Észak-Magyarország, 1992. december (48. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-02 / 284. szám

1992. December 2., Szerda Szólástér Reklámtól a Közjátékig Kell a reklám. A jó reklám! Célja a fi­gyelem, a vásárlási kedv felkeltése, de semmiképpen nem az, hogy ellenér­zést váltson ki. Az a reklámdömping, amit a Tv az esti, legnagyobb nézettségit időpont­jában produkál, erős negatív érzést vált ki a nézőkben, különösen ha pár percen belül kétszer, háromszor va­gyunk kénytelenek más műsorokra várva átszenvedni ugyanazt. Mostanában különösen a test övön aluli részei foglalkoztatják reklám­szakembereinket, akik intim (tartal­ma: bensőséges, bizalmas) áru­cikkeiket reklámozzák unos-untalan, a betétek minőségét csodálatosnak kikiáltó hölgyek meghatott hangú ajánlásaival. Ugyanilyen gyakoriság­gal jelennek meg az örömteli pelenkák reklámjai is, melyekkel szembeni el­lenérzésünket csak a bájos gyermekek megjelenése enyhíti. Bosszantó a „Ki az? - Én! - kezdetű reklám primi­tívsége és szörnyű a rádióban fel­hangzó Bogum il-reklám „zenei él­ménye.” ízelítőül csak a legkirívóbbakat em­lítettem, bár nem csodálkoznék, ha a „tavaszi hajtárs”-tól sokunk égnek meredő haja hullani kezdene. Vajon reklámszakembereink előtt is­meretlen a közvéleménykutatás? Tv-s gyötrelmeink fokozásáról gon­doskodik a „Közjáték” című „elmés” sorozat, mely direktben akar bennün­ket neves elődeink gondolataival megismertetni, azokkal nevelni. Teszi ezt oly módon, hogy a magvas, vagy kevésbé megjegyzésre érdemes gon­dolatok képi környezete megakadá­lyozza ezek rögződését, időnként blőd játékká torzulva vonják el figyelmün­ket a tartalomtól. Helyet adva legtöbb­ször a bosszankodásnak, viszolygás­nak. Ha meggondoljuk, hogy mennyi szjponzor támogatásával készül ez a sorozat, csak azon mérgelődhetünk, hogy ezeket az összegeket nem ha­tásában eredményesebb műsorokra fordítják fiatal készítői. A nézők egyetlen erényét ismerik el a műsor­nak, azt, hogy rövid! Bosszúságunk csak fokozódik, ha a közvetített gondolat ilyen elmés, mint pl. a napokban vetített: „Amiről nem szabad beszélni, arról hallgatni kell!" Ezt a hallgatást ajánlanám a műsor készítőinek is! Garadnai Ferencné Csehszlovák földingatlanok A Pénzintézeti Központ a csehszlovák földingatlanokkal kapcsolatosan a következő közleményt juttatott cl az Országos Sajtószolgálathoz. „Ismé­telten felhívjuk minden tisztelt ügyfelünk figyelmét, akiknek tulaj­donában lévő csehszlovákiai földin­gatlan, termelőszövetkezet kezelésé­hen áll, hogy a 42/92. csehszlovák törvény értelmében tulajdoni igényét, jogvesztés terhe mellett 1992. decem­ber 31-éig be kell jelenteniük a kezelő szervnél. Részletes felvilágosításért szívesked­jenek személyesen, vagy telefonon a Pénzintézeti Központ Külföldi Va­gyoni Ügyek Osztályát felkeresni (Budapest, IX., Lónyay u., 38. Tele­fon: 1 171-255/237 és 273)’’. ________ / U j szociális központ 1992. december I7-én délelőtt 11.()() órakor a Budapest XIII. kerület Tur­bina utca 2-4. szám alatt nyitja meg a Magyar ökumenikus Szeretetszol­gálat új szociális központját. A megnyitáson a Szeretetszolgálat Alapítványának elnöke dr. Szcnt- györgyvölgyi Péter államtitkár és a Német Protestáns Szeretetszolgálat ■ (Diakonisches Werk) elnöke dr. Kari Heinz Ncukamm mond megnyitó szavakat. A Magyar ökumenikus Szeretetszol­gálat az újonnan létrehozott bázison szociális konyhái üzemeltet majd, szociális tanácsadó szolgálatot hoz létre, munkaközvetítéssel segíti a rá­szorulók elhelyezkedését, valamint menekült és idegenjogi tanácsadást / A kétkulcsos AFA ürügyén Az utóbbi időben különösen sok és különböző hír látott napvilágot a kétkulcsos ÁPA-ról. A megítélés - a kormány és már a koa­líció egésze részéről olyan, a lakosság részéről pedig... Minden tiszteletem azoké, akik a ma­guk módján és eszközeivel fellépnek ellene és külön is azoké, akik az egés­zségüket is kockáztatják, sőt az éle­tüket, értünk is, a mi érdekünkért is. Ennek ellenére sajnos, nem lehet il­lúziónk. Kupa úrral és minisztériumá­val szemben nem sok esélye lesz a tiltakozásoknak. Politikai és pártközi praktikákkal rásegítve úgy is rábe­széli, ráerőlteti tervezetét a parlament­re... az országra... ránk. A parlament el fogadja... mi pedig ki fogjuk fizetni! Nem tehetünk mást. így választottunk, mondják ők. A fel­hatalmazást megkapták. Ez. igaz, de azért nem ártana emlékezni arra is, hogy az ország szűkebb fele nem szavazott! Ma csak találgathatjuk milyen lenne a parlament összetétele, ha a nem sza­vazók is veszik a fáradtságot. Ez a kormány így legitim, demokratikusan választott, élhet a hatalmával, de hogy lehetne más is, ezt célszerű a mai poli­tikai elit figyelmébe ajánlani. Akkor talán többet fognak törődni legalább a hátralévő időben az ország jövőjével, a gazdasági helyzet javításával, és ke­vesebbet a média ügyekkel, összefo­gás helyett a széthúzással, még meg­maradt erők szétforgácsolásával, pe­dig összefogás nélkül nem megy, sőt már úgy is nagyon nehéz lesz hiszen, ha ez a gödör tovább mélyül, az már sírrá válhat. Számunkra gyönge vi­gasz, hogy keleten rosszabb, délen há­ború is van! Ez igaz, de muszáj nekünk mindig a rossz irányt követnünk, nem lehetne legalább egyszer, ha késve is, de jobb irányba elindulni? (de nem szélső­jobbra!) Ehhez csak jó szándék kellene és nem ártana egy kicsit több hozzáértés sem legalább néhány miniszter részéről. Nem politikai hangulat keltésre, jobb- és baloldali fenyegetésre, feszültség szításra van szükség, hanem megbé­kélésre és társadalmi méretű össze­fogásra, munkalehetőségre, munkára és ehhez, ha 100 nap után nem is, de közel 1000 nap után már legalább követelhető gazdasági koncepciókra. Az önmagával elégedett és a hatalmi bódulatban szenvedő, magyarságot, hazaszeretetét kisajátító kormányzat­nak a legnagyobb hibája, hogy szinte kirekesztette a társadalmat és a sza­kértelmet. Emiatt nem tud helyes kiu­tat találni, ráadásul politikáját nem a racionalitás, hanem a politikai elő­ítéletek motiválják. Nem azért, nyugtalanok az emberek, mert máról-holnapra nem lett Kánaán, svájci életszínvonal, nem azért ma­rasztalják cl a kormányt, mert gondok vannak, hanem azért, mert a gondok megoldásának a reményét sem tudja nyújtani. Ez a kormányzat, a koalíció, a tör­ténelem előtt lesz felelős azért, mert elmulasztotta megtenni amit meg le­hetett volna. Nem használta ki azt az. eufórikus, bizakodó hangulatot, lelkesedést a rendszerváltás továbbvitelére, ame­lyet a gazdasági, sőt katonai függet­lenség elérése már a választások előtt meghozott, e helyett apátiába sül­lyesztette, reményvesztetté és a de­mokratikus fejlődés iránt közömbössé tette a társadalom jó részét. Csak remélhetjük, hogy még vissza­nyerhető a bizalom, visszaadható a lelkesedés öröme. Talán bízhatunk abban is, hogy min­dezt a hatalom is felismeri, ha késve is szerénységgel, nem hatalmi pozí­cióból megteszi az első lépéseket poli­tikai és gazdasági téren egyaránt. A nehézségeket is másként viseljük, ha nem az eddigiekhez hasonlóan köz­lemény szerűen adják tudomásunkra, hanem megértési kérve a nehéz­ségeket őszintén feltárják. Akkor talán a kétkulcsos ÁFA-t is másként fogadja a társadalom, megér­ti a sanyarú kényszert, és ha jó szándékú, de igazságos kompenzálást érez. Ne csodálkozzanak, ha nem lelkesednek azok, akiknek még a véleményét sem kérdezik meg, nem hogy figyelembe vennék, pedig ők fizetik a baklövések számláját.Az ő adójuk, az ó általuk fizetett magasabb árak fedezik a kormány nagyvonalú költekezését. Az sem ártana, ha végre nagykorúnak néznék a társadalmat. Ne akarják fondorlatos, alattomos csúsztatásokkal magyarázni, amit nem lehet. Hegyenek őszinték. Személy szerint bíztam abban, hogy Katona államtitkár úr új beosztásában fel tudja oldani a kommunikációs fe­szültségeket, de hiú remény... Most pl. felháborító csúsztatás az, hogy az élelmiszerek kétkulcsos ÁFA-ját „fo­gadja el örömmel” a mezőgazdaság, mert „kompenzációs felár” formá­jában vissza kívánják juttatni a me­zőgazdasági termelőknek...,, nulla- kulcsos esetén ez a szisztéma nem al­kalmazható...” stb. Ezt a honatyák elhihetik, én nem! Ez cumi, vagy gumicsont? Egyiken sem kívánok rágódni, csak a tényeket közlöm. Igaz, ígértek 8 milliárdot a mezőgaz­daságnak - jövőre,... ha lesz miből..., de csak az utóbbi két évben elvontak, illetőleg kivontak legalább 90 milliár­dot a mezőgazdaságból és 30-40 mil­liárdot az élelmiszeripar szomorúan kétes elprivatizálásával. Ezt adják vissza, ne a rászorult vásárlóktól ki- kényszerített ÁFA filléreket! Nem elég, hogy tönkre tették a. mezőgazdaságot (is) még azt sugall­ják, hogy azért kell a kétkulcsos ÁFA, hogy támogathassák! Ezt köszönjük, de így inkább ne! A pénzügyminisztérium és Kupa úr, az óriásira felduzzasztott apparátusaik inkább a költségvetési kiadásokat néz­nék meg, csökkentsék a túl bürokra­tizált nagyvonalú állami kiadásokat, hajtsák be az adó csalások milliárdjait, szüntessék meg a gátlástalan, adózat­lan fekete bel- és külkereskedelmet és máris több lenne, mint a kétkulcsos ÁEA-ból a szegény nyugdíjasoktól, munkanélküli segélyből élő családok­tól elvont bevétel. Igaz, ennek a kivetése egyszerűbb. Szilágyi Adolf Az AGRÁRSZÖVETSÉG B.-A.-Z. megyei elnöke A motorizáció növekedése komfort­érzetünk egyik fontos, csaknem elke­rülhetetlen jelensége. Elterjedése az utóbbi években felgyorsult, ami Mis­kolc esetében rövid időn belül elérheti a 60-70 ezer nagyságú telítettséget. A településtervezés mindig igyekszik előrelátó módon jelezni a szükség­leteket, de mindez nem elegendő, mert szükség van a partnerek olyan ma­gatartására, amely feszültségek he­lyett tekintettel van azokra is akik a közlekedésben a tömegközlekedést választják. Kétségtelen, hogy a gép­kocsi-üzemeltetés sokba kerül, de a város és lakóinak egészsége még na­gyobb és kijavíthatatlan érték, kincs. Miskolc nagyságrendű városban a vendégforgalom is jelentős naponta mintegy 10 ezer járműre lehető. Csök­ken a parkolóhelyek igénybevéte­lének lehetősége a telítettség növe­kedésével. Az új parkolási rend, a- mely szabályozni, rendezni kívánta a gépkocsik elhelyezkedését célját csak részben érte el, mert megnövekedett a díjmentes és az illegálisan a zöldsá­vok, parksávokban várakozó gépko­csik száma. Ezek kettős kárt okoznak. (Parkoló bevétel-kiesés és zöldterület rongálás.) Miskolc sajátosan garázsépítő város. A város egykor zöldterületnek terve­zett területein a 60-as évek eleje óta sorgarázsok épültek, amelyeket idő­ről-időre próbált ugyan a közösség fé­A Miskolcon kialakult és immár elmé­lyülő polgármester válság előzményei ismertek. A városi önkormányzati közgyűlés is ez év november 27-én többségi szavazással megvonta bizal­mát Csoba Tamás polgármestertől és távozásra szólította fel. Csoba Tamás nem mondott le. Ez elsősorban őt minősíti.Az említett közgyűlésen a város életében néhány fontos döntés ken tartani, de kevés sikerrel, mert a „gépkocsi-tulajdonosok hatalma” na­gyobb volt az állampolgárok egészségvédelmi érdekétől. így vált a Kilián déli, -északi; a Győri kapu déli és északi, a városközpont számtalan területe, a Szinva part és a Hadi­rokkant utca, a Soltész Nagy Kálmán utca déli vége zöldterület helyett garázsépítési területié. Ezek a városi zöldterületek rendkívül hiányoznak, mert számítások szerint a város jelen­legi zöldterület hiánya 370-450 ha. A völgyi fekvés miatt arra merőleges harántvölgyek összekötése érdekében tervezett zöldfelületek helyett (Bul- gárföld) lakó és garázs területek ala­kultak ki azzal a jelszóval, hogy nincs aki gondozza azokat. Vajon a garázs- telepek gondozottak-e? Ezekre a Szcntpéleri kapu térségében épült garázssorok és környezetük, a Szeles utcai garázsok állapota ad megfelelő választ. Egy gépkocsi tároló garázs­ban (földszintes sorgarázs esetén) 52 m2 zöldfelülettől fosztja meg a városlakót. Az utóbbi időben a Bulgárföldön már nyílt vitákra került sor az épített környezet védelmében. Azt hihetné a városlakó, hogy ezzel meg is szűnt a korábbi hibás gyakorlat, de nem 1992- ben a Selyemréti lakóterületen 53 új földszintes sorgarázs létesült közel 3000 m2 zöldterülettől fosztva meg az ott élőket és minden városlakót, mert meghozatala után a Fidesz, MUf, KDNP és az. MSZP képviselői kivo­nultak a teremből. Bojkottállák és határozatképtelenné tették a köz­gyűlést. Az SZDSZ, a három alpolgármester és néhány, frakcióhoz nem tartozó képviselő a helyén maradt, hogy foly­tassa a munkát.Mi, munkáspárti képviselők sem vonultunk ki a terem­a zöldsávok nem képesek betölteni levegőjavító hatásukat. A gépkocsik kiszolgálása (szerviz, benzinkút) egyre nagyobb és helyre­hozhatatlan károkat okoz az északi tehermentesítő út (Vologda-város- rész) és napjainkban az Avas keleti lejtőjén, amely egyébként is ellátatlan. A hibák tehát nem csökkenek, hanem a feszültség növekszik, a zöldfelületek eltűnnek, vagyis a hiány mértéke bővül. Olyan hírek is elterjedtek, hogy a város ezen zöldfelületek, (át­meneti garázs-felületek) értékesíté­sére készül. Mindez a környezetét féltő, aggódó városlakóban növeli a kiszolgáltatottság érzetét. Hol fogunk megállni a zöldterület rongálásban, pusztításban. Miért lehetnek előjogai azoknak földszintes sorgarázsra akik korábban jutottak (kivétel nélkül sza­bálytalan úton) garázsépítési terület bérletéhez és mi lesz az elkövetkező időben gépkocsival rendelkezőkkel? A megoldás csak a többszintes gará­zsok telepítése lehet, amelynek elő­készítése érdekében már a 70-cs évek második felében több tanulmány és tervpályázat készült. Akiknek garázs­ra van szükségük azokat valósítsák meg és ne a közösség zöldterületeit fo­gyasszák. A zöldterületek eladása mint köz- és lakóterületé olyan önkor­mányzati vagyon, amely nem forga­lomképes és joggal. Dr. Horváth Béla bői, helyünkön maradtunk. Azért, mert Miskolc érdekéten folyama­tosan kívánunk dolgozni, és tudjuk, hogy a város működtetéséhez szük­séges ügyekben dönteni kell. El­lenkező esetten a megyeszékhely működésképtelenné válhat. Ezt mi, MSXMP-sek sem akarjuk. Dr. Emódi Gyula képviselő ÉSZAK-Magyarország 13 A látszat néha csal... Kedves Lubinszki Mária! Te nem tudhatod, hogy amikor közel 10 éve útjára indítottuk a B.-A.-Z. megye Jó tanulója,jó sporto­lója mozgalmat éppen az a nemes cél vezérelt ben­nünket, hogy értékeljük, jutalmazzuk és példaként állítsuk a többiek elé azokat a tanulókat, akik a leg­magasabb szinten tudják összehangolni a tanul­mányi és sportmunkát. Te nem tudhatod, hogy milyen gonddal és körül­tekintéssel készítettük el az értékelés szempontjait a Diáksport Tanács munkatársaival, akik szemé­lyes tapasztalataikból is tudják, milyen sok „verej­ték” - „lemondás” - és „küzdelem” húzódik meg egy-egy siker árnyékában. Te nem tudhatod, hogy évek alatt hogyan vált egyre népszerűbbé a mozgalom és lett egyre na­gyobb rangja a kitüntetésnek. Láttad és tapasztaltad - hiszen Te is többször voltál már e magas kitüntetés megyei és országos díja­zottjai között - hogy szerényen bár, de mindig igyekszünk mindazokat jutalmazni, akik e jó ta­nulmányi és sportmunka sikerének „kovácsai”: osztályfőnököket, testnevelőket, edzőket. Te magad is írtad, hogy nem is önmagadnak, ha­nem Nekik és szüleidnek szerettél volna ezzel az elismeréssel is örömet szerezni. Te nem tudhatod viszont, hogy milyen nehéz dön­teni és ezt a döntést vállalni egy bizottság tag­jainak. Mérlegre kell tenni és egyenlő súllyal értékelni a tanulmányi és sporteredményeket a kiírásnak megfelelően. Figyelembe kell venni az egyéni és csapatsport­ágak sajátosságaiból, versenylehetőségeiből adó­dó különbségeket is. E tanévben különösen nehéz helyzetben voltunk. A gimnáziumi kategóriában 10 tanuló tanulmányi és sporteredménye volt kimagasló, példaértékű. Valamennyiük versenysikereit felsorolni egy sportláp teljes kiadása sem lenne elég. Ez cso­dálatos dolog. Ki kellett választanunk a legeredményesebbeket a kiválóak közül, az említett szempontok alapján. „Sem utódja, sem boldog őse, Sem rokona, sem ismerőse”... nem vagyunk senkinek a díjazottak közül, de an­nál inkább a diáksport hívei, társadalmi munkásai és tisztelői. Nagyon sajnálnánk, ha e nemes Célkitűzés visszá­jára fordulna n " «"*»«« .n-.OOteö , Abban bízom, hogy az edzésköröket róva magad is belátod, hogy nem jelent „vereséget”, ha most nem kerültél a jutalmazottak közé. Utravalóul pedig fogadd el e sorokat: „Nemes önbizalom, de ne az önhittség. Rugói lelkedet nagy célra feszítsék: Legnagyobb cél pedig itt e földi létben, Ember lenni mindig minden körülményben.” Jó tanulást, jó sportolást és kimagasló sikereket kíván szeretettel: a Megyei Diáksport Tanács nevében Fazekas Miklósné elnök Az FKgP radikális szárnyának közleménye Az FKgP radikális szárnya megelégedéssel vette tudomásul, hogy fellépése eredményeként a párt elnöke elállt attól a szándékától, hogy az FKgP országos nagygyűlése elé terjessze azt a Magyar Köztársaság Alkotmányába és törvényeibe üt­köző, szakszerűtlen és zavaros programtervezetet, ami teljes egészéten idegen az FKgP hagyo­mányaitól. A radikális szárny azt is sikerként könyveli el, hogy a diktatórikus elnöki hatalomhoz vezető pár- talkotmány-tervezet több pontja nem került a nagygyűlés elé. Ennek ellenére a radikális szárny az együtt­működést a párt elnökségével szinte lehetetlennek tartja a még mindig antidemokratikus pártalkot­mány, a nagygyűléseken és a nagyválasztmányon elhangzott kirohanások és a szélsőséges megnyil­vánulásairól és botrányairól ismert, külföldön és Magyarországon egyaránt jelentéktelen befolyású, amerikai székhelyű Szabadságpárttal történt e- gyesülése miatt. Sajnálattal vettük tudomásul, hogy - tiltakozásunk ellenére - a párt magas tisztségviselője lett Hóka Mihály, a „Magyar Doktrína” c. soviniszta és rasszista írás szerzője. Nem hisszük, hogy antidemokratikus pártalkot­mánnyal, program nélkül és ilyen szellemiségű pártvezetőséggel a deklarált centrumpolitika meg­valósítható. Bercczki'Vilmos Freisinger Jenó országgyűlési képviselő FKgP radikális szárny szóviy(r Gépkocsi és város »A helyünkön maradtunk”

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents