Észak-Magyarország, 1992. december (48. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-29 / 305. szám

1992. December 29., Kedd ESZAK-Magyarország 5 Magyar himnusz a piramison Miskolc (ÉM - Iglói Gyula) - Hagyományosan az új esztendő első perceiben a magyar rádió és tévé stúdióiból a szilvesztere- zóket a Himnusz hangjaival kö­szöntik. Templomainkban, más ünnepi alkalmakkor ugyancsak felhangzik a Himnusz, meg a Szózat is. Idén van 120 éve, hogy e két nemzeti imádságunk dallama, szilveszter táján Egyiptom földjén is felcsendült, mégpedig Reményi Ede hegedűjén. Reményi Miskolc szülötte, aki a budapesti Petőfi- szobor költségét is „összemuzsi­kálta” , egy rögtönzött hangver­senyt tartott a híres Kheopsz-pi- ramis csúcsán. A nevezetes ese­ményről, hónapok múlva így számolt be a Leipziger Illustri­erte Zeitung 1873 márciusában: „Január 2-án néhány hölgy és úr rándult ki Kairóból Gizehbe. Köztük Reményi kísérőjével, Plotényivel, Klapka tábornok és más ismeretes személyek. Felérkezve a 450 láb magas gúla tetejére, gyönyörű idő fogadta a kirándulókat. Szellő sem rezdí- tette a nyugodt levegőt; tisztán, felhőtlenül tündökölt alá a sötétkék égbolt. Tiszta fényben csillámlott a vég­telenbe merülő sivatag. A zene hangjai hatalmas benyomást keltettek a fenséges csendben, amely e magasságban honolt. Reményi több darabot játszott, egy Cbopin-prelüdöt, Vörös­marty Szózatát, egy sajátszerze­ményű török-dallamot, Kölcsey Himnuszát és Plotényivel együtt egy Spohr-féle kettőst. Tömören és tisztán hangzottak alá a piramis csúcsáról a hegedű hangjai, majd vígan, majd áb­rándosán és remegve - elmerült a hallgatók felé”. Egerészölyv Miskolc (ÉM) - Egy elgázolt egerészölyvet talált az úton egy miskolci férfi, aki aztán haza­vitte a védett madarat. A madár egyelőre lefagyasztva várja további sorsát. Talán lesz olyan tanár, aki fontosnak tartja, hogy diákjai közelebbről is láthassanak ragadozómadarat - még ha csak kitömve is. Érdeklődni a 340-903-as tele­fonszámon lehet. Kevesebb taxi Miskolcon? Miskolc (ÉM) - Kevesebb sze­mélyszállító autó várakozik mostanában a drosztokban. Jövőre jelentősen szigorodnak a taxizás feltételei. Ennek egyik állomása március egy lesz, amikor le kell vizsgáztatniuk autójukat. A másik akadály a következő év utolsó napján következik, amikor életbe lép a százezer forintos kaució és ek­kortól fel kell szerelni a sze­mélyfuvarozásra használt gép­kocsikat számlát adó, adat­tárolóé készülékkel is. Rendőrségi felhívás 1992. december 28-án, tegnap a kora reggeli órákban Miskolcon, a Szent István (korábban Hoff­man O.) utca 49. számú bérház előtti szeméttároló konténeré­ben, egy közel 3 kg súlyú, újszü­lött leánygyermek holttestét ta­lálták.Elsődleges orvosi véle­mény szerint, a gyermek élve született, majd megölték. A szülés előző este, vagy az éj­szaka folyamán történt, és a holttestet röviddel a megtalálás előtt helyezték a szemetes kon­ténerbe.Kérjük, hogy aki a bűn­cselekménnyel összefüggésbe hozható információval rendel­kezik (titkolt terhesség, szülés utáni állapot külső jegyei vagy egyéb gyanús körülmény), azt a B.-A.-Z. megyei Rendőr-főka­pitányság bűnügyi osztályával (Miskolc, Zsolcai kapu 32., telefon: 329-611 és 07), vagy bármely rendőrrel szíveskedjen közölni. Segítségüket előre is köszönjük! Miskolci Körkép Elmúlt a karácsony, de itt maradt a bejgli Miskolc (ÉM - GyK) - Havat nem hozott, csak hideget az idei karácsony. Mint már évek óta, most is hiába vettük meg a szánkót a gyerekeknek, s nem vihettük ki őket hóembert épí­teni a játszótérre. A fenyőfa 1992-ben sok családnál talán kisebb volt a tavalyinál, s a csil­lagszóró káprázatában nem volt olyan feltűnő: kevesebb az aján­dék a fa alatt, s az is inkább egy-egy hasznos, a téli ruhatá­rat kiegészítő ruhadarab, eset­leg egy-egy könyv, vagy már a régóta tervezett családi beruhá­zás. A gyerekeknek persze a na­gyon várt játékot most is elhozta a Jézuska, legfeljebb a szülők mondtak le valamiről a kicsi­nyek javára. A hagyományos karácsonyi menüt is igyekezett mindenütt elővarázsolni a háziasszony. Ké­szült a rántott hal, s volt finom halászlé, a kolozsvári töltött ká­poszta illatával teltek meg a lep- csóházak az ünnep előtti na­pokban. A pulykahús is kiadós Elmúlt a karácsony, de még hangulatát őrzi a terített asztal Fotók: Laczó József volt, hiszen egy-egy pulykamel­lért felszeletelve ízletes sülteket, finom köreteket tálalhattunk. És persze, ott volt a bejgli, a po­gácsa, a sok apró sütemény, sok helyütt az otthon készitett pis­kótatorta. Ezek az ünnepnapok egy kicsit arra is jók voltak, hogy összejött a család. A férfiak kvaterkáztak, az asszonyok a háztartásról meg a gyerekekről beszélgettek, s közben majszol- gatták a süteményeket, délután megkóstolták a házi kocsonyát és a hideg sültet, este pedig ott­hon a háziasszony büszkén álla­píthatta meg: mégis az ó káposz­tája a legpikánsabb fűszerezésű, az ő bejglije a legomlósabb ... Véget ért a karácsony, de még mindig ott van a legtöbb helyen a terített asztal. A gyerekeknek még tart a vakáció, sok család a két ünnep közötti napokra igyekezett szabadságából tartalékolni. Főzni még nem nagyon kell, mert a káposzta felmelegítve az igazi, a sültek hidegen is jók, s persze ott van a pogácsa és az elmaradhatatlan bejgli Béke költözött a házba Miskolc (ÉM - GyK) - Mai, ro­hanó világunkban, amikor kínzó jelenség az elidegenedés és egy­re több ember szenved a magá­nyosság miatt, mindig nyitottak vagyunk a figyelmességre, egy jó szóra. Élünk egymás mellett a városi bérkaszárnyákban. Ahány la­kás, annyi család, kis közösség, annyiféle sors. Vannak, akiket még összetartanak a rokoni, családi, baráti szálak, s erőt ad­nak ahhoz, hogy kivédjék a mind nehezebb életkörülmé­nyeket, a váratlan helyzetekből adódó, nemegyszer sokkoló ha­tásokat. És vannak magukra hagyatott, idős emberpárok, kis pénzből tengődő, többgyerekes „csonka” családok, ahol a karácsonyfa és az ünnepi élelem, az apró ajá- dékok beszerzése is csak hatalmas erőfeszítések árán tör­ténhetett. Ök azok általában, akik nem szeretnek kérni, restellnek panaszt tenni, s a szeretet nagy ünnepén inkább elzákóznak a külvilágtól. Ám, ha kapnak kéretlenül egy jó szót, ha a szomszéd rájuk kö­szön, s átad egy kis kóstolót a süteményből, vagy egy-két na­rancsot a gyerekeknek - mind­járt másképp látják, érzik a vi­lágot. Mint áhogyan Miskolcon, a Kas­sai utca 68. szám alatti ház la­kói is - immár több esztendeje - mindig örömmel és jó érzéssel Fotó: Farkas Maya fogadják a lépcsőházi hirdető- táblán a számukra odavarázsolt fenyógallyas, szaloncukros, ezüstszalagos, gyertyával, almával díszített jókívánságo­kat. Miért is nincs minden héten, vagy legalább havonta egyszer karácsony... Szilveszter Miskolc (ÉM - GyK) - Az óév búcsúztatója előtt pár nappal érdemes végigjárni a boltokat, ABC-áruházakat egy kis áru­mustrára. A szilveszterkor szo­kásos eszem-iszom hagyomá­nyos „kellékeidből Miskolcon mindenütt nagy a választék, bőséges a kínálat. Ami a virslit illeti: a miskolci Húsipari Vállalat a napokban 450 mázsa műbélbe töltöttet, 150 mázsa juhbeleset, s mintegy 30 má- zsányi úgynevezett bécsi virslit szállít az üzletekbe. Szilveszter­re egyébként népszerű a mis­kolci húsipar páros debreceni házi kolbásza is, melyből 25 mázsányit szállít megrendelői­nek az üzem. Természetesen, a boltokban nem csak a helyben készült virslit, szafaládét, krinolint ta­láljuk meg, hiszen készleteiket sokfelől szerezték be a keres­kedők. A Szinva ABC-ben például a már említett fajtákon kívül a baromfivirsli is megtalálható, s bőven van az ízesítéshez szükséges mustárból és tormá­ból is. Aki korhelylevest kíván készíteni, káposztát és jó házikolbászt vehet, s persze, a szükséges fűszereket. Kocsonyahúsból is van a Vörös­marty utcai ABC-ben, 2 kilogra­mmos, lefagyasztott csomagok­ban a csülkös, kormos kocsonyá­nak valót választhatják ki a előtti árumustra Roskadoznak a polcok a pezsgőktől háziasszonyok. Hasonlóképpen felkészülten várják a vevőket a belváros nagy áruházában, a Pátriában. Bár tegnap még nem volt rekord-forgalom, inkább csak amolyan ünnep-utáni tej-ke­nyérvásárlásra tértek be a leg­többen, mégis már a polcokon, a pultokon többen meglátták és megvették a virslit, a krinolint, s a kolbászt is. Kocsonyahús itt is van, remélik, hogy kitart az év végéig. Pezs­gőből mindenütt nagy a választék. A kedves vevő kedvére válogathat a Törley-ből, legalább 8-10 féle édes, száraz, félédes, félszáraz kapható. Mintha a Somló nevű édes lenne ef legnépszerűbb - állította teg­nap az egyik kereskedő. Az üdítőkből - az üvegesekből és a Queen-ekból ugyancsak bőséges a kínálat szilveszterre. Van tehát minden a boltokban az 1992-es esztendő búcsúzta­tására, az új év köszöntésére - csak győzzük a pénztárcánkból. Egy vállalkozás (avagy együttérzés nélkül nem megy) Miskolc (ÉM - B.T.E.) - A haláleset, a te­metés mindig megrázó esemény egy csa­lád életében. Napjainkban a temetkezési vállalat mel­lett megjelentek a temetkezési vállal­kozók. Egy ilyen magán temetkezési vál­lalkozót, a PIETAS temetkezési szolgál- j tatást végző kft. vezetőjét, Koncz Tamást j kerestük meg.- Mondja, hogyan születik meg valakiben az ötlet, hogy temetkezési vállalkozásba fogjon?- A fafaragással kezdődött. Annak idején (még a régi, tanácsi rendszerben) játszóte­reket, illetve annak fából készült kellékeit csináltam. Aztán a rendszerváltás nekem szakmai váltást jelentett. Nem volt pénz tovább a játszóterekre, ám mivel a fent említett fafaragás a hobbim volt (megfer­tőzve a népművészettel), elkezdtem kopja­fákat gyártani. Hát innen a kiindulópont. A kopjafa után a többi ötlet már jött ma­gától.- IJol tart most a vállalkozásban? Megtalálta a számításait?- Mi az anyakönyvvezetéstől a halott­szállításig mindent vállalunk. (Sírásás ki­vétel, arra nincs emberünk.) Havonta 70-80 temetést bonyolítunk le. Munkánk színvonalasságát az ideérkező köszönőlevelek, köszönőtelefonok bizo­nyítják. Új dolog szolgáltatásainkban, hogy az a gyászoló család, aki a ham- vasztás mellett dönt, az önkormányzat által megítélt „helymegtakarítás” címén járó 6300 forint összeget már tőlünk meg- j kapja. Magyarul: megelőlegezzük neki ezt az összeget, megkímélve ezáltal a sok utánjárástól. Nyulászi Gáborné, aki az ügyfeleket fo­gadja, elmondja, hogy ezt a munkát megszeretni és megszokni nem lehet.- Nagyon érzékenyek ilyenkor az em­berek, de ez érthető is, hiszen szeretteiket veszítik el, talán a számukra legkedve­sebb ember földi maradványainak elhe- i lyezéséról kell gondoskodniuk. Hát ho­gyan várhatnék én tőlük ezekben az órák­ban embertársi tiszteletet!?- A bürokratizmusból adódó problémákat is említette Tamás. Mondana erről köze­lebbit?- Pestre szállítottuk az elhunytat, ahol - engedje meg, hogy ne nevezzem meg a temetőt - a temetógondnok nem vette át tőlünk a koporsót (benne az elhunyttal), mert abba a temetőbe csak a temetkezési vállalat szállíthat. Ezt a megrendelő gyá­szoló család nem tudta. Hát nem szörnyű, hogy az emberi érzéseken ennyire felülke­rekedik az üzlet?! Van még egy másik „új” dolog, amit bevezettünk! - veszi át a szót ismét Nyu- lásziné, Kati. - Nálunk részlefizetésre is van lehetőség. Tutijuk milyen szörnyű, ha hirtelen, váratlanul következik be egy ha­láleset. Ilyenkor mi pusztán a személyi igazolvány adatai alapján vállaljuk a te­metést, nem kérünk kezest, stb. Igaz még sohasem volt olyan, hogy valaki az ígért határidőre nem fizette volna meg a tarto­zást. Meggyőződésem - mondja Koncz Tamás -, hogy aki a temetkezési vállalkozását érzé­sek nélkül, csak az üzletet látva csinálja, nem sokáig maradhat fenn. Talán egyetlen „üzletág” sincs, amihez ennyi együttérzés, a gyászoló család felé való türelem, segítőkészség kellene. A Fényben olvastuk Miskolc (ÉM) - Tartalmas, olvasmányos írásokkal látott napvilágot a Keresztény- demokrata Néppárt havilapja, a Fény de­cemberi száma. Az immár II. évfolyam 4. lapszámában a címoldalon meditál az emberiség ünne­péről Karácsonyi gondolatok címmel a felelős szerkesztő, Litvay Ottó. Helyet kapott a KDNP Intéző Bizottsá­gának nyilatkozata is, mely a közép-eu­rópai térség válsághelyzetét, valamint a belpolitika időszerű kérdéseit méltatja, a szombathelyi ülésen elhangzottak alap­ján. Hit, hűség, hazaszeretet címmel Csömök Jenő írását olvashatjuk, Mindennapi kör­nyezetünk címmel Gavallér István ad áttekintést szúkebb pátriánk környezet­védelmi helyzetéről és tennivalóiról. A magyar cserkészet múltját, jelenét és perspektíváit elemzi Feledy Péter, az összefogás csodájának említi meg a Waldorf-jellegű első miskolci iskolai osztály létrehozását Selmeci Péterné. Karácsonyi népszokásokról, hiedelmekről és hagyományokról is képet kaphattunk a Fény decemberi számában.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents