Észak-Magyarország, 1993. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-16 / 13. szám

1993. Január 16., Szombat Mindenes ÉSZAK-Magyarország 13 Az első magyar király Ha Gézának szemére vethették a papok, hogy nem igaz keresztény (mire ő azt válaszolta: elég gazdag vagyok, hogy kér Istennek is ál­dozzak!) - fia, István teljesen a ke­resztény vallás szellemében neve­lődött, s ami akkor ritkaság volt, nemcsak a kardforgatást tanulta meg, hanem az írást-olvasást is. Amint apja örökébe lépett (997), megkezdette Rómával az érintke­zést. Házassága révén atyafi- ságba került Ottó német császár­ral, mert II. Henrik bajor herceg leányát, Gizellát, vette feleségül. A nászaj ándékul küldött lándzsát Ottótól szívesen fogadta, hanem koronáért már nem fordult sem a német, sem a görög császárhoz: fordult egyenesen a római pápá­hoz. Már Géza királyi hatalom­mal uralkodott, István forma sze­rint is fölvette a királyi címet. De míg a királyi hatalmat önként vagy kénytelen-kelletlen elis­merték mindazok a törzsfók, akik a királyi székhelyhez közelebb esó területeken laktak, nem ismerték el a távolabb eső területen élók. Ezek kis királyokként viselked­tek a maguk területén. Nevezete­sen három törzsfó: a drávamellé- ki Kupa (Koppány), Keán, az er­délyi gyula s a marosmelléki Aj­tony: nyíltan fellázadtak a korlát­lan, az egész ország területére ki- teijeszkedó királyi hatalom ellen. Kupa nemcsak a királyi hatalom ellen lázadt fel, de az új hit ellen is, mivelhogy ebben látta saját függetlenségének veszedelmét. Kupa volt az első, aki zászlót bon­tott a mai Somogybán. Innét in­dul meg népével, s amerre elvo­nul, fellázítja a népet s pusztít ke­gyetlenül, ahol melléje nem sze­gődnek. Szomorú kötelességet kell teljesítenie a királynak: saját népe, a véréből való vér ellen kell harcba szállania. Az első eset tör­ténetünkben, hogy magyar ma­gyarnak ontja a vérét. Veszprém alatt ütközik meg a pogány s a ke­resztény magyar sereg. Kupa ele­sik a csatában, holttestét négy da­rabba vágják, négy városnak a ka­pujába szegezik ki, s vitézeinek egy része vagy kereszténnyé lett, vagy rabszolgaságra jutott. A pogány had léveretése után Ist­ván (1000 - 1038) hivatalosan is fölvette a királyi címet. Az ezredik évben történt ez, s a reákövetkező év tavaszán Asztrikot, a későbbi bécsi érseket, követségbe küldöt­te II. Szilveszter pápához. Azért küldötte, hogy megkapja a pápá­tól az egyházi törvények értelmé­ben nélkülözhetetlen felhatalma­zást az egyház szervezésére. Ezt a felhatalmazást megadta a pápa, sőt koronát is küldött neki. Koro­nát, melyért nem kellett feláldoz­ni az ország függetlenségét. A pá­pának az egyházi ügyekben való A pogányság utolsó fellegvárai az erdélyi havasokban voltak, ahol a magyar ősvallásnak, a sámánizmusnak is legnagyobb volt a kultusza. Emlékét máig több helységnév, hegyorom neve őrzi. Képünk egyik művészi ábrázolása a híres Oltárkőnek. Repro: Farkas Maya szellemi felsóbbségét elismerte István a korona elfogadásával, de az ó királyi hatalma, országának függetlensége hajszálnyit sem változott. Az 1000-ik év augusz­tus 17-ike az a nevezetes, nemze­tünk életében nagy jelentőségű nap, amikor az esztergomi érsek nagy ünnepségek közt Istvánfejé- re tette a szent koronát. Ezzel Ma­gyarország belépett a keresztény országok közé. Esztergomot, ked­ves szülővárosát teszi meg István érseki székhellyé, azt a várost, amely királyi székhely is egyben. A királyi hatalom s nem a ke­resztény hit ellen lázadt fel az er­délyi gyula, s úgy látszik, nagyobb vérontás nélkül esett meg e láza­dás leverése. Keán (némelyik sze­rint Mihály, István édes testvére) lengyel földre menekült, családja fogságba esett, de István szaba­don bocsátotta csakhamar. Meg­szüntette Erdélyben is a törzs­szerkezetet, megalapította itt is a vármegyei intézményt ezzel Er­dély is Kolozsvárig közvetlen ki­rályi hatalma alá került. Sokkal nehezebb feladat volt az Ajtonnyal való leszámolás. Ez az Ajtony „igen hatalmas fejedelem” volt s bár felvette a görög hitet, kereszténynek sem volt igaz ke­resztény: hét feleséget tartott. A Maros várában lakott s a Tisza mentén „számtalan vadon legelő lova volt, azokon kívül, melyeket csikósok őriztek, gulyásai végte­len sok marháját őrizték, voltak azonkívül majorjai és udvarhá­zai”. Királyként viselkedett a királlyal szemben s azt is megcse- lekedte, hogy a király sóját meg­állította a Maroson s vámot sze­dett. Övé volt a Körös folyótól az erdélyi bércekig s egész Bodrogig és Szörényig mind a föld, s a legen­da szerint, több fegyverese volt, mint magának a királynak. Ve- szedelmességét növelte az a kö­rülmény, hogy .háta mögött állott a görög császár, aki a bolgárok le­verésével közvetlen szomszédja lett Magyarországnak s így mél­tán lehetett attól tartani, hogy a görög császár Ajtony segítségével lábát a magyar földön megveti. A seregnek, mely Ajtony ellen in­dult, az Ajtonytól Istvánhoz pár­tolt Csanád volt a vezére. Éjnek idején lepte meg Csanád Ajtonyt, Török-Kanizsa mellett átkelvén a Tiszán, s a vitézül harcoló Ajtony- nak egy lett a sorsa Kupával: ele­sett a csatában. Népe meghódolt, Marosvárból a győztes vezér ne­véről Csanádvár lett. Ajtony legyőzése nemcsak azt je­lenti, hogy az ő földje is Magyar- országhoz csatolódott s most már István egész Magyarország kirá­lyának nevezheté magát, de je­lenti a nyugati egyháznak a keleti egyházon való győzelmét is a ma­gyar állam területén. Egész lelkét lefoglalta az új rend megszilárdí­tása. Nem gondolt külső terjesz­kedésre, de viszont országa épsé­gét, függetlenségét féltékeny gonddal őrizte s védte meg. És csakhamar alkalom nyílt arra is, hogy kifelé is megmutassa erejét. A német császárságban csak szendergett a vágy, de nem halt meg: hűbéressé tenni Magyaror­szágot, s II. Konrád német császár azzal az ürüggyel, hogy István az ő követeit nem engedte át az or­szágon Konstantinápolyba (nem engedte pedig azért, mert Konrád a görög császárral akart szövet­kezni Magyarország ellen), sze­mélyesen vezetett hadat a ma­gyar földre. Az 1030-ik év közepe táján tört be a magyar földre Konrád, neveze­tesebb ellenállás nélkül jutott a Rábáig, de onnét meg is fordult, mire a Rábáig vergődött, kimerült a serege a sok éhezésben. Termé­szetesen, itt-ott zavarták is a ma­gyar csapatok a németek előbbre- nyomulását. Amint Konrád meg­fordult, a magyar hadak hátba fogták, kiverték az országból, s ez­zel nem elégedtek meg: megszál­lották Bécset s vidékét. A császár, aki nemrég Magyarország meg­hódításáról ábrándozott, mega­lázó békére kényszerül: fiát küldi Istvánhoz békekövetségbe. En­nek a békének nagy ára volt: 30 - 40 négyszögmérföld területet en­gedett át a hatalmas német csá­szár Istvánnak, aki tehát nem­csak, hogy megvédte országa határát s függetlenségét, de még növelte is országa területét. Kétszeresen korszakalkotó Ist­ván uralkodása: szilárd alapjait veti meg a keresztény egyháznak s ezzel biztosítja a magyar nép megmaradását a keresztény né­pek tengerében és ugyanakkor igazik hazája lesz a népnek e föld, mely a munkáskéznek kenyeret ád. Az 1038-ik év augusztus 20- án halt meg István király. Életé­nek utolsó ideje annyira szomorú volt, hogy neki megváltás volt a jótevő halál. Neki megváltás, az országnak gyász és siralom. Öt fia volt s ezek közül csak Imre ért fér­fikort. Szemefénye, büszkesége, magának és országának gazdag reménysége volt ez a fiú, aki a leendő magyar király minden je­lességét mutogatá. A huszonöt éves, művelt lelkű, daliás ifjút va­dászat közben vadkan öli meg. Gyászba borul a király s gyászba borul az egész ország. Az apa lel­két megrendíti a szörnyű csapás. Nem csak fiát, a véréből való vért vesztette el, hanem méltó utódját, nagy műveinek folytatóját is. Ki lesz István halála után a magya­rok királya? Az Arpádháznak több férfitagja volt ez időben. Ne­vezetesen István nagybátyjának két fia: Vazul és Kopasz László és egyiknek három fia: Endre, Béla és Levente. István Vazulnak szánta a koronát, de a királyné s vele az udvar idegen része a ve­lencei Péter mellett buzgólkodott. Ez a Péter fia volt István nővéré­nek. Ott élt a király udvarában. Megnyerő külsejű s modorú ifjú volt s István kegyébe is befész- kelődött. Két párt dolgozott az udvarban: magyar és idegen párt. Szótték-fonták a cselt, keserítet­ték István amúgy is szomorú életét. Az idegen párt, hogy cél­hoz jusson, Vazul szemét kitolat­ta s a három fiatal herceg - a króni­ka szerint - István tanácsára me­nekül lengyel földre. Magának a királynak fölkent személyét sem kímélik. Az alvó királyt orgyilkos lepi meg, de nem hajthatja végre gyalázatos szándékát: a tett pil­lanatában kiesik reszkető kezéből a tőr s a fölébredt király elé borul­va kér kegyelmet. A nagylelkű, a szent életű király megbocsát... Kopasz László nyomtalanul tűnik el, bár nem lehetetlen, hogy egy személy volt ő a megvakított Va­zullal, mert a szláv Vazul név ma­gyarul Lászlót jelent. Most már semmi akadálya nem volt annak, hogy a női ágon különben is Ár­pádházi Péter legyen a trón örö­köse. A magyarok megnyugsza­nak a király akaratában. így jut Péter István király örökébe. Pé­ter, aki nemcsak idegen a magy ar- nak, de aki gyűlöli is a magyart. Kínai csillagjóslás 1993, a Kakas éve A kínai asztrológia tizenkét jele tizenkét állat nevét viseli. Pontosan ugyan senki nem ismeri e hagyomány eredetét, van azonban egy legenda, amely segítségül szolgálhat. Egy új év kezdetén állítólag Buddha ma­gához szólította királysága minden ál­latát, akik közül csak tizenkettő jelent meg, a többiek távolmaradásának okai­ról semmit nem tudhatunk. A hívásra először a Kígyó jelent meg, követte őt a Bivaly, a Tigris, a Nyúl, a Sárkány, a Ló, a Bak, a Majom, a Kakas, a Kutya, a Disznó, a Patkány. A Buddha úgy döntött, hogy az elkövetkező éveket az állatok beérkezési sorrendjében nevezi el, és mindenki, aki ezen években születik, az adott állat jel­legzetes vonásait fogja bírni. A kínai horoszkóp a holdévre alapul, így akik január végén vagy február elején születtek, legyenek nagyon figyelmesek jegyük kikeresésekor. A kínai új év, a Kakas éve 1993. január 23-án kezdődik, és komoly lehetőségek­kel, optimista kilátásokkal kecsegtet. A hagyomány szerint ez az eredmények éve, amelyben a kemény munka, fegye­lem és a részletek szem előtt tartása si­kerhez vezet. A Kakas személyiségjegyei ügyi érzéke van. Rosszul viseli, ha az ügyeibe avatkoznak. Nem sze­reti, ha kritizálják. Egészen hét­köznapi dolgokban is képes na­gyon önzőnek és önfejűnek lenni. Azok a legaktívabbak, akik öt és hét óra között születtek, legyen az hajnal vagy napnyugta.A nő Kakas élete érdekes és változatos. fontoltsággal leküzdheti a ne­hézségeit, és kapcsolatait szilár­dabb alapokra helyezheti. Összességében véve remek évre számíthat, ha felkészül arra, hogy jó szokása szerint rengeteget dol­Mindenről van véleménye, és ezt nem habozik nyilvánosságra hoz­ni. Választott társához nagyon hűséges. A legjobban a Kígyóval, a Lóval, a Bivallyal és a Sárkány­nyal jön ki. A Kakas sokra viheti az életben, ha vissza tudja fogni szeszélyes természetét. gozzon. Egészen látványos ered­ményeket érhet el céltudatos munkájával, de ennek érdekében meg kell szereznie a többiek tá­mogatását is. Miért forog a világ Washington (MTI) — Hatalmas égitestek ütközése határozta meg a Föld és még há­rom másik bolygó tengelyforgását a Nap­rendszer kialakulásának kezdetén - íija két csillagász, Luke Dones és Scott Tremaine a Science amerikai tudományos hetilap pén­teken megjelent legújabb számában. Egy Mars-méretű égitesttel mintegy 4,5 milliárd éve történt karambol idézte elő a Föld pörgését is. Bolygónk forgása saját tengelye körül - az északi sarkról nézve - el­lentétes az óramutató járásával, az asztro- nómusok szakkifejezésével prográd. A Merkur, a Vénusz, a Föld és a Mars, vagyis a Naprendszert valamennyi szilárd bolygó­jának tengelyforgása kozmikus ütközések következményének tűnik, és közülük a Vénuszé retrográd, megegyezik az óramu­tató járásával. - Á tengelyforgás iránya pusztán a véletlen műve: az ütközések határozták meg - állapítják meg a szerzők. Az 1980-as évekig általánosa elfogadott elmélet szerint a szilárd bolygók kialakulá­sa, a kozmikus por és gáz égitestekké tömö­rülése sima és rendezett módon ment végbe. A csillagászok ma már inkább arra a hipo­tézisre hajlanak, hogy a folyamat szto­chasztikus volt néhány nagy égitest vélet­lenszerű ütközésével. Ä két tudós számítá­sai szerint a Föld és a Mars tengelyforgásá­nak sebessége csak a kialakulásuk vége felé történt ütközés hatásának következménye lehet. A Föld tengelyforgása óránként 1000 kilométer az egyenlítőnél, a Mars sebessége valamivel kisebb. A csillagászok továbbra is bizonytalanok az óriásbolygók - Jupiter, Szaturnusz, Urá­nusz és Neptunusz - tengelyforgásának ere­detét illetően, mivel ezeket a planétákat nagyrészt gázok alkotják. A Naprendszer nyolc fóbolygója közül a Vénusz mellett az Uránusz tengelyforgása egyezik még meg az óramutató járásával.- Valamennyi bolygó Nap körüli keringésé­nek iránya (prográd) ugyanakkor megegye­zik. A Naprendszer ugyanis egy forgó ko­ronghoz hasonlítható kozmikus por: gáz­felhőből alakult ki, és az ebből összetömö­rült bolygók megtartották a „korong” for­gási irányát - úja a Nature. Veszélyes videojátékok Tokió (MTI) — Japán orvosok szerint a népszerű videojátékok két esetben váltot­tak ki epilepsziás rohamot a szigetország­ban. Tavaly egy diákot kellett kórházba szál­lítani, mert többórás játék után rohamot kapott, korábban pedig egy tizenegy éves gyerek jutott szinte öntudatlan állapotba a Nintendo-játéktól. Nemcsak Japánban, de az Egyesült Államokban és Angliában is felfigyeltek már erre a jelenségre, ami arra késztette a játékok legnagyobb gyártóit, a japán Nintendót és a Segát, hogy figyel­meztetést mellékeljenek játékaikhoz. Angliában ezt már fél évvel ezelőtt megtet­ték, Japánban és Amerikában azonban még nem, pedig az USA-ban már kilenc orvosi esetet jelentettek. Az esetleges veszélyekre való felhívás elma­radására épül az a per, amelyet a minap in­dított egy húszéves amerikai nő a Nintendo ellen. Két évvel ezelőtt kapott rohamot játék közben, és ezért 2,6 millió dolláros kártérí­tést követel a Nintendo amerikai leány­vállalatól. Ötnegyedmilliárdból 37 ezer Peking (MTI) — Kínában immár 37 ezer autótulajdonos magánszemélyt tartanak nyilván — jelentette a hivatalos Új Kína hírügynökség csütörtökön. A hatalmas országban a helyi gyártású sze­mélygépkocsik ára, amely a különféle adók és illetékek felszámítása után akár 40 ezer dollár is lehet, 100 évi átlagfizetésnek felel meg, a külföldi autók pedig a súlyos vámok miatt eredeti áruk háromszorosáért kerül­nek forgalomba—ha az importőrnek egyál­talán sikerül kiverekednie a behozatali en­gedélyt. Kínában a legtöbb gépkocsit a kormányhi­vatalok és az állami vállalatok üzemeltetik; az állami jármű használatának egyik el­sődleges funkciója az utas hatalmi pozí­ciójának kellő megjelenítése. Az egymil- liárdnál is több kínai túlnyomó többségének ugyanakkor meg sem fordulhat a fejében az autóvásárlás gondolata az elviselhetetlen költségek miatt, a reformok kockáztató ked­vű haszonélvezői azonban hatalmas profi­tokat könyvelhetnek el. 1921. február 8-1922. január 27. 1933. január 26-1934. február 13. 1945. február 13-1946. február 1. 1957. január 31-1958. február 17. 1969. február 17-1970. február 5. 1981. február 5-1982. január 24. 1993. január 23-1994. február 9.- között születtek. A Kakas az elfogulatlanság jegyé­ben született. Sziporkázó, színes egyéniség, minden munkáját aprólékos gonddal végzi. Nézeteit nyíltan fejti ki, ami a szívén, az a száján. A tapintat nem jellemző rá, előfordulhat, hogy saját jó hírét kockáztatja. Szinte árad be­lőle a fölényes önbizalom. Jó pénz­Mi vár a Kakasra 1993-ban? Egész évben merésznek, határo­zottnak és céltudatosnak kell ma­radnia, mert ez a magatartás se­gíti leginkább célja elérésében. A Kakasnak nagyon sokat kell majd dolgoznia, és biztosítania kell a többiek támogatását is min­den új terve, elképzelése megva­lósításában. Az egyedül álló Kakas érzelmi ügyei nem folynak majd a leg­simábban, de egy csipetnyi meg-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents