Észak-Magyarország, 1992. december (48. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-30 / 306. szám
1992. December 30., Szerda---------------------Abaúj Tájain A cigányokért Forró (ÉM) — A Forrói Krónika cimú lapban megjelent Gondolatok a helyi cigányság helyzetéről című írás szerint a település lakosainak egynegyede cigány származású, az iskolások körében ez az arány jóval magasabb. A felnőtt lakosság legégetőbb gondja a foglalkoztatás, a munkaképes cigány férfiak 96 százaléka munkanélküli, többségük a létminimum alatt él. A cikk szerzőjének, Szunyogh Jánosnak kérdésére válaszolva a Magyarországi Cigányok Igazság Szervezetének helyi képviselője elmondta, hogy a cigányság helyzetének javítása érdekében különböző rendezvényekkel segítik a cigányság társadalomba való beilleszkedését. A foglalkoztatási gondok enyhítése érdekében a Phralipe szervezet belépett a Cigány Vállalkozók B.-A.-Z. Megyei Szövetségébe, így a szövetség közvetítésével több szakágon vállalhatnak munkát. A jövő terveivel kapcsolatban a Phralipe helyi vezetője elmondta, hogy szeretnék átképző tanfolyamokra beiskolázni a szervezet tagjait, központi segítséggel munkalehetőséget biztosítani, a kulturális élet fellendítésére színjátszócsoportot és táncegyüttest alakítani, hogy ezek a közösségek képviselhessék a forrói cigányságot, tradícióit az ország bármely részén. Laki vétkek Lak (ÉM) - Régen sem voltak bűntelenek az emberek. Úgy kétszáz évvel ezelőtt Lakon a leggyakoribb vétség a káromkodás és a lopás volt, ezeket követte a paráználkodás és a házastársi veszekedés. De még a hamis esküvésről, részegeskedésről, pletykázásról is maradtak fenn bizonyítékok. Varga Gábor kutatásainak köszönhetően a község története újabb értékes adatokkal gazdagodott. A Lak egyház- és gazdaságtörténetéhez című tanulmány részeként külön fejezetben foglalkozik a szerző az egyházi fegyelmezéssel. Az 1758 és 1787 közötti időszakot vizsgálva megállapítja, hogy a laki református egyház fegyelmezése kiterjedt mindazokra a vétségekre, amelyeket az egyház régi törvényei felsoroltak, meglepő viszont, hogy még az ezen túli vétségeket is büntették. ,,A lelkészek és az egyháztanács tagjai mindig törekedtek az igazságosságra. Nemest, nemtelent, időst, fiatalt, szegényt, gazdagot egyaránt elmarasztaltak. ... Az egyházi fegyelmezés hasznosságához nem fért kétség. Volt elrettentő hatása a kiközösítésnek, a vétkesek nagy szégyenként élték meg legtöbbször. Értékét fokozta, hogy maguk a nép által választott tisztségviselők ítélkeztek, tehát a lakossági autonómia kiterjedését jelentette.” Varga Gábor tanulmánya A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei című kiadvány 27. kötetében jelent meg. Abaúj i amatőrök Encs, Felsódobsza (ÉM) - A megyei Amatőr Gála területi bemutatóin és előválogatóin legeredményesebben szereplők január 9-én bemutatkoznak a Miskolci Nemzeti Színház színpadán is. Abaújból a felsődobszai Fekete Nikolett és az encsi Tar- czy Gyula verset mond, az ugyancsak encsi Bállá Ákos trombitán játszik, Gulyás Noémi pedig énekszámmal szerepel. Ózon-program Encs (ÉM) - A Petőfi Sándor Általános Iskola tanulói is részt vettek az egész Európára kiterjedő levegószennyeződés-mérésben. Az iskola harminc tanulója egy hónapon át végezte a nagy pontosságot igénylő munkát. Tavasszal folytatják a programot, akkor már növénybiológiai megfigyeléseket is végeznek majd. A szikszói református templomért Történeti értékek, nemzeti identitás Szikszó (ÉM - Gyárfás Katalin)- A szikszói Kálvin téren áll a város legrégebbi épülete, művészettörténeti értékekkel rendelkező műemléke, a református templom. Az írásos dokumentumok szerint 1387-ből származó, az évszázadok során többször elpusztult, ám mindig újjáépült templom nemzeti történeti értékrendszerünknek egészen az utóbbi évekig kissé talán elfeledett, nem eléggé megbecsült része volt.- Talán nem ismerték eléggé a szakértők sem, hiszen másképp mivel lehetne magyarázni, hogy az évtizedekkel korábban műemlékké nyilvánított templom csak akkor került ismét a figyelem középpontjába, midőn bebizonyosodott: a födém- és a tető- szerkezeti elemek életveszélyessé váltak?! - tette fel a kérdést nemrég Csomós János lelkész. Igaz, hogy a statikai szakértői megállapítás még 1988-ból származik, s ma már az 1992-es év végét járjuk, ám végül is az elmúlt hónapokban a helyi református egyházközség ügybuzgalmának köszönhető, hogy kissé „felpörgött” az akció. Kezdődött azzal, hogy nyáron létrejött egy alapítvány „A szikszói református templomért” néven. Az alapítók között van az egyházmegye és a református egyház- kerület, továbbá Szikszó város önkormányzata is. A kuratórium elnöki tisztébe sikerült megnyerni Für Lajos minisztert. Tagja a testületnek több olyan jeles személyiség, ki a szikszói egyházközösségben már eddig is sokat munkálkodott. Pár héttel ezelőtt kezdték meg a feltáró, kutató munkát a templom épületénél az Országos Műemlékvédelmi Hivatal tudomáA szikszói református templom egyébként Simon Zoltán történész helyi vizsgálatai is. A templom története lassan így válhat majd hitelessé. Tény, elődje is volt a mai háromhajós épületnek, mely egyhajós volt. Az 1387-es írásos adat: Szikszai Az első lelet; gótikus ülőfülke a falburkolat alatt. nyos főosztályának szakértői. Mindehhez az elódokumentációt Tamási Judit régész-történész tanulmánya szolgáltatja. A fellelhető forrásokat, dokumentációkat, adatokat összegyűjtő és rendszerező anyag tulajdonképpen az első olyan munka, amely hiteles és átfogó képet ad a református templom történetéről. (A szikszóiak éppen ezért szeretnék is elérni, hogy minél hamarább publikálják a tanulmányt.) A tudományos szakértők egyébként heteken át kora reggeltől az esti órákig alig jöttek elő a templomból. Már a feltárások első napjaiban szenzációs értékű építészeti leletre találtak. A templom belső részében a falburkolat megbontásakor - minden bizonnyal gótikus eredetű - ülófülkére bukkantak, a hajdani szentély déli falában. Valóságos kincsesbánya ez a templom - mutatja a leleteket Szekér György építész-művészettörténész. - Ráleltünk boltívindításokra, kőkeretes ajtót találtunk az egyik bejáratnál, mely megbontva egy lépcsófeljá- ratra utal.- Valamennyi lelet azt bizonyítja, hogy ahányszor leégett, elpusztult a templom, azt követően magas színvonalú építészi és kőművesek mesteri munkájával építették újjá. A különböző korszakokból való építészeti jegyek megtalálhatók a templomon - teszi hozzá Balázsik Tamás művészettörténész-régész. - Ennek ékes bizonyítékául szolgálnak Péter fia, Miklós ad engedélyt egy híd, s a templom építésére, valamint a piactér rendezésére. A háromhajós forma a XIV. század végén, a XV. század elején épülhetett. Erre utal többek' között a déli főbejárat kialakítása, mely a kassai Szent Erzsébet dóm stílusjegyeit követi.- A templomépület különlegessége, hogy főhajója magasabb A templom a reformáció hazai térhódításakor vált a református egyház tulajdonává. Anno 1568. januárjának 6. napján Szikszón tartotta gyűlését a református zsinat. Ehelyütt a 18 vármegyéből összegyűlt tudós prédikátorok többek között arról döntöttek, hogy az úrvacsorát ezentúl ostya helyett kenyérrel adják. A szikszói református templomért, értékeinek megmentéséért mára már sokan megmozdultak. A felmérést, a kutatást, a tervezést a Műemlékvédelmi Hivatal állja, s szakértői végzik el. A tetőzet felújításának kivitelezési költségeihez kell megszerezni a szükséges pénzösszeget - többek között a már bejegyzett alapítvány segítségével. Amint azt a lelkész mondta: mint már korábban, a villamos berendezések felújításakor, most is nagyon sokan ajánlották fel kétkezi munkájukat, szakértelmüket, s pénzbeni hozzájárulásukat. Természetesen, nemcsak a polgárokra, a hívekre, hanem mindazokra a szervezetekre, intézményekre, az önkormányzatra, vállalatokra várnak, akik segíthetnek. Beszélgetésünk végén Szekér György, a feltárásokat vezető építész-művészettörténész megjegyezte: „Tisztelettel hajtok fejet az itteni gyülekezet tagjai előtt, látván tenni akarásukat, A kutatók számára valóságos kincsesbánya a templom Fotók: Folton ló<;rló volt, mint a későbbi szélsóhajók. Végül is nagy, egységes tető alá helyezték. A külső fal arra utal, hogy a törökök elleni védekezés célját is szolgálhatta. ÉSZAK-Magyarország 5 A Kinizsiek Abaúji történetek (ÉM-DK) — Az Abaúj megyei Kinizsi család nyomai a 13. századig vezethé- tők vissza - tudjuk meg az Abaúj-Tor- na vármegye nemes családjai című könyvből. Úgy hiszem, erről a családról mindenkinek Kinizsi Pál jut eszébe, úgyhogy én is a róla szóló részt kerestem a könyvben. A család egyik ágának sarja, Kinizsi Pál 1466-ban Mátyás királytól adományba nyerte a halálos ítélettel sújtott Kérchi Bálint összes javait. Hogy ez a Kinizsi Pál azonos volt-e a történelmi alakká emelkedő törökverő Kinizsivel, arra a szerző, Csorna József sem találta meg a választ. Sem mellette, sem ellene nem tud érveket hozni. E Pál utódairól sincs emlékezet, s volt malma atyjának Kinizsen, ahol ifjú korában gyakran megfordulhatott. Éz lehetett annak a mondának az alapja, hogy molnárlegényből vált volna derék katonává, a király kegyeltjévé. Ahogy az „szokás” volt a híres családoknál, a Kinizsiek is sokat viszálykodtak a szomszédokkal, atyafiakkal, gyakoriak voltak a villongások. Szikszó város egykori bírája Czykó Pál, Leber Benedek társával együtt 1485-ben fegyverrel rontottak a Kinizsiek nemesi kúriájára, hol mindent elpusztítottak, felégettek, mindenkit megfenyegettek. Hogy mi váltotta ki ezt a nagy ellenszenvet, arról nem szól a fáma. De tény, hogy a megtámadottak egy házba menekültek, így élték túl a „csatát”. Aztán tíz évvel később ugyancsak Kinizsi Det- rét üldözte hazáig a kinizsi gyepen góbisházi Góbis Miklós és kérési Benkes Sebestyén. De ez a „találkozás” szerencsésen, az üldözött házba menekülésével végződött. A család a 17. század elején halt ki. Később voltak kinizsi birtokosok, akik felvették elónévként a Kinizsi nevet, majd a régi Szabó, Nagy neveket felejtve már csak a „kutyabőröset” használták tovább... Forrói krónikások ♦ Forró (ÉM-FG) - A hír először csak szájról szájra terjedt, aztán, ha nem is szárnyakat, de kapott egy Zsukot, és a kocsira szerelt hangszóró harsogta a híreket. Persze még így sem jutott el minden fontos A Forrói Krónika munkatársai az Eszak-Magyarország szerkesztőségében Fotó: Farkas Maya tudnivaló a forrói emberekhez. Most viszont már van újságjuk is. Az önkormányzat havonta megjelenő Forrói Krónika című lapjában a Polgármesteri Hivatal közleményei, az önkormányzat hírei mellett megtalálhatóak a település kulturális- és sportéletével kapcsolatos írások, megemlékeznek a nagyobb ünnepekről, évfordulókról, a Reflektorfényben rovatban egy-egy intézményt mutatnak be, van külön egyházi oldaluk is, és még a gyerekek is kaptak egy „sarkot”. Kravjánszki Éndre, a lap számítógépes tervezője, Rakaczki Zoltán, az általános iskola szabadidő-szervezője kíséretében december 28-án a gyermekrovat három „szerkesztője”, Somogyi Magdolna, Sztrik Gabriella és Szunyogh Szilárd szerkesztőségünk vendége volt. A gyerekek előbb a lapunk készítéséről kaptak rövid tájékoztatót, majd ók meséltek saját munkájukról. Elmondták, hogy a háromszáz példányban megjelenő Forrói Krónikát az iskolában, a könyvtárban, a Polgármesteri Hivatalban és az ÁFÉSZ boltokban lehet megvásárolni, de ók is segítenek a terjesztésben. Ezen kívül negyedik társukkal, az ugyancsak hatodik osztályos Planéta Krisztinával együtt írnak is az újságba. A decemberi számban a sok-sok komoly, felnőtt írás után olvashatjuk például verseiket, meséiket, téli történeteiket. igyekezetüket. Mindez azt bizonyítja, hogy felismert és megőrzött történeti értékeink megerősítik az emberekben a nemzeti és a helyi identitást.”
