Észak-Magyarország, 1993. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-05 / 3. szám

2 É SZAK-Magyarország Országban-Világban 1993. Január 5., Kedd Új parlament és új hadsereg Most már ők is úton vannak. Az új év el­ső napjaiban féiszázezer tádzsik nagyfa el afganisztáni szülőföldjét. Fotó: AP Újdelhi (ITAR-TASZSZ) - Afganisztánban új parlamentet és reguláris hadsereget hoznak létre. Az erre vonatkozó határozatot a hétvégén Kabulban hozta a nemzetgyűlés, a Hal-o-Akad. A nemzetgyűlés úgy döntött, hogy az 1335 tagú testület egyötödéből hozzák létre a tör­vényhozást. A küldöttek egyben állást foglal­tak az ország iszlám irányzatú átalakítása mellett. A hozott határozatok értelmében a kormányban és az állami intézményekben csak az iszlám hívei tevékenykedhetnek. A rádiónak és a televíziónak be kell tartani az iszlám normákat. (A tévéképernyőről már korábban letiltották a bemondónőket). A küldöttek egyben állást foglaltak a nem isz­lám szervezetek betiltása mellett. A határoza­tok értelmében az új reguláris hadsereget a kommunista rendszer ellen harcoló fegyveres csoportok tagjaiból hozzák létre. A Nemzetgyűlést, amely a múlt hét közepén Burhanuddin Rabbani ideiglenes elnököt választotta államfőnek, a kilenc fontosabb mudzsahed csoport közül öt bojkottálta. Jár ősze wicz- gyilkosság Varsó (MTI) - Már csaknem négy hónap telt el azóta, hogy brutálisan meggyilkolták vil­lájában Piotr Jaroszewicz volt lengyel minisz­terelnököt és feleségét, de a nyomozásról vál­tozatlanul nem hajlandók hivatalos tájékoz­tatást adni az illetékesek. Emiatt a legvadabb elképzelések jelennek meg a len-gyei lapok­ban. Az Angora című hetilap például saját nyo­mozására hivatkozva határozottan áhította: a KGB gyilkolta meg a volt kommunista vezetőt, hogy ne hallgathassák ki tanúként az SZKP ellen folytatott moszkvai perben. A Kurier Polski című lapnak adott inteijújában Józef Piechota, a varsói főügyész helyettese cáfolta ezt az elméletet, s annyit hajlandó volt elárulni: bár teljesen nem zárják ki, gyakor­latilag valószínűtlennek tartják, hogy a gyil­kosságnak politikai indítéka lett volna. Mint elmondta, a nyomozás során egy gyanúsított beismerte a gjólkosságot, de vallomása nem bizonyítható. Főszerkesztő: Nagy Zoltán Főszerkesztő-helyettesek: Hajdú Imre, Priska Tibor Olvasószerkesztő: Gyöngyösi Gábor Rovatvezetők: Nagy József (társadalompolitika), Szarvas Dezső (gazdaság), Filip Gabriella (kul­túra), Doros László (sport), Laczó József (fotó) Telefonok: Központ: 341-611, Titkárság: 341-888, Társadalompolitikai szer­kesztőség: 341-894, Gazdaságpolitikai szerkesztőség: 341-601, Kulturális rovat: 341-611 /239, Sportrovat: 341-700, Fotórovat: 341-611/207, Levelezési rovat: 341-866 Kiadja: az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. 3527, Budapesti szerkesztőség: Inform Stúdió, Budapest (ISB), 1054, Budapest V., Báthory u. 7. ül. em. 8. Telefon: 111-4475. Szerkesztőség vezető: Göröm- bölyi László Hírügynökségek: Magyar Távirati Iroda (MTI) Associated Press (AP) Felelős kiadó: Thomas Koch és Nagy József Ügyvezető igazgatók: Veres Mihály és Horváth Ferenc Postacím: Miskolc, Pf.: 178. Telefon: 341-817. Telefax: 341-817. Hirdetésfelvétel: Miskolc, Széchenyi u. 15-17.3532. Telefon: 341-893. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizeti hetó bármely hírlapkézbesító postahivatalnál, a hír- lapkézbesítóknél, a posta hírlapüzleteiben és a Hír­lapelőfizetési és Lapellátási Irodánál /HELIR/, Bu­dapest V., József nádor tér L 1900, közvetlenül, vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR Postabank Rt. 219-98636, 021-02799 pénzforgalmai jelzőszámra. Az előfizetés díja egy hónapra 298 forint Egy negyedévre 894 forint. Félévre 1698 forint. Egy évre 3216 forint. Index: 25 655. ISSN 0133-0357. Nyomás: Inform Stúdió Kft., Debrecen, Bal­mazújvárosi út 11. Felelős vezető: Szabó Tamás ü- gyvezetó igazgató (MTI-Panoráma) - Túlzás lenne azt állítani, hogy az elmúlt évek­ben a német autóst, vagy a német rendszámmal közlekedő külföldit a belga vagy a holland határhoz közeledvén heves szív­dobogás fogta volna el. Izgalom­ra január elsejétől még kevesebb az oka: egybenyitották az Euró­pai Közösség országait, a német Nettetal és a hollandiai Venlo között a - volt - határon még a sorompót is átfűrészelték. A német-francia határon a nagy e- semény tiszteletére bengáli tűz hullott alá, fővárosokban fák­lyáknak kinevezett kan­delábereket gyújtottak meg. A menyasszony ugyan nem olyan szép, mint amilyennek mondják - „de” és „amennyiben” akad szép számmal -, ám egy kelet-eu­rópai számára természetesen még így is lenyűgöző. Január el­ső, csikorgóan hideg, napsütéses napjaiban higgyünk az elfogul­taknak: ilyen szabadság Nyugat- Európában a Német-Római Biro­dalom széthullása óta nem volt - akadálytalanul, vagy legalábbis kevesebb megkötéssel áramolhat az áru, a szolgáltatás, a tőke és az embertömeg. Január első napjának délelőttjén a Maastrichtba vezető út is üres, még mindenki a Szilvesztert pi­heni. A német-holland határátkelőhely néptelen, tisztviselőnek nyoma sincs, a ka­pun keresztülrobogunk, az ál­lomás olyan kihalt, mint az egy­kori NDK-NSZK határ mentén még mindig árválkodó, betört ablakú ellenőrző pontok. Az úticél Maastricht, a németorszá­gi Aachentől és a belgiumi Liege- től egyformán negyven kilo­méterre fekvő hollandiai kis­város. A napsütést Maastrichtban köd váltja fel, térdig járunk az előző éjszakai mulatozás marad­ványaiban: petárdák, durrancsok kiürült piros dobozai borítják a járdát, az úttestet. A ködből méltóságteljes középkori és ko­ra-középkori templomok sziluett­jei sejlenek fel, a kíváncsiság mellett a rettenetes hideg is be­hajtja Isten házába a látogatót. Legjobban a Mátyás templomot fűtik. A pénzváltó nyitva, de a német- országi látogatónak nem kell fi­gyelemre méltatnia az in­tézményt: a német márka épp­olyan fizetőeszköz, mint a belga frank. A városka mindig kereszt­fáknál feküdt, a XVII. század­ban huszonegyszer vívtak véres csatát birtoklásáért, most hu­szonnégyezer belga és német is dolgozik itt, békében a hollan­dokkal. Decens polgárházak ad­venti koszorúkkal díszítve, sem­mi hivalkodás, ám minden a legjobb anyagból készült. Német márkában váltjuk meg a belépőt a II. János Pál által bazilika rangjára emelt templomba, a Szent Szerváciuszba. Holland pénzt kapunk vissza, ezen veszünk a főtér sarkán almával és banánnal töltött fánkot. Visszafelé felszáll a köd, a határállomáson már van „élet”: egyetlen uniformisos figyeli az összeszűkített sáv miatt kényszerből lassító autó rend­számát, de nem állít meg. Az egységes nyugat-európai piac megálmodói egyelőre azt ígérik, hogy személyi ellenőrzés hébe- hóba még akad, ám a vámosok eltűnnek a határokról. Nagy-Bri- tanniába, Írországba vagy Dániába beutazván az utasnak még igazolnia kell, hogy az Eu­rópai Közösség más országából érkezett. Este a német televízióban euró­pai kvíz-műsor. Stuttgarti szál­lítmányozó, művészeti ügynök­ség vezetője, Milánóban élő német ügyvéd és holland rendőr vetélkedik. Utóbbi Strasbourg- ban dolgozik, EUROPOL néven megpróbálnak egységes nyugat­európai rendőrséget létrehozni. Olyasmiről folyik a csevely, hogy a jövőben már esetleg a német rendőrség is üldözheti a tettest francia területen, vagy Belgium­ban is behajthatják a tilos parkolásért Olaszországban kirótt büntetést. Elmagyarázzák, hogy EK-polgár más országban is letelepedhet, ha kap tartózkodási engedélyt, bizonyítja, hogy el tudja tartani magát, s van betegbiztosítása. A kvíz résztvevői nem találják el, hogy Brüsszelben hány direk- tivát-törvényt hoztak a belső pi­ac érdekében - csaknem három­százat -, s hogy eddig ezeknek 75-80 százaléka vált a nemzeti jogrendszer részévé. Akadnak jó válaszok is, a versenyzők előtt gyarapodik a csokoládéból készült ECU-tallér. Az évezred végén a nyugat-eu­rópai fémből készült másával, az egységes pénzzel már talán fizetni is fog. Ha nincs határ, akkor nyilván jelölni sem szükséges. Olyan táblákkal legalábbis nem, amelyek­től nekünk kelet felé utaztunkban még mindig tartanunk kell. Az ilyen táblák előtt és után szok­tak megalázni bennünket az újtípusunak nevelt határőrök és vámosok. Ezeket most nyugat felé már több helyen leszerelik. Fotó: AP / Északír merénylet Jól halad az orosz privatizációs program ' Belfast (Reuter) - Álarcos protestáns fegyveresek két kato­likust - apát és fiát - gyilkoltak le az észak-írországi Lisnagleer- ben, Belfasttól nyugatra. Az 51 éves apa és 20 éves fia a észak­írországi szélsőséges akciók első halálos áldozatai az újesz- tendóben. A fegyveresek ott­honukban rontottak rájuk, s a család egy másik férfitagját is megsebesítették. A gyilkosságokat a betiltott Uls- teri Önkéntes Haderő (UVF) protestáns félkatonai szervezet fegyveresei követték ez - ezt ma­ga a szervezet jelentette be köz­leményében, azt állítva, hogy az áldozatok az IRA, a katolikus ír Köztársasági Hadsereg politikai szárnyának, a Sinn Feinnek voltak a tagjai. A protestáns UVF az eddig mint­egy háromezer halálos áldozatot hozó, több mint két évtizede tartó észak-írországi ter­rorháborúban csaknem annyi ember haláláért felelős, mint el­lenlábasa, a katolikus IRA. Moszkva (MTI) - Jól halad Oroszország ambiciózus priva­tizációs programjának végrehaj­tása; a kincstár bevételei meg­haladják a tervezetett, s minden készen áll az állami vagyon jövő évi tömeges magánkézbe adá­sára - jelentette a az Itar- TASZSZ és annak nyomán a Reuter. Az Itar-TASZSZ az orosz vagyon­ügynökségtől szerzett informá­ciók alapján azt jelentette, hogy 1992-ben 85 milliárd rubel (205 millió dollár) bevétel származott az állami vagyon eladásából, 15 milliárddal több a tervezettnél. Az állami nagyvállalatok közül 5 ezret jelöltek ki privatizációra, s 600-at már magánkézbe is ad­tak - közölte a hírügynökség. További ezer nagyvállalat kért engedélyt arra, hogy rész­vénytársasággá alakuljon. Az adatok arra engednek következtetni, hogy minden előfeltétel adott ahhoz, hogy 1993 a tömeges privatizáció éve legyen - írta az Itar-TASZSZ. A kisprivatizáció - a kereskedel­mi és szolgáltató egységek magánkézbe adása - már teljes gőzzel folyik: eddig több mint 40 ezer üzlet került magántulaj­donba. Az orosz privatizációs program értelmében a lakosság ingyene­sen kap kuponokat, melyek fe­jében vállalati részvényekhez juthat. Az óév végéig a kuponra jogo­sult 150 millió személy közül 120 millió jutott hozzá az utalvány­hoz, de a szétosztás határidejét január 31-ig meghosszabbították. A moszkvai rádió jelentése sze­rint egyébként a szomszédos Fe­héroroszországban is úgy dön­töttek, hogy ingyenesen priva­tizációs jegyeket osztanak szét a lakosságnak. A belorusz terv értelmében az idősebbek több kupont kapnak, mint a gyermekek. Minszk 1993 júniusában kezdi meg a bonok elosztását. Cseh-szlovák „SAS” Prága (MTI) - Március végéig nem változik, tehát a viszonylag olcsó belföldi díjszabásnál marad a tari­fa a CSA légitársaság Csehország és Szlovákia között közlekedő járatain - írta hétfőn a Mladá Fron- ta Dnes című prágai lap. E járatok gépeinek utasai azonban január elsejétől a repülőterek nem­zetközi csarnokából lépnek be a jegykezelő területre, és oda is ér­keznek. Ami magának a légitár­saságnak, a CSA-nak a jövőjét il­leti, az illetékesek szeme előtt a skandináv példa lebeg: a SAS-hoz hasonló „nemzetek fölötti” társa­sággá akarják fejleszteni. Idegenforgalmi rekord Peking (MTI) - Soha annyi kül­földi turista nem kereste fel Kí­nát, mint a múlt évben - jelen­tette a DPA a Zsenmin Zsipao alapján. A csak a szervezett tu­ristákat felölelő adatok szerint Japánból, 20, Európából 30, Délkelet-Ázsiából pedig 40 száza­lékkal több turista érkezett, mint egy évvel korábban. Pekinget 1,7 millióan keresték fel, Sanghajban 1,24 millióan jár­tak. Megnőtt a külföldre utazó kína­iak száma is, de erről a lap nem közölt adatokat. Megírta viszont, hogy kínai magánszemélyek 8 milliárd dollárnyi külföldi valu­tát helyeztek el bankszámlán, s sokan rokonok vagy külföldi szervezetek támogatásával utaz­nak külföldre. A hivatalok nem győzik a sok ki­utazási kérelem elbírálását. A nagyobb városokban legkevesebb 9 hónapig kell várni a szükséges dokumentumokra. Szlovákok világt alálkozój a Pozsony (MTI) - Az idén május­ban tartják meg Pozsonyban a szlovákok első világtalálkozóját - derül ki egy szombati keltezésű nyilatkozatból. A nyilatkozatot abból az alka­lomból tették közzé, hogy szom­baton Pozsonyban a Matica Slovenská a külföldön élő szlová­kok képviselőivel tartott ta­lálkozót. A résztvevők többsége külföldi szlovák szervezetek színeiben érkezett Pozsonyba a Szlovák Köztársaság önállóvá válásának ünnepségeire. A külföldön élő szlovákok kép­viselőinek a Matica Slovenská- val kiadott közös nyilatkozata leszögezi, hogy az idén május­ban első alkalommal megren­dezésre kerülő „szlovákok világ- találkozója” arra keresi majd a választ, hogy mit tehetnek a Szlovák Köztársaságért a külföl­dön élő szlovákok. A pozsonyi eseményen jelen volt Milan Knazko, a szlovák külkap- csolatok minisztere, Dusán Slo- bodník kulturális miniszter, Jozef Prokes a szlovák parla­ment alelnöke és JoZef Markus, a Matica Slovenská elnöke. Fehéren a rózsaszín London (MTI) - Fehér papíron jelent meg hétfőn a brit üzleti körök bibliája, a Financial Times abból az alkalomból, hogy száz évvel ezelőtt tért át a rózsaszínre a többi újságtól való különbözés céljából - jelentette a Reuter. A lap centenáriumi kiadása tar­talmazza egy száz évvel ezelőtti teljes lapszám újranyomását és egy korabeli üzleti körképet, melynek tanúsága szerint Nagy- Britannia súlyos munka- nélküliségtől és makacs recesszi­ótól szenvedett - akárcsak nap­jainkban... Jelentés a határ hűlt helyéről

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents