Észak-Magyarország, 1993. január (49. évfolyam, 1-25. szám)
1993-01-04 / 2. szám
XLIX. évfolyam, 2. szám 1993. január 4., hétfő Mennyiért melegszünk Hét vége a sportpályákon Az új abortusztörvényről BORSOD - ABAUJ - ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA A törvény pontosan rögzíti, milyen esetekben kell felkeresni a Családvédelmi Szolgálat védőnőjét, aki esetenként ismerteti az abortusz jogszabályi feltételeit. (4. oldal) Decemberben elmaradt az önkormányzati testület közgyűlése, így marad az eddigi fűtési díj is. Hat százalékos AFÁ-t viszont így is hozzá kell számítani az új számlák végösszegéhez. (5. oldal) Közgyűlés - Pénzelvonás - Versenykiírás - Játssz jól! - Totózzon Ön is! - Sportági legjobbak - Külföldi labdarúgás - Nézőpont - Exportáló brazilok - Három 2-es a totón (14-15. oldal) Új típusú szövetkezetek Székesfehérvár - A mezőgazdasági termelőszövetkezetek több mint nyolcvan százaléka alakult át mostanáig Fejér megyében. A korábbi 62 mezőgazdasági nagyüzemből 51 választotta ismét a szövetkezeti formát, s új alapszabály alapján új, illetve újraválasztott vezetőséggel, új típusú szövetkezetben dolgozik tovább. Két termelőszövetkezetben „váltak”: Bakony- csernyén és Seregélyesen két, illetve több részre szakadt a hajdani közös birtok. Mind az új típusú, mind a még átalakulás előtt álló mezőgazda- sági szövetkezetekre egyébként egyaránt jellemző, hogy súlyos anyagi gondokkal küzdenek, de csak két termelőszövetkezetnél kellett felszámolási eljárást indítani. A gondok ellenére mindenütt lelkiismeretesen elvégezték az őszi munkákat: hetvenezer hektáron vetették el az őszi búzát, s csaknem teljesen végeztek az őszi talaimunkákkal is._______ S ZDSZ-nyilatkozat Budapest (MTI) - A mind terhesebb médiavitának csak a törvényről és a vezetőkről való megállapodás útján lehet véget vetni. Éppen ez a Szabad Demokraták Szövetségének a törekvése - szögezi le többek közt az a frakcióvezetőségi nyilatko-. zat, amelyet a szabaddemokraták vasárnap juttattak el a távirati irodához. Ebben a képviselőcsoport vezetősége bejelenti: a januári parlamenti szünet végén a frakció megvitatja, hogyan lehetne önálló indítványként ismét az Országgyűlés asztalára helyezni a rádiózás-televíziózás most elutasított törvényjavaslatát. A szabaddemokraták frakcióvezetősége hangsúlyozza: hamis megoldásokhoz a jövőben sem adják nevüket, de készek az újabb tárgyalásokra. Meginoghat a magyar stabilitás Bonn (MTI) - A Süddeutsche Zeitung budapesti tudósítása szerint a létminimum alatt élők társaságának aláírás-gyűjtő akciója, az esetleges népszavazás a parlament idő előtti feloszlatásáról és új választások kiírásáról „kockára teszi azt, ami a fordulat óta eddig az ország legfontosabb vívmányának számított: a politikai stabilitást”. A müncheni lap szombatvasárnapi számában megjelent magyar belpolitikai áttekintés megállapította azt is, hogy egyelőre nem tudni, miként végződne egy referendum - melynek megtartását a mérvadó pártok egyike sem támogatja - mennyiben csorbítaná az ország kormá- nyozhatóságát. „A jogi helyzet nem egyértelmű, sok politikus és jogász állítja: a parlament feloszlatásáról egyáltalán nem dönthet referendum. Kérdéses az is, hogy a lakosság esetleges negatív voksa után, úgymond dacból lehet-e tovább kormányozni. Bárhogy is legyen: a csak 1994 tavaszán esedékes választási harc felettébb szükségtelenül egy évvel előbbre kerül. Jelcin és Bush sajtóértekezlete Történelmi pillanatnak fogja tartani az emberiség azt, amikor Bush és Jelcin kicserélték töltőtollukat. Igaz előbb mindketten aláírták vele a START ll-t. Fotó: AP Moszkva (MTI) - Az orosz elnök mielőbbi csúcstalálkozót javasolt Bili Clinton megválasztott amerikai elnöknek, hogy fenntartsák a folyamatosságot a kétoldalú viszonyban. Ezt Borisz Jelcin jelentette be vasárnap a Kremlben, a START-II szerződés aláírását követő - George Bush amerikai elnökkel közösen megtartott - sajtóértekezleten. Az orosz államfő „minden korábbit felülmúlónak” nevezte az új leszerelési megállapodást, amely mint hangsúlyozta, az orosz-amerikai kapcsolatok „forradalmi változásának” eredménye és tovább erősíti Oroszország biztonságát. Jelcin elmondta, hogy a START- II szerződés kapcsán Clintonnak küldött üzenetében sürgette: közvetlenül az új amerikai elnök január 20-i beiktatása után, semleges területen találkozzanak, hogy a magasszintű oroszamerikai kapcsolatok folyamatosságának jegyében kérdések egész soráról cseréljenek véleményt. Az orosz elnök annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a két nagyhatalom közötti baráti és partneri viszony Clinton elnöksége idején tovább erősödik és az új amerikai elnök „átveszi a stafétabotot George Bushtól”. Az aláírási ceremóniát követő, az osztanikonói és az orosz tévé, valamint a CNN amerikai hírtévé által egyenes adásban közvetített sajtóértekezleten Jelcin rendkívül elégedetten nyilatkozott az újabb, minden korábbit felülmúló leszerelési megállapodásról, amelynek gondolata, mint mondotta, ki fogja szorítani és fel fogja váltani a szembenállás, a hidegháború szellemét, kihatással lesz a világpolitika egészére. Hozzáfűzte, hogy ezután az orosz és az amerikai diplomácia „megkettőzött, megháromszorozott energiával láthat neki a különféle nemzetközi konfliktusok megoldásához”. Belpolitikai megfontolásokat szem előtt tartva az orosz elnök több ízben is hangsúlyozta, hogy az új szerződés nem okoz kárt az orosz biztonsági érdekeknek, éppen ellenkezőleg, erősíti azokat. George Bush ennek alátámasztására leszögezte: az új szerződés nem egyoldalú, hanem kiegyensúlyozott leszerelést irányoz elő. Jelcin külön is kitért a szerződés gazdasági vonatkozásaira és kijelentette: a START-II nem lesz romboló hatással az orosz- országi gazdaságra, hiszen a szerződésben érintett fegyverek fenntartása nagyságrenddel drágább lenne, mint leszerelésük. Emlékeztetett arra, hogy a START-I szerződés kidolgozása 15 évbe tellett, míg a START-II- é mindössze néhány hónapba. - Ez azonban nem sietséget, hanem a két elnök, a két ország közötti bizalom megerősödésének szintjét jelzi - fűzte hozzá Jelcin. Antall József a magyar külpolitikáról Budapest (MTI) - A rádió külpolitikai magazinjának nyilatkozva Antall József miniszter- elnök elmondta: Magyarország a jövőben is segíteni kívánja a környező országokban élő magyar kisebbségek érdekvédelmét. Kifejtette azt is: nem lesz fegyverkezési verseny Magyarország és Szlovákia között. „Arra törekszünk, hogy a jövőben javuljanak a magyar-román kapcsolatok” - mondta a Kossuth rádió vasárnap délelőtt sugárzott Világóra című műsorában a miniszterelnök. Kifejtette, hogy az elmúlt időszakban sajnos nem történtek bizalomerősítő lépések a két ország között. Magyarország ugyanakkor azt szeretné, ha ez megváltozna, mivel elképzelhetetlen a jó viszony akkor, ha a Romániában élő magyarság kisebbségi jogai nem érvényesülnek olyan formában, ahogy ezt az ott élő magyarok szeretnék - hangsúlyozta többek közt a kormányfő. „Minekünk az az alapelvünk, hogy mindenkor az adott országban élő magyar kisebbségek politikai törekvéseit igyekszünk segíteni, mert ók tudják, hogy mi az ő érdekük, és nekünk az a feladatunk, hogy az ő érdekképviseleteikkel e- gyetértésben, azokkal a politikai törekvésekkel egyetértésben haladjunk.” - mondta Antall József. Akárcsak az erdélyi magyarság, ugyanúgy a Kis-Jugoszlávia területén élő magyarok politikai törekvései is indokoltak, és támogatni fogjuk azokat - szögezte le a miniszterelnök. Hozzátette: a személyi jogú autonómia, a kulturális, területi autonómia elve - mindegyik indokolt lehet. Hiszen itt arról van szó, hogy a magyarság helyben tudjon maradni. Északi szomszédunkkal kapcsolatban megjegyezte: nem tartja reálisnak azokat a kijelentéseket, melyek szerint fegyverkezési verseny alakul majd ki Magyarország és Szlovákia között. A kormányfő beszélt Magyar- ország és az Európai Közösség kapcsolatáról is. Úgy vélte: csatlakozásunk az EK-hoz áldozatokkal jár ugyan, de elengedhetetlen, és ennek megfelelően kell alakítani a magyar külpolitikát. „Magyarország egyszerűen gazdaságilag halálra lenne ítélve, ha az Európai Közösséggel való társulási szerződést nem tudná tartalommal kitölteni, majd pedig nem tudná elérni a csatlakozást.” - mondta Antall József miniszterelnök.------KOMMENTÁR-------Gy öngyösi Gábor A jó és megbízható információhoz nem elég ma már sem a kép, sem a hang, sem az írás. Emez utolsó, miként a sorban előtte álló is eléggé használható volt hosszú ideig, teszem azt, amíg az emberek közötti érintkezésre, gondolat- cserére, meg ezekhez hasonló felesleges dolgokra használták, de miután ez is az is bekerült az úgynevezett médiumokba, helyesebben médiákba, de méghelyeseb- ben olyan kitalációkba mint az újságok, a tévé, meg a rádió, - szóval az emberek félrevezetésére használatos eszközök - egyszeriben kiderült, hogy tovább nem megbízható formái ezek az emberek közötti kapcsolattartásnak, gondolat- cserének, miegymásnak. Szóval az derült ki, hogy beszélni, írni, olvasni, képeket mutogatni nem lehet csak úgy uk-muk-fuk, mert azt valaki félreérti, félremagyarázza, nem hallja, látja, olvassa jól, mert akinek közlendője van nem úgy értette, nem azt akarta mondani, írni, mutatni, hanem egészen mást, illetve hát olyat, ami valakinek, vagy valaminek ilyen, vagy olyan okból nem tetszik. Ezért hát, - találták ki az okosok,- törvényt kell hozni, azt el kell kereszteli médiatörvénynek, hogy lehetőleg senki se tudja miről van szó, aztán arról el kell vitatkozni jópár hónapig, s végül vele patthelyzetbe kell hozni mindenkit, akinek mondani, írni, meg mutogatni valója van. Az egész dolog annál simábban fog menni, minél több akadályt gördítünk a törvény meghozatalának útjába, mert akkor az emberek mégjobban belezavarodnak az egészbe, s azt fogják hinni, hogy valamilyen életbe vágóan fontos dologról s nem egy-két ember, helyesebben úgynevezett médiaelnök, vezérigazgató, főszerkesztő, meg ezekhez hasonló foglalkozású urak - egyszerű ember számára elképzelhetetlenül magas fizetéséről van szó. Ameddig pedig erről - mármint arról, hogy ki, kihez, kikhez, mikhez közelálló úr kapja ezt a bizonyos nagy fizetést - megállapodás nem történik, az emberek vegyék tudomásul, hogy médiatörvény hiányában - mint most én is - törvénytelenül írnak, beszélnek, mutogatnak képet egymásnak. Olyanok, mint Moliere úrhatnám polgára, aki nem is tudta, hogy negyven éve prózában beszél. No, de mégis, - ameddig az urak meg nem egyeznek abban, hogy kiknek adjanak havi fél, meg negyed milliókat, addig mi mit csináljunk? - Tényleg úgy gondolják, fogjuk be a szánkat mert törvénytelenül beszélünk? Nem is rossz gondolat. Ameddig ők egymásra mutogatnak, mi meg csukva tartjuk a szánkat, addig enni se kérünk, látványnak meg beérjük olyasmivel, mint amit szilveszter éjjelén lila, kék, zöld, meg talán sárga pontokon órákon át toszogattak előttünk. És amikor azt a műsort készítették, kitalálták, nem is állt még a közszolgálati tévé rendelkezésére az a bizonyos zárolt egy- milliárd. ENSZ-alkalmazott halála Mogadisu (MTI) - Szomália déli részén, Kismayu kikötővárosban szombaton lelőttek egy ENSZ-alkalmazottat.
