Észak-Magyarország, 1993. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-25 / 20. szám

1993. Január 25., Hétfő Gazdaság E SZAK-MAGYARORSZÁG 7 Alapítvány egy útért Miskolc (ÉM - I.S.) — Az elmúlt év decemberének közepén vette nyilvántartásba a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei Bíróság a „Mis­kolc Zsigmondy út fejlesztéséért” elnevezésű alapítványt. Ez - mint ahogy lapunknak nyilatkozva az alapítvány kuratóriumának e- gyik tagja, Oszlányi Miklós el­mondotta -, elsősorban azt a célt szolgálja, hogy a megyeszékhely általános rendezési tervében sze­replő főútvonal megépítéséhez szükséges előkészítő munkákra megfelelő fedezetet biztosítson. Az alapító egyébként a Tescont Építőipari Szolgáltató, Tervező és Fuvarozó kft., amely az alapít­vány rendelkezésére egymillió fo­rintot bocsátott. Oszlányi úr, aki okleveles építészmérnök és az említett kft. menedzsere különö­sen azért tartja fontosnak, mert az említett út jelentékenyen te­hermentesítené mind a 3-as, mind pedig a 26-os számú fő utak városon keresztülvezető szaka­szának forgalmát. A Nóvia Köz­lekedésfejlesztő és Építőipari Fővállalkozó kft. elkészítette ter­vezési árajánlatát a tanulmány-, engedélyezési és kiviteli tervekre. Ebből egyértelműen az derül ki, hogy alaposan megújulna az észa­ki ipari üzemek - a Drótgyár, a Mezőgép, a volt BÁÉV gépészeti telepe, a Tigáz, a Közúti Igazga­tóság géptelepe, a volt Épfu - és a kazincbarcikai vasútvonal között húzódó útvonal. Korszerűsítenék, és 2x2 forgalmi sávosra szélesítenék ki a Zsig­mondy utca már régebben kiépült 400 méter hosszú szakaszát, for­galomtechnikai és geometriai szempontok alapján átalakíta­nák az útszakaszhoz tartozó Jó­zsef A. - Baross G. utcai csomópon­tot, és kiépítenék a Vágóhíd utcai keresztező csomópontot, ezt eset­leg már új helyen, a Szeles utca meghosszabbításában tervezett városi gyorsforgalmi út vonalá­ban. A Nóvia tervezési árajánlata sze­rint további négy fontosabb for­galmi csomópont kiépítését tart­ják szükségesnek, mégpedig a Tescont Ford telephelyénél, a Sa- jószigeti útnál, a Gyimesi utcá­nál, valamint a Miskolci Közúti Igazgatóság géptelepénél, és ter­mészetesen megkell tervezni a re­pülőtéri csatlakozó csomópontot is. Speciális feladatnak ígérkezik az utat több helyütt keresztező iparvágány hálózat átépítése, szükség szerinti bővítése. No, és megoldásra vár a közművek cse­réje, áthelyezése is. Kétségtelen, ennek az útnak a meg-, illetve átépítése hovato­vább elodázhatatlan, s ezt Mis­kolc rendezési terve is helyesen tartalmazza. Ám megvalósításához sok pénz szükségeltetik, az alapítvány leg­alább a kezdeti lépések finanszí­rozását - tervkészítés, az előké­szítő munka, a felmérések elvég­zése, az építési tervek beszerzése - vállalja magára. Az alapítványhoz különben bárki csatlakozhat, befizetéseket a „Miskolc Zsigmondy út fej­lesztéséért” 271-994565007/517. számú csekkszámlára lehet utal­ni. Megállapodás kutatásokról Budapest (ÉM)—További közös kutatásban és fejlesztésben ál­lapodott meg ma az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottságban a Siemens cég osztrák vezérigaz­gatója és Pungor Ernő tárca nél­küli miniszter, az OMFB elnöke. A szervezet közleménye megál­lapítja: a Siemens müncheni köz­ponti kutató-fejlesztő laboratóri­uma a Budapesti Műszaki Egye­tem atomfizikai tanszékével kö­zösen kifejleszti a belsőégésű mo­torok kipufogó gázainak összeté­telét érzékelő műszert fejleszt ki a környezeti ártalmak csökken­tése érdekében. A BME és a Siemens kutató-fejlesztő mérnö­kei közösen dolgoznak majd az