Észak-Magyarország, 1993. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-05 / 3. szám

4 ÉSZAK-Magyarország Megyei Körkép 1993. Január 5., Kedd----------JEGYZET---------­é / eéfgmdi Feczkó János / Uj év, új reménységek, új árak - foglal­hatnánk össze röviden az 1993-ban ed­dig elért „eredményeinket”. Bizony a kétkul(a)csos ÁFA beve­zetésével kényszerűen, s mindenekelőtt alaposan megdrágult minden, mi szem, szájnak ingere. Sajnálkozva ve­hettük azonban tudomásul jónéhány esetben: nem pusztán a hat százalék adóval növelték az eddig sem éppen olcsó élelmiszer, ital, dohány és egyéb cikkek árát, de esetenként nem átal­lották plusz „adókat” is kiróni egyes termékekre. Legelőször talán azok a virgoncabb autósok bökkenhettek meg, akik nem átallották már január 1-én beállni valamely benzinkúthoz. így jómagam is. Persze tudtam, nem juthatok már olyan „olcsó” gázolajhoz, mint előző nap, azonban az árjelző táblái leg­merészebb (rém)álmaimat is túl­szárnyalva jelezte: gázolaj - 60 forint. En se voltam hát rest, megdörzsöl­tem szemeimet (kétszer!), ám a feltün­tetett összegek csak nem akartak tünedezni, változgatni. Ekkor kezdtem gyanakodni a szilveszteri mulatozás káros mellékhatásaira. Hiába no: két pohár pezsgő az csak két pohár pezs­gő! Kaptam magam, s nagy bőszen odalavíroztam az egyik kúthoz, hogy aszongya: húsz liter gázolajat a job­bikból! Hát megkaptam... Még szerencse, hogy anyám adott külön 300 forintot egy kis élelemre, mert különben talán túl sem éltem vol­na azt a blamázst. Az Expóra készül Tállya és környéke Tállya (ÉM-Nyl) - Felgyorsultak a magyar világkiállításra készülődés eseményei Jgaz, sok még a bizonytalanság, ám ma már nem csupán a főváros, hanem az Expóból hasznot kihasítani igyekvő vidéki települések is összeállították elképzelé­seiket, benyújtották pályázati anyagaikat az illetékes szervezetekhez. Köztük van öt hegyaljai község: Mád, Golop, Monok és Boldogkóváralja a tállyaiak koordinálásá­val adott be közös pályázatot. Mit tartal­maz ez?-kérdeztük a megalakult előkészítő bizottság vezetőjét, Pekó József tállyai pol­gármestert.- Még tavaly novemberben jóváhagytuk az 1966-os világkiállítás elő és kiegészítő ren­dezvényeinek helyi programját, amelyhez csatlakoztak a fentebb nevezett, térsé­günkben élő települések önkormányzatai is. A cél az, hogy a helybelieknek és a kül­földieknek bemutassuk Tállya és tér­ségének értékeit, s ezáltal vonzóbbá te­gyük szűkebb környezetünket mások szá­mára. Tállya, a majdnem 3 ezer lakosú egykori mezőváros köztudottan egész Tokaj-Hegyalja egyik legjelentősebb szóló- és bortermelő községe, amelyhez igen közel vannak olyan más, nevezetességekkel bíró települések, mint Mád, Monok, Golop, Bol­dogkőváralja.- Ezek szerint pályázati anyaguk is erre a lehetőségre épül?- Majdnem teljes egészében. Pinceszövet­keztünk tulajdonát képzi a Rajna-udvar, amely kiválóan alkalmas szőlészeti és borászati kiállítás megrendezésére. Itt mu­tatkozik majd be 1995 májusától 1996 ok­tóberig boraival és borászati eszközeivel Tállya, Mád, sőt Gyöngyös és Soltvadkert is. Ezen felül a Hasznos és a Vároldal dűlőkben gyakorlati bemutatókat terve­zünk. A pincelátogatásokra a Hollókői csa­lád, Homoky András, Tóth Pál, Gál Sán­dor, Homyák László, Dudovics István és mások pincéi nagyon alkalmasak.- Mi van még a tarsolyukban?...- Igen sok más elképzelés is. Magda Frank, nemzetközileg is elismert francia szob- rászmúvésznó alkotásainak egy része már Tállyán látható. Mivel Zemplén és Tokaj- Hegyalja igen gazdag ásványi kincsekben, ezt sem hagyjuk ki. Bemutatjuk Encsy György zempléni ásványgyűjteményét, dr. Mátyás Ernő és családja vállalkozásának eredményeit. A Rákóczi-kúria viszont tex­tíliák és úri hímzésű kézimunkák nemzetközi kiállításának ad majd helyet. Egy üdülőtelep tönkretétele... A minden évszakban vonzó Rakaca-tó Fotó: Laczó József Rakaca (ÉM-Podvercsek Gábor) - Borsod megye északi részén, a festői szépségű Boldva-völgyében terül el a tízmillió köbméter be­fogadóképességű Rakacai víz­tároló. E tavat a hatvanas évek elején létesítették a Rakaca- patak felduzzasztásával, majd 1970-ben a szalonnái tanács kis, tíz méterszer húsz méteres par­cellákat alakított ki hétvégi házak építésére. Akkoriban fűt- fát ígértek, ám az ígéretekből semmi nem lett. Még a leg­elemibb dolog, a szemét elszál­lítása sincs megoldva. Az üdülő­tulajdonosok húsz-egynéhány éven át fizetett adójából a tanács semmit nem juttatott vissza. Év­tizedek óta hollandok, belgák, svédek, norvégok, dánok Ker­esték fel a tavat lakóautóikkal. Ám, nem valószínű, hogy egy­hamar visszajönnek. Az idén nyáron történt... Sétálok a tó­parton, közel Meszeshez, és nézem a vizet. Egyszer csak meghűl bennem a vér! Egy fej! Egy közelben lakó ember felvilá­gosított, hogy ha egy tehén vagy disznó elhullik, akkor azt a Népegészségügyi Állomás tízezer forint ellenében hajlandó elszál­lítani. Hogy ne kerüljön pénzbe, a meszesi parasztok egyszerűen a tóba dobják az elhullott állati tetemet, fertőzés veszélynek ki­téve az idelátogatókat. Ki kellene tisztítani a tavat, de erre nincs pénz. Igaz, a hetvenes és a nyolcvanas években erre kapott pénzt a tanács, ám ebből építették fel Szalonnát. A sok putriból ebből az egyszer 140 millió, utána a Szikszói Állami Gazdaság által halpusztulást okozó idegmérget tartalmazó vegyszer tóba-eresztése miatt kapott 100 millió forint kártérítés összegéből a tanács valóságos palotákat épített. Tehát összesen 240 millió forin­tot vett el a szalonnái tanács az üdülőtulajdonosok zsebéből. Ráadásul 1992-ben még a ku­takat is lezáratták Szalonnán, nehogy az üdülőtulajdonosok vizet vigyenek magukkal, mert 1970-ben megígérték a vizet, ám az a mai napig nem érkezett meg az üdülőtelepre. Keresztes K. Sándor a közelmúltban járt a tónál, és nagyon tetszett neki a vidék. Érthetetlen az illetékes polgár- mester azon kijelentése, misze­rint a falu lakói az üdülőkre dol­goznának. Maximum ennek a ki­jelentésnek az ellenkezője igaz. Évtizedek óta arra fizetjük az adót, hogy a község felvirágoz­zék. Még azt sem érdemeljük meg, hogy világítás legyen. Mert június 15-től szeptember elejéig van közvilágítás, de utána...? 1991. decemberében egy hónapig voltam a víkendházamban, de az egész üdülőtelep sötétbe volt burkolva világítás híján. Az idillikus hangulathoz hozzá­tartozik, hogy a kempingezők közé rendszeresen behajtják a teheneket legelni. Több tízezer forint anyagi kárt okoztak ezzel az üdülni vágyóknak. Ki az a bolond, aki ezek után még egyszer Rakacára jön nya­ralni? Szó volt arról, hogy megalakul a Független Rakaca-tói In­tézőbizottság, ám erről az ille­tékesek hallani sem akarnak! Félnek, hogy visszaköveteljük a 240 millió forintot kamatostól? Amikor Szalonnán felavatták az élelmiszerboltot, megjegyezték, hogy a potenciális vevők az üdülőtulajdonosok, hiszen a ré­gi boltban a forgalom ötven százalékát a városiak „hozták”! Dánul: Presse Frihed így írnak ők, az északi kollégák Miskolc (ÉM-F.B.) - Az elmúlt hónap közepén 12 magyar újságíró tanulmányozhatta egy héten keresztül a dán újságírást. A kiutazó küldöttségben kép­viseltette magát a hazai elek­tronikus és írott sajtó - így többek között Borsod-Abaúj- Zemplén megye napilapja is, az Észak-Magyarország. A kiutazás időpontja egybeesett a készülő magyar médiatörvény vég­legesítésével, s ez eleve fontossá tette mindazt, ami ezzel szorosan összefügg. Vendéglátóink a Dán Újságíró Szövetség jóvoltából hasznos tapasztalatokat sze­rezhettünk a rádió, a televízió, az országos napilapok munká­járól, a dán újságíró egyetem le­hetőségeiről, a munkavállalók és a munkaadók kapcsolatáról. Hazai fülnek - a magyar sajtó jelenlegi állapotában - furcsának tűnt a Presse Frihed, azaz a sajtószabadság fogalma, már csak azért is, mert idehaza közel két éve ennek teljességében élünk. Ma bárhol, bárki sza­badon írhatja le véleményét, nin­csenek tabutémák, elhallgatott gondolatok. Am mindez átültetve Dániában három alappilléren: a tényfeltáráson, a bizonyításon és az elemzésen nyugszik. Erről győződhettünk meg a helsingóri Dagbladnál, az arhusi újságíró egyetemen, a Dán Televízió Híradó napi munkaértekezletén. A mindennapok eseményének helyzetfelismerése, tárgyilagos Bent Skou államtitkár, aki szor­galmazza a magyar sajtóter­mékek dániai jelenlétét. Ä szerző felvétele közreadása biztosítja, hogy a megjelent tudósításokból, köz­leményekből hiányzik az egy­oldalúság, a szélsőség, az int- rikus pengeváltás. Ez viszont nem egyenlő mindazzal, hogy a sajtó - ha szükséges és indokolt - nem kritizálhat egy-egy kor­mányintézkedést, politikai vezetői magatartást. Égy ami viszont íratlan szabály: a királyi házaspár szuverenitásának tisz­teletben tartása, nem beszélve a- zok magánéletének firtatásáról. Ebben a szellemben dolgozni és naponta alkotni fő erőssége a dán újságíró-társadalomnak. A kormány és a munkaadók kényesen vigyáznak arra, hogy összetűzzenek a sajtóval, az újságírók viszont a tárgyi­lagosság elkötelezettjei, s erre készítik fel őket az arhusi e- gyetemen, ahol négy év után bármelyik hírközlő intézmény­ben a belépés pillanatától teljes értékű zsurnalisztának számí­tanak. A leírt, az elhangzó szavak és látható képek, monda­tok hitelképessége befolyásolja a példányszámok, az előfizetők számának alakulását. Sajtóper, hamis információk közreadása szinte ismeretlen. Legutóbb - mint azt John Bech főszerkesztő elmondta - az Irak elleni háború alatt volt, amikor is a szigorú embargót kijátszva, az egyik nagy olajtársaság manipulációit megszellőztette az egyik dán újságíró és bíróság elé idézték. A magyar újságírásról, jelenlegi helyzetéről dán kollégáink ke­veset tudnak. Annál többet a len­gyelekről, a cseh és szlovákokról. Ez jórészt annak köszönhető, hogy szinte alig volt, van kiküldött budapesti tudósítója Dániának, de részünkről is kevés az érdeklődés. Ezt erősítette meg Bent Skou ál­lamtitkár, a nemzetközi sajtó- központ igazgatója, aki reményét fejezte ki, hogy a jövőben több magyar sajtótermék dániai je­lenlétével reálisabb kép fog kialakulni hazánkról. Kiérdemesült karácsonyfák Miskolc (ÉM-FJ) - Ismét kará­csonyfa gondok Miskolcon. Csak­hogy míg néhány hete vásárlási gondok voltak a fenyőkkel, addig most az ablakon kidobált, szanaszét heverő kiérdemesült karácsonyfák rondítják ' a városképet. Hogy mit lehet tenni ez ellen? A Miskolci Közterület-fenntartó Vállalat illetékese megnyugta­tott minket. Mint elmondták, a mai nap folyamán elindult egy darus teherautó, amely a vállalattal szerződésben lévő társasházak elől fogja felszedni a fákat. Kérésük a lakosság felé csupán annyi, hogy mindenki próbálja olyan helyre rakni haszontalan díszét, ahol a kocsi meg tudja közelíteni, s nem több tíz méter­ről kell elcipelni.(Például kukák, konténerek mellé.) A gyűjtés folyamatosan történik, és a ter­vek szerint a jövő hét elejére sikerül mindet összeszedni. Amennyiben kevésnek bizonyul­na az egy autó, úgy természete­sen több kocsit is beállítanak e célra. Akiknek pedig nincs szerződésük a Közterület-fenntartóval? A- zoknak bizony saját maguknak kell gondoskodniuk a fák elszál­lításáról. Emlékmű Alapítvány Forró (ÉM) - Forró Község Önkormányzati Képviselőtes­tülete a honfoglalás 1100 éves centenáriuma és a község tatárjárás utáni alapításának 750 éves jubileuma alkalmából 1996-ban emlékművet kíván ál­lítani. Olyan emlékművet, a- mely - mint írják - .jelképezi illetve kifejezi nemzetünk és községünk e két sorsfordulóját, őseink hazaszeretetét, független­ségre való törekvését.” Az emlékművet a település köz­pontjában, az Abaúji Múzeum előtt létesítendő emlékparkban állítják fel. Azt szeretnék, ha az emlékmű és környezete alkalmas lenne a község történelmi sors­fordulóinak megünneplésére, a történelmi hagyományok ápolá­sára, megtartására. Az Ala­pítvány induló vagyona 100 ezer forint, melyet az alapító (Forró Község Ónkormányzati Képviselőtestülete) évente az .alapítványi célra fordítható költ­ségvetési előirányzat mértékéig kiegészít. Az Alapítvány nyílt. Ahhoz bármely bel- és külföldi, természetes vagy jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet pénzbeni vagy természetbeni adománnyal, vagyonrendeléssel csatlakozhat. Az Alapítvány céljára rendelt vagyon felhasználásáról a ku­ratórium gondoskodik. Phare Accord program Budapest (ÉM) - Az OMFB nyílt pályázatot hirdetett a Phare Áccord program keretében kutatási és fejlesztési célú pá­lyázatok benyújtására az alábbi témakörökben: 1. Magyar intézmények rész­vételének támogatása az Euró­pai Közösségek Bizottsága, vagy az EK tagállamok valamelyike által kezdeményezett és kezelt kutatási-fejlesztési programok projektjeiben. 2. A hazai kutatási-fejlesztési területeken dolgozó szakemberek részvételének támogatása az Eu­rópai Közösség országaiban szer­vezett rendezvényeken (tan­folyam, munkacsoportülés, szeminárium), illetve hasonló hazai rendezvényekre neves eu­rópai kutatók és tudósok meghívása előadóként. Az Európai Közösség tagorszá­gaiban működő intézményeknél, kutatóhelyeken folytatandó rö- videbb (max. 7 napos), és hosz- szabb (3-12 hónapos) időtartamú ösztöndíjas tanulmányutak tá­mogatására. 3. Á hazai kutatási és fejlesztési infrastruktúra korszerűsítéséhez szükséges nagyműszerek- és berendezések beszerzésének tá­mogatása. A pályázattal kapcsolatos infor­mációk, a részletes pályázati fel­hívás, a pályázatok elkészítésé­hez szükséges írásos anyagok és útmutatók az OMFB Phare Programirodán az alábbi címen beszerezhetők: OMFB Phare Programiroda 1053 Budapest, V., Szervita tér 8. 422. szoba. Tele­fon: 1/ 117-5900/364, 386 mel­lék. Telefax: 1/266-0802. A pályázati felhívást az OMFB időszakosan, évente 3-4 alka­lommal közzéteszi mindaddig, amíg a rendelkezésre álló ke­reteket a nyertes pályázatok fel nem használják. Áz első pályá­zati felhívásra a benyújtási határidő: 1993. február 28. A benyújtási határidő(k) után beérkezett pályázatokat csak a következő pályázati periódusban tudják figyelembe venni. A javaslatok elbírálása több lép­csőben történik. Külső szakem­berek, valamint a független szakértőkből álló testület véle­ményezése alapján a pályázatok elfogadásáról a Program Irányító Bizottság, illetve az illetékes OMFB elnökhelyettese dönt. A döntéshozatal időpontja a be­nyújtási határidőtől számított két hónap. A nyertes pályá­zókkal az OMFB Phare Prog­ramiroda szerződést köt az Eu­rópai Közösség Bizottságának előírásai alapján.

Next

/
Thumbnails
Contents