Észak-Magyarország, 1992. december (48. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-16 / 296. szám

14 ÉSZAK-Magyarország Kitekintő 1992. December 16., Szerda Románia bemutatkozik Washington (MTI) - Abból az alkalomból, hogy Románia 20 éve tagja az IMF-nek és a Világbanknak, kiállítást, előadásokat rendeznek az amerikai fővárosban. Hétfőn Theodor Stolojan, volt kormányfő és Florin Georgescu pénzügyminiszter részvételével rendeztek ankétot a román gazdaság hely­zetéről, terveiről. Stolojan higgadt, szakszerű előadásában arról tájékoztatott, hogy a privatizálás iránt - annak lassú üteme és a spontán privatizálás visszaélései miatt - lehűlt a kezdeti lelkesedés. A döntés, hogy a földet visszaadják az eredeti tulajdonosoknak, helyes volt ugyan, de rövid távon gazda­sági katasztrófához vezetett, hiszen az or­szág, évtizedek óta először, gabona- és cu­korbehozatalra szorult. Georgescu véleménye szerint a gazdasági átalakítást olyan ütemben kell véghezvin­ni, amilyent a lakosság elbír. Mint mond­ta, fokozatosan leállítják a veszteséges üzemeket, s 1993 elejére elfogadják a csődtörvényt. Mark Meyer, a román-amerikai kereske­delmi kamara - amerikai - elnöke kijelen­tette: abban, hogy 1989 óta mindössze 64 millió dollárt tesz ki a romániai amerikai beruházás, nagy szerepe van a „románel­lenes amerikai lobbynak”, amely úgymond valótlan képet fest az országról. A román sajtó e lobbyban elsősorban a magyar kisebbség emberi jogait védő szer­vezeteket szokta emlegetni, amelyeknek valóban szerepe volt abban, hogy az amerikai törvényhozás ismételten fel­szólította Ion Iliescu elnököt: biztosítsa az emberi- és a kisebbségi jogokat, a függet­len sajtót, benne a televíziót és a Securi- tate utódszervezetének polgári ellenőrzé­sét. Legutóbb Christopher Smith repub­likánus képviselő hívta fel erre a figyel­met - éppen a román nagykövetség által az ankéton kiosztott kiadványban. Az amerikai üzletemberek tájékoztatását célzó hivatalos román kiadványok egyéb­ként helyenként sajátos információkkal szolgálnak. így például felemlítik, hogy Románia a COCOM képviselőivel tárgyalt, mert e nyugati szervezet „enyhíteni készül a kor­látozásokat Közép-Kelet-Európában”. A tény, hogy Magyarország vonatkozásában e korlátozásokat már korábban feloldot­ták, említetlen marad. Az amerikai használatra szánt román ké­zikönyvben egyébként ez olvasható: „A ro­mán kormány hivatalos politikája a kisebbségekkel szemben nem megkü­lönböztető és megengedi a kulturális auto­nómiát. A politika azonban ragaszkodik a kisebbségek integrálódásához a nemzet- gazdaságba és előírja, hogy azok - nyelvükön túl- kötelezően tanulják a ro­mánt is.” A kötetből azt is megtudhatjuk, hogy „a legtöbb román anyanyelvén kívül beszél legalább egy, de gyakran három, vagy még több idegen nyelvet. A leggyakoribb a fran­cia, az angol, a német és az orosz”. Gyújtogatások egy kaliforniai magyar templomban Washington (MTI) - Vasárnap idén har­madszor gyújtották fel a kaliforniai San Fernando völgy magyar református temp­lomát és kultúrházát. A tűz következtében az épületek szinte teljesen megsemmisül­tek, a kár több, mint félmillió dollár. A Los Angeles közelében fekvő nagy múltú templom nemcsak a környék magyarságát tartotta össze, hanem fontos kulturális központ is volt, ahol rendre megfordultak az óhazából érkező írók, politikusok. A templomot először kora tavasszal, másod­szor pedig nyáron gyújtották fel ismeretlen tettesek. A harmadik merénylet okozta a legnagyobb pusztítást: elpusztult a temp­lom és tetőszerkezete. A hatóságok eddig nem bukkantak nyomra. Vannak, akik a környék ingatlanjait felvásárló spekulán­sokat, mások szélsőséges szervezetet vél­nek az akciók mögött. Nagy Bálint, a gyülekezet lelkipásztora felhívást adott ki. - A harmadik eset után csak egy gondo­latunk lehet: hitetlen emberek arra törek­szenek, hogy egy magyar egyházat tuda­tosan elpusztítsanak - mondotta. Korábban hasonló, gyújtogatás volt a kali­forniai Ontario magyar temploma ellen. A rendőrségnek még egyik esetben sem sikerült megtalálnia a tettest. A san fer- nandoi református gyülekezet vasárnap a legújabb gyújtogatás helyszínén tiltakozó gyűlést szervez. Az ügynek a Los Angeles-i tv-társaságok és a sajtó is nagy nyilvánosságot ad. Kelet-európai táplálkozási szokások Róma (MTI) - A kommunista rendszer fennállása alatt a kelet­európai kormányok többsége ide­ológiai okokból jól táplálta a lakosságot, hogy azt a látszatot keltse, az életszínvonal eléri a nyugatit - idézte az ENSZ Élel­mezési és Mezőgazdasági Szer­vezete (FAO) szakembereinek megállapítását az AFP. A kétségtelenül kalóriadús, ám egészségtelen táplálkozásnak az lett az eredménye, hogy ezen országok állampolgárai elhíztak, körükben megszaporodtak a szív- és érrendszeri betegségek. Mostanra némiképp változott a helyzet: az emberek több tészta­félét és kevesebb fehérjét fo­gyasztanak. A háború sújtotta volt jugoszláv tagköztársaságokban egyre nő a nyomor, az éhség, Szarajevó la­kosságának 10 százaléka például már bizonyítottan alultáplált. Al­bániában riasztóan rossz az élelmiszerhelyzet. Bulgáriában és a volt Szovjetu­nió területének többségén ala­posan visszaesett a lakosság élelmiszer-vásárlóereje. Szófiá­ban például a lakosság háromne­gyede kevesebb élelmiszert vásá­rol a drágaság miatt, Örményor­szágban egy FAO-szakértő szem­tanúja volt, hogy egyetlen nap alatt 5 alkalommal emelkedett a kenyér ára. Kevésbé látványosak, de valósak ezek a problémák a piacgazda­sághoz már közelebb álló orszá­gok, így például Magyarország és Lengyelország esetében. A gyökerek egész Kelet-Európá- ban azonosak: a mindentfaló, ol­csó szovjet piac nincs többé, nyu­gaton pedig vámfalak tornyosul­nak a térség országainak árui elé. „ A gazdasági reformok első követ­kezménye az élelmiszertermelés visszaesése, hiperinfláció, a bé­rekét jóval meghaladó áremelke­dés. Az emberek kevesebb élelmiszert vásárolnak és kevésbé válasz­tékosán táplálkoznak” - így összegezték a helyzetet egy Ke- let-Európa táplálkozásáról nem­régiben tartott tanácskozáson. Az osztrák gyerekszobák új kedvence (MTI-Panoráma) - A játékbol­tok kirakatában ott vannak per­sze a hagyományos macik, olyan kedvelt plüss-állatok, mint a kutya, az elefánt és a cica - de a boltosok, akik a mai divatot me­rik követni, már nem őket teszik a díszhelyre. A mai gyerek nem maciért nyúzza a szülőt: leg­alábbis Ausztriában az új ked­venc a dinoszaurusz, „akit” lehet dino-nak becézni. Lassan-lassan felismerik a kereskedők, hogy ér­demes nagyobb befektetésekbe is fogni, és plüssból gyárttatni az évmilliókkal ezelőtt kipusztult őshüllők pici pontos másait. Egyelőre inkább gumiból, mű­anyagból készülnek, igaz, azért fellelhető az „igényesebb” áru is, s mivel ritka, és divatos, derekas árat fizetnek érte a szülők. A divat nem most terjedt el, már vagy két éve megfigyelhető, hogy a gyerekszobák egyre inkább benépesülnek a sikkesnek éppen nem mondható őslényekkel. A boszniai gyerekek, alig néhány száz kilométerre az osztrákoktól nem Dinoval vannak elfoglalva, hanem a pénzkereséssel. A szarajevói cigány- gyerek például kéregét. Egy bonus, amit pénz helyett kap, állítólag egy amerikai centet ér. Persze, csak hi­vatalosan. Fotó: AP Az ilyen divatok azonban nem mindig bizonyulnak tartósnak - ezzel is magyarázható, hogy a játékgyártók olyan nehezen áll­tak át. Az idei karácsony azon­ban bizonyítja: ez nem csak af­féle szalmaláng, hanem tartós vonzalom. S ha már így van, nem árt egy kis reklámmal bese­gíteni. A könyvesboltok polcain megannyi kicsiknek és nagyob­baknak szóló kötet, amely az ősállatok szomorú történetéről szól, képekkel, tudományosan avagy népszerűbben. Ugyanez rajzfilmekben video­kazettán is kapható. Az újságok vasárnapi gyermek­mellékletei is a legkülönfélébb formákban szórakoztatják a ki­csinyeket a dinoszauruszok ka­landjaival: van mese, „igaz” tör­ténet, képregény. És akiknek felkeltették az érdek­lődését, azok ismeretterjesztő előadásokon is csillapíthatják kíváncsiságukat. Az USA visszavásárolná „ajándékait” New York (MTI) - Az Egyesült Államok kész akár többszörös áron is visszavásárolni az afgán felkelőknek egykor segélyként szállított Stinger típusú légvédel­mi fegyvereket. A több száz (egyes adatok szerint mintegy 1100 darab), föld-levegő rakéta kilövésére alkalmas ame­rikai gyártmányú fegyvert a 80­keresztül szállították a mudzsa- hedeknek. Egy-egy ilyen légvé­delmi felszerelés ára 25-30 ezer dollárra tehető, de az afgán geril­lák 80 ezret követelnek értük. Az ITAR-TASZSZ jelentése sze­rint Washington attól tart, hogy a Stingerek Amerika ellenségei vagy terroristák kezeibe kerül­hetnek, ezért szinte bármilyen vérekért. Akram Zaki, a pakisz­táni külügyminisztérium főtitká­ra vasárnap kijelentette, hogy kormánya segítséget nyújt az Egyesült Államoknak a Stinge­rek visszavásárlásához. Az utóbbi időben az amerikai kormányzatnak - a pakisztáni kormány közvetítésével mintegy - 100 fegyvert sikerült „megsze­Sokba kerül az AIDS Az AIDS-től való félelem már az egyszer használatos tűkben sem bízik. Ezért fejlesztette ki Dr.Kertész lván,(JFKI) és Borisz Denker moszkvai kutató azt a szerkezetet, amely lehetővé teszi a lézeres vérvételt. Az ilyen vérvétel az ujjbegyből minden veszélyt eleve kiküszö­böl. A szerkezet prototípusa hordozható. Fotó: MTI Washington (MTI) - 1995-re 48 százalékkal, évi 15,2 milliárd dollárra fog emelkedni az AIDS- es betegek, illetve fertőzöttek egészségügyi kezelési költsége az Egyesült Államokban - közölték amerikai egészségügyi szak­értők. A HIV-vírussal fertőzött amerikaiak száma becslések sze­rint 1 millió körül lehet, közülük negyedmilliónál kifejlődött a betegség, e 250 ezerből 160 ezer pedig már meg is halt. 1995-ig további 97 800 AIDS-es beteget fognak diagnosztizálni - állítják az orvosok. A HIV-vel fertőzött személyek kezelése jelenleg évente fe­jenként 10 ezer dollárba kerül, a már betegeké 38 300 dollárba. Az idén összesen 10,3 milliárd dol­lárba kerül az AIDS-esek keze­lése az Egyesült Államokban. Áremelkedések Jugoszláviában Belgrád (MTI) - Több mint e- zer termék ára átlagosan 50 szá­zalékkal emelkedett Jugoszlávia boltjaiban az utóbbi napokban - írja keddi számában a belgrádi Politika című napilap. Szerbiá­ban és Montenegróban egyéb­ként mindennapos jelenség az á- rak növekedése. A két köztársa­ságban a hivatalos statisztikák szerint egy négytagú családnak havi három átlagfizetésre van szüksége ahhoz, hogy meg tudja vásárolni a legfontosabb háztar­tási cikkeket. Izrael - Reuter- tudósító őrizetbe Jeruzsálem (MTI) - Az izraeli biztonsági szolgálat hétfőn őri­zetbe vette a 32 éves Taher Sritehet, a Reuter tudósítóját, aki a BBC-nek és a New York Times című lapnak is dolgozik. Az újságírót lakására betörve egy tucatnyi rendőr és katona tartóztatta le. Családja szerint a katonák elvitték az újságíró e- lektronikus távközlési berende­zéseit is. A Reuter jelentése sze­rint az izraeli védelmi miniszté­rium szóvivője az esettel kapcso­latban csak annyit közölt, hogy az újságírót azért tartóztatták le, mert a biztonsági erőknek elle­nőrizniük kell bizonyos, ellensé­ges tevékenységre utaló vádakat. Sritehet a megszállt területek egyik legjobb tudósítójának tartják, aki jelenleg éppen a pa­lesztin letartóztatásokat kísérte figyelemmel. A tudósítót az Öböl­háború alatt több mint egy hó­napra már őrizetbe vette az iz­raeli rendőrség. Akkor azzal vá­dolták, hogy engedély nélkül tar­tott a lakásán telefaxot. A New York-i központú Human Rights Watch emberi jogi szervezet Ji- chak Rabin izraeli miniszterel­nökhöz intézett levelében Sriteh A magyar gyerekeknek nincs plüss Dincjuk, de van eredeti kitömött aligátoruk, amit akár meg is simogathatnak a Magyar Természettudományi Múzeum természetbúvár termében, amelyet most nyitottak meg a Nemzeti Múzeum­ban. Fotó: MTI

Next

/
Thumbnails
Contents