Észak-Magyarország, 1993. január (49. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-16 / 13. szám
1993. Január 16., Szombat Gazdaság E SZAK-Magyarország 5 Kevesebb gabona Miskolc (ÉM) — A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint az ország szántóterületén az elmúlt évben 9,7 millió tonna gabona termett, az előző évinél 5,6 millió tonnával — 37 százalékkal — kevesebb. Kalászos gabonákból 5,4 millió tonnát takarítottak be a gazdaságok, 31 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A termésmennyiség csökkenésének oka: 179 ezer hektárral — 11 százalékkal — kisebb területen termesztettek tavaly kalászosokat, és a termésátlag is elmaradt az elózó évitől, hektáronként átlagosan 20 százalékkal. Búzából 42, rozsból 39, őszi árpából 15 százalékkal kevesebb termett tavaly, mint a megelőző esztendőben. Tavaszi árpából viszont 56 százalékkal többet takarítottak be, az előző évinél 82 százalékkal, 117 ezer hektárral nagyobb területről. Zabból is több termett, itt a hektáronkénti átlaghozam volt magasabb, mint 1991-ben. Kukoricából 4,3 millió tonnát takarítottak be a gazdaságok, az előző évinél 43 százalékkal, a megelőző öt év átlagánál pedig 31 százalékkal kevesebbet. Ez a mennyiség 58 ezer hektárral nagyobb területen termett, mint 1991-ben. A hektáronkénti terméshozam viszont 45 százalékkal csökkent. Új vasúti törvény Budapest (MTI) — Várhatóan még ebben a hónapban megtárgyalja a kormány az új vasúti törvény tervezetét, s ezt követően a parlament elé kerülhet - mondotta Kálnoki Kis Sándor, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkára. Mint ismeretes: az elmúlt év végén a kormányzat, a MÁV vezetése és a vasúti szakszervezetek között több hétig húzódó tárgyalásokon a szakszervezeti követelésre a tárca vállalta, hogy január 31-éig elkészíti és az Országgyűlés elé teijeszti az új vasúti törvény tervezetét. Bár a szakember az elkészült tanulmányt még korainak tartotta ismertetni, elmondta: a jogszabály rendezné a vasúttal kapcsolatos felelősségi kérdéseket és a finanszírozás rendjét is. Kertbarátok az Adyban Miskolc (ÉM) — A Kocsis Pál Kertbarát Szakkör január 18-án (hétfőn) délután öt órától tartja idei első foglalkozását az Ady Endre Művelődési Házban. A találkozó témája az előző év rövid értékelése, illetve az idei program megbeszélése. Szeretettel váiják a jelenlegi és a leendő szakköri tagokat egyaránt. Tallóztunk Miskolc (ÉM - IS) — A Heti Csődértesítő című lap hetente közöl gyorsjelentést azon magyarországi cégekről, amelyek ellen csődeljárás, felszámolási eljárás, vagy végelszámolási eljárás indult. A lap ez évi első számában tallózva újból több borsodi kft., betéti társaság, kisszövetkezet nevével találkoztunk, olyanokkal akik most kerültek fel a listára. BX Pont Reklámstúdió Kft. (Miskolc), ÉGSZI Szinva Szervező és Számítástechnikai Kft. (Miskolc), Júlia Szemvizsgáló Szalon Gmk. (Sárospatak), Komplex Építő és Karbantartó Gazdasági Munkaközösség (Miskolc), Maresi Élelmiszer- és Háztartási Vegyiáru Diszkont Kft. (Miskolc). Képviselők az Evizignél A jelenért és a jövőért Ahol a folyók találkoznak. Ipar és környezet... Fotók: Fojtán László A gibárti erőmű... A Hemád műszaki tervekre alapozott hasznosítása az 1800-as években kezdődött meg. Encs (ÉM - I.S.) — A televízió kettes csatornája holnap délután ismétli meg a Másfélmillió lépés Magyarországon című sorozatát, amely A Hernádtól a Sajóig alcímet viseli. Mindez csak azért jutott eszembe, mert tegnap Encsen, a Sajó és a Hemád völgye településeinek országgyűlési képviselőit - G. Nagyné Maczó Ágnest, Miklós Árpádot, dr. Kiss Györgyöt, dr. Matyi Lászlót, dr. Hatvani Zoltánt és Petrenkó Jánost - hívta meg - igaz, nem természetjárásra, mint amiről a film szól - egy konzultációs tájékoztatóra az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság. Kétségtelen, a két folyó környéke régiónk egyik legfontosabb térsége. A Sajót a partján lévő ipari üzemek, a Hemádot pedig inkább környezete jellemzi, és talán az is jellemző: sem egyik, sem pedig a másik folyó mente nem fejlődik. Az Évizig igazgatója, dr. Pados Imre természetesen a vízügy szempontjából fontos dolgokról tájékoztatta a képviselőket, az ár- és belvízvédelmi tevékenységekről, az öntözésekről, a víztározókról. Am mindezek szervesen összefüggnek a térség fejlődésével is. Ami tény: a Sajón 45 kilométer hosszon mindkét oldalon hiányzik a védtöltés, a Hermádnál ez 70 kilométert tesz ki. Mind a két folyón lokális partvédő beavatkozást is végrehajtottak az elmúlt években, ám a Hemád menti nyílttéren 14, a Sajó mentién 8 olyan község található, ahol még nem épült árvízvédelmi töltés. Ide tartozik az is, hogy az 1989 -ben kiöntött Hemád 600 millió forintnyi kárt okozott. Az országgyűlési képviselők tájékoztatást kaptak arról is, hogy a Sajó és a Hemád vízrendszerében végrehajtott műszakigazdasági beavatkozások a megye társadalmi, gazdasági ellentmondásait tükrözik vissza, s mivel mindkét folyó a határon túl ered, a szlovákiai beavatkozások is megtetézik ezeket. A két folyó kavicsterasza biztosítja több százezer ember ivó- vízellátását, azonban a csatornázás aránya még mindig elenyésző, bár a tisztító kapacitás az elmúlt tíz évben megduplázódott. Az Évizig sürgős teendőként jelölte meg - többek között - az ivóvízbázisok védelmét, a települések közegészségügyi követelményeinek kialakítását, ezen belül a csatornázás folytatását. Nyilvánvaló: a tegnapi összejövetelnek a vízügyesek azt a célt is szánták, hogy a térség országgyűlési képviselői a T. Házban kellő felkészültséggel és megalapozottsággal hathassanak oda; a Sajó és a Hernád völgyében élők kiemelt figyelmet érdemelnek, a jelenért, de még inkább a jövőért... Létrejöttek a piacgazdasági viszonyok Budapest (ÉM) — Amennyiben a múlt év végi előnyös gazdasági folyamatok tovább folytatódnak, úgy az 1993-as esztendőben már minimális növekedésre és a lakosság helyzetének kedvezőbbé válására lehet számítani - mondta Kupa Mihály pénzügyminiszter a napokban.Á pénzügyi tárca vezetője szerint a múlt esztendő legnagyobb eredményei közé a társadalmi és szociális béke megőrzése tartozik. Megszülettek a piacgazdasághoz szükséges törvények és létrejöttek a kívánt intézmények. Az 1992-es év volt az első, amikor az átalakulást követően Magyar- országon éles piacgazdasági viszonyok jöttek létre. Az elmúlt két év tapasztalatai alapján átdolgozták a kormány négyéves gazdasági programját. Az alapelvek továbbra is változatlanok, a fő cél a szociális piacgazdaság kiépítése, a gazdasági stabilizáció és az egészséges növekedés. Az idén elsősorban a privatizáció gyorsítására, a pénz- és tőkepiac fejlesztésére az ország további nemzetközi integrálására kívánja a kormány a hangsúlyt helyezni. Lényeges a forint konvertibilitásának további szélesítése és az államháztartási reform gyorsítása. Ez utóbbi keretében elsősorban az államháztartási mérleg kiadási oldalát kell jelentősen korszerűsíteni. A pénzügyminiszter szerint ugyanis a kormány a következő években nem kívánja növelni a lakosság és a vállalkozók adóterhelését. Ebben az esetben - a hiány csökkentése érdekében - módosítani kell az államháztartási tevékenységek központi finanszírozását. Á szakemberek jelenleg is dolgoznak az államháztartás hároméves konszolidációs programján. A munka hamarosan befejeződik, majd a kormány döntését követően a program a parlament elé kerülhet. A tervezet szerint az államháztartás finanszírozási igénye - vagyis az a pénz, ami a hiány fedezésére ténylegesen szükséges - 1993-ban a GDP 6 százalékát éri el, 1996-ban pedig már a GDP 4 százalékára csökken. A sajtótájékoztatón szóba került, hogy a Nemzetközi Valutaalappal hamarosan folytatódnak a tárgyalások. A nemzetközi szervezet magas szintű delegációja még e hónapban Magyarországra érkezik. Kupa Mihály szerint valószínűleg sikeresek lesznek a megbeszélések. A pénzügyminiszterszólt arról is, hogy a maga részéről egyelőre befejezte a vitát a hiteljegy, hitellevél tervezett konstrukciójáról. JEGYZET Illésy Sándor Az , hogy a hatszázalékos áfa miatt minden élelmiszer drágult az idén, úgy, ahogy megértettük, bár nehezen fogadtuk el. Az azonban, hogy emelkedik a kenyér és a péksütemény ára, mi több, ezt is a fogyasztási adó számlájára írja a Miskolci Sütőipari Vállalat — legalábbis a város napilapja szerint—már igencsak elgondolkoztató. Tudniillik a sütőipari termékek ez idáig 25 százalékos áfa-kulccsal bírtak, most azonban csak hat százalékkal. Így, a laikusnak evidensnek tűnik, hogy csökkennie kellene a kenyér és a zsemle árának, mégpedig egy egyszerű matematikai művelet elvégzése után 19 százalékkal. Ezzel szemben áremelésre készülhetünk fel. A budapestiek legalább másra kenték az áremelést, az energia, a szállítás, az alapanyagok, a víz és a csatornadíj drágulására, itt Miskolcon azonban a hatszázalékos áfára. Egyébiránt a pestiek indoklását egy meglehetősen erélytelen pénzügyminisztériumi közlemény is megalapozatlannak tartja, de hát ez végül is — ahogy mondani szokás—egyremegy. A sütőipari termékek szabadárasak. A gyártók úgy kalkulálnak, ahogy gondolják. És persze úgy, ahogy a piac elfogadja. Tudunk mást tenni?-----ÁRFOLYAMOK-----B udapest (MTI) — 16 üzletben 32,9064 millió forint forgalmat bonyolított le árfolyamértéken a Budapesti Értékpapírtőzsde a tegnapi napon. A részvények forgalma (tíz kötés) névértéken 0,4400 millió forintot, árfolyamértéken számolva pedig 0,4730 milüó forintot tett ki. A kárpótlási jegyek árfolyamértékű forgalma 93 000 forintra rúgott. Az Államkötvény árfolyamértékű forgalma 8,4400 millió forintot ért el. A diszkont kincstárjegyek együttes árfolyamértékű forgalma 23,9004 millió forint volt. A Danubius Hotels Rt. részvénye egy üzletben cserélt gazdát, 990 forintos áron. Az IBUSZ Rt. papírjára is egy üzletet kötöttek, 2400 forinton. A Pick Szeged Rt. részvénye ugyancsak egy üzletben kelt el, 1200 forintos áron. A Skála-Coop Rt. papírjára hét üzlet született.Nyitó ára 750 forint, napi átlagára 776 forint, záró ára 800 forint volt. Kárpótlási jegy két üzletben forgott. Nyitó ára 710 forint, napi átlagára 715 forint, záró ára 730 forint volt. Államkötvényt egy promt üzletben vásároltak 102,85 százalékos nettó árfolyamon. A 360 napos diszkont kincstárjegy III. fokozatát két üzletben vették. Tőzsde Index (ideiglenes) január 15-én: 775,6 -1,48 Hivatalos árfolyamok »»»msa Érvényben: 1993. január 15.. Valuta Deviza Pénznem Vétel 1 Eladás Vétel Eladás Angol font 127,94 130,74 128,98 129,68 Ausztrál dolíér 55,99 57.23 56,37 66,67:! Belga frank* Dán korona 249,91 254,57 250,39 251,55 18.23 13,49 : 13.34 13,40! Finn márka 15,27 15,67 15,48 15,58 francia frank 15,10 15.38 15,22 . 15,30^ Holland forint 45,51 46,37 45,85 46,07 ír foot 135,25 137,85 135,76 136,46: Japán yen* 66,12 67,32 66,55 66,85 Kanadai dollár 64,93 66,33 65,35 65,69! Kuviaiti dinár 273,00 278,50 274,56 275,94 Német márka 51,18 62,14 51,65 51,793 Norvég korona 12,06 12,30 12,17 12,23 Diósakra** . 55.24 56.52 85,81 56,13# Osztrák schil.* 728,28 741,88 732,77 736,17 Portugál escudo* 57,06 58,16 57,21. Mi Spanyol peseta* 71,95 73,47 72,60 72,98 Svájci frank, 55,96 57,04 56,39 ’ 56,67| Svéd korona 11,45 11,71 11,59 11,65 USA-doMr 83,24 64,!$ 83,75 84,15* ECU (Közös PiacílOO,33 102,29 101,14 101,64 A megadott számok 1 egységre értendők, forintban. 100 egység, **: 1000 egység.
