Észak-Magyarország, 1992. december (48. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-30 / 306. szám
1992. December 30., Szerda Hitélet ÉSZAK-Magyarország „Semmi felől ne aggódjatok, hanem imádságotokban és könyörgéstekben minden alkalommal hálaadással tárjátok fel kívánságaitokat az Isten előtt. És az Istennek békessége, mely minden értelmet felül halad, meg fogja őrizni szíveiteket és gondolataitokat a Jézus Krisztusban." (Pál levele a Filippibeliekhez 4,6-7) Egyházi szilveszter Ferences harmadrend Miskolc (ÉM) — Az elmúlt vasárnap újabb két tagja lett a miskolci ferences harmadrendnek, a családjukban élők közösségének. Magori Zoltán a Ferences Világi Rend miskolci minisztere kezébe tették le a fogadalmat. A miniszter a rend elöljárója, „szolgája”. Hiszen a szó is azt Fotók: Dobos Klára jelenti, 8 Jézus is azt mondta: ,,Aki közületek nagyobb akar lenni, legyen a többieknek a szolgálója”... Tóth Alajos minorita rendfónök elmondta, hogy most már 22 tagja van a világi rendnek. Háromhetenként találkoznak, s mostanában arról is beszélgetnek, ki legyen a pártfogójuk, kiről nevezzék el a közösséget. Belső élet és szolidaritás Bécs (MTI-Panoráma) - Most az osztrák fővárosba zarándokolt el Roger testvér hívására majd’ százezer fiatal, hogy részt vegyen az ökumenikus Taizé- mozgalom idei találkozóján. Belső élet és szolidaritás - ez a meditáció témája, amelyre a mozgalom alapítója, Roger testvér ebben az évben a fiatalokat hívta. Az osztrák szervező, Wolfgang testvér iskolákban, lelkészi hivatalok helyiségeiben, egyházi közösségekben és magánszemélyeknél talált szállást a fiataloknak. A szervezőket is meglepte, hogy milyen nagy érdeklődést keltett az idei találkozó. Az eddigi tizennégy hasonló alkalom nem vonzott ennyi fiatalt. A bécsi vásárváros a helyszíne december 28. és január 2-a között a napi összejöveteleknek és a közös imádságnak. A mozgalmat a svájci Roger testvér 1940-ben alapította a dél-franciaországi Taizé-ben, azzal a szándékkal, hogy országhatártól, de vallási hovatartozástól is függetlenül, az ökumenikus szellemhez híven hozza össze a fiatalokat. Roger testvér maga evangélikus, és mint monjja, a mozgalmához tartozók sokszor nem is igen tudják egymásról, ki milyen vallás követője. Ami nem jelenti azt, hogy ne lenne nagyon is világos és konkrét kapcsolatuk az egyházhoz - fűzi hozzá. Nyilván ennek köszönhető, hogy II. János Pál pápa meglátogatta a dél-franciaországi közösséget. A Taizé-i testvérek mozgalma az elmúlt ötven év alatt világszerte igen népszerű lett, főként 21 éven aluli fiatalok zarándokolnak Taizé-ba, hogy ott közösen imádkozzanak és meditáljanak. Az évente egyszer megrendezett nagy találkozók különösen azóta szélesedtek, amióta leomlott a vasfüggöny. Keleti és nyugati fiatalok találkozója az imádkozáson és meditáción kívül is sok érdekes lehetőséget teremtett. Nem véletlen, hogy 1989-tól kelet-európai fővárosokban - tavaly Budapesten - jöttek össze a fiatalok. Roger testvér úgy mondja, hogy az idén azért esett a választás Bécsre, mert Európa mindkét feléből oly jól megközelíthető, ideális találkozóhely. (ÉM-DK) - Vajon hogyan töltik az év utolsó napját az egyházi emberek? Ünnep-e számukra is a szilveszter? Hogyan tekintenek az elmúlt évre, s mit várnak a jövőtől?... Mészáros István, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke:- Általában itthon, vagy a nagyobb családdal töltjük a szilvesztert. Lehet, hogy Tv-t nézünk, lehet, hogy pezsgőt is bontunk, de mindezeknél sokkal fontosabb a szolgálatra való felkészülés. A visszatekintés ideje ez, számvetés készítése az elmúlt esztendőről. Ez különböző lehet, hiszen az emlékezet sok mindent kiejt. Előfordul, hogy kiesik memóriánkból, ami okot adhatna az örömre, s csak a rossz jut eszünkbe. Olykor nagy veszteség éri az embert, s a fájdalmat nehéz felejteni. De nekünk, keresztyén embereknek Isten igéje jut eszünkbe: „Áldjad én lelkem az Urat, és el ne felejtkezzél semmi jótéteményéről.” A visszaemlékezésnek tehát a hálaadás jegyében kell történnie. Ha így gondolunk vissza, akkor előjönnek azok a dolgok, melyek örömre indítottak, ezért most hálaadásra adnak okot. Amit rosszul tettünk, azt is fel kell idéznünk, s a következőkben másképpen cselekednünk. Az előretekintés is fontos, ez csak a bizalomra épülhet. Olyan lélekkel kell átlépni a következő esztendőbe, melyben ott a bizakodás, a reménység, és tele van derűvel... Sajnos télen nem tudjuk az istentiszteletet a műemlék avasi templomban tartani, Kazincbarcika (ÉM-Széplaki Kálmán) - Az épülő görög katolikus templom szomszédságában találjuk a barcikai 12-es számú, 110 férőhelyes óvodát. Horváth Kálmánná az ötcsoportos óvoda vezetője válaszolt kérdéseinkre.- Hogyan merült fel a keresztény szellemű óvodai csoport kialakítása?- Az ötlet már 1988-ban felmerült. A vallásos szemléletű szülők hitüket egyre bátrabban vállalják. Velük és a gyermekekkel folytatott beszélgetések, a felmérések során érzékeltük az igényt, amely a mi meggyőződésünkkel is találkozott. Ázt gondoltuk tehát, hogy a másság megismerésére, tiszteletben tartására kell a gyermekeket nevelni, hogy majd elérve az ifjú kort saját önálló világnézetük kialakuljon. Jó ha ennek alapozását már az óvodában elkezdjük. Két óvónőnk - Szigetiné Kis Varga Emese és Srágli Gyuláné- azzal a javaslattal kerestek meg, hogy amennyiben egyetértek, ók szívesen indítanának keresztény szellemben működő csoportot. Azzal indokolták, hogy így azok a gyermekek, akiket szüleik otthon vallásos légkörben nevelnek, az óvodában is hasonló elvek alapján élhetnek. Részt vettünk a Kolumbán Zoltán református lelkipásztor által, a városban megtartott bibliatörténeti előadássorozaton, voltunk a berekfürdői ökumenikus óvónői konferencián és a miskolci továbbképzésen. Meglátogattuk a békásmegyeri Mustármag óvodát. Lelkészekkel beszélgettünk, s járt nálunk Izsófalváról a lelkésznó is. Megkeresett minket Vattai József, a közoktatási- és vallási bizottság elnöke.- Tehát sokoldalú felkészülés folyt. de az imaházban természetesen összegyűlünk. Baán István, avasi görög katolikus lelkész: — Családunk sajnos eléggé szétszóródott az országban, s nem mehetünk sehová, hiszen engem ideköt a szolgálat. Esetleg barátokkal jövünk össze. Nemrégen kerültem ide Ber- zékről, ahol 17 évet töltöttem, így most még ismerkedem a lakótelepi életmóddal. Az avasi egyházközség életében szép volt az elmúlt év, hiszen templomot, harangot szenteltünk. A jövő évtől leginkább a paróchia elkészültét várom, szeretnék már ott lakni, a hívek között, hiszen a város másik végéről elég nehéz a kapcsolattartás. Lassacskán azért alakul az egyházközség sajátos arculata. Karácsonykor például a hittanteremben hajléktalanoknak rendeztünk karácsonyt... Szilveszterkor a vecsemye keretében este hat órától lesz hálaadás, illetve számvetés lelki és statisztikai szempontból. Makranczi Géza, a sátoraljaújhelyi Szent István király- templom plébánosa: — Szilveszter este természetesen mi is hálaadással búcsúzunk az óévtől. A szentmisén ismertetjük a hívekkel, mi mindent sikerült az elmúlt év során megvalósítani, illetve a szokásos statisztikai adatokat, születések, halálozások számát. Hálát adunk azért, hogy a főtemplom tíz évvel ezelőtt elkezdett teljes restaurálása befejeződött, s két általános iskolai keresztény osztály is beindult... A fiatalabb papok- Igen. A tájékozódás, az előkészületek, a tervezés után az óvónők felkészítésére került sor. Nevelőtestületünk a programot megbeszélte, majd azt a Polgár- mesteri Hivatalnak benyújtottuk, s az önkormányzati alapból 50 ezer forint támogatást kaptunk. Ez lenne az alapja egy harmónium vásárlásának. De a programot ismertettük Juhász István plébánossal és Kocsis Attila lelkésszel is. — Mi az ökumenikus szemlélet?- Nevelő munkánkat az óvodai Nevelési program útmutatásai, módszertani szabályai alapján végezzük. Az ökumenikus csoportban az erkölcsi nevelésről megfogalmazottakat kívánjuk bővíteni, gyermekközeibe hozni! A szemlélet attól ökumenikus, hogy megkeressük egymás fele- kezetének közös értékeit. A gyermekek egész napos együtt- létét a nyugalom, az egymás segítése, a szeretet hatja át. — Hogyan kerülhetnek a keresztény szellemű csoportba a gyertalán összejönnek szilveszterkor, de én a 64. évemben már szívesebben maradok itthon... Ács István a római katolikus egri főegyházmegye segédpüspöke: - A szilveszter inkább világi ünnep, a polgári év vége, de a templomokban ilyenkor hálaadásra gyűlnek össze a hívek... Ez az esemény fontos lehet az emberi kapcsolatok mélyítésében, hiszen általában baráti körben töltik az emberek. Én is úgy szoktam, mi egy záróimával, s a Himnusszal búcsúzunk az óévtől. De most azt hiszem pihenni fogok, mert készülök egy-két nehéz feladatra. Kaptunk például egy német gépsort, mellyel biobrikettet lehet előállítani, ezt majd volt plébániám területén, Füzéren állítjuk össze. A munkanélküliek foglalkoztatásán túl környezetvédelmi szempontból sem elhanyagolható, hiszen a szalmából, a nye- sedékekból hasznos energiát állítunk elő... Mit csinál szilveszterkor egy püspök? Egy kicsit a múltba néz, egy kicsit a jövőbe. Az én területem az egyházmegyében a családpasztorá- ció és a karitasz. A dolgok gyökere az emberi kapcsolatok mélyítésében van. Mind a családi kapcsolatok, mind az egyház- községek szintjén. Bármilyen jó is a hitoktatói munka, ha nincs mögötte jó családi háttér, szétesik. S a papok és a hívek között is jó vastag falak épültek. Mondták az egyház ellenzői, hogy létezik ilyen, ám építették a papok, s építették a hívek is. Ezt talán nehezebb lesz lebontani, mint a berlini falat... mekek, és hogyan telik egy napjuk?- A vegyes életkorú csoportba most 19 gyermek jár. Természetes, hogy az ide történő beíratás önkéntes, a szülő döntésétől függ. A gyermekek az étkezések előtt verses imát mondanak. Miután a napirend kötetlen, a népszokásokról, az ünnepek értelmezéséről, a vallásról, a bibliáról, a jó és a rossz fogalmáról beszélgethetünk, a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelően. Kedvező, hogy egyik óvónőnk fotós, a másik tv-kamerát tud kezelni. Az adventi koszorú készítését, a csoport egy napját és a karácsonyi ünnepet felvettük kazettára. Az óvónőjelöltek és a Don Bosco Iskola kórusa adott műsort az elmúlt év karácsonyán a gyermekeknek. Az ökumenikus csoport már megnézte a felsó-barcikai és a sajó- kazinci templomokat és a beren- tei 1700-as években épült haranglábat is. Jövőre egy miskolci templomlátogatást tervezünk. Harmónium az óvodába Templomlátogatás--------JEGYZET Do bos Klára Szilveszter, móka-kacagás, Himnusz, elszoruló torok, pezsgő... Vége a polgári évnek, kezdődik a polgári év. Az egyházi újesztendő már tart, hiszen adventtal, a Krisztus-várással indult. De azért vannak az ünnephez kötődő egyházi hagyományok is, hálaadó szentmisék, istentiszteletek... Mindig találhatunk okot a hálaadásra, Isten kegyelmének megkószönésére. Hálát adhatunk minden új napért, minden szép gondolatért, minden gond megoldódásáért... Az ember persze viszonyít: mennyi jót kaptam ahhoz képest, amennyi szeretetet és türelmet én próbáltam adni. Mennyi jó szó, biztatás jött azoktól, akiktől ez különösen fontos volna, akik segíthetnék munkámat, életemet, s akiket segíthetnék munkámmal, életemmel. Azoktól, akiktől már csak hitük miatt sem gorombaságot várnánk. Akiknek talán méginkább kötelességük szívükből kiirtani a gyűlöletet... A hálaadással nem kell tehát az év végéig várnunk. Sokan nem is várnak, s azon túl, hogy bárhol képesek észrevenni a szépet s ezt megköszönni Istennek, nagy ünnepeiket az Úr és földi közösségük előtt templomban is megtartják. De az év végi hálaadás mégis nagyon fontos, hiszen „összefoglaló észrevétele” azoknak az apró történéseknek, melyek nélkül elviselhetetlen lenne az életünk. A pillanatnyi örömöknek, a jó szónak, bátorító mosolynak, a nem csak hangoztatott szeretetnek. Meg kell tanulnunk ráérezni ezekre. Istenem, kérlek, állítsd meg nekünk ezeket a pillanatokat! Mutass rájuk, hogy láthassuk - és hálát adhassunk!-----------TÉKA------------E mberhalász (ÉM) - Ez év decemberében jelent meg először az Emberhalász című folyóirat. A lap szerkesztői az alcímben a következőképpen foglalták össze az általuk legfontosabbnak tartott témákat: hit, művészet, társadalom. A kiadvány színvonaláról nagyon sokat elárul, hogy az első számban többek között Tamási Árontól, Ottlik Gézától, László Gyulától, Gulácsy Lajostól is közölnek írásokat. A szerzők között találjuk többek között Szűcs Ferencet, a Budapesti Református Teológiai Akadémia tanárát, Schweitzer József főrabbit, az Országos Rabbiképző Intézet fóigagatóját, Tarjányi Bélát, a Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi Ákadémia tanszékvezető tanárát. Ízelítőképpen Tarjányi Béla Meghívó találkozás című írásából közlünk egy rövid részletet. „Aki ma keresztény életet akar élni, nem könnyű a dolga, mert ez az élet nem egyezik meg a mai korszellemmel. Szemmel láthatóan fellazult az a zárt keresztény közösség, amelyben a keresztény alapelveket általánosan és magától értetődően elismerték. Igen sok ember úgy él, hogy tulajdonképpen semmi konkrét elképzelése sincs az élet értelméről, amely szerint önmagában elrendezné a rá ható információk, irányzatok és tapasztalatok tömegét. A mai társadalom alapvetően fogyasztói társadalom. A kereszténynek tehát, aki komolyan akarja venni kereszténységét, az árral szemben kell úsznia, egyedül kell keresnie és járnia az útját. Ilyen körülmények között gyakori megoldás például az, hogy a keresztények a saját, hívó életvitelüket mintegy bebiztosítják azzal, hogy határozott alapelvekhez és jól bevált, hagyományos szokásokhoz ragaszkodnak. Ezzel sikerül megőrizni keresztény voltukat (identitásukat). Keresztényként élni számunkra így ezt jelenti: megtartani lelkiismeretesen a parancsokat, előírásokat a mindennapi életben. Ha ez a gyakorlatban többségüknek nem sikerül, meg vannak győződve, hogy ez lenne a feladatuk” De megfelel-e vajon ez a felfogás Jézus elképzeléseinek? Érre a kérdésre is megtaláljuk a választ az Emberhalász decemberi számában.
