Észak-Magyarország, 1993. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-21 / 17. szám

1993. Január 21., Csütörtök---------------------Tényképek É SZAK-Magyarország 9 Elbocsátások Budapest (MTI) — Az állásuk­ból felfüggesztett Bányai Gábort, a TV1 intendánsát és Nagy Lászlót, a TV1 gazdasági fői­gazgatóját a Magyar Televízió Fegyelmi Tanácsa állásukból el­bocsátotta - tájékoztatta az MTI- t Nahlik Gábor, a Magyar Televí­zió alelnöke. A Fegyelmi Tanács a hosszan tar ­tó eljárás során megállapította, hogy súlyosan megsértették a Magyar Televízióra vonatkozó pénzügyi és gazdálkodási szabá­lyokat. További adatokNahlik Gábor sze­rint a folyamatban lévő rend­őrségi nyomozás miatt nem közöl­hetők. Bányai szerint: koncepciós per Budapest (MTI)—Bízva a jogál­lamiságban és a független ma­gyar bíróságban, keresetet nyúj­tunk be a Fővárosi Munkaügyi Bírósághoz a Nahlik Gábor ve­zette fegyelmi tanács határozata ellen - jelentette ki Bányai Gábor az MTI kérdésére. A TV1 kedden este elbocsátott intendánsa az egész fegyelmi eljárást jogszerűtlennek minő­sítette. Véleménye szerint alkal­matlan volt arra, hogy egy ilyen minőségű ügyet feltárjon. Mint mondta: a fegyelmi tanács kedden délután nem adott helyt bizonyítási indítványuknak, s et­től kezdve az egész eljárás jogilag is „viccé vált”. Bányai szerint a védekezés és a bizonyítás elemi jogát nem biz­tosították számukra, a testület tagjai csak a vádakat ismételték, ahogy a koncepciós pereknél volt szokás. Bányai Gábor elmondta: egyetlen „bűnük”, hogy a televízió műkö­dőképességét törvényes keretek között fenntartották. Ennek el­lenére Nahlik Gábor kihirdet­hette azt az ítéletét, hogy Bányai és Nagy László gazdasági főigaz­gató károkat okozott a Magyar Televíziónak. Az elbocsátott intendáns szerint az alelnök volt az, aki működése első hetében 600 millió forint bevételtől fosztotta meg az in­tézményt, ugyanis 1992. január 10-én az MTV-nek még 1,1 mil­liárd forint értékű reklám­rendelésállománya volt, ugyanez 1993-ban csak 500 millió forintot éréi. A megrendelők érdeklődésének csökkenése Bányai szerint az IP Budapest Kft. körül kialakult botrány következménye. Bányai Gábor végezetül kijelen­tette: Nagy Lászlóval együtt büsz­kék arra, hogy csak egy ilyen koncepciós perrel tudták őket el­távolítani a televízióból, ugyan­akkor elszomorítónak tartják, hogy a jogot ebben az országban ilyen módon lehet „lábbal tiporni”. A kisgazdák tiltakoznak Budapest (OS) — A Független Kisgazdapárt Nagybudapesti Szervezete tiltakozik a kárpótlási törvény megkülönböztető mó­dosítása miatt. .Alapvető állampolgári jogokat sért a lakóhely szerinti diszkrimi­náció. Az akaratuk ellen Bu­dapestre kényszerített kárpótlás­ra jogosultak - a módosítás értel­mében - nem kaphatnak jogot ar­ra, hogy lakóhelyük szerint érvényesítsék kárpótlási igényü­ket, és földhöz jussanak. Véleményünk szerint egy kellően át nem gondolt törvénymódosítás történt, mely ismét azt a réteget sújtja, akit korábban a rákosista- bolsevista rendszer elüldözött ott­honából. Megítélésünk szerint a törvény ilyetén módosítása a Ma­gyar Köztársaság alkotmányába is ütközik. Követeljük, hogy ezt a diszkrimi­natív módosítást az Országgyűlés helyezze minél előbb hatályon kívül.” Horn levele a Fideszhez Fiatal Demokraták Szövetsége Dr. Áder János, a Fidesz Országos Választmányának elnöke részére Tisztelt Áder Úr! A Fidesz vezető politikusai ör­vendetes módon mind gyakrab­ban nyilvánítanak véleményt a szocialista pártról, annak poli­tikájáról. E nyilatkozatok egy része azonban sajnálatos módon arról tanúskodik, hogy a Fidesz nem kellően ismeri a szocialisták politikáját, annak konkrét tar­talmát. Azt is tapasztaljuk: széles körben fogalmazódik meg az igény arra, hogy az ellenzéki pár­tok már a választások előtt mu­tassák be a főbb politikai kérdésekre vonatkozó alternatív megoldási javaslataikat. A két párt álláspontjának, első­sorban az embereket közvetlenül érintő, konkrét politikai mon­danivalójának megismerése érdekében kezdeményezzük, hogy a két párt rendezzen nyil­vános politikai fórumsorozatot „Vitassuk meg!” címmel. Ennek keretében a magunk részéről a következő témák megvitatását ajánljuk:- a magyar gazdaság modernizá­ciója, a tulajdonváltás felgyor­sítása, az agrárszféra kérdései, a szociális piacgazdaság kiépítése;- a szociálpolitika időszerű kérdé­sei, a szociális ellátás biztosítása, az egészségügyi reform végig vitele;- a munkaerőpiac várható ala­kulása, a foglalkoztatáspolitika esélyei, a munkavállalói érdek­érvényesítés intézményrend­szere, jogi szabályozása;- a demokratikus intézmények működése, törvényi szabályo­zása, az államigazgatás korsze­rűsítése, az önkormányzatok je­lene és jövője;- a közoktatás és felsőoktatás kor­szerűsítése, az oktatási esély- egyenlőség biztosítása, az ok­tatási intézmények önigaz­gatásának megteremtése;- a határainkon túli magyarság egyéni és kollektív jogainak biz­tosítása, az együttműködés javítása a határainkon túli ma­gyarság szervezeteivel, a szom­szédokhoz fűződő viszonyunk alakítása. Javasoljuk, hogy a vitasorozat keretében, az embereket, a közvéleményt érdeklő konkrét politikai szakkérdésekről a két párt álláspontját két-két poli­tikus fejtse ki. Természetesen készen állunk arra, hogy a fel­soroltakon túl vagy azok helyett más, konkrét politikai témákat is megbeszéljünk. Javasoljuk, hogy a fórum vezetésére közösen kér­jük fel Stefan Musto-t. A rendezvénysorozat színhelyéül a TIT Kossuth Klubját (Budapest, VIII. Múzeum utca 7.) ajánljuk. Bízunk benne, hogy a kez­deményezésünk - amely számíthat a közvélemény, a poli­tika iránt érdeklődő emberek fi­gyelmére - kedvező fogadtatásra talál az Önök részéről. Mun­katársaim készen állnak a rész­letkérdések megbeszélésére és tisztázására. Tájékoztatom arról, hogy az Önhöz írt levelet, pártunk kezdeményezését nyilvános­ságra hozzuk. Válaszát várva Tisztelettel Horn Gyula az MSZP elnöke A belkereskedelem helyzete nem rózsás Budapest (MTI)—Mérséklődött a kiskereskedelemben a forga­lomcsökkenés az elmúlt évben. A visszaesés a korábbi években kialakult 10 százalékról mintegy 5-6 százalékra csökkent — mon­dotta Schagrin Tamás helyettes államtitkár az Ipari és Ke­reskedelmi Minisztérium szerdai sajtótájékoztatóján. Elmondta: a lakosság bevétele tavaly csaknem 20 százalékkal gyarapodott, s 100 forintból átlagosan 57 forintot költöttek áruvásárlásra. A tavalyi kiskereskedelmi árin­dex a megelőző évhez képest 121,9 százalékos volt, szemben az egy esztendővel korábbi 138 száza­lékkal. A kiskereskedelmi forga­lom csak folyó áron növekedett, több mint 15 százalékkal nőtt, összehasonlítható áron, mennyi­ségében 5,5 százalékkal csök­kent. Az államtitkár-helyettes szerint a fogyasztási cikk-importban je­lentős változások az idén sem várhatók, a fogyasztási cikkek továbbra is globálkvóta kere­tében hozhatók be az országba. Az idén is a tavalyihoz hasonlóan 750 millió dollár értékű a kvóta.| Schagrin Tamás a privatizációról elmondta: a kereskedelemben a vállalkozások száma növekszik ugyan, de csökkenő mértékben. Az elmúlt évben 35 százalékkal emelkedett a kft-k és 50 száza­lékkal a részvénytársaságok szá­ma. Magánkiskereskedő jelenleg mintegy 130 ezer működik az országban. A privatizációs eljárás a minisztérium megítélése sze­rint túl lassú, az élelmiszerke­reskedelem magánkézbe adásá­hoz például szakértő cégek meg­bízására lenne szükség, amire mindeddig nem került sor. Gond az is, hogy a társasági vagyon megvásárlásához az Egzisz­tencia-hitel nem vehető igénybe, a minisztérium éppen ezért kez­deményezte ennek a lehető­ségnek a megteremtését. Az előprivatizáció eredményei biztatóak: a vállalatok az Állami Vagyonügynökségnél 10 529 üzletet jelentettek be előpriva­tizációra, ebből eddig több mint 7600-at sikerült eladni. A szer­ződéses üzletek vezetőinek 95 százaléka kíván élni azzal a lehetőséggel, hogy versenytár­gyalás nélkül megvehesse a boltot. (egy) Magyar út 1993 januárjában, vaiahola Bodrogközben... Perspektíva: a végte­lenség. Fotó: Laczó József Képviselők a börtönben Budapest (MTI) — Az igaz­ságügyminiszter rendeletben sz­abályozta, hogy az országgyűlési képviselők miként léphetnek be a büntetés-végrehajtási objektu­mokba. Eszerint országgyűlési képvise­lők igazolvánnyal munkanapo­kon, munkaidőben léphetnek be az intézetekbe. Be- és kilépéskor az igazolványt fel kell mutatni a kapuőmek, aki jogosult a kép­viselők táskáját szemrevéte­lezéssel ellenőrizni. A kapuőr egyúttal köteles értesíteni az ob­jektum parancsnokát a képviselő érkezéséről, illetve távozásáról. Az épületen belül a képviselő megfelelő kísérettel mozoghat. A büntetés-végrehajtási inté­zetek zárt területére, így például a fogva tartottak körletébe, mun­katerületére, fegyverszobába, a személyzeti és bűnügyi nyil­vántartóba csak az Igazság­ügyminisztérium közigazgatási államtitkárának írásbeli engedé­lyével léphetnek be a képviselők. Áz ilyen engedélyt írásban kell igényelni, megindokolva a láto­gatás célját és várható időtar­tamát. A rendelet február 1-jén lép életbe. Kormányülés Budapest (MTI) — Az MTI érte­sülése szerint a kormány csü­törtöki ülésének napirendjén sze­repel a nyugdíjak és egyes egyéb ellátások emeléséről kidolgozott elóteijesztés. A kabinet tagjai megvitatják a külföldiek beu­tazásáról, magyarországi tartóz­kodásáról és a bevándorlásról szóló törvényjavaslatot is. Mi valamennyien az MDF egységét akarjuk; mégpedig egy vitákban, gon­dolatok ütköztetésében, a nézőpontok szembesítésében kikovácsolt egységet. Nem akarjuk viszont a szőnyeg alá söprés egységét, a hallgatás egységét és a csend bénaságát - hirdeti Csurka István az MDF hét végi országos gyűlé­sének előkészületei jegyében. Az író-politikus azt is hangoztatja: az Országos Gyűlés előkészületeinek „fo­gyatékosságai” indokolják a nyilvános­ságot. A fokozott figyelem már csak azért is indokolt, mivel a mostani Országos Gyűlés jelentősége majdnem akkora, mint a mozgalmat útjára indító alakuló gyűlésé. A kérdés ugyanis az: tud-e még az MDF olyan perspektívát nyújtani a magyar társadalomnak, amelyet az el­fogad, és amely elegendő lesz a következő választási ciklusra is. Mi ezt akarjuk, a párt megújulását, talpra állását és a jövendő kormányza­ti feladatokra való felkészülést. Nem ál­lunk szemben senkivel - kibékíthe­tetlenül - mondja Csurka, hozzátéve, hogy a párt liberálisaival ellentétben ők sohasem fogják elhagyni a pártot. Azt is hozzáfűzi: „minden, tiszta esz­közökkel létrejött demokratikus döntést elfogadunk”. Azt azonban nehezen fo­gadnák el, hogy az Országos Gyűlés ma­nipulativ körülmények között, nem a tagság véleményének meghallgatása után, nem demokratikus úton hozza meg döntését. Ennek kapcsán Csurka István em­lékeztetett arra, hogy az egyik legfőbb ütközési pont az Országos Gyűlés napirendje és a választás módja körül csúcsosodott ki. Nem fogadható el ugyanis, hogy az Országos Gyűlés első óráiban megtörténjék a választás, anélkül, hogy a megválasztandók meg­mérettettek volna, vagy lehetőséget kap­tak volna a megnyilatkozásra. Csurka a „zavar másik forrásának” nevezte az Országos Gyűlés szellemi előkészítését. Kifogásolta, hogy a küldöttek késve, il­letve még egyáltalán nem kapták kézhez a stratégiai munkacsoport jelentését. • Amit eddig kaptak, az hevenyészett, pamflet jellegű anyag - szerinte. Az író-politikus hangoztatja: nem kíván nyílt támadást indítani Antall József ellen, de véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy egyesek nem bírál­hatóak. Éppen ezért Csurka István figyel­münkbe ajánlja a Magyar Fórum legfrissebb számának „Antall és Csurka” című vezércikkét. A lap szer­kesztőbizottságának elnökeként úgy véli: ezzel is segíteni kívánták, hogy legyen idő elgondolkodni. E, Farkas Elemér nevével jegyzett vezércikk végkövetkeztetése az alábbi: „akármilyen okból is, Antall József elvesztette politikai népszerűségét, és ma már nem segítője, hanem akadályo­zója az MDF politikai sikereinek. Egy dolog bizonyosnak látszik: Antall és Csurka nem lesz képes tovább egy csó­nakban evezni. Ez az a fogas kérdés, amit az MDF or­szágos gyűlésének meg kell oldania”.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents