Észak-Magyarország, 1993. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-20 / 16. szám

14 ESZAK-Magyarország Mindenes 1993. Január 20., Szerda Pék ingbe látogat a Gondolkodó Auguste Rodin Gondolkodójánál aligha van híresebb századunkben szobor. A modern ember legkívánatosabb tevé­kenységének szimbóluma, most mégis „skatulyába" zárják. Reméljük, csak a szállítás okából. Fotók: AP Párizs (MTI) — Első ízben indul külföldi útra a századelő nagy francia szobrásza, Rodin híres alkotása, a Gondolkodó: február közepétől egy hónapon át a pekingi képzőművészeti múzeum előtt támasztja tenyerébe fejét. A francia külügymi­nisztérium, az ELF kőolajipari vállalat és más intézmények támogatásával ugyanis Rodin-kiállítás nyílik a kínai fővárosban, ahol a művész 113 alkotását — szobrait és rajzait — mutatják be, számos dokumen­tummal együtt. A nagyszabású seregszem­le szenzációja lesz a világhíres szobor ere­deti példánya, amelyet Párizsban most emeltek le talapzatáról. A Gondolkodó eredetileg egy szoborcsoport egyik kisméretű figurája lett volna, de Rodin maga nagyította fel jelenlegi for­májára. A világhírű szoborról igen sok má­solat készült, s ezek sok helyütt láthatóak, az eredeti példány azonban eddig még so­hasem került kívül a francia fővároson. A rendkívüli jelentőségű kiállítást Pekinget követően Sanghajban is bemutatják, majd egy része Hongkongba, onnan Tajpejbe kerül kiállításra. A több mint 700 kilo­gramm súlyú Gondolkodó—amelynek szál­lítása igen nagy gondot igényel — a nyári idényre már ismét eredeti helyén lesz látható. Klasszikus kalóriák Moszkva (MTI) — A fűtőanyagokban szű­kölködő Örményországban a múlt rendszer­ből a kommunista szakirodalomnak sem marad nyoma. A nagy materialisták tanítása — amely szerint anyag nem vész el, csak átalakul — a didergő Jerevánban a szó szoros értelmében műveiken nyer bi­zonyítást. A szellem tüze helyett számos lakásban melegszenek ugyanis Marx, En­gels és Lenin válogatott műveinek láng­jainál. A marxizmus klasszikusai égnek ugyanis a legtovább. A helyi SNARK hírügynökség beszámolója szerint gáz és más tüzelőanyag hiányában a múlt év végén a régi újságokat és a jó minőségű papírra nyomtatott kommunista elméleti folyóiratokat vetették először tűzre a fagyoskodók. Különösen kedveltek a keményfedelű marxista klasszikusok, ame­lyek a legtöbb meleget adják. Örményország energiaellátási gondjai nem újkeletűek. Azerbajdzsán a karabahi háború miatt még a szovjet rendszer idején leállította a gázszállításokat. A helyzetet tovább nehezítette, hogy a grúz-abház konf­liktus, illetve az észak-kaukázusi villongá­sok miatt akadoznak az oroszországi gáz- és olajszállítások. Szent László király Benedek Elek Szent László (1077-1095) szemé­lyében nagy hős és nagy király képe rajzolódik elénk. Dicsőséges neve s emléke megmaradt a nevéről nevezett számtalan ma­gyar község nevében; megmaradt a régi templomok bomladozó vakolata alól előtünedezó falfest­ményekben, melyek László vitézi tetteit hirdetik nekünk. László, kinek alakját csodás fény­nyel övezi a legenda, a történet tanúsága szerint is egyike leg­nagyobb királyainknak. Amikor ő trónra lépett, valóban nagy, erős szükség volt egy, bölcs elméjű, fennkölt lelkű s erős kezű királyra. Az országot az örökös harcok szörnyen megviselték. A személy- és vagyonbiztosság megrendült: eléggé bizonyítják azt László szigorú törvényei. Ne­héz feladat nézett Lászlóra, s hogy e feladatot sikerrel oldja meg: mindenekelőtt Salamonnal kellett leszámolnia. Salamonnal, ki a trónhoz való jogáról most sem mondott le s német segítséggel a harcot újra fölvevé. Nem sikerül a kísérlet, lemond a koronáról, de nem tud sorsába megnyugodni, bár László rangjához illően látja el. Végre is László 1083-ban elzáratja Salamont Visegrád vá­rában. De még abban az esz­tendőben, augusztus 20-án, István király szentté avattatása napján, szabadon bocsátja. Még most sem tud lecsöndesülni Sala­mon nyugtalankodó lelke: elmegy a pogány bessenyők közé s azok­kal tör be Magyarországba. Lász­ló szétveri a pogány hadat, Sala­mon a besenyők földjére menekül. Salamon halála után nagyobb erővel foghat a király az ország javát célzó munkába, bár közben még le kell számolnia a Moldvából minduntalan betörő kánokkal is. Az ó idejében Erdélynek Ko­lozsváron túl eső része nagyob- bára lakatlan volt s a kúnok jó­formán ellentállás nélkül törhet­tek be a keleti határon. Nagy va­lószínűség szerint az időben települtek meg mai földjükön a székelyek, kiket a régi króniká­sok s a mondái hagyományok a húnok ivadékainak mondanak, akikről azonban a legújabb történetírás bebizonyította, hogy a nyolcadik nemzetségnek, a kazárkabarnak az ivadékai. Már a honfoglalás idején háborúban előőrsi, békében határőri szol­gálatokat teljesítettek s e fog­lalkozásról kapták a nevüket is, mert a „székely” határőrzőt je­lent. Tehát: László telepítette vol­na a mai székelyek őseit a keleti határra, annak védelmére. Egy bizonyos, hogy László leverte a betörő kúnokat s az ország szívében, a színmagyarság közé telepítette le, ugyanakkor be­népesítette Erdély lakatlan ré­szeit, gyepükkel s megfelelő őri­zettel látta el a keleti határszélt. Nemcsak kelet felé, de az észak- nyugati részen is pontosan meg­állapítja az ország határát s ere­je, hatalma növekedtével mégter- jeszkedik is: elfoglalja s országához csatolja Horvátorszá­got is a Kapella-hegységig. Tud­nunk kell, hogy László nővére, Ilona, felesége volt Zolomémek, a horvát királynak, s mert ennek halála után rosszul bántak az öz­vegy királynéval az ország nagy­jai, László nagy sereggel lépte át a horvát határt s véres harcok után leverte a királyné ellen­ségeit. A horvátok meghódoltak neki, elismerték királyuknak s később, Kálmán király alatt, meghódoltak a dalmát városok és szigetek is, s ezzel Magyarország határa eljutott az Adriai tengerig. A magyar királyság az európai nagyhatalmak sorába emel­kedett, s Lászlót, midőn IV. Hen­rik császár a pápával harcba keveredik, a német fejedelmek meghívják uralkodójuknak, de ő a magyar koronáin kívül nem vá­gyakozik más koronára. László idejében már mind határo­zottabban kiformálódott a nagy- és kisbirtok. A nomád élet mind szűkebb területre szorult, a sát­rakat állandó lakások váltják fel s a honfoglaláskor itt talált köz­ségek mellett újabb községek tá­madnak. Már István király ide­jében 45-50 várszerkezet, illető­leg vármegye van az országban s ezeknek száma jelentékenyen szaporodik László idejében. Ezek­nek a váraknak az ispánjai nem­csak a várak birtokain élő népek fölött gyakorolnak hatalmat, de pénz- és tizedügyekben a földes­úri birtokra is kiteljed hatalmuk, szabadokra és nem szabadokra egyaránt. A gazdasági s ipari élet sem áll már a kezdet legkezdetén. Nem valószínűtlen, hogy László törvénye a gazdaság érdekeire is gondolt, amikor szigorú bün­tetéssel sújtja azokat, kik lovat és ökröt az országból kivisznek. A vagyon jó részét az állatok tették. Ökör, ló, tehén, juh és sertés. Lóra volt a legnagyobb szükség; a nagyobb birtokosok jószágain lo­vas jobbágyok is voltak, akik csak lóval szolgálták a földesurat. A ló után következett a szarvas- marha. Fontos gazdasági tényező a juh meg a sertés. A juhnyájak pásztorai külön rendet alkotnak, külön bíráik vannak, sőt a kaná­szok is, akik itt-ott külön község­ben is laktak. így Veszprém me­gyében Szent-Gál községe erede­tileg kanászok községe volt. Nem ismeretlen a baromfitenyésztés: tyúkból, libából tizedet ad a nép. És űzik a méhtenyésztési is; méz­ből, viaszból szintén tizedet ad­nak. A honfoglalás idején még durva, faragatlan fatönkkel döröszölik fel a földet: ez volt az eke. Majd a gerendélybe fakam­pót illesztenek. László idejében már vaskampó hasítja a földet. A kasza és sarló már megvolt a mai formájában. Volt fa- és vasvilla s volt csép is. Volt száraz-, vízi- és kézimalom. Már Szent Gellért püspök megemlíti, hogy utaz­tában megszállván egy háznál, hallotta, hogy a kézimalmot hajtó rabszolgalegény dalol, tehát nem lehet rossz a sorsa, íme, nagy vonásokban dicsőséges Szent László király országának képe. Nagy, hatalmas és boldog volt az ő uralkodása alatt hazánk. Nemcsak saját népe, az idegen is tisztelettel hajolt meg kiváló nagy erényei előtt. A keresztény vitézség, lova­giasság példaképe volt nemcsak hazájában, de hazája határain messze túl is. Európa-szerte meg­mozdul a keresztény világ, hogy a Szentföldet elvegye a hitetlen mohamedánoktól, s ím a közbiza­lom Lászlót szemeli ki az eur ópai hadak vezérévé. László vállalkozik a nagy feladat­ra, de leszáll hozzá a halál an­gyala: a nagy király megtér Is­tenéhez Az 1095-ik esztendő július 24-ike az a nap, melyen gyászba borult az ország. Ettől a naptól kezdve, „három esztendeig az országban szép öltözet, táncjárás, semmi vi­gasságtétel sem láttaték, sem hallaték.” így gyászolta, így siratta a ma­gyar nemzet az ő nagy királyát. Nagyváradon, az általa alapított székesegyházban temették el. Búcsújáró hellyé avatódott ezál­tal ez a templom. Csaknem száz év múlva, 1192-ben III. Béla ki­rály kivétette sírjából, ezüst ko­porsóba fektette s ékes sírem­lékbe helyezte el a drága ham­vakat. A hálás nemzet szentjévé avatta, kegyelettel zarándokolt sírjához s peres ügyekben a szent király sír­ja felett tettek esküt a pörlekedő felek. Majd később lovas szobor hirdeté dicsőséges emlékezetét. És a nép lelkében apáról-fiúra szállt a hit, hogy valahányszor el­lenség tör a magyarra, akár csak a hún monda Csaba vitéze, fölkel sírjából s rettenetes kardjával szétveri a magyar nemzet ellen­ségeit... Házasodhat a japán trónörökös Tokió (MTI) — A császári ud­vartartás tanácsa kedden jóváha­gyását adta ahhoz, hogy Naruhi- to japán trónörökös házasságot kössön Owada Maszakóval, akit a herceg maga választott ki a számos jelölt közül. Egyhangúlag hozta meg döntését a tanács, ame­lyen Mijadzava Kiicsi kormányfő elnökölt, és amelynek tíz tagja között a íegfontosabb japán hatal­mi ágak valamennyi vezetője je­len volt. Az udvartartás főkormányzója is­mertette a tanács tagjaival, hogy az iljú pár miként ismerkedett össze, milyen előzmények ve­zettek az eljegyzéshez és ki is a Egyszer mindenkinek bekötik a fejét trónörökös választottja. Mind­ezek után Mijadzava és a tanács tagjai felállva jelezték, jóvá­hagyásukat adják az esküvőhöz, amit várhatóan júniusban ren­deznek meg. A hagyományokhoz híven és az előírásoknak megfelelően a ta­nácsülésnek is igent kell monda­ni a császári család férfitagjának házasságára. A „szavazást” a szo­kásoknak megfelelően tartották meg ezúttal is, jóllehet a 33 éves Naruhito a legvilágiasabb módon találta meg párját, évekig tartó keresés és udvarlás után nyerte meg a japán külügyminisztérium 29 éves munkatársának szívét. A beiktatás pillanatai Az új amerikai elnök Bili Clinton és felesége Letartóztatott maffiózó Róma (MTI) — Toto Riina, a szi­cíliai maffia első számú vezetője, akit húszévi üldözés és bujkálás után az elmúlt hét péntekén reggel tartóztattak le Palermo egyik külső negyedében, hama­rosan bíróság elé állhat. így ren­delkezett a palermói esküdtszék tanácsvezető bírája, aki a maffia „politikai gyilkosságai” ügyében folyó per tárgyalásait vezeti. Ebben a perben hoznak ítéletet Piersanti Mattarella szicíliai tar­tományi elnök, Michele Reina, a kereszténydemokrata párt tit­kára és Pio la Torre kommunista tartományi titkár meggyilkolása ügyében. Toto Riina mint a gyil­kosságokra utasítást adó maffia­főnök vádlott a perben a Cosa Nostra nyolc másik vezetőjével együtt. A maffia csúcsvezetőségének főnöke ellen a bíróságok egyéb­ként már kétszer is kimondták az életfogytiglani börtönt, először a Giovanni Falcone által rendezett perben, 1986-ban a csúcsvezetés főnökeként: ez az ítélet a sem- mítőszék múlt évi döntése után végleg jogerőssé vált. (MTI-Panoráma) — A munka­bírásáról híres új amerikai elnök hétfőn hajnalban kezdte a napot: miután kocogott a még sötét utcákon, hajnalban már alma materében, a Georgetown egyete­men volt, ahol a washingtoni diplomáciai képviseletek veze­tőivel találkozott. Az edzett és fáradhatatlan Clin­ton ez után a feketéket oktató Howard egyetemen vett részt a Martin Luther King emlékün­nepe alkalmából rendezett ün­nepségen. Ott volt a meggyilkolt polgárjogi vezető javakorabeli fia, akinek Clinton nyilvánosan átad­ta a mama, Coretta King üze­netét: viselkedjék Washington­ban tisztességesen... A derültség­re az elnök elmondotta, hogy édes­anyja vele is mindmáig hasonló hangnemben beszél, s ha a em­berek tudnák, miként vélekedik róla a kedves mama, aligha vá­lasztották volna meg elnöknek... Clintonék ez után 50 kiválasztott polgárral ebédeltek, akikkel a választási kampányban ismer­kedtek meg. Miközben a nép szó­rakozott, új elnöke és alelnöke tovább dolgozott: politikai ta­nácskozások után este sorra négy beiktatási díszvacsorán je­lentek meg a város különböző pontjain. Este nagyszabású dísz­hangverseny is volt a Kennedy Centerben. A belépőket ugyan ingyen^adták, de a közönségnek egy-egy konzervet kellett hoznia az otthontalanok megsegítésére.

Next

/
Thumbnails
Contents