Észak-Magyarország, 1992. december (48. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-19 / 299. szám

1992. December 19., Szombat Riport ÉSZAK-Magyarország 9 Háborúskodás Szögligeten Fotó: Fojtón László Faragó Lajos Szögliget alig több, mint 1200 fős kicsi település. Szép nevű falvak ölelik körül: Szin, Bódvaszilas, Komjáti, Tornaszentand- rás, Bódvarákó, Szinpetri az Aggteleki Nemzeti Park területén. A község melletti földek nehezen művelhetők, a meredek dombokra helyenként a ló is nehezen kapaszkodik fel. A korábban békében, csendességben élő falu­ban mostanában hábo­rúskodás kezdődött. Egyesek szerint azért, mert a községben újabban egyre inkább a gazdagodó elit szűk csoportja ragad­ja magához a hatalmat. Mások úgy vélik, Szögli­geten már megkezdődött a következő választások eredményéért, a polgár- mesteri bársonyszékért a küzdelem. Nézzük sor­jában! Iratok egy vastag dossziéban Pusztai József a héttagú ön- kormányzati képviselőtestü­let egyik tagja. A pedagógus felesége révén kapott szolgá­lati lakásban a terebélyes étkezőasztalra rakott de­geszre tömött dossziéból sor­ra veszi elő a már korábban időrendbe rakott iratokat: kiteríti a „kártyáit”.- A falu emberei szóltak, hogy nem rendesen dolgozik a testület. Csalódott szögligeti polgárok aláírással egy leve­lezőlapon többek között ezt írták nekem: „Mi, lakosok nem tudunk semmit és sajnos nem is érzünk semmit abból a sus-mus(!) munkából, ami a testületi üléseken és azon tül a hivatalban történik... Tudjuk, hogy a polgármes­terünk személye rányomja bélyegét az egész testület színvonaltalan, gyötrelme- sen gyenge munkájára...” A polgármester bérének meg­emelésével kapcsolatban az 1992. június 9-i ülésen java­soltam, hogy csak a minimá­lis összeget kapja. Már a megalakuló ülésünkön is vitatott volt, hogy főállású polgármester kell-e egy ilyen kicsi faluba. Aztán, a júniusi ülés után a faluban a sze­memre vetették, hogy jól megemeltétek a polgár- mester bérét. Utána szeret­tem volna nézni, de a jegyző­könyvet csak szeptember 30- án, három hónap múlva, dr. Hatvani Zoltán országgyűlési képviselő és dr. Szeniczey úr, a Köztársasági Megbízotti Hivatal dolgozója közben­járására nézhettem meg. Közben a falu emberei újra szóltak és én a szeptember 29- ei testületi ülés végén kértem a polgármestert, szá­moljon be arról, milyen „faügybe” keveredett. Tu­domásom volt róla, hogy az intézményeknek is szállítot­tak fát. Bevittek 7 autónyit, mellette vitetett haza magá­nak is a polgármester. Egyet hazavitetett, a másikat elad­ta. Azt mondta azért, hogy tudja fizetni a szállítók étkez­tetését. Aztán szeptember 30- án a polgármester jutal­mazását kifogásoltam. A 45 ezer forint jutalmat (bruttó), amit a jegyzőkönyv szerint én terjesztettem elő. Ez nem igaz. Mikor észrevételeztem, hogy nem terjesztettem elő, kiderült, hogy a jegyző­könyvben még hozzászólók is vannak, pedig erről szó sem volt. Amikor szeptember 29- én a kisebbik gyermekemért mentem az óvodába, a pol­gármester nővére nekem tá­madt. Kijelentette - nyomda- festéket nem túró­én -, hogy tudja, faügyben én vagyok a feljelentő. Később a polgármesterrel együtt a la­kásomon is felkerestek, de nem voltam otthon. Levelet írtam a polgármesternek. Idézek belőle: „Sajnos a falu­ra nézve, ami jelenleg itt uralkodik. Mindenki talál­gat, kételkedik valós tények birtoka nélkül. Ez nagyon ve­szélyes folyamatot indíthat el testvérek, barátok, szomszé­dok között... Nekünk képvi­selőknek és a többi hivatalos személynek rá kellett már döbbenni, hogy minket más szemüveggel néznek az em­berek”. Ezután a jegyző, Var­ga Vince - aki tanulmányai befejezése után is gyakran van távol, akinek a figyelmét felhívtam a munkahelyi rendre - „hivatalos személy akadályozása” szabálysértés miatt 3000 forintra bírságolt. Indoklása szerint „...Az álta­la (Pusztai József - a szerk.) lakott szolgálati lakás ren­deltetésszerű használatának ellenőrzése során jegyzői fel­adatom ellátását passzív ma­gatartásával szándékosan akadályozta.” A szolgálati la­kás utcai végén van egy külön bejáratú helyiség - mu­tatja - régi iskolai bútorok is vannak benne és én is elhe­lyeztem benne a dolgaimat. Most ki akarnak pakoltatni, mert állítólag szükségük van erre a könyvtár részére. Szóval ezeket tettem én szóvá és segítséget is kértem a Köz- társasági Megbízott Hiva­talától. Aztán október 10-én újra kaptam egy levele­zőlapot. Gépelt szöveg. Tö­mör és figyelmeztető: „A fa­feljelentés miatt f...szólsz.” Mit mond a polgármester?- Itt az a helyzet, hogy a fa­luban vannak nagy hangadó GnibGrck Például Pusztai, meg Mihalik Ali. Ók keverik itt ellenünk a problémákat. Sértőnek ér­zem Mihalik Alfonz részéről, hogy az én képességeimet le­nézte. Én becsülettel el­végeztem a hároméves mező- gazdasági szakmunkás isko­lámat. O nyolc évig járt gim­náziumba, de nem tudott leérettségizni. Olyannal vá­dol, hogy Szögligetnek a kör­nyezete be van szennyezve. Hétszázharmincezer forin­tért vettem a falunak kukát. Jüliustól rendszeres szemét- szállítás van. Tíz fillért nem kértem egy lakostól sem, ingyen adtuk a kukát. Külön­ben a Nemzeti Parktól is meg lehet kérdezni, hogy azóta micsoda változások történ­tek.- Ejtsünk már szót a faügyről is.- Na igen! A faluban több mint 30 főt hallgattak ki. Előzetesen mi az erdésszel és a határőrséggel voltunk kint. Megnéztük, melyik fát kell kivágni. Mi azokat ledön­tögettük, otthagytuk. Ki­mentem, szedtem egy autó­val és hazahoztam. Nálam is voltak rendőrök. Nem volt papírom, fizettem ezért 8400 forintot.- Térjünk már vissza Pusz­taira. Korábban is volt Önök között nézeteltérés?- Nekem nem volt. Pusztaival csak annyi gondunk van, hogy abba az épületbe, ahol ő lakik, annak az első része után bérleti díjat nem fizet. Szóltunk neki testületi ülé­sen is, hogy pakoljon ki, mert arra a helyiségre szükségünk van. Oda akarjuk elvinni a könyvtárunkat, hogy a mos­tani felszabadulásával az or­vosi rendelőt egy helyiséggel bővíthessük. Pályázat útján nyertünk egy millió forintot és orvosi műszereket kell érte venni. Nem tudjuk hova ten­ni. Pusztai úr nem volt haj­landó kipakolni.- Addig nem kellett a helyi­ség, míg a faügyön össze nem kaptak?- Még faügy nem is volt akkor. Már mi tavasszal fel­szólítottuk, én meg a fát nyáron hoztam. Vádolnak olyannal is, hogy itten a sportélet hanyatlóban van. Ez nem fedi a valóságot. Ma­gam is Szögligeten futballoz­tam tíz évig, most is sportel­nök vagyok. A falunak a nyolcvan százaléka fel van háborodva Pusztai és Miha­lik Alfonz ellen. Ha gondja van, jöjjön be és beszeljük meg. Ne hátulról támadjon. Már volt, amikor rá kellett szólni, mert még a páncélszek­rénybe is benyúlt volna. A jutalommal kapcsolatban. Minden dolgozó - úgy az is­kolába, úgy az óvodába és a hivatalba - mindenki kapott egyhavi jutalmat. Én nem ve­hettem fel addig, míg a testület meg nem szavazta. Sajnálom, hogy most nincs itt a magnó. Ez már választási előkészület? Szabóné Tátrai Valéria a képviselőtestület tagja és a polgármesteri hivatal dolgo­zója:- Föltételezem, hogy a most Szögligeten kialakult állapot már a ’94-es választási kam­pány előkészítésének a része. ’90-ben a falu többsége úgy döntött, hogy Gulyás István alkalmas erre a posztra. Az idő folyamán irigylik a székét, meg a hivatalban dol­gozó személyeket. Mi vagyunk a falunak a lábtörlői. Szebben nem tu­dom megfogalmazni. Itt három beosztott van és két főnök. Az új közalkalma­zotti törvény szerint nekünk 39-39 nap szabadság jár. Ha most mi hárman vagyunk és elmegyünk háromszor két, azaz hat hónapra, akkor per­sze, hogy nem vagyunk bent. Adóügyi és gazdálkodási elő­adó vagyok. Van olyan, hogy egyik nap megjöttem az egyik értekezletről, s már másnap menni kellett a másikra. A közel három esztendős itteni alkalmazásom alatt szemé­lyes konfliktusba talán öt em­berrel ha kerültem. De nem magam miatt. Engem a tör­vény kötelez. Azt kell betartanom és betartatnom. Na most, ezek az egyszerű emberek nem mindig értik meg, miért ragaszkodom bi­zonyos előírásokhoz. Nem a magam kényem-kedvemre. Most ezt az egyszerű em­berek úgy veszik, hogy mert mit akar ez, meg miért szórakozik, miért kötekedik. Az egyéni vállalkozó elégedett Bobkó Sándor korábban több mint négy évig volt Szög­ligeten rendőr, körzeti megbí­zott. Jó két esztendeje egyéni vállalkozó. Mini-diszkont áruházuk van a településnek egy üj utcájában: - Gulyás Is­tvánt jól ismerem. Ó volt ná­lunk itt valamikor a téesz ba­csója, juhásza. Becsületes, rendes embernek ismertem meg. Amikor Török Gábor, a tanácselnök lemondott tiszt­ségéről, megválasztották tanácselnöknek. Igen! Ta­nácselnök is volt előtte. Jól vezette a falut. Törődött az­zal, hogy a nagy sár és a gon­dok megszűnjenek. Segített abban, hogy a temetőben megépüljön a - minek mond­ják ezt? - a fagyasztóláda. Az utakat rendbe tette. Becsü­letes polgárnak ismeijük itt legtöbben Szögligeten. A falu többsége ót választotta meg. Ezért nem tudjuk, mért kell ezt a civakodást csinálni vele szemben. Vagyis tudjuk: Mi­halik Alfonznétól hallottam, hogy a férje legyen a pol­gármester. Azt akarják! A ti­zenharmadik havi fizetést megszavazták a képviselők. Rágalomból, dühből vádolják Gulyás Istvánt, hogy Mihalik legyen a polgármester. A falu jegyzője- Pályázat útján lettem a falu jegyzője ’90-ben - kezdi a falu jegyzője.- A község új veze­tése révén fejlődik a tele­pülés. Nagyon sok pályázatot nyújtottunk be és kaptunk pénzt. Ezek a dolgok magu­kért beszélnek. Itt az utóbbi időben alakult ki egy olyan helyzet, amit én elször- nyülködve veszek tudomásul. Erről nagyon sok bizonyíték áll rendelkezésünkre. A pol­gármester úrhoz érkezett névtelen levelek... Annyi van már a birtokában, hogy java­soltam, forduljon a hivatalos hatóságokhoz. Személyemet érintően el kell mondanom: van olyan, hogy alapvetően nem bírja egymást két ember. Saját magamra és Pusztai úr­ra gondolok. O már a kine­vezésemkor támadást inté­zett felém. Nem kölcsö­nösség ez! Nekem termé­szetesen dolgoznom kell! Együtt kell működnöm a tes­tülettel. Pusztai úrral is! Semmiféle lépést nem tettem az ó irányába, ami az ellen­szenvét megalapozná. A szol­gálati lakás melletti helyiség kiürítésére a testület hozott határozatot. A könyvtárat át kell költöztetnünk, hogy el tudjuk helyezni az orvosi műszereket. így forrósodott a viszonyunk.- Ön nem engedte betekinteni a jegyzőkönyvekbe.- Ez koholt vád! Meg­tekinthette! Ez valótlanság! Volt viszont olyan helyzet, amikor szabálysértési ügyek tárgyalásának menete köz­ben kérte. Figyelmeztettem, most hatósági ügyet tárgya­lok. Ilyen környezetben - hiá­ba van neki képviselői meg­bízatása -, a tárgytól akkor sem illik eltérni.- Elhangzott, hogy a szemét- szállítás végzésére, az árkok megépítésére nem írtak ki az előírások ellenére sem pályá­zatokat, hanem a rokoni, a baráti körből kerültek ki e munkák elvégzői.- A polgármester úr pályáz­tatta meg. Újsághirdetés útján. Azt hiszem összesen egy ajánlat érkezett, egyikre is és a másikra is tudomásom szerint, de a vállalkozó telep­helyi távolsága következ­tében, tehát az ottani ki­településsel többe került vol­na, mint ahogy a helyivel végeztetjük el. Na most, ténylegesen tudomásom van arról, hogy tulajdonképpen rokonok azzal, aki ezt a mun­kát elvégzi. Ez a kőműves­munkára vonatkozik. A szemétszállítást egy testületi tag végzi. Nem is ő, hanem a felesége, aki vállalkozó .- S mi van a falopással?- Az előzményekhez tartozik, hogy az önkormányzatunk­nak - mivel Szögliget határ­sávban lévő község - az or­szágos költségvetésben biz­tosított összegből ezt a mun­kát (a fakivágásokat - a szerk.) el kellett végeznie. A helyi szerv feladata ennek az elvégeztetése. A munkálato­kat kifejezetten a polgármes­ter úr szervezte. Igaz, nem mondja meg a rendelet, hogy mi lesz ebből a határsáv tisztításból keletkezett fa­mennyiségnek a sorsa. Én ezzel nem azt akarom mon­dani, hogy a fát jogosan hozta el onnan bál ki, de számomra is kétséges, hogy jogilag sz­abályozott-e ennek a sorsa. Itt véleményem szerint nem történt lopás, ugyanis az ot­tani tisztításból származó faanyagból tulajdonképpen az intézményeink működését segítettük. Ezt tudja minden­ki.- Egy személyes kérdés. Azt mondják önről, hogy nyegle, hogy udvariatlan a hivatalban. Szóval ön A Vala­ki a polgármesteri hivatal­ban.- Sajnálatos, hogy ilyen infor­mációk terjednek rólam. Sok ember meg tud erősíteni ab­ban, ha ilyen volna a termé­szetem, Szögligetre sem ke­rültem volna. Minden ügy­féllel a maximális tisztelet­tudással beszélek. Az ügyin­tézésbe is besegítünk. Olyan ügyekbe is, amelyek nem tar­toznak a hatáskörünkbe. A munkatársaimmal együtt készségesen segítünk. Tő­lünk még olyan ügyfél nem ment ki, akinek az ügye nem volt elintézve. Mit mond az erdész és a rendőrség? A BEFAG kerületvezető er­désze Liptai Gábor: - Évek óta tettünk sorozatosan felje­lentéseket a rendőrségnél fa­lopások miatt. Évente 20-30 esetben. Az utóbbi időben a többszörösére emelkedett a falopások száma. A szendrői redőrkapitányság vezetője, Récsei István:- Augusztus elsején kerültem ide Kazincbarcikáról. Áttek­intettem a korábbi ügyira­tokat. Rengeteg, de rengeteg volt a BEFAG-tól a feljelen­tés falopás ügyben. Szen- drőről, Tornáról, Színről, Jós- vafőről, Szögligetről... Azon töprengek, hogyan lehet ezeket megszüntetni. A tör­vény lehetőséget ad arra, hogy ilyen nagy mennyiségű bűncselekmény esetén el­lenőrzésekét végezzünk. Megszerveztük ezt Szöglige­ten is. Az egész községre kiterjedően. Ott kezdtük, mi­vel ott volt a legnagyobb a kár. Határozottan kijelen­tem: Pusztai nem tett beje­lentést nálunk. Az erdészeti papírok beszéltek. Félmillió forintot meghaladó a kár. Volt, aki az eltulajdonított fát még értékesítette is, mások fagyártmányokat készítettek belőle. Feltétlenül lépnünk kellett. Ahol megvolt a fa származási bizonyítványa, onnan illedelmesen köszönve elvonultunk. Több mint 20 ügyet vádemelési javaslattal átadtunk az ügyészségnek. Szögligeten azt mondták a tisztességes állampolgárok, hogy ezt az ellenőrzést már korábban meg kellett volna csinálni, mert sokan már meggazdagodtak a fából. És a Köztársasági Megbízott Hivatala? A Köztársasági Megbízott Hi­vatala határozataiból idé- zünk:­„Megállapítom, hogy Pusztai József és felesége a helyiséget önkényesen foglalták el, melyre tekintettel nevezettek kötelesek az általuk jog­ellenesen birtokban tartott helyiséget 1992.XII. 30-ig kiüríteni.”- „Pusztai József - a megk­eresés szerint - a június 9-ei testületi ülés jegyzőkönyvét a polgármesteri hivatalban többszöri próbálkozás után csak szeptember 30-án te­kinthette meg, ugyanakkor a jűnius 9-ei testületi ülésen a polgármester űr jutal­mazására előterjesztés nem történt... Az előbbiekre tekintettel a következő testületi ülésen a testület tagjaival a fentieket ismertesse (a polgármester), majd a testület egyértelműen foglaljon állást abban, hogy a 32/1992. (VI.9.) sz. határozat (a polgármester jutalmazá­sára vonatkozó - a szerk.) meg-hozatala minden tekin­tetben a törvényes előírások megtartásával történt-e.”

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents