Észak-Magyarország, 1992. december (48. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-03 / 285. szám
1992. December 3«, Csütörtök Zemplén Tájain Regionális televízió a régióban Tokaj (ÉM) -A Tokaji Hírek című lap legutóbbi számában olvastuk: „Várható, hogy a frekvencia moratóriumot ez évben feloldják, és a felhasználható tartomány felosztásra kerül. A sátoraljaújhelyi polgármesteri hivatal képviselői most keresik fel a környező településeket, így Tokajt is, és szervezik egy közeljövőben megvalósítandó helyi adó üzemeltetését. A tokaji képviselőtestület a csatlakozás mellett döntött. Kétszer annyi ügyfél Sátoraljaújhely (ÉM-MF) - Az elmúlt év hasonló időszakának adataihoz képest csaknem duplájára nőtt a Megyei Munkaügyi Központ Zempléni kirendeltségeinek ügyfélforgalma. Idén az utolsó negyedév kezdetén több, mint huszonkétezren fordultak meg a sátoraljaújhelyi, sárospataki, tokaji és szerencsi irodákban. Fokozatosan gyarapodik azonban az önkormányzatok szociális támogatására szoruló „négyezresek tábora”, de sajnos a probléma orvoslását jelentő munkahelyteremtés várat magára. Zemplén védett körzetében Zemplén (ÉM) Kárpótlási törvényeink ügyelnek arra, hogy természeti értékeink ne csonkuljanak a kárpótlás miatt. Ezzel kapcsolatban Lévai Sándor a B.-A.-Z. Megyei Kárrendezési Hivatal szakembere a következőket mondta el: Megyénk sajátos adottsága folytán a termőterület mintegy 15 százaléka azaz közel 80 000 ha valamilyen szintű természetvédelmi korlátozás alatt áll. Ez rendkívül megnehezítette a földkijelöléseket, hiszen egyik oldalról nem hagyható figyelmen kívül az a szomorú tény, hogy az eltelt időszak alatt a természeti ritkaságokban gazdag magyar táj hatalmas veszteségeket szenvedett, s ezért felelősek vagyunk az utókornak, de magunknak is. A természeti környezetünk védelme társadalmi összefogást igényel, s e tekintetben a nemzet érdekeit kell figyelembe venni elsősorban. Ugyanakkor a helyi lakosok számára lehetetlen megmagyarázni miért most kell tudomásul venniük, hogy nem tudják visszakapni a korábban elvett tulajdonukat. Ma is sok településen problémát okoz, hogy a természetvédelem nem rendelkezik megfelelő anyagi eszközökkel c területek kisajátításához, az állami gazdaságok területei viszont nem elégítik ki a csereföldek iránt támasztott követelményeket minden esetben. E gyakorlati gondok miatt módosították elsősorban az 1992. évi II. tv. természetvédelemmel kapcsolatos rendelkezését. Az 1992. július 18-án hatályba lépett 1992. évi L. tv. egyrészt lehetővé tette, hogy a természetvédelmi korlátozás alatt álló erdők kárpótlási földalapba kijelölhetők legyenek, másrészt a nemzeti parkok nem fokozottan védett területein lévő szántó, szőlő, kert, gyümölcsös és erdő művelési ágú területek a részaránytulajdoni földalapba bevonhatók legyenek. Továbbtanulásról, egészségügyről Monok (ÉM - M I.) - Pályaválasztási tanácsadással egybekötött, az egészségügy különféle területeiről és témáiról tartanak előadást Monokon az általános iskolában december 9-én. Dr. Budaházy Emil városi tisztifőorvos és dr. Bobkó Géza, a szerencsi rendelőintézet igazgató-főorvosa segítették, szervezték meg az előadásokat, melyek során a monoki diákok megismerkedhetnek az aktuális, őket érintő egészségügyi kérdésekkel, gyakorlati bemutató kapcsán a mentősök munkájával, felszereléseivel. A tájékoztatón a diákok orvostól, ápolónőtől és a már említett mentősöktől érdeklődhetnek továbbtanulási és egyéb témakörökben. ÉSZAK-Magyarország 5 Szőlőről, ribizliről Tolcsván A polgármester bizakodik A bogyósoknak lesz jövője... Fotó: Farkas Maya Tolcsva (ÉM - Lőrincz Edina) - Zempléni sajátosság: nincs elfogadhatóan működő telefonhálózat, nincs vezetékes gázszolgáltatás. És még sok minden nincs. Az erre tévedő reménybeli befektető például órákon át rossz minőségű utakon autózik, ha egyáltalán kitart még eredeti tervei mellett. Tolcsvára, például ahol különösen nagy a munkanélküliség. Mindezekről Kiss Istvánnál beszélgettünk, aki egyszemélyiben a település polgármestere, a régi - új szövetkezet elnöke. Az emberek itt a mezőgazdaságból éltek, s élnek. Hogyan tudnak alkalmazkodni az új követelményekhez? - kérdeztük.- A közösen művelt szőlő ültetvényeket már 3-4 éve igyekeztünk a tagok tulajdonába juttatni, de az emberek igyekeznek továbbra is szövetkezetekbe tömörülni. Célunk, hogy a termelők tanuljanak meg önállóan termelni és önállóan gazdálkodni, de a feldolgozás és az értékesítés a szövetkezeten keresztül történjék. Sok éves tapasztalatunk, hogy az egyéni kezelésben lévő szőlő ültetvények termésátlaga 25-30, de néha 50 százalékkal is magasabb volt a közösen művelt földek termésátlagánál. A technológia szabályainak betartása saját érdekünk. Az emberek többnyire felismerték ennek fontosságát. Bízom benne, hogy Tolcsván szembe tudunk nézni a kihívásokkal, s megálljuk a helyünket.- I lozhat-e kedvezőbb változást az új szövetkezet megalakulása?- A szövetkezet vezetése úgy gondolta, hogy adjunk választási szabadságot a tagoknak. Ha valaki ki akart válni, nem akadályoztuk. Igyekeztünk mindenkinek elegendő és korrekt információkat, tanácsokat adni a lehetőségekről. Kezdeményeztük ugyanakkor egy új szövetkezet megalakítását és 1992. szeptember 29-én meg is alakult 62 taggal a Kertészeti és Borászati Pinceszövetkezet Tolcsván. Azóta számosán jelentkeztek, s úgy becsüljük, hogy közel háromszáz tagja lesz a szövetkezetnek. Szövetkezetünk nyitott, minden olyan szőlő és gyümölcstermelő, gazdálkodó beléphet aki az alapszabály követelményeinek eleget tesz. Befogadunk mindenkit, nem csak tolcsvai lakosokat. Legfontosabb feladatunk a borértékesítés megszervezése, mert az a legfontosabb, hogy tagjaink szőlőtermesztését gazdaságossá, jövedelmezővé tegyük. Meg kell találnunk a válságból a kivezető utat, de ehhez szükség van a tagok segítségére, hiszen egy olyan közösségnek kell kialakulnia, amelyben mindenki vállalja az együtt sírunk, együtt nevetünk elvet. Tudom ki lehet lábalni ebből a szorongató válságból. Tolcsván a munkanélküliség aránya az országos átlag két-háromszorosa. Enyhíthető-e ez a közeljövőben? - Úgy érzem, hogy nekem, mint polgármesternek és mint szövetkezeti vezetőnek kötelességem és feladatom a lakosság jövedelmének a biztosítása. Ezért próbálom felvállalni a szóló- és borértékesítéssel kapcsolatos munkát, az ezzel járó gondokkal együtt. A jövedelembiztosítás nem csak azt jelenti, hogy munkahelyet biztosítunk. Szükség van a biztonságot jelentő szőlő- és borértékesítés, valamint a feldolgozás megszervezésére, megteremtésére is. Úgy vélem helyes lenne növelni a fe- keteribizli és feketeszeder termesztést, hiszen az idei tapasztalatok szerint ez jelenleg kifizetődőbb mint a szőlő. Sajnos, Tolcsván nagyon nagy gond a munkanélküliség. Ennek enyhítésére a napokban tárgyalni kezdtünk a korábban bezárt varroda működtetéséről, hiszen ott egy műszakban 50-60, két műszak esetén száz fő foglalkoztatását oldaná meg. Az órákon csak angolul lehet beszélni... San Franciscóból Szerencsre Szerencs (ÉM-Mészáros István) - Nagyon érdekes lehet egy tőlünk több mint ezer kilométerre lévő ország polgáraként belecsöppenni hazánk mindennapjaiba. Főként az, ha az illető nem holmi turista úton fedezi fel két - teljesen különböző - ország közt a különbségeket, hanem két évig itt él, mi több, tanítja is fiataljainkat. Pamela McDonald Kaliforniából, onnan is a legnagyobb városból, San Franciscóból érkezett Szerencsre, hogy a tanítási órákon segítse a diákokat az angol nyelv elsajátításában. Igazi nyereség ez a szerencsi gimi- seknek, hiszen nyelvet tanulni legjobban attól lehet, aki egy mukkot sem tud magyarul, rákényszerítve így a fiatalt az adott nyelv minél jobb elsajátítására. Mert másképp nem megy a kommunikáció... Fgy rövid tanítási szünetben kérdeztük a tanárnőt néhány, nálunk szerzett benyomásáról.- Kedves tanárnő, hogyan került Ön Magyarországra? És pont Szerencsre?- A Békeszolgálat választott ki akkor, amikor szóba került, hogy az önök hazájában is dolgoznak majd angol anyanyelvű tanárok, segítve a nyelv- tanulást. Először mindannyian Szck- szárdon vettünk részt egy három hónapos előképzésen, ahol tanítottunk is. Itt dőlt cl, hogy ki, hová kerül. Nos, így utazhattam én Szerencsre.- Milyen különbségeket talált az amerikai és a magyar oktatási módszerek között?- Hasonlóak a módszerek, s el kell mondanom, hogy Magyarországon modern oktatási metodikát alkalmaznak. Talán annyi az eltérés - s ez a diákokra vonatkozik -, hogy a magyar gyerekek jobban motiválva vannak a tanulásra. No és itt nincsenek fegyelmezési gondok.- Milyen tapasztalatokra tett szert eddigi itt tartózkodása során?- A város, Szerencs nagyon tetszik, az emberek pedig barátságosak és jók. Számomra a legszokatlanabb a piac, nálunk ilyen nincs... Rövidke beszélgetésünket itt abba kellett hagyni, mert megszólalt a csengő. Pamclát órára várták a diákok. S ők bizony egy percet sem szeretnek elveszíteni abból az órából, amit az amerikai tanárnő tart nekik. S valószínű, egyikük sem fog hiányozni az esztendő utolsó iskolai rendezvényéről, az angol karácsonyról, melyet Pamela aktív közreműködésével rendeznek majd.---------------------------------------------------------------------------------------7------------------------------------V álasszuk meg együtt az Ev Emberét KI Ön szerint a legnépszerűbb ember Rorsod-Abaúj-Zemplén megyében? Ismerjük őket, hiszen itt élnek közöttünk. A mellékelt szavazólapon ki-ki beküldheti voksát szerkesztőségünkbe, 1992. december 15-ig. A borítékra kérjük ráírni: A „Legnépszerűbb”. Kiadónk pedig egy kellemes vacsorára vendégül látja a megye öt legnépszerűbb polgárát és a rájuk szavazó olvasók közül azokat, akiknek a nevét a december 15-i sorsoláson húzzuk ki. A szerencsés nyerteseket írásban értesítjük és társukkal együtt várjuk a vacsorán. Viszontlátásra! A „Legnépszerűbb” A szavazó neve: A szavazó címe:---------JEGYZET---------Be kecsi Szabó László Hideg van már ahhoz, hogy a szabadban ücsörögjünk. Pedig sokan erre kényszerülnek piacon, vásáron, különböző anyagkiadó telepeken. Hegyalja kapujában - Szerencsen - a Tiizép telepen láttam egy didergő toporgó - hivatalos munkaköre szerint - anyagkiadót, amint a vevőkkel bíbelődött. Cementet, téglát, burkolólapokat számolt, tenyerét huhúkolta és derűsen csevegett unokáról, megélhetésről, politikáról. Láttam őt régebben is hol gör- nyedten, hol lábát húzva, alig értettem honnan ez a jókedv. Hartvég Jánosné mosolyogva válaszolt: - Ugye, mintha kicseréltek volna! Már arra is van kedvem, hogy hol a képviselőt, hol a sorsot szidjam. Az az igazság, hogy helyre pofoztak egy kicsit. Mindenféle nyavalyám volt, hol a gerincem, hol a lábam, itt az Ízületek, amott a derekam fájt. De hála Istennek, kikúráltak a gyógyvízzel. Mezőkövesden voltam a Gyógyszanatórium- ban, s hálás szívvel gondolok ápolókra, orvosokra, közülük is dr. Murvai Emőke doktornőre, aki nemcsak munkájával, de kedvességével is gyógyít. Sokszor egy-egy kedves szó egy mosoly többet ér, mint a gyógyszerek. Mert a lelkiismeret, a törődés, egymás meghallgatása néhány kedves szó e rohanó világban valahogy hiánycikk lett. Ebből a hiánycikkből és az odaadó munkából, a gyógyító vízből kaptam én ott annyit, hogy meggyógyultam, és ilyen nyirkos, szomorú őszi időben is jó kedvem legyen. Sőt! Egy kis veszekedésre is elmennék már. Nem tudja mikor lesz fogadóórája a képviselőnknek? Bérbe adják a Huszárvárat A szerencsi Huszárvár egy részlete... Bérbe adnák a szállót Fotó: Fojtán László Szerencs (ÉM) - Több, mint két éve annak, hogy gazdaságtalan üzemeltetés miatt bezárt Szerencs egyetlen szállodája, a Hotel Huszárvár, amely korábban a megyei idegenforgalmi hivatal kezelésében volt. Ez év januárjában a város bérbeadásra meghirdette a várat, az innen messze lévő fürdő épületét, valamint a 37-es számú út mentén álló Várkastély étterem helyiségeit. (Abban az időben a vár még a megyei önkormányzat tulajdonában állt, ám egy nyár eleji földhivatali bejegyzést követően a város tulajdonába került.) A pályázatra hárman jelentkeztek, a legkedvezőbb ajánlatot egy osztrák vállalkozó tette, de mint később kiderült a pályázatban foglaltaknak még sem tudott eleget tenni. Épp ezért a városi önkormányzat ezen a héten ismét meghirdette a Huszárvár szállodát, a fürdőt és az étterem helyiségeit bérbeadásra. A leendő nyertesnek kötelessége lesz a bérleményeket felújítani, igaz, a felújítás költségeit a bérleti díjba betudhatják. Ugyanakkor a szálloda és a fürdőépület eredeti funkciójának megtartását is kötelezően előírta az önkormányzat, de nem zárta ki a bővítés lehetőségét sem. Pályázni 1993. január 15-lg lehet.
