Észak-Magyarország, 1992. december (48. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-29 / 305. szám
1992. December 29., Kedd------------------------------Gazdaság A gabonaipari privatizáció 1993 első felében kezdődik Fotó: Farkas Maya Acélárugyár Ózdon Ózd (ÉM) - Az Ózdi Kohászati Üzemek, majd az Ózdi Acélmű Részvénytársaság után most megalakult az Ózdi Acélárugyár kft. Ez, egyben azt is jelentheti, hogy az ózdi kohászkodás újjáélesztésére, pontosabban a miniacélmű felépítésére megteremtődött a remény. Szabó Iván ipari és kereskedelmi miniszter kezdeményezésére még október közepén hozták létre azt a konzorciumot, amely megalakította ezt a kft-t. A kanadai Hatch Associates Ltd. terve alapján, az ózdi kohászati komplexum egyetlen értékes üzeme, a város határában lévő rúd- és dróthengermű közvetlen szomszédságában épülne fel a világon ma legkorszerűbbnek és leggazdaságosabbnak ítélt, kapacitása csúcsán évi 500 ezer tonna acélt előállító miniacélmű. A leendő új üzem elektromos ív- kemencéból, folyamatos öntőműből és a meglévő, de modernizálásra kerülő rúd- és drót- hengerműből állna, és természetesen megfelelne a legszigorúbb környezetvédelmi előírásoknak is. A tervezett létesítmény termékei a kereskedelmi minőségű acéloktól a magas minőségi színvonalat képviselő acélokig felölelik a betonacél és hengerhuzal-gyártmányok teljeskö- rú választékát. A projekt megvalósításához szükséges fejlesztési hitelekről az elmúlt napokban Szőke Tibor miniszteri biztos és Kocsis István, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője tárgyalásokat folytattak az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD) vezetőivel. A terv ismeretében az EBRD kifejezte finanszírozási készségét. Ennek feltétele, hogy mind a felépítésben, mind pedig az üzemeltetésben a Hatch Associates Ltd. által összeállított tanulmányban és üzleti tervben meghatározottak érvényesüljenek. A miniacélmű az elképzelések szerint egy éven belül megkezdhetné a termelést, ellátva alapanyaggal a rúd- és dróthengerművet, továbbá a Peko Acélipari Műveket is. A beruházás mintegy 600 munkahelyet teremtene, ami itt, Ózd térségében igencsak számottevőnek számít. A Csődértesítőben tallóztunk Miskolc (ÉM) - A Heti Csőd- értesítő című lap hetente közöl gyorsjelentést azon magyarországi cégekről, amelyek ellen csődeljárás, felszámolási eljárás, vagy végelszámolási eljárás indult. A lap ez évi 39. számában tallózva újból több borsodi kft., betéti társaság, kisszövetkezet nevével találkoztunk, olyanokkal akik most kerültek fel a listára. Ezek a következők: CH - TRADE Ipari és Kereskedelmi Kft. (Miskolc), Dallas Mezőgazdasági Kistermelők Szövetkezete (Alsózsolca),-Gépellátó és Szolgáltató Rt. (Miskolc), MSD Gazdasági Szolgáltató Kft. (Miskolc), Szerencsi Városgazdálkodási Vállalat (Szerencs). Január eleji földárverések Miskolc (ÉM) - Január első hetében Borsod-Abaúj-Zemplén megye három településén tartanak földárveréseket. Ötödikén és hatodikén az edelényi Alkotmány Termelőszövetkezet a város ifjúsági házában délelőtt tíz órától, a taktaszadai Új Barázda Termelőszövetkezet a polgármesteri hivatalban hetedikén tíz órától, míg a Szent- istváni Termelőszövetkezet január nyolcadikén, szintén tíz órától rendez földárverést a polgármesteri hivatalban.. Budapest (ISB - Ráthy Sándor) - A honi gabonaipar pri- vatizációja kapcsán a legnagyobb nézetkülönbség a külföldi befektetők szerepvállalásával összefüggésben alakult ki: a szakértők egyik része szerint - s támogatja őket több gabonaipari vállalat igazgatója is - a növényolaj-ipar példáján okulva nem szabad megengedni azt, hogy külföldi tőkések szerezzenek többséget vagy teljes tulajdont a honi stratégiainak minősített gabonaiparban. A szakértők valamint a vállalati vezetők másik része, illetve az ÁVÜ és a földművelési tárca képviselői pedig úgy vélik, hogy a külföldi tőke teheti nemzetközileg is verseny- képessé a magyar gabonaipart. A vázolt problémával összefüggésben nemrégiben - a PHARE- program pénzügyi támogatásával - egy gabonaipari helyzetjelentés készült. E szerint a privatizáció megkezdése előtt - a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően - a gabonaipari vállalatokat decentralizálni kell, s négy fő tevékenységi körbe kell átcsoportosítani a vállalatrészeket. A földművelési tárca államtitkára, Raskó György, idézve az elemzés megállapításait, a következő tevékenységi köröket említette meg: a kereskedelem és tárolás, a malomipar, a koncentrált táp- és takarmánygyártás; - illetve minden más tevékenység egy újabb csoportot alkotna. Privatizálásuk a következőképpen történne: a malomipart elsősorban a termelőknek kellene eladni, s ők így rész- vagy teljes tulajdont szerezhetnének ezekben a vállalatokban. A tanulmány szerint meglehetősen gyenge színvonalú takarmány- és tápgyártásban erős koncentrációnak - legfeljebb két-három takarmánygyárra van szükség - és modernizációnak kell végbemennie: a fejlesztéshez azonban igen sok pénz szükséges, ezért lehetővé kell tenni a vállalatok külföldi megvételét is. Hasonló a helyzet a kereskedelem területén: a rakMiskolc (ÉM) - A terület „kicö- vekelésével” és az alapozással megkezdődött a Búza tér szomszédságában, az Árucsarnok melletti- részen, közelebbről az Ady Endre - a Madarász Viktor - a Szentpályi - és a Horváth Lajos utca által határolt részen Miskolc új idegenforgalmi és a gépkocsival közlekedők kiszolgálására létesülő vendéglátó, a belvárosi McDONALD'S autós gyorsétterem építése. A McDONALD'S Magyarországi Hálózat Kft. Épületén helykijelölést a Városi Közgyűlés jóváStratégiai iparág tárakat a termelésben nem érdekelt befektetőknek helyes eladni, s mivel hazánk továbbra is gabonaexportőr marad, tőkeerős, nagy cégek kialakítása látszik célszerűnek. Raskó György megjegyezte, a tárca privatizációs koncepciója nem mindenben egyezik meg a tanulmánnyal, de tény, hogy a hazai gabonaipari vállalatok ma mind a négy említett tevékenységet egy szervezeti egységen kerestül gyakorolják, s ez a jövőben gyengíti nemzetközi versenyképességüket. Csépi Lajos, az ÁVÜ ügyvezető igazgatója a következőképpen mutatta be elképzelésüket: a gabonaipar privatizációjára vonatkozó koncepciójukat a minisztérium segítségével alakították ki, s így valószínűleg a jövő év tavaszán megkezdődik a gabonaipari vállalatok tulajdonosi szerkezetének átalakítása. Ennek első lépéseként decentralizálni kell a megyei vállalatokat, s ezeket a programokat az ÁVÜ kérésére már elkészítették a cégek. A terv lényege a következő: megszűnik a földrajzi, regionális tagolódás, és a decentralizációt követően a megyei rendszer hehagyta. Ennek alapján készítette el a tervet a STÚDIÓ Északmagyarországi Tervező Kft.-nél Lautner Emőke és Várfalva Géza. A tervező kft. a megrendelőkkel már sikeresen együttműködött hasonló étterem debreceni létrehozásában. A gyorsétterem kettős kiszolgálási rendszerben működik majd. Az épület egyik részében egy 60 személyes étteremben, valamint egy közvetlen autós részben szolgálják ki a vendégeket. Az étterem önkiszolgáló lesz. Az autósok kiszolgálása pedig úgy lyett olyan gabonaipari és forgalmi vállalatok alakulnak, amelyek egyformán megfelelnek a termelők és a vásárlók igényeinek. A decentralizáció célja, hogy a kis helyi üzemeket leválasszák a vállalatokról, és azokat önálló egységként értékesítsék. A gabonafelvásárló és forgalmazó rendszert 3-6 nagyvállalat alkotja majd, s ezek régiónként végzik tevékenységüket. A napi 80 tonna kapacitása alatti malmok és a 200 tonna kapacitás alatti keverók, valamint a 10 ezer tonnásnál kisebb tárolótérrel rendelkező raktárak decentralizációja már megtörtént. Ezek a vállalatrészek bárkinek eladhatók, s valószínűleg tavasszal meg is kezdődik értékesítésük. A nagyobb malmok, keverék és tárolók esetében szintén kialakulóban van a privatizációs csomagterv, s az elkészítendő vagyontérkép alapján jövő év nyarán megkezdődhet a privatizációjuk. Ä gabonaipari privatizációt alakító konzultációs bizottság szerint három regionális vállalatcsoport alakul ki: a cégeket a dél-, a kelet- és az észak-nyugat-magyarországi csoport tömöríti majd. történik, hogy az autós útvonalon végighaladó gépkocsi az első ablaknál leadja a rendelést, a másodiknál fizet, a harmadiknál pedig megkapja a becsomagolt árut. Az épület megjelenésében igazodik a cég világszerte ismert formájához, míg homlokzata egyedi kiképzést kap. Gondoskodnak parkolóról, s a környezetet is igényesen alakítják ki. A kivitelezést versenytárgyalás során a RASZTER Kft. nyerte el. ÁRFOLYAMOK A Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza- A Magyar Nemzeti Bank hivatalos valuta árfolyamai árfolyamai (bankjegy-és csekkárfolyamok) Érvényben: 1992. december 28. Érvényben: 1992. december 28. Devizanem vételi közép eladási Pénznem vételi közép eladási árfolyam 1 egységre, forintban árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 126,61 126,96 127,31 Angol font 125,25 126,65 128,05 Ausztrál dollár 57,48 57,63 57,78 Ausztrál dollár 57,07 57,69 58,31 Belga frank (100) 253,34 253,92 254,50 Belga frank (100) 251,59 253,92 256,25 Dán korona 13,48 13,51 13,54 Dán korona 13,39 13,52 13,65 Finn márka 15,79 15,84 15,89 Finn márka 15,64 15,84 16,04 Francia frank 15,27 15,31 15,35 Francia frank 15,15 15,29 15,43 Holland forint 46,28 46,39 46,50 Görög drachma (100) 38,91 39,33 39,75 (r font 137,42 137,74 138,06 Holland forint 45,92 46,35 46,78 Japán yen (100) 67,16 67,31 67,46 (r font 136,35 137,65 138,95 Kanadai dollár 65,98 66,15 66,32 Japán yen (100) 66,79 67,39 67,99 Kuvaiti dinár 276,53 277,22 277,91 Kanadai dollár 65,49 66,19 66,89 Német márka 52,07 52,19 52,31 Kuvaiti dinár 274,52 277,27 280,02 Norvég korona 12,22 12,25 12,28 Német márka 51,68 52,16 52,64 Olasz líra (1000) 58,03 58,19 58,35 Norvég korona 12,15 12,27 12,39 Osztrák schilling (100)740,34 742,04 743,74 Olasz líra (1000) 57,72 58,36 59,00 Portugál escudo (100) 57,55 57,69 57,83 Osztrák schilling (100)734,90 741,70 748,50 Spanyol peseta (100) 73,39 73,58 73,77 Portugál escudo (100) 57,54 58,09 58,64 Svájci frank 57,55 57,69 57,83 Spanyol peseta (100) 72,84 73,60 74,36 Svéd korona 11,72 11,75 11,78 Svájci frank 57,29 57,83 58,37 Tr. és cl. rubel 27,43 27,50 27,57 Svéd korona 11,66 11,79 11,92 USA-dollár 83,30 83,50 83,70 USA-dollár 82,76 83,54 84,32 ECU (Közös Piac) 101,72 101,97 102,22 ECU (Közös Piac) 100,92 101,90 102,88 Alapozzák az autós gyorséttermet É SZ Ali-Magyarország 7--------JEGYZET 9 9 Marczin Eszter Ismerősöm tizenöt hónapja munkanélküli. Nem, nem az a fajta, aki kerüli a munkát, azok közé tartozik akik már a felmondás ideje alatt megpróbálnak maguknak munkahelyet keresni. Egyetlen „bűne” van • ha ez egyáltalán annak nevezhető - túl van az ötvenen, és ez köztudottan nem a legkeresettebb évjárat a munkaerőpiacon. Több, mint egy éve, amikor más cégekhez hasonlóan az ő vállalatánál is megkezdődtek a drasztikus leépítések, még örült is, hogy kikerül abból az elmérgesedett légkörből amely uralkodóvá vált. De azt álmában sem gondolta, hogy ilyen hosszú ideig kell állás után kilincselnie. Munkaügyi szakember lévén, módszeresen kezdett a kutatáshoz. Rendszeresen megvásárolta a lapokat, a napot általában a hirdetések böngészésével kezdte. Ha akadt olyan, ami felkeltette az érdeklődését először telefonon próbálkozott, majd személyesen. Több ezer forintot beszélt, illetve utazott el hiába ezekben a hónapokban. A meghirdetett állások ugyanis szinte már mind elkeltek mire az újságok a standokra, vagy a postaládába kerültek. Ahol maradt némi esély, oda természetesen beadta pályázatát és ezeket később rendre elutasították. Volt, hogy „megsúgták” hova adja be papírjait, kilencvenszázalékos esélyt ígértek a sikerre. Sajnos az a ritka eset jött be, amikor a tíz százalék győz. így teltek a hónapok, lassacskán fogyott a türelem, nőtt a feszültség, a ki- látástalanság érzése. Végül néhány napja egy régi ismerős megkérdezte nincs-e kedve elhelyezkedni eredeti szakmájában, amit évtizedekkel ezelőtt egészségügyi okok miatt abba kellett hagynia? Volt kedve, hogyne lett volna, hiszen még ott a kislánya akit taníttatni akar, arra pedig manapság egyre több pénz kell. Hogy mi lesz az egészségével? Bízik benne, hogy bírja majd. Most leginkább az a fontos, hogy a második karácsonyt már nem munkanélküliként töltötte. Világbanki hitel Budapest (MTI) - A jövő év elején, január 17. és 24. között Washingtonban tárgyalnak a magyar és a világbanki szakemberek, hogy végleges formába öntsék a hazai társadalombiztosítási rendszer reformjára vonatkozó világbanki programot - mondotta Zák György, az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság Fejlesztési Irodájának helyettes vezetője. A program összköltsége csaknem 200 millió dollár. A hatalmas összegű befektetés célja a társadalombiztosítási rendszer korszerű informatikai infrastruktúrájának megteremtése. A nyugdíjigazgatás és az egészségbiztosítás világbanki projektjének költségeihez, a tervek szerint, a Világbank mintegy 130 millió dollárral járul hozzá, a fennmaradó összeget pedig a magyar félnek kell állnia. Más világbanki hitelekhez hasonlóan ez a projekt is többlépcsős egyeztető procedúrán ment keresztül az elmúlt néhány hónap alatt - mondta Zák György. A magyar kormány előzetesen már jóváhagyta a programot, bár vitatott kérdések továbbra is vannak mindkét fél részéről. A Világbank egyébként egy sor kérdést intézett a programmal kapcsolatban az elmúlt időben a kormányhoz, a Nemzeti Bankhoz, valamint a Nyugdíj-, és az Egészségbiztosítási Felügyelóbizott- sághoz, amelyeket többé-kevésbé sikerült a Világbank elvárásainak megfelelően megválaszolni - mutatott rá Zák György, így született meg a döntés arról, hogy január 17. és 24. között a magyar és a világbanki tárgyalóküldöttség Washingtonban megtartja az - előreláthatólag - utolsó egyeztető tárgyalásokat.
