Észak-Magyarország, 1992. december (48. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-03 / 285. szám

1992. December 3-, Csütörtök Gazdaság ESZAK-Magyarország 7 A jegyek a tőzsdén Budapest (ÉM) - Az előzetes várakozásokhoz képest lényegesen nagyobb forgalmat bonyolítottak kár­pótlási jegyekből bevezetésük első tőzsdei napján - mondotta - Lotfi Par­tod, a Budapesti Értéktőzsde ügy­vezető igazgatója. Az első napon névértéken 31,6 millió kötés történt kárpótlási jegyekre, forgalmuk 25,2 millió forint volt, az árfolyamuk79-80 százalék körül alakult. Lotfi Farbod hangsúlyozta a tőzsde alapvető érdeke, hogy a kárpótlási je­gyek „jól szerepeljenek” a nyilvános értékpapír-piacon, ezért folyamatos kapcsolatot tartanak fenn az Aljami Vagyonügynökséggel, illetve az Álla­mi Vagyonkezelő Rt.-vei. Az Országos Kárpótlási és Kárren­dezési Hivatal Szerint az állam kötelezte magát, hogy három hónap­pal előre megadja a kárpótlási jegyek ellenében felajánlandó részvénycso­magokat. Egyúttal, fél évre előre, olyan listát hoz nyilvánosságra, amely nagy vonalakban körülírja: a következő félévben mely cégek papír­jait kínálják majd fel kárpótlási jegyek ellenében. November végéig több mint 376 ezer vagyoni kárpótlási ügy­ben hoztak határozatot, november utolsó hetében 19 ezer kérvényről döntöttek. Eddig 29 milliárd forint összegű jegyről, illetve 1 milliárd forint összegű kárpótlási utalványról hoztak határozatot. A földárverések is igen jól haladnak, az elmúlt héten 2300-an szereztek kárpótlási jegyek ellenében földet. Eddig 1,2 millió aranykorona értékű földet cseréltek kárpótlási jegyekre. A második kár­pótlási törvény alapján eddig több mint 66 ezer igényt nyújtottak be a hi­vatalhoz, ezeknek mintegy harmada - 26 700 igény - külföldről érkezett. Csépi Lajos, az Állami Vagyonügy­nökség ügyvezető igazgatója hangsú­lyozta: a jegyek tőzsdei jelenléte erősíteni fogja a privatizációt, emellett a bevezetés hozzájárul ahhoz is, hogy a kárpótlási jegyek árfolyama min­denki előtt ismertté váljon. Ezzel mi­nimalizálható lesz a jegyek spekulá­ciós célú felvásárlása. Kiemelte: a kár­pótlási jegyeket gyakorlatilag ma már korlátozás nélkül felhasználhatják a kárpótoltak az ÁVÜ legkülönbözőbb privatizációs megoldásaiban. Földárverések Budapest (EM) - Az elmúlt héten a 129 meghirdetett kárpótlási földár­verésből 126-ot tartottak meg. Közülük 18 volt eredménytelen. A sikeresen megtartott árverések eredményeként a 2300 árverezőből 2192-én távozhattak földtulaj­donosként. Kárpótlási jegyeik el­lenében ők több mint 180 ezer aranykoronányi földhöz jutottak, ebből 1575 aranykoronányi volt erdő. Az árverésekre továbbra is az a jellemző, hogy a földek nagyobb részt az 500 forint/arany korona mini­máláron találnak gazdára. Az elmúlt héten hat olyan megye volt, ahol egyetlenegy parcelláért sem adtak többet. Egyre kevesebb a kiemelkedő érték is. A november 29-vel végződő 48. héten a legmagasabb ár - amit egy parcelláért adtak - 3300 forint- /aranykorona volt. A megegyezések száma sem tért cl jelentősen az eddigi átlagtól. Az árveréseken összesen 16 esetben talált gazdára ezen a módon eSy-ugy parcella. A legtöbb meg­egyezés a Somogy megyei árve­réseken született. Módosított határidő Miskolc (ÉM) - Néhány nappal ezelőtt adtunk hírt arról, hogy az üze­mi tanácsválasztások határideje de­cember 10-én jár le, s azoknál a munkáltatóknál, ahol nem működik szakszervezet, ott pedig december 31 - én .A fenti információt úgy kaptuk, hogy azt az 1991. évi XXVIII. törvény hozta. Nos, a Szakszervezetek Borsod Megyei Képviseletétől kapott tájékoz­tató szerint a Magyar Közlöny 1992/116. számában közzétett 1992. évi LXIV. törvény 211 paragrafusá­nak 1. Pontja szerint: „az. első üzemi tanácsi választásokat 1993 március 18-a és április 2-a között kell megtar­tani.” Lesz kenyér, de csak ráfizetéssel A felvásárlási ár az önköltség alatt Budapest (ISB - S.Z.) - Az országnak jövőre is lesz kenyere, csak a termelők nem látják hasznát a munkájuknak - így summázták a véleményüket a Gabonatermelők Országos Választ­mányának tagjai keddi illésükön. A mezőgazdasági nagyüzemekben idén a búza hektáronkénti termésátla­ga 4,06 tonnára csökkent a tavalyi 5,39 tonnáról, míg a közvetlen anyagköltségek közel ezer forinttal (7600-ról 8400-ra) nőttek, ugyancsak egy hektárra vetítve. A termésátlag romlását - az aszály mellett - a műtrá­gya-felhasználás drasztikus, a tíz évvel ezelőtti időszakhoz viszonyítva közel 90 százalékos visszaesésének tudják be a szakemberek. Emelkedtek a munkabérek, a tár­sadalombiztosítási járulék, a földadó egy hektárra eső mértéke, csakúgy, mint a búza önköltségi ára: a tavalyi 4900-ról 7250 forintra. A felvásárlási ára átlaga 6500 forint körül mozog, ami azt jelenti, hogy az üzemek jelen­tős része veszteséget termel. 420 ter­melőszövetkezet a csőd szélén áll, vagy máris csődbe jutott - hallottuk a gatonaválasztmány ülésén -, 90 nagyüzem felszámolása megkez­dődött. A termelők legnagyobb sérelme, hogy az cxportjövedelmck- ből származó haszon java részét a fel­dolgozóipar és a kereskedelem vál­lalatai teszik zsebre. Az 1991/92-es gazdasági évben 5 millió tonna gabonát exportált az ország, ennek a mennyiségnek egy jelentős részét a termelők önköltségi ár alatt voltak kénytelenek eladni. A nagyobb üze­mek szinte minden megyében szemet vetetlek a malmokra, azonban a gatonaipari vállalatok priva­Amíg van, együnk tizálásáról az érintettek hallani sem akarnak. Az export előfinanszírozási hitelkedvezmény 1993 januárjától ter­vezett megszüntetése ugyancsak hátrányosan érinti a termelőket, mivel a külföldi eladásoknál is kénytelenek lesznek önköltségi áron alul maradni. Segítséget legfeljebb az jelenthet, hogy az exportengedélyeket a búza esetében jövő év március 31-ig, a kukorica esetében szeptember köze­péig meghosszabbították. Nagy remé­nyekkel tekintenek az agrárpiaci rend­tartásban garantált árak jövő évi bevezetése elé, hogy legalább a költ­ségeik megtérüljenek. Bár végleges adatok még nem állnak rendelkezésre, Fotó: Fojtón László a termelőktől származó információk alapján mintegy 10 százalékos búza- termóterület-növekedést prognosz­tizálnak a szakemberek jövőre. Ok­tóber 31-ig azonban még csak a vetésterület 77 százalékában - 740 ezer hektáros területen - volt mag. Az üzemi előrejelzések szerint a földtulajdonosok és földhasználók 460 ezer hektárt nem vetnek be, 500 ezer hektáron pedig a gazdálkodók pénzügyi helyzete határozza meg, lesz-c tavaszi vetés. Az máris biztosan látszik, hogy az őszi mélyszántást - döntően pénzügyi problémák miatt - mintegy egymillió hektáron nem tudják az idén elvégezni. A kárpótlási jegyről a képviselő Az 1991. és 1992. évi kárpótlási törvények lehetőséget adnak bizonyos sérelmek orvoslására, és ahhoz, hogy egyes volt tulajdonosok isinél tulaj­donhoz jussanak. Mivel ma már nincs lehetőség az ere­deti tulajdonok (földek, üzletek, malmok, házak, műhelyek, stb...) visszaadására, a törvény szerint kár­pótlási jegyeket kapnak a jogosultak. Mire is jogosít ez a kárpótlási jegy? A kárpótlási jegy jogosultságáról az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal megyei hivatala hoz határoza­tot. Aki ezzel a határozattal nem ért egyet, sérelmesnek, törvénysértőnek találja, a kézhezvételtől számított 15 napon telül fellebbezhet a Megyei Hi­vatalhoz. Ha itt is elutasítják, jogorvoslatért a bírósághoz lehet fordulni. Ezzel az értékpapírral meg lehet vásárolni bizonyos állami, önkor­mányzati vagyonrészt. A kárpótlási jegy olyan értékpapír, melyre az állam fedezetet biztosít. Ez az értékpapír bem utalóra (nem a tulajdonos nevére) szól, tehát tulaj­donosa az, akinél van. 11a ellopják, vagy elveszti valaki nem pótolható! A kárpótlási jegy örökölhető, cserél­hető, eladható, átruházható, ela­jándékozható, különféle gazdasági társaságokba tőkeként vihető. Javaslom, hogy aki teheti, még ne ad­ja el, mert jelenleg a kínálat növekszik és a névérték alatt lehet csak eladni. Sok felvásárló ezt ki is használja. Úgy tapasztaltam, hogy sokan nem tudják, hogy a kormány a kárpótlási jegy értékállandóságát kamattal biztosítja, (ma egy száz-ezer forint értékű jegy, csaknem százhúsz-ezer forintot ér). Ez a kamat növeli a jegy értékét 1991. augusztus 11-től, attól függetlenül, hogy már megkaptuk, vagy csak ezután kapjuk még meg. Azért sem érdemes készpénzért eladni a vagyonjegyet, mert az érte szerzett érték adómentes. Az egykori tulajdonost, aki a kár­pótlási jegyet saját jogon kapta (nem vette, vagy örökölte) valamennyi fel­használási lehetőség megilleti. Most nézzük melyek ezek a felhasználási lehetőségek:- állami tulajdonú lakás vétele; önkor­mányzati tulajdonú lakás vásárlása (érdeklődni a polgármesteri hivata­loknál lehet); életjáradékra váltás; ter­mőföld vásárlása; részvények, vagyonrészek, üzletrészek stb... vásárlása; állami vagyonból privatizá­ciós eljárás során megszerezhető vagyon; Egzisztencia-hitel felvé­telénél saját pénzforrásként; tőzsdei értékpapír vásárlása; tőzsdei résztvevő; szabad adás-vétel (érte akár magánforgalmi ingatlan is sze­rezhető). A fentiek közül nagyon fontosnak tar­tom a lakásvásárlást. Abban az eset­ten, ha a jegy tulajdonosa a meg­vásárolni kívánt lakásban társbér­lőként, bérlőtársként, bérlőként lakik, vagy korábban tulajdonosa volt, vásárlásra lehetősége van. Elsőbbsége az egykori tulajdonossal szemben a bentlakó bérlőnek van. A csak albérlő, ágybérlő, családtag, vagy jogcím nélküli lakónak vásárlásra nincs lehetősége. A jogosultnak te kell jelenteni (írás­ban) vásárlási szándékát a jegyzőnek. Az eladásról az önkormányzat kép­viselőtestülete dönt. Ha úgy döntött, hogy eladja az ingatlant, akkor köteles a kárpótlási jegyet névértékben, a vételár teljes összegéig készpénzként elfogadni. Ha valakit az eljárás során sérelem ért, a régió köztársasági meg­bízottjához fordulhat. ' Pesti Ferenc országgyűlési képviselő a szociális bizottság tagja ÁRFOLYAMOK A Magyar Nemzeti Bank valutaárfolyamai bankjegy- és csekkárfolyamok Érvényben: 1992. december 02. A Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamai Érvényben: 1992. december 2. Pénznem vételi közép eladási Devizanem vételi közép eladási árfolyam 1 egységre, forintban árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 126,68 128,08 129,48 Angol font 127,38 127,73 128,08 Ausztrál dollár 55,97 56,59 57,21 Ausztrál dollár 56,52 56,67 56,82 Belga frank (100) 252,53 254,86 257,19 Belga frank (100) 254,45 255,03 255,61 Finn márka 16,16 16,36 > 16,56 Finn márka 16,24 16,29 16,34 Francia frank 15,27 15,41 15,55 Francia frank 15,37 15,41 15,45 (r font 137,10 138,40 139,70 Holland forint 46,57 46,68 46,79 Japán yen (100) 66,03 66,63 67,23 ír font 138,37 138,69 139,01 Kanadai dollár 63,84 64,54 65,24 Kanadai dollár 64,38 64,55 64,72 Kuvaiti dinár 272,94 275,69 278,44 Kuvaiti dinár 276,18 276,87 277,56 Német márka 52,10 52,58 53,06 Német márka 52,40 52,52 52,64 Norvég korona 12,71 12,83 12,95 Norvég korona 12,79 12,82 12,85 Osztrák schi.(100) 741 14 747,94 754,74 Osztrák schi. (100) 745,02 746,72 748,42 Portugál es. (100) 58,17 58,72 59,27 Portugál es. (100) 58,48 58,62 58,76 Spanyol pes.(100) 71,96 72,72 73,48 Spanyol pes.(100) 72,43 72,62 72,81 Svájci frank 58,28 58,82 59,36 Svájci frank 58,61 58,75 58,89 Svéd korona 12,08 12,21 12,34 Svéd korona 12,16 12,19 12,22 USA-dollár 82,01 82,79 83,57 USA dollár 82,75 82,95 83,15 ECU (Közös Piac) 101,90 102,88 103,86 ECU (Közös Piac) 102,44 102,69 102,94---------JEGYZET---------­“ 7Áffd <tlOát* Marczin Eszter Egy évvel ezelőtt a vállalatok, üzemek még meglevő kollektívái ha egy pillanatra is, de fellélegezhettek. A túlélés feletti hosszas ün­neplésre azonban már akkor se nagyon volt mód, mivel jött a következő forduló, az idei esztendő, mely köztudottan minden eddiginél keményebb menetnek ígérkezett. / Így utólag beláthatjuk, akkori rossz előér- zeteink beigazolódtak. A gazdaság rostáján egyre nagyobbak lettek a szemek. A fennma­radáshoz - nem a nyereséghez - a szakembe­rek szerint is óriási energiákra volt szükség. Aki könnyűnek találtatott? Az ellen csőd-, vagy felszámolási eljárás indult, dolgozóit a munkanélküliség fenyegeti. A gazdaság, a gazdálkodás játékszabályai mindinkább betartliatatlanokká váltak, értelmezésüket pedig - a piacgazdaság jel­szavával takarózva - ahány ügyeskedő, annyiféleképen próbálta saját képére for­mázni. Lassan ismét lejár az újabb terminus, az utolsó homokszemek is leperegnek 1992 órá­ján. Az előrejelzések szerint az elkövetkezendők­ben is kemény nemzetközi gazdasági felté­telek között kell dolgoznia a magyar gaz­daságnak. A pénzügyminiszter véleménye alapján jövőre kulcskérdés: mennyit lép előre az ország a stabil tulajdonosi réteg és a tulaj­donosi viszonyok kialakításában. Ezért fontos a kárpótlás minél gyorsabb végrehaj­tása, az agrárágazat átalakulása, áttörést kell elérni a privatizáció és a bankprivatizá­ció területén. / Am ebbe a ringbe már a tavalyihoz képest is jóval kevesebben szállnak be. A tervezés lehetősége az idei mérleg alapján egyre szű­külő rétegnek adatik meg. Kérdés, jövő ilyenkor hányán bírják még? Csődben az agrárágazat Budapest (ÉM) - Csődbejelentések újabb hulláma várható az agrárágazatban még ebben az évben - mondta Szilvássy Gábor, a Földművelésügyi Minisztérium pénzintézeti főosztályának vezetője. A prognózist a szakember a hitelforrások kimerü­lésével és az aszály okozta jelentős jövedelem­kieséssel indokolta. Ezek miatt ugyanis az eddig jól gazdálkodó vállalatok is a csődtörvény hatálya alá kerülhetnek. Az áprilisi tömeges cégbírósági bejelentések óta eltelt majdnem hat hónap alatt a csődöt jelentettek 67,4 százalékánál nem zárult még le az eljárás, a bejelentés és a cégbírósági megjelenés közötti rendkívül hosszú időszak mi­att. Ez még nehezebb helyzetbe hozza a gazdálkodókat, mivel a csődeljárás alatt a pénzin­tézetek szüneteltetik a finanszírozást. Az eddigi egyezségi tárgyalások a tárca korábbi elképzelé­seit felülmúló mértékben, 55,6 százalékban felszá­molással végződtek. Az október 27-i adatok alapján: jelenleg 303 mezőgazdasági szervezet áll csődeljárás, 83 felszámolás és 21 végelszámolási eljárás alatt, míg csupán 93 szervezetnél tudtak megegyezni a felek. Az élelmiszeriparban 29 szer­vezet áll csőd- és 16 felszámolási eljárás alatt, amiből a húsipari és tartósítóipari egységek között legmagasabb a csődöt jelentettek aránya. A mezőgazdasági szervezetek közül kiemelkedően rosszul a mezőgazdasági termelőszövetkezetek állnak. Ezekből 191-ben kezdődött csődeljárás, 53 esetben pedig már a felszámolásuk is megindult. Ajándékexpó Budapest (MTI) - Ajándékexpót szervez a Kőbányai Vásárváros területén december 4-től 23-ig a Hungcxpó Rt. Consum stúdiója - jelentet­ték te a társaság keddi sajtótájékoztatóján. El­mondták: mintegy kétszázan kínálják majd ter­mékeiket összesen 3000 négyzetméteres területen. A rendezvény a vásárváros F és F 2 pavilonjában lesz. A vásár hétköznap 12-től 21 óráig, szomba­tonként és vasárnaponként 9-től 21 óráig tart nyit­va. Bár a szervezők úgy vélik, hogy ezúttal a parkolással nem lesz gond, a 100-as busz azért sűrített járatokban közlekedik, sőt az Erzsébet tér­ről ingyenes irányautóbuszok indulnak. A vidékről érkezők 33 százalékos vasúti ked­vezményt kapnak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents