­nia?! —Chevin érezte, hogy forog­ni kezd vele a szoba. — így is mondhatjuk, de az a lényeg, hogy magának csak ár­tatlan gyomorbántalmai vannak. Ugye, most boldog? Chevin meredten nézte az orvost. Átfutott előtte a két gyilkosság minden részlete. Aztán üvölteni kezdett. v — Ártatlanul ültem három évet. Ez rendben. De maga gyilkost csinált belőlem! — Egyetlen moz­dulattal kirántotta a fegyvert és a benne lévő lőszert az orvosba eresztette. Aztán a székbe ros­kadt és a halott embert nézte és várt Hosszú élet állt előtte... Az Astra alapján DHM. Kínai csillagjóslás A Bivaly személyiségjegyei akik 1925. január 25. - 1926. február 12. 1937. február 11. - 1938. január 30. 1949. január 29. - 1950. február 16. 1961. február 15. - 1962. február 4. 1973. február 3. -1974. január 22. 1985. február 20. - 1986. február 8. között születtek. A Bivaly az egyensúly és áll­hatatosság jegyében született. Pontosan tudja, hogy mit akar elérni az életben, és ettől nem hagyja eltéríteni magát. Nyugodt és békés természetű, ám nagyon is indulatos tud lenni, ha valami feldühíti vagy valaki cser­benhagyja. Makacs, ami miatt gyakran kerülhet összeütközésbe A bivaly - hajdan népszerű és na' gyón hasznos igavonó és tejelő ál­lat - nálunk már védelem alatt álL másokkal. Általában sikereket könyvelhet el magának, ám fel­tűnően roszszul viseli, ha valami nem úgy sül el, ahogy eltervezte. Életében központi szerepet ját­szik az otthona, amelyet több szempontból is sérthetetlen szentélynek tekint. Érzelmeit nem mutatja ki szí­vesen, ezért nem jellemző rá, hogy könnyen kötne barátságot vagy engedné el magát társaságban. Választottjának hosszasan ud­varol, megbízható és hűséges társnak bizonyul minden hosz- szabb kapcsolatban. Feltűnően jól jön ki mindazokkal, akik a Patkány, a Nyúl, a Kígyó vagy a Kakas jegyében születtek. A nő Bivaly kedves és anyáskodó, mindig azon van, hogy segítse a hozzá közel állókat. Jellemzője még a kiváló szervezőképesség és a határozottság. Mi vár a Bivalyra 1993-ban? Fontos, hogy az e jegyben szüle­tettek nagy elővigyázatosságot mutassanak a pénzügyeikben, ne bocsátkozzanak kiszámíthatat­lan vállalkozásba. Ne adjanak kölcsönt, ha lehet­séges. Óvatosnak kell lennie a lakást vagy lakóhelyet változtató Bi­valynak is. Ne hagyja, hogy jobb meggyőződése ellenére elsietett döntésekbe hajszolják. Figyelme­sen ellenőrizze a feltételeket, al­kalmasint kérje ki szakértő segít­ségét, ha kételyei lennének. Csak akkor válhat előnyére lakhelye megváltoztatása, ha elég elővi­gyázatos. Az 1993-as év általában kedve­zőnek mutatkozik, ha nem feled­kezik meg arról, hogy óvatos legyen az anyagiak terén, és min­den dolgát a tőle megszokott ésszerű és józan módon végezze.

Next

/
Thumbnails
Contents