Észak-Magyarország, 1993. január (49. évfolyam, 1-25. szám)

1993-01-14 / 11. szám

1993. Január 14., Csütörtök Zemplén Tájain ÉSZAK-Magyarország 5 Szép volt a kezdet... Fotó: Farkas Maya Nyilatkozat Sátoraljaúhely (ÉM) - A Keresz­ténydemokrata Néppárt Zemp­léni Választmánya a közelmúlt­ban Sátoraljaújhelyen megvitat­ta a térség egyre súlyosbodó prob­lémáit. A tanácskozás állás- foglalását az alábbiakban foglal­ja össze: 1. ) Zemplén térsége az elmúlt rendszerben is hátrányos hely­zetben volt, az állami támogatá­sok döntő többsége csak a me­gyeszékhelyig jutott el. Ezért szükségesnek véljük a restriktiv gazdaságpolitika helyett a fej­lesztő, munkahelyteremtő fo­lyamatok mielőbbi megindítását, új beruházások kezdeményezését (telefonhálózat bővítését, a MÁV új, bodrogközi szakaszának létre­hozását, a gázellátás kiépítését, a Bodrogközben szabad vámterület létesítését, stb.) 2. ) A KDNP Zempléni Választ­mányának véleménye szerint a Bodrogköz, Hegyköz és a Hegy­alja emberei számára elfogad­hatatlan a megélhetés gond­jainak további növekedése, ezért halaszthatatlan a szociális támo­gatások mértékének az infláció alakulásához való igazítása és a rászorultság arányában történő felhasználása. 3. ) Az egy éve Miskolcon megtar­tott kormányülés óta a hátrányos helyzetű régiók ügyében nem történt semmi változás. Ezért fontosnak tartjuk ezen térségek gondjainak, problémáinak mie­lőbbi orvoslását. 4. ) A mezőgazdaság átalakí­tására irányuló kormánypolitika súlyos aggályokat kelt a térség falvaiban. Ezért javasoljuk, hogy a kormány sürgősen hozzon létre olyan szervezetet és pénzügyi alapot, amely gyorsítja a priva­tizációt, egyben segíti és anyagi­lag is támogatja a múltból örökölt gazdálkodási formák igazi kor­szerűsítését. • 5. ) A KDNP Zempléni Vá­lasztmányának meggyőződése, hogy a döntéseket a lehető leg­alacsonyabb szinten kell meghoz­ni. Célszerűnek tartjuk a törté­nelmileg kialakult területi és lakossági igényekhez igazodó közigazgatási középszint kiala­kítását. 6. ) Súlyos problémának tartjuk az értelmiség nagy részének a közélettől való távolmaradását. A Zempléni Választmány leszögezi, hogy a KDNP néppárt jellege lehetőséget teremt minden jó­szándékú ember számára a köz- életiség gyakorlására, véle­ményének szabad kifejtésére. 7. ) Kiemelt feladatnak érezzük fi­atalságunknak - a magyar jövő letéteményesének - hazafias szel­lemű és erkölcsi alapokon nyugvó nevelését, valamint a tanulmá­nyok befejezése után az elhelyez­kedés biztosítását. 8. ) Nemzeti kötelezettségünknek tartjuk a határainkon túl élő ma­gyarsággal - különösen a keresz­ténydemokrata szervezetekkel - intézményes kapcsolataink továbbfejlesztését és az együtt­működés erősítését. A választmány résztvevői Kőhíd Vámosújfalu (ÉM-SzJ) — A régi galí­ciai országúinak a község szélén áthaladó szakaszán, a Toksva patak fölött vezet át a hatnyílású Kőhíd.Építésének ideje nem isme­retes. Egy 1797-ben készült térké­pen már |elölik. 1833-ban, a Zemp­lén megyei utak és hidak össze­írásakor már mint ötnyílásút említik. Hossza 30 méter, az ivek nyílása 3- 3,3 méter, szélessége 8,80 méter. Anyaga részben faragott, részben terméskő. Az öt mederpillér és a két partipillér két oldalán félkör, illetve néayszög alaprajzú támpillérek láthatók. A mellvédfalak egyene­sek, vízszintes tetejük faragott kő­lapokkal fedettek. Vízfolyás rend­szerint csak a két középső nyílás között van. Fotó; EM Archív Még a közösben a gépek Riese (ÉM - BSZL) — Bod­rogközben történt meg először, hogy egy termelőszövetkezetet megszüntettek. Cigánd volt ak­kor az országban az első negatív példa. De mit ád a sors, a szom­széd Riese is erre a sorsra jutott 1989-ben. A Május 1 téesztis meg­szüntették, hiszen eredményes gazdálkodásukra semmi kilátás nem volt a régi formában. Hogy akkor a vezetés volt-e hibás csak, vagy a Bodrogköz sajátságos ter­mészeti viszonya is hozzájárult a több éves kudarchoz, azt többször is leírták-elmondták már a gaz­dálkodást elemző szakemberek. Tény, hogy valami más termelési forma után kellett nézni azoknak, akik továbbra is a földből akartak megélni. így alakították meg a Zöld mező szakszövetkezetei és az indulás nehézségeiről lapunkban is beszámoltunk akkor. A lényeg az volt, hogy aki e bodrogközi falu mezőgazdaságában hitt továbbra is, annak újrakezdési kölcsönt kellett fölvennie. A kölcsönt per­sze vissza is kell fizetni. Tudták ezt a faluban azok, akik hittek földjük eltartóképességében, no meg egy újonnan alakult ütőképes vezetés szakmai tu­dásában. így gondolkodott nyolc­vanad magával Szűrös Sándor és családja is, amikor felvették az újrakezdés, az új szövetkezetbe lépés feltételeként kiszabott 300 ezer forintos kölcsönt. Szűrös Sátoraljaújhely (ÉM - Marczin Eszter ) - Idén tavasszal lesz egy esztendeje, hogy a sátoraljaújhe­lyi önkormányzat elnyerte az USA-beli Vermont állam kör­nyezetvédelmi pályázatát. Ennek keretében a kezdeményező, tehát az amerikai fél huszonötezer dol­lárt biztosított egy környezet­védelmi kísérlethez, melynek tartalmáról, céljáról Kerényi Ist- vánnét, a sátoraljaújhelyi Kos­suth Lajos Gimnázium és Egész­ségügyi Szakközépiskola bioló­gia-kémia szakos tanárát kérdeztük. — A vermontiak által kiírt pályá­zatra - a budapesti Független Ökológiai Központ közvetítésével — magyarországi kisvárosok pá­lyázhattak. A kísérlet lényege, hogy a városok környezetvédelmi problémáinak feltárásához, el­emzéséhez, a megoldási alter­natívák kidolgozásához az ame­rikaiak saját tapasztalataikat, módszereiket adják, de a végső munka, már a lakosságra, az itt élő emberekre vár. — Ezek szerint a negyedszázezer dollár nem készpénzbeni támo­gatást jelentett? — Nem. Tulajdonképen ahhoz já­rultak, hozzá, hogy egyáltalán el­kezdődhessen itt nálunk egy ilyen — hazánkban úttörő jellegűnek minősülő - kutatás, beindulhas­son a szervezés. Most pontosan nem tudnám megmondani hány városka indult a versenyben, csak Sándorné azonban mára már elkeseredésében lapunkhoz for­dult. Nem is annyira segítségért, inkább azért, hogy a kölcsönt felvevők panaszátelmondja. Nem is felvétellel kezdődött a baj, ha­nem a visszafizetéssel. — Mi is reménykedtünk, mint a többiek, hiszen tudtuk, ha jól gazdálkodunk, itt is meg lehet él­ni. Amikor megalakult az új szak- szövetkezet, az első időszakban kezdett jól menni a dolog - em­lékezik vissza az asszony, a híres „libatenyésztós” időszakra. A 300 ezer forintot először mindössze 17 ember adta össze, de induláskor ez az 5 millió forint is igen sokat jelentett. Mi is 6-8 ezer libával foglalkoztunk. Jó üzletnek bi­zonyult a pecsenyeliba, a toll. Mondhatom, meg voltunk elégedve. A kölcsönt a szak- szövetkezet havi 2500 forintos részletekben kezdte visszafizetni személyek után a sátoraljaújhe­lyi OTP-nek. Tíz évre kaptuk a kölcsönt, ebből az első négy év ka­matmentes lett volna. Olvasónk szerint ők úgy tudták, rendben megy a visszafizetés. A ménkő akkor csapott be, amikor a család felszólítást kapott az OTP-től, hogy nyolc hónapi el­maradt törlesztésüket 15 napon belül fizessék be. Az asszony úgy tudja, mind a nyolcvan kölcsönző hasonló tartalmú értesítést kapott. Sőt, aki nem volt alapító tag, az jelenleg 40 ezer forinttal a végeredményt ismerem: Moson­magyaróvár és mi maradtunk „ringben”. A munka első fázisában két bi­zottságot alakítottunk, egy környezetpolitikait, - melynek tagjai környezetvédő szakembe­rek, illetve a társadalom széle­sebb rétegeiből választott képvi­selők - és egy szakértőit, melyben néhány helyi üzem vezetője, ve­gyészmérnökök valamint bioló­gia-kémia szakosok tevékeny­kednek. Az elsőként említett bi­zottság feladata hogy informá­ciókat gyűjtsön arról, hogyan vélekednek az újhelyiek lakóhe­lyük környezetvédelmi helyze­téről, továbbá tájékoztasson a szakértői bizottság munkájáról. A szakértők pedig, a már említett amerikai módszerek alkalma­zásával feltárták azokat a területeket, amelyekkel foglal­kozni kell. — Hogyan állt fel a rangsor? Melyek Sátoraljaújhely legége­tőbb környezetvédelmi gondjai? — Eleinte nagyon széles volt a skála, vagy tizenkét probléma kapott helyet rajta. De ahogy foly­tattuk az egyre részletesebb méréseket, úgy szűkült és végül három „legnek” ítélt téma ma­radt, jóllehet a többi sem elha­nyagolható. Első helyen áll a szilárd hulladék elhelyezésének kérdése, majd az élővizek hely­zete és a levegőszennyezés jön. A maradék kilencből is had említ­maradt el a részlet fizetésében. Most mindannyian a végrehaj­tótól félnek. Szűrösék a kezdeti sikereken felbuzdulva, 1990-ben ráadásul építkezésbe is fogtak, és arra is 400 ezer forint hitelt vet­tek fel. Van tehát mit vissza­fizetni bőven. — Valószínű, hogy a szövetkezet fizetésképtelen lett és ezért nem tudnak fizetni. Átalakulásba kezdtek, de minket már nem vág­nak át még egyszer - mondja az asszony. — Kértük az elnököt, hívjon össze gyűlést. Aláírást gyűjtöttünk, hogy az OTP is le­gyen jelen a törlesztéssel kapcso­latos gyűlésünkön. Nem történt semmi. Közben a gépek a faluban egyik­másik portára kerültek, amelye­ket közösen vettünk meg. A falu lakosságának nagy része munka nélkül maradt, panaszolja ol­vasónk. Persze, ez a dolognak csak az egyik oldala. Szívósén adunk tá­jékoztatást a másik fél meghall­gatása után is. Reméljük erre is nem sokára sor kerül. Sajnos, nem egyedi esetről van szó ebben az átalakulásos, tőkefelhalmozós világban. A törvények kuszaságában az egyszerű ember nem ismeri ki magát, nem érti, mi folyik kö­rülötte ellene, vagy az ó érdeké­ben. A Bodrog és a Tisza szorítása pedig a jó idő beállta után sem olvad békés öleléssé. sek meg párat, így a lemezgyár területén évek óta halmozódó gal- vániszap elhelyezését és a műem­lék jellegű főutcánkon átmenő kamionforgalom okozta károkat. —A feltárás után jöhet - a beígért segítséggel - a megvalósítás? — Tulajdonképen már eddig is rengeteg segítséget kaptunk, mert a kockázat becslési módsze­reket a vermontiak által szer­vezett tréningeken sajátítottuk el. A továbbiakban az általunk összeállított megoldási alterna­tívák sorsa azon múlik, hogy a város lakossága társadalmi összefogással mit tud belőle meg­valósítani. 1— Az összefogásra tapasztalataik szerint mennyire kaphatóak az emberek? — Ha azt nézem, hogy a témával kapcsolatos fórumra mintegy két­száz ember jött el, akkor ez egy ilyen kis városban nem rossz arány. Ám ha azt veszem, hogy ezt az amerikai szisztéma szerinti rész­letes, aprólékos feltáró és tá­jékoztató munkát sokan lassúnak tartják, akkor el kell mondjam néhányan elpártoltak tőlünk. Én főleg a fiatalabb korosztály­ban látok nagy lelkesedést, és ter­mészetesen remélnünk kell, hogy sikerülni fog az együttgondo­lkodás és munkálkodás a város valamennyi polgárával, mert másképp nem volt értelme az ed­digieknek. Környezetvédelem a Hegyalján - amerikai segítséggel A zempléni szívbetegekért Sátoraljaújhely (ÉM) - Napjainkban a Sá­toraljaújhelyi Városi Kórház nem csupán Sátoraljaújhely, hanem az egész zempléni táj lakosságának egészségügyi szolgálatát látja el. Az ismert pénzügyi nehézségek mi­att azonban mind kevesebb lehetőség nyí­lik a kórház, közelebbről a belgyógyászat műszerparkjának javítására, a kor követelte színvonalhoz való felzárkóztatás­ra. — íija a Sárospatak címmel megjelenő közéleti újság — Ezért az I. Belgyógyászati osztály szakorvo­sai: dr. Szodoray Sándor, dr. Kómíves Sándor, dr. Benke Károly, dr. Nagy Attila mint magánszemélyek, Sátoraljaújhely Vá­ros Önkormányzata és a Sátoraljaújhelyi Városi Kórház mint jogi személyek alapít­ványt tettek Sátoraljaújhely, Sárospatak város és a vonzáskörzetükbe tartozó bod­rogközi, hegyközi, hegyaljai községek lako­sai magasabb szintű egészségügyi ellá­tásának, az ehhez szükséges orvosi beren­dezések, műszerek beszerzésének biztosí­tására. Az alapítvány nyitott, ahhoz bár­mely belföldi és külföldi magánszemély, jo­gi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet csatlakozhat pénzadománnyal és az alapítvány céljait segítő eszközök, szol­gáltatások nyújtásával. Sátoraljaújhely Város Önkormányzata pél­damutatóan egymillió forinttal járult hoz­zá az alapítványi tőke növeléséhez. Az ala­pítványt 11 tagú kuratórium kezeli, amely­nek elnökévé dr. Jánosdeák Gábor sá­rospataki polgármestert, titkárává dr. Soltész Pál osztályvezető főorvost vá­lasztották meg. Az önkormányzatok, üzemek, vállalatok, pénzintézetek, szövetkezetek, magánsze­mélyek e nemes célra szánt pénzadomá­nyait az alapítvány vezetősége ezúton is kéri és hálásan köszöni. A felajánlott pénz­adományokat a Sárospatak és Vidéke Ta­karékszövetkezetnél vezetett 422-98302- 00172 számú csekkszámlára lehet be­fizetni. Százhúsz éves az emlékhely Az emlékhely bár zárva tart, de előzetes bejelentkezés alapján fogadja a láto­gatókat. Fotó: Laczó József Széphalom (ÉM - I.S.) - Valaha Kisbányá- nak, majd Bányácskának hívták e piciny zempléni települést Sátoraljaújhely tő- szomszédságában, amely ma már - gyönyö­rű neve megtartása mellett - a város szer­ves része. Széphalom egyértelműen a nyelv­újítás egyik legjelentősebb irányítójáról, a felvilágosodott gondolkodású Kazinczy Fe­rencről nevezetes, aki hosszú évekig itt élt, és itt is halt meg. Itt van sója, és itt van mauzóleuma is, amelyben a Kazinczy em­lékmúzeum található. Az oszlopos, görög templom stílusú épület - amely Kazinczy egykori lakóháza helyén található - 1873- ban, tehát pontosan 120 évvel ezelőtt kezdte építeni Ybl Miklós. Hatvanforintos vízdíj Sárospatak (ÉM) — Sokat vártak, és per­sze még várnak is 36 zempléni település pol­gárai az ez év január elsején megalakult új, önálló víztársulástól, a Zemplén Vízmű kft- tól, ám legfőbb vágyuk, úgy túnik, nem telje­sül. Nem lesz olcsóbb az ivóvíz.A zempléni körzet eme háromtucatnyi településén 60 forint köbméterenkénti díjjal számol a kft.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents