Észak-Magyarország, 1993. január (49. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-26 / 21. szám
1993. Január 26., Kedd Visszhang ESZAK-Magyarország 13 Az MDF „ellenzék” London (MTI) — Csurka István színműíró nem fogadta meg költő barátja, Csoóri Sándor jótanácsát, hogy „csak az rontson be az ivóba felborítani az asztalt, aki olyan jót tud mondani a rákövetkező csendben, hogy szavai után ne törjön ki megint ugyanakkora lárma” - írta vasárnap az Observer című brit lapban Nick Thorpe tudósító Budapestről. Ehelyett Csurka úgy döntött, hogy csak úgy lehet rendet teremteni abban a zajos kurtakocsmában, ami a demokratikus Magyar- ország, ha az egész épületet megkaparintja. A hét végén a kormányzó konzervatív párt, az MDF önmagánál nagyobbnak látszó radikálisa, Csurka megkísérelte elhódítani a pártot a mérsékelt és betegeskedő Antall József miniszterelnöktől. Csurkának meggyőződése, hogy baloldaliak vannak minden asztal alatt tulajdon pártjában csakúgy, mint a többiben - írta az Observer tudósítója. Habár Antall szombaton elnök maradt, az MDF-ben folyó hatalmi harc az 1994 júniusi választásokig tartó kampány kezdete, egyszersmind újabb mérföldkő a kommunizmus összeomlása után kiemelkedett két fő párt, az MDF és a liberális SZDSZ bomlásában. Az MDF szakadása a korábban kormányzó MSZMP négy évvel ezelőtt kezdődött szakadására hasonlít. Kelet-Európa nagy részén a jelek szerint még nem ért véget a forradalom - olvasható a brit lapban. A tudósító emlékeztetett, hogy már az MDF 1987-es lakitelki alakulására sem hívták meg a nagyrészt zsidó urbánus demokrata ellenzéket, és manapság a liberálisok és a nemzeti értékek bajnokai még rosszabb viszonyban vannak. Csak az a közös bennük, hogy mindnyájan értelmiségiek. A kommunisták a munkásosztályra hivatkozva kormányozták rossz irányba az országot, és most csak kissé méltánytalan az a vélemény, hogy a jelenlegi kormány és az ellenzék pedig a középosztály nevében kormányozza félre. Felelősségük közös, hiszen a fontos törvényekhez kétharmados többség kell - írta az Observer. Tavaly augusztusban Csurka „új nemzeti középosztályt” követelt a Magyar Fórumban. Két részre osztja a lakosságot: azokra, akik a magyar nemzet érdekében dolgoznak, és azokra, akik ellene. Csurka politikája, meglehet, szélsőséges, de filozófiája az MDF főáramába tartozik, vagyis abba az elméletbe, hogy a demokratikus megújulás legyen elsősorban „magyar megújulás”, a magyar büszkeség és önbizalom újjászületése. A nagy összezördülés még drámaibb attól, hogy a fő ellenzéki párt, az SZDSZ nem képes hiteles, konstruktív alternatívának látszani. A tartalékban ott várakozik a Fidesz, amely minden közvéleménykutatásban testhosszal vezet, és amelynek elnöke, Orbán Viktor 29 éves. A fi- deszesek meggyóződéses liberálisok, de van saját erős nemzeti platformjuk - irta a brit lap. Antaliról — a japánok Tokió (MTI) — „Antall legyőzte a nacionalistákat” címmel számol be a Japán Times arról, hogy a kormányfőnek sikerült megakadályozni a Magyar Demokrata Fórum jobbratolódását. A lap budapesti híre szerint Antalit elsöprő többséggel választották meg újra az MDF elnökének és a kormányfő mérsékelt irányvonalának támogatói biztos ellenőrzéshez jutottak a politikai döntéshozó testületben, az elnökségben is. Az írás rövid beszámolójában Antall József pénteki megjegyzését idézi, amely szerint a kormányfő nem „áldozza föl lelkét a pártegység érdekében azzal, hogy magáévá teszi a jobboldal ügyét”. Az MDF országos gyűlése után Ahogyan a párton belül látják Budapest (MTI) — Az országos' elnökség valamennyi tagját két évre, azaz a legközelebbi országos gyűlésig választották meg, s ez kötelezi őket az együttműködésre. Annak, hogy valaki a gyűlés közben vagy előtte vitatkozott és bírált, bele kell férnie ebbe az együttműködésbe, hiszen a demokráciának és a bírálat szabadságának az MDF-ben is meg kell nyilvánulnia - nyilatkozta az MTI érdeklődésére Csurka István, az MDF elnökségének tagja. Hozzátette, az események határozzák meg, hogy a lelkiismerete meddig engedi meg önbecsülésének feladása nélkül az együttműködést. Arra a kérdésre, hogy megítélése szerint a három nap alatt eredményes munkát végzett-e az országos gyűlés, Csurka jónak és határozottnak minősítette a szekciók állásfoglalásait, megemlítve, hogy ő elsősorban az általa vezetett tájékoztatási szekció munkájáért tud felelősséget vállalni. Nagy örömére szolgál, hogy a küldöttek óriási tetszéssel fogadták a szekció beszámolóját. Az esemény egészére vonatkozóan nem ilyen derűlátó Csurka István, mert a stratégiai munkacsoport által kidolgozott vitaanyag „Távlatok” című fejezete megítélése szerint nagyon sok kívánnivalót hagy maga után, és rengeteg általánosságot tartalmaz. Mint Csurka fogalmazott: erre nem tud felépülni egy korrekt pártprogram. Hozzáfűzte: ilyen értelmű kritikájának már a gyűlés előtt és alatt is hangot adott, tehát nem értékelhető az együttműködés azonnali felrúgásának. Lehetségesnek mondta, hogy ő maga is készít egy alternatív dolgozatot a „Távlatok” helyett. Kulin Ferenc, az országos elnökség pénteken éjszaka megválasztott tagja kijelentette: örömmel állapította meg, hogy az elnökségben 15 olyan tag van, aki egyértelműen a centrumpolitika mellett foglal állást. Ha az elnökség tagjai eszerint végzik majd a politikai munkát, akkor az ő szemében nemzeti liberálisaknak számítanak. Ebbe <1 b MDF beleérti Antall Józsefet is, aki természetesen ugyanennyire a másik két irányzathoz tartozónak is vallja magát. Arra a kérdésre, hogy Kulin Ferenc minek tulajdonítja megválasztását, a politikus kijelentette: nehéz eldönteni, hogy a média-kudarcnak köszönhetően, vagy éppen annak ellenére lett elnökségi tag. Hajlik arra, hogy ez utóbbiról van szó. Úgy gondolja, hogy végül is a küldöttek többsége a korábbi szerepvállalása alapján döntött, hiszen 1989-90-ben még szervezője és elnökségi tagja volt az MDF-nek. Kulin Ferenc még nem tudja, hogy az elnökség milyen szerepet szán neki, így azt sem, hogy meghagyj ák-e médiapolitikusnak. O személy szerint már szeretne kivonulni a médiapolitikából, de számol azzal, hogy ez esetleg nem lehetséges, és akkor ugyanolyan erőbedobással kell tovább küzdenie, mint eddig. Hozzátette: nem biztos, hogy az esélyek az eddigieknél nagyobbak lesznek a sikerre. Kulin azt is kifejtette, hogy elsősorban nem az MDF-nek kell újra kialakítania álláspontját a média-ügyben, hanem gyakorlati lépésekre van szükség. Ilyen a frekvenciák minél hamarabbi elosztása, vagy a parlamentben a médiatörvény egyes részének külön törvényekként való elfogadtatása. Ó személy szerint szeretne visszakapcsolódni a szervezőmunkába, az MDF-en belüli szellemi-politikai érintkezés tökéletesítésébe. Nagyobb képességet érez magában arra, hogy segítsen kimunkálni az MDF közös, a sokértelműséget kiküszöbölő nyelvét. Elvi kérdéseket, elméleti problémákat kíván megoldani, és - bár nem kedveli ezt a szót - ideológiai gondolatrendszert kialakítani. Csurka István álláspontjára Kulin megítélése szerint nem reflektálni kell, hanem megpróbálni egy önálló kiindulópontból önálló irányba haladni. Ha ezt teszik a liberálisok, akkor úgyis nyilvánvalóvá válik, hogy a kétféle gondolkodásmód nagy mértékben súrlódik. Ez szerencsésebb lenne a belső politikai villongások elkerülése érdekében is. Véleménye szerint Csurka ideológiai szerepe csak látszólagos, hiszen, mint fogalmazott: az ideológiának lényege, hogy a különböző gyökerű, forrású eszmeelemeket praktikus programhoz igazítva szervezzék egységbe. Csurka István esetében megvan a rendkívüli képesség és érzékenység arra, hogy homogén eszmerendszert alkosson, anélkül azonban, hogy ezt a gyakorlati teendőkkel szoros összefüggésbe, kapcsolatba tudná hozni - vélekedett Kulin Ferenc. Kónya Imre frakcióvezető, az országos elnökség újraválasztott tagja szerint az országos gyűlésen lezajlottak a demokrácia bizonyítékát jelentik, hiszen a különböző nézeteket meg kell vitatni. „Ha ezek az álláspontok alapvető kérdésekre vonatkoznak, akkor csak a tagság dönthet arról, hogy kinek van igaza és milyen politikát kell követni.” Megítélése szerint külön kell választani a nézeteket és a személyeket, s az elvetett politikai álláspontot képviselőket nem lehet kitaszítani. Az országos gyűlés nagy bölcsességről tett tanúbizonyságot, amikor fenntartotta az egységet, és túlnyomó többségben olyan személyeket választott az elnökségbe, akik a politikai nyilatkozat által egyértelműen kijelölt politikát képviselik. A többi párt így látja Budapest (MTI)—Baja Ferenc alelnök (MSZP): — A vezető testületek megválasztása arra utal, hogy a kormányzati instabilitástól, az egység megbomlásától való félelem motiválta a küldöttek döntését. Egyfajta érzelmi alapú egység jött létre. Ez viszont ellentmond Antall József beszédének, amelyben világos elvi és gyakorlati feltételekhez kötötte az egységet. Kérdéses: lesz-e olyan program, amely kivezetheti az országot a válságból; illetve lesz-e elegendő erő az MDF-ben, hogy szakszerűbb működésre kényszerítse a kormányt. Politikai síkon az MSZP kívánatosnak tartaná, ha a kormányzat nem a legitimitás arroganciájával viszonyulna a társadalomhoz, és a lassacskán a kizárólagosság felé haladó magatartásával szakítva nyílt párbeszédet kezdene az érdekvédelmi és a kamarai szervezetekkel. * Torgyán József elnök (FKGP): — Az MDF VI. Országos Gyűlése egyértelműen Antall József megerősödését hozta, ugyanakkor nyilvánvaló az is, hogy a rendszerváltást és a gazdaságpolitikát illetően a tagság a Csurka-féle gondolatokat támogatja. Összességében tehát az országos gyűlés nem oldott meg semmit, tovább mélyül az MDF válsága. A politikus úgy vélekedett: nem meglepő Csurka István vonalának háttérbe szorulása. A küzdelem már akkor eldőlt, amikor Csurka novemberben beleegyezett a tanácskozás elhalasztásába. Ezzel gyakorlatilag már akkor elismerte vereségét, holott tavaly még jelentős többséget tudhatott maga mögött. Az országos tanácskozás tapasztalatai nyomán Torgyán József arra számít, hogy az elkövetkezendő hónapokban látványosan meggyengül az MDF, ami a tömegtámogatás elvesztésében nyilvánul meg. Torgyán szerint ebben a helyzetben a Kisgazdapárt által kezdeményezett keresztény-nemzeti tömörülés kerül előtérbe. * Magyar Bálint ügyvivő (SZDSZ): — Ügy érezzük: nagyjából az történt, amire számítani lehetett. Nem következett be a Csurka István nevével fémjelzett irányzat kiszorítása, sem pedig Csurka hatalomátvétele. Mégis, ebben a köztes állapotban Csurka István pozíciói erősödtek. Antall József konszolidálni tudta helyzetét, de ennek és az MDF egyben tartásának jelentős ára van. Alapvető kérdésekben kerüli el a döntést az országos gyűlés, s Csurka István programjával kapcsolatban a múlt év ősze előtti időszak engedékenysége érzékelhető. Az SZDSZ szerint Antall József taktikája az, hogy a hatalomból nem enged, az MDF programjából viszont igen. Magyar Bálint emlékeztetett arra, hogy Csurka István ősszel jelentős kihívást intézett Antall József hatalmi bázisa ellen, bár akkor még a pártelnök-miniszterelnök az emlékezetes dolgozat ,jól hasznosítható elemeit” emelte ki nyilatkozataiban. —A mostani országos gyűlés előtt a frontok nyílttá váltak, de magán a tanácskozáson a hatalmi stabilitás érdekében Csurkát gyakorlatilag újra visszafogadták. Minden jel arra mutat, hogy a személyi kérdések eldöntése után Antall József ismét elfeledkezik a Csurkával szembeni kritikáról - fogalmazott Magyar Bálint, aki szerint jelentős kérdés, hogy miként reagálnak a kialakult helyzetre az MDF liberálisai. Számukra ugyanis - az SZDSZ megítélése szerint - többé-kevés- bé kiszorításuk megpecsételését jelenti a választási eredmény, hiszen míg a korábbi elnökségben Csurka István magányosnak számított, a jelenlegiben erős támogató blokkal rendelkezik. * Orbán Viktor frakcióvezető (Fidesz): — Ebben a pillanatban még semmit nem tudni arról, milyen lesz az MDF érdemi politikája a kongresszust követően. A lényegi kérdés jelen pillanatban az, hogy az országos gyűlést megelőzően napvilágra került éles ellentétekkel a „puttonyban” lghet-e biztosítani a nyugodt kormányzást, a nyugodt parlamenti munkát. A Fidesz frakcióvezetője szerint nem történt változás abban az értelemben, hogy az MDF eddigi elnökségében Csurka István hasonló arányban volt kisebbségben híveivel, mint most. Ennek ellenére a legnagyobb kormánypártban eddig is erősen érezhető volt Csurka István szélsőséges nézeteinek jelenléte. - Éppen ez volt a gátja az MDF-fel, mint párttal való együttműködésnek - emelte ki a fiatal demokraták frontembere, hozzátéve, hogy ez a helyzet a tisztűjítás után sem változott meg. A magyar vezető • •• // • jovoje London (MTI) — Magyarország konzervatív kormányának jövője forgott kockán péntek este, amikor Antall József miniszterelnök harcba indult az MDF-et meghódítani akaró jobboldali offenzíva ellen. Antall, a mérsékelt államférfi, aki azóta vezeti Magyarországot, hogy a szavazók 1990-ben elvetették a kommunista rendszert, politikai karrierét tette föl tétnek az MDF kongresszusát megnyitó beszédében - írta a Financial Times című brit lap budapesti tudósítója, Nicholas Denton. Antall, akit széles körben Magyarország folytatódó stabilitása létfontosságú elemének tartanak, lemondással fenyegetődzött, ha a szélsőjobb meghódítaná a pártelnökséget. A miniszterelnök a párt józan eszére apellált, mondván, hogy a szélsőjobb Magyarország legnagyobb kincsét, a szomszédos országokból hiányzó stabilitást veszélyezteti. Beszédében nyíltan szembeszállt Csurka Istvánnal, a szélsőséges vezetővel, aki zsidó-, kommunista-, liberális- és újságíró-ellenes és nyugati cégek elleni támadásaiban kihasználja a csökkenő élet- színvonal keltette elégedetlenséget, fellázította az MDF aktivistáit és felfordulást okozott a magyar politikában - írta a brit lap tudósítója. Az újságíró megjegyezte, hogy a pártegység érdekében Antall eddig ellenállt az ellenzék és a nemzetközi közösség nyomásának, hogy lépjen föl az antiszemita író ellen, miután Csurka augusztusban kiadta robbanásveszélyes kiáltványát. Ám a kongresszus előtti napokban a miniszterelnök elszántabb lett, mert a szélsőjobb személyében is megtámadta és komolyan hatalomra tört a pártban. Az MDF-en belüli összecsapás a lehető legrosszabbkor jön Antalinak, akit minden fronton kihívás ér. A GDP három év alatt majdnem 20 százalékos visszaesésével járó recesszió közepette végrehajtott fájdalmas gazdasági reformok nagyon népszerűtlennek bizonyultak. Egy friss közvéleménykutatásban az MDF támogatása 8 százalékra esett - ez csüggesztő deficit, amelyet be kellene hozni az 1994 tavaszi választásokig. Közben a hárompárti konzervatív koalíció két kisebb tagja igyekszik távolságot tartani a népszerűtlen kormánytól - írta a Financial Times tudósítója. Német visszhangok Bonn (MTI) — Antall József miniszterelnök politikailag megerősödött a Magyar Demokrata Fórum (MDF) VI. Országos Gyűlésén - írta a dpa német hírügynökség a szavazási eredményről hírt adva, hozzátéve, hogy az újjáválasztott pártelnökségben egyértelműen többségben vannak az Antall-féle centrumpolitika hívei. „Az ellenfelével, a korábbi alelnökkel, Csurka Istvánnal lezajlott erőpróba egyértelmű vesztese azonban nem Csurka népies-nacionalista szárnya, hanem sokkal inkább a nemzeti liberálisok, akiket az elnökségben a jövőben csak egy ember képvisel” - írta a hírügynökség, s annak okát, hogy Antall József újraválasztását nem fenyegette veszély, abban látta, hogy a miniszterelnökpártelnök, aki kormányfői mandátumának visszaadását is kilátásba helyezte, ameny- nyiben nem választanák meg, nyomatékosan felszólított a Demokrata Fórum egységének megőrzésére. Áz MDF tanácskozásával kapcsolatos hét végi cikkében, annak általános kitekintésében a Frankfurter Rundschau megállapította, hogy Magyarország, amely a fordulat óta a legtöbb posztkommunista keleteurópai állammal összehasonlítva a viszonylagos belpolitikai stabilitás színtere volt, „aggasztó jobboldali radikális kihívásokkal” néz szembe. A legnagyobb kormányzó párton, a Magyar Demokrata Fórumon belül hónapok óta „éleződik a hatalmi harc Antall József párt- és kormányelnök és populista riválisa, Csurka István között”. A Fórum két szárnya közötti küzdelem a követendő párt- és kormány- politikára összpontosul, Antall, aki 1990- ben Magyarország első posztkommunista kormányfője lett, „konzervatív-kereszténydemokrata irányvonalat” képvisel. Ezzel a politikával, amely eddig csak hiányosan lett úrrá a fordulattal járó hatalmas gazdasági és szociális problémákon, az MDF sokat vesztett korábbi népszerűségéből. A fejlemény azt sejteti, hogy a Fórum az 1994 tavaszán esedékes parlamenti választásokon elveszti vezető szerepét. A politikailag zavaros, a hatásos szónak bóviben lévő író, Csurka István mindennek a Fórum ideológiai átorientálásával akaija elejét venni, az átorientálás központi tétele: a nemzeti magyar érdekek következetes figyelembevétele - írta a Frankfurter Rundschau cikkének szerzője, Harry Schleicher.