op­tikai hírközlésében alkalmazható elektrooptikai alkatrészek kifej­lesztésén is. Oregon már tavaszra készül Miskolc (ÉM) — Nem ette meg a kutya a telet - fenyegetnek a me­teorológusok. Nem is kell erre gondolni, hiszen volt csikorgó hideg, volt havacska, van ködös, nedves, nyirkos idő, és - remél­hetőleg - lesz tavasz is. Méghozzá nem sokára. A fóldet-kertet sze­rető ember máris ébredhet téli álmából. Sok helyen még a késői szüret borait kell fejteni. Sok helyen már metszeni kell, ha csak néhány órát is, de a szőlőben, gyümölcsösben kell tölteni. Miskolcon e koratavaszi munká­kat segítheti az Oregon Kft. szak­üzlete, amely a Búza tér sarkán árulja mezőgazdasági eszközeit: hordókat, borkezelő szereket, szűrőket, olcsó lopót. De vásárol­hatunk itt jó minőségű metszóol- lót, motorfűrészt, kerti szerszá­mot, háti permetezőt. Minden héten van valami meglepetés. Hol 10-15 százalékos árleszállítás, hol kurrens, keresett áruk fogad­ják a kertbarátokat. Most egy újabb szolgáltatás segíti vásárlá­sunkat: kárpótlási jegyért is lehet vásárolni az ízlésesen beren­dezett boltban. Itt vevőre talál az is, aki mezőgazdasági eszközeit szeretné eladni. Mert a kft. megveszi megunt mezőgazdasági gépeinket, eszközeinket. Permetezőgéptől a motorfű­részig mindent adnak, vesznek. Fotó: Fojtán László Legyünk hangosabbak — mondják a termelők Az agrárfejlődés irányai Encs (ÉM-BSZL) — Minden jó­szándékú ember kiutat keres az ország rossz gazdasági helyzetéből. Különösen így vannak ezzel az átlagosnál is rosszabb helyzetben lévő me­zőgazdaság dolgozói. Ezt az igényt különféle érdekkép­viseletekbe tömörülve (gaz­dakörök, agrárkamara, Mező- gazdasági Érdekvédelmi Szö­vetség) meg is fogalmazzák. A MÉSZ a napokban Encsen tar­totta küldöttközgyűlését. Az újonnan alakult szövetkeze­tek, az átalakultak, kft.-k kép­viselői meg is fogalmaztak egy nyilatkozatot a kibontakozás szerintük lehetséges módjai­ról és ezt a kormány elé ter­jesztik. A megyei Mezőgazdasági Érdek- védelmi Szövetség tagjai szerint Magyarország természeti adott­ságai, az élelmiszertermelés ha­gyományai, kultúrája lehetővé teszik, hogy az ágazat megélhe­tést nyújtson és tisztes gyarapo­dást biztosítson a vidéki lakosság egy részének, valamint a feldolgo­zás, a forgalmazás, a szolgáltatás kapcsolódó szakterületein vál­lalkozó, illetve munkát vállaló embereknek. Az élelmiszergaz­daság ezzel együtt arra is lehe­tőséget teremt, hogy az ország lakossága kiegyensúlyozott élel­miszerellátásban részesüljön, és jelentős nagyságrendű élelmiszer exportra kerüljön sor. A világgazdasági folyamatok ten­denciái az élelmiszergazdaságot nem sorolják a húzóágazatok kö­zé. Az egészében csaknem stagná­ló élelmiszerpiacon belül a minő­séggel, speciális választékkal és az igények változásához való gyors alkalmazkodással, a minél olcsóbb termeléssel, a meglévő komparatív előnyeink minél tel­jesebb kihasználásával azonban eredményes résztvevői lehetünk ennek a piacnak. E kihívásnak csak az alapanyagokat termelő hagyományos mezőgazdaság a jö- vőben nem képes megfelelni. A termelési szerkezet célirányos és fokozatos átalakítása során az alapanyagtermelő mezőgazdaság helyett a magasabb fokon feldol­gozott különleges, minőségi és rétegigényeket kielégítő élelmi­szertermelés lehet a jövő. Ezért a hagyományos agrárpolitika he­lyét az élelmiszertermelés és ke­reskedelem egészét átfogó élel­miszergazdasági politikának kell elfoglalni. Ennek elkerülhetetlen feltétele, hogy a mezőgazdasági termelők minél nagyobb része valódi partneri szerephez jusson az élelmiszergazdaságon belül és a kereskedelemben. A csak alapanyagot termelő, ha­gyományos szereposztású mező­gazdaság egyre kevésbé fér bele a modern gazdasági tényezőtől elvárt működési, tevékenységi struktúrába. A munka intenzív feldolgozásban adottságunk sze­rint lehetséges legnagyobb feldol­gozottsági fokon kibocsátott ter­mék előállításának és értékesí­tésének láncolatába minél szoro­sabb betagozódás elérése lehet a jövőben a kibontakozás iránya. Az ilyen módon körvonalazható - kívánatos és lehetséges - jövőké­pen belül a belföldi ellátás színvo­nalas kielégítése még az export­cikkek esetében is javítja a ter­melésbiztonságot, és növeli a ke­reskedelmi manőverezés lehető­ségeit. Ezzel együtt a hazai fo­gyasztás kielégítésében is lénye­ges változások szükségesek. Fel kell adni a mindenáron való el­látás gyakorlatát, törekedve a nemzetközi együttműködés elő­nyeinek feltárására és kihaszná­lására. A hazai termék indokolt védelme, illetve a protekcionista lépések kölcsönös kiegyensúlyo­zása, a kooperációs forgalom ked­vezményezése mellett északtól délig, szinte minden szomszédos vagy nem túl távoli országgal po­tenciális lehetőségeink vannak. A napjainkban jellemző agrártel- jesítoiény-csökkenés súlyosan érinti az egész ország jövőbeni gazdasági fejlődését is. Ma u- gyanis nincs más olyan gazdasá­gi szektor, amely az agrárszfé- rától átvehetné azt a teherviselő feladatot és kiegyensúlyozó sze­repet, mely vonatkozik a termék- kivitelre, a foglalkoztatásra és a nem kívánatos településszer­kezeti változások elkerülésére. Az agrárgazdaság erőteljes telje­sítmény-csökkenése együtt jár a nemzetgazdasági ágazat szétzilá­lódásával. A magyar gazdaság mai állapotában nem nélkülöz­hető a termeléscsökkenés miatt mind inkább veszélybe kerülő ag­rárexport. Ez úgy is felvethető, hogy az ország eladósodottsági fo­ka és a deficites fizetési mérlege miatt nem mondhatunk le a vi­szonylag kevés ráfordítással nö­velhető export bevétel előnyéről. A vagyon mostani felélése rend­kívüli és igen drága pótlást tesz szükségessé a termelőképesség helyreállítására. A földtulajdonlás és gazdálkodás magángazdasági alapra helyezé­sével a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek jellege, működési rendje is megváltozik. Átalakulá­suk alternatívája a magántulaj­donosi érdek és a nagyüzemi munkafolyamatok előnyét össze­hangoló szervezet és működés kialakítása. Az alapanyagjellegű termék he­lyett a magasabb fokon feldolgo­zott különlegesebb és a speciális rétegigények kielégítésére is al­kalmas cikkek kibocsátására kell törekednünk. Egy ilyenfajta szerepre való fel­készülést alapanyagtermelói, vállalkozói, illetve feldolgozási és forgalmazói szinten egyaránt törekvéseink fontos irányzatává kell tenni. Az ország egészének, ezen belül az agrárszférában dolgozóknak az a valódi érdeke, ha a magyar mezőgazdaságon alapuló élelmi­szertermelő adottságainkat, az itt dolgozók hagyományokon to­vábbfejleszthető képességét egy jól meghatározott és a célokhoz megfelelő eszközöket is biztosító agrárpolitika segítségével a nem­zetközi szintre tudjuk emelni. Az érdekvédelem eltökélt szándé­ka, hogy megalapozott távlatokat biztosítson az agrárpolitikában. Jó év az Audi-nál Győr (MTI) — Az autógyártás­ban és kereskedelemben mutat­kozó recessziós jelek ellenére az Audi gyár tavalyi évét növekedés jellemezte, különösen az új Audi 80-as megjelenése segített ebben. A négykarikás autókból 1992-ben 492 100 darab készült, ez csak­nem tízszázalékos növekedés az előző évhez képest, és hét száza­lékkal több, összesen 698 800 mo­tort gyártottak az Audi üzemek­ben. Miközben a legtöbb európai autómárka iránt csökkent a ke­reslet az amerikai piacon, addig az Audi 20 százalékos növekedést ért el az Egyesült Államokban. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy az Audi AG történetében a forga­lom most először lépte át a 16 mil­liárd márkás küszöböt.---------JEGYZET---------­Il lésy Sándor Hovatovább odajutok: igencsak meg kell gondolnom, hogy valamely rosszul gazdálkodó, csődbe ment, felszámolás alatt álló cég, társaság nevét leírjam. Oly' nagy manapság az érzékenység, az üzleti hiúság, a hírnév védelme - ha egyáltalán van még hírnév -, oly' igen megnőtt a sajtóperrel fenyegetődzők, a kártérítési igénnyel fellépők száma - hogy a gazdasági élettel foglalkozó új­ságíró lassan jobban teszi, ha csak a tőzsdehíreket böngészi. Abba nemigen lehet belekötni... Történt volt a közelmúltban, hogy egy felszámolás alatt álló szövetkezet megle­hetősen közismert nevével polemizál­tam. Ezzel a névvel - azért se írom le - az Óperencián túl sikert sikerre hal­moztak, és halmoznak, nálunk azonban csak a név nem elég, piac, piaci körül­mények, viszonyok kellenek a pénzhez, a talpon maradáshoz. A cikk megjelent, aztán kedves olvasónktól - aki mellesleg vállalkozó - kaptam, kaptunk a fejünk­re: ugyanis szentül hitte, róla, cégéről íródtak a sorok, pedig hát ők élnek, vi­rulnak, meglovagolták a konjuktúrát. És itt ez a cikk, amely betett nekik, ame­ly esetleg még a padlóra is küldheti őket. Az persze más kérdés: olvasni, figyel­mesen olvasni tudni kell. Az ominózus írás szövetkezetről szólt, olvasónknak betéti társasága van. A kettő közötti kü­lönbséget kár ecsetelni. Hogy ugyanazt a nevet viselik ? Szó se róla, a név frap­páns, mondom volt, Óperencián túl, és idehaza is jól cseng. Az, hogy többen vá­lasztották, hát Mein Gott! Többen re­méltek ettől sikert. Egyiküknek nem jött össze... Ám ezért nem kell a többieknek is magukra venni. Akinek nem inge... Az ne legyen érzékeny!-----ÁRFOLYAMOK-----­B udapest (MTI) — 33 üzletben 17,2174 millió forint forgalmat bonyolított le tegnap a Budapesti Értékpapírtőzsde árfolyam- értéken. A részvények forgalma (16 kötés) névértéken 1,4500 millió forintot, ár­folyamértéken számolva pedig 2,3270 mil­lió forintot tett ki. A kárpótlási jegy árfolyamértékű forgalma 2,1730 millió forint volt. Az Államkötvény együttes árfolyamértékű forgalma 7,0900 millió forintot ért el. Kárpótlási jegy Tőzsde Index (ideiglenes) január 22-én: 755,81 -0,83 Hivatalos árfolyamok mm*®« Érvényben: 1993. január 22. Valuta Deviza Pénznem Vétel Eladás Vétel Eladás Angol font 126,04 128,84 126,16 126,86 Ausztrál dollá* 55,64 56,88 55,99. 56,29 5 Belga frank* 249,78 254,44 251,68 252,84 Dán korona '? 13,37 13.63 13.49 13,55 f Finn márka 14,93 15,33 15,15 15,25 Francia frank4 '. 15,22 15.50 15,32 16,261 Holland forint 45,71 46,57 46,06 46,28 139,06 137,60.138,241 Japán yen* 66,25 67,45 66,73 67,03 Kanadai do8á* 64,38 65,78 64,84 65,18 ? Kuvaiti dinár 270,71 276,21 272,85 274,23 Német márka '. ?: 51,39 52,35 61,80 52,04 j Norvég korona 12,11 12,35 12,19 12,25 Olasz líra** 56,05 57.33' 66,12 56,44 Osztrák sch * 730,67 744,27 736,83 740,23 Portugál a».* ' 57,04 68,14 67,51 57,79 u Spanyol peseta* 72,62 74,14 73,17 73,55 Svájci franki 66,10 57,18 .56,46., 56,74J Svéd korona 11,46 11,72 11,53 11,59 tJSA-doilár S 82,87 84,43 83,45 83,85? ECÜtKozós Piac) 100,78 102,74 101,50 102,00 A megadott számok 1 egységre értendők, forintban. *: 100 egység, **: 1000 egység

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents