Észak-Magyarország, 1992. december (48. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-02 / 284. szám

1992. December 2., Szerda Gazdaság ESZAK-Magyarország 7 Privatizációs stratégia Hudapcst (MTI) - Elkészült az FM privatizációs stratégiája - jelentette be hétfői sajtótájékoztatóján Raskó György. A szaktárca közigazgatási ál­lamtitkára elmondta: ezt a koncepciót az Állami Vagyonügynökség nagyvo­nalakban elfogadhatónak tartja. Ki­emelte: vannak igen kedvező pozí­cióban lévő magyar élelmiszeripari á- gazatok. Példaként említette a hús­ipari cégeket, amelyeknek mintegy fe­le elegei tesz a közös piaci követelmé­nyeknek és több mint egyharmada az USA-ba is szállíthat. A kárpótlási jegyek árfolyama Budapest (MTI) - A Budapest Érték­papír és Befektetési Rt.-nél az elmúlt héten a forgalmazott kárpótlási jegyek súlyozott átlagára 76,1 K százalék volt. Az árfolyam már elég hosszú idő óta mozog ezen a viszonylag magas szin­ten, ami egyes vélemények szerint an­nak köszönhető, hogy már korábban kilátásba helyezték a kárpótlási je­gyek tőzsdére történő bevezetését. Ez kedden meg is történt. Ezzel együtt érdekes jelenség: a forgalom nem növekszik, sőt jelentősen elmarad a két - három héttel ezelőtti adatoktól. A megelőző hétnél ugyan valamivel több, de így is csupán 13 millió 655 ezer forint címértékű kárpótlási jc^y adásvételében közreműködött a BEB Rt. az elmúlt héten. Holland kapcsolat Miskolc (MTI) - A Borsod-Abaúj- Zemplén megyei Önkormányzat kiil- kapcsolatainak fejlesztésével is igyek­szik fellendíteni a térség gazdaságát. A napokban a megye önkormányzatá­nak négy tagú delegációja tett egy he­tes hivatalos látogatást Dél-Hollandia Tartományban. Ez a térség 3,2 millió lakosával és csaknem 3500 négyzet­kilométernyi területével Hollandia legnagyóbb tartománya, olyan ismert városokkal mint például Hága, Rotter­dam, Gouda és Dclft. A tartomány ter­melési produktumát tekintve Magyar- ország összgazdasági teljesítményé­nek csaknem kétszeresét állítja elő. A borsodiak ez év júliusában írttik alá szándéknyilatkozatot egy dél-holland delegációval a kapcsolatok felvéte­léről. Ezt viszonozva most a borsodi küldöttség. Szabó Györgynek, a me­gyei közgyűlés elnökének vezetésével megbeszéléseket folytatott a tar­tományi kormány és közgyűlés tag­jaival, a mezőgazdasági, a kereskedel­mi, a kulturális kamarával és a tar­tományi sporthivatallal. Lehetőségük volt megtekinteni több farm-gazdasa­got, egy 12 ezer farmert tömörítő mezőgazdasági szövetkezetét is; fel­kerestek szociális és egészségügyi in­tézményeket. A látogatás során megállapodtak ab­ban, hogy holland közreműködéssel látnak hozzá az Észak-magyarországi térség idegenforgalmi fejlesztéséhez. A borsodi önkormányzat ezt igen fontosnak tartja, mert a megye külön­leges természeti, történelmi sajátossá­gai révén Észak-Magyarország be­kerülhet az európai idegenforgalom­ba. A Holland Tartományi Kereskedelmi Kamara és Észak-Magyarországi Gazdasági Kamara a kereskedelmi kapcsolatok kétirányú fellendítésének lehetőségeit kutatja fel. A llollan Országos Mezőgazdasági Kamara ígéretet tett, hogy fiatal borso i mezőgazdászokat fogad tanulmány­útra és tapasztalatcserére. Magasabb biztosítási díj Budapest (MTI) - Az Állami Biz- tosításfelügyelet ja-vaslata szerint t lagosan 14 százalékkal cincikéi ne a kötelező gépjármű felelősségbiztosí­tások jövő évi díja. A díjváltozással egyidóben az egyedi szerződéssel biz­tosított személygépkocsikra a Jov évtől életbe lép a bonus-malus rend­szer. , , (A balesetmentesen vezető aut so a jövő évtől díjkedvezményt “ balesetet okozók azonban P™1 Ja fizetnek.) Átalakulás, kiválás Megyaszói panasz és a válasz rá... Miskolc (ÉM - B.Sz.L.) - Sok lehetősége van ma a parasztembernek. No nem a megélhetésre, inkább az él­ni akarásra. Válogathat is kedve sze­rint, hogy valamilyen új típusú szö­vetkezetben marad, vagy kiválik a régiből és új életet kezd magánerőből, vagy társakkal - mindegy. Megyaszón a nagy többség együtt akar maradni, de volt kilenc merész szövetkezeti tag, akik úgy gondolták, elég volt a közösből, nem kérnek be­lőle és kiválnak. Erre megvan a lehe­tőségük, törvény van rá, nem is lehet ebből különösebb probléma. Az élet azonban megnehezíti, megkeseríti bá­tor elhatározásukat. Történt pedig, hogy ez év november 21-én közgyűlést hívott össze az Aranykalász Mgtsz vezetősége, me­lyet - a falusi lehetőségek szerint - a helyi általános iskola tornatermében tartottak. Ezen a közgyűlésen a kivál­ni szándékozó egyének vagyontár­gyairól kellett volna döntenie a tag­ságnak, hogy ugyan mit is vihet magá­val az, aki nem kér tovább a közös vezetésből. Az ott történtekről a kiválni szándéko­zók aláírásával érkezett a szerkesztő­ségbe először egy panaszos levél, majd az érintettek személyesen is el­mondták sérelmeiket. Ahogy szoktuk írni, név és cím a szer­kesztőségben, de a nyilvánosságot csak nevük nélkül „vállalják”. Tisz­teletben tartva jogaikat azonban leír­juk azt, amit sérelmeznek a kiválók. Annál is inkább, mert megkérdeztük a másik felet is és az ügyben leginkább érintett szövetkezeti elnök véle­ményét is közreadjuk a „lovagiasság” szabályai szerint. A panaszosok a fent említett szö­vetkezeiben több észrevételük is van a kiválással kapcsolatban. „A tsz elnöke Sárossy Ferenc, nem a törvényes utat választotta. Zsarolók­nak nevezte azon tagokat, akik most meg kell hogy kapják vagyonér­téküket. „Z.sarolók” vagyunk, mert a 25-30 éves traktorokért sokalljuk a 130, illetve a 220 ezer forintot. Min­den nullára leírt vagyontárgy óriási ár­ral van bruttósítva és ezeket a tár­gyakat az 1991. december 31 -el lezárt leltár szerint kellene kiadni. Azt azon­ban hozzá kell tenni, hogy csak azok a tárgyak tartalmaznak bruttósítást, amire az újonnan alakuló téesz - a- mely 50-60 személyből fog állni - nem tart igényt. A nekik megmaradt tár­gyak nincsenek bruttósítva. így a közös megegyezés elmaradt, mert volt bátorságunk kérdezősködni. Meg is kaptuk érte rendesen a magunkét. November 27-én minden szóvétek nélkül kiküldte a Sárossy úr az - utol­só szó jogán - „Tagsági viszonya meg­szűnt, ezért szíveskedjék tárgytalan­nak tekinteni a december 5-érc küldött közgyűlési meghívót.” Micsoda em­berek! Sárossy úr! Nekünk először Marad-e a jószág... vagy viszik? legyen szíves kiadni a vagyonértékün­ket, amely üzletrészként szerepel, hozzátéve a tízezer forintos részje­gyünket, amely minden kiválni szán­dékozónak jár! Mindezek után majd aláírjuk a kiválási nyilatkozatot és megszűnhet a tagsági viszonyunk.” A panaszosok az elnök fizetését is ki­fogásolták. Szerintük hetvenezer fo­rint körül van a havi bére. Nehezmé­nyeztek, hogy ősszel az elnök száz­ezres prémiumot osztott, nem tudják, hány millió forint értékű is a tsz va­gyona, löbbszáz hektár földel az ön- kormányzatnak adtak, eladták az állat- állományt, mentek bíróságra is, de hiába. A vádakkal megkerestük az el­nököt. Sárossy Ferenc így válaszolt: - Ötszáznyolcvan főből száz aktív dol­gozónk közül mindössze kilencen vál­nak ki. Vagyonrészüket pénzben sze­rették volna kivinni. Ezt én valóban zsarolásként értékelem. Öt fős bi­zottság megállapodott hat kiválni szándékozóval, hogy vagyonrészük felét termésben, jószágban, másik felét gép, berendezés formájában viszik ki. Három fő a vagyon 25 százalékát készpénzben, a többit jószág és termény formájában vinné ki. A novemberi közgyűlésen hatan cl is fogadták, részükre megtörtént a kiosztás. A vagyon felértékelését a Magyar Közlönyben leírt törvény sze­rint végeztük. Maximum 10 éves gépeink vannak, nem 25 évesek. A vagyon felértékelés szerint 120 millió forint a tsz vagyona - ezt a közgyűlé­sen is elmondtuk. Az új szövetkezetbe A Fotó: Loczó József pedig e kilenc tagon kívül mindenki belépési szándékát közölte. Akitől pe­dig elváltak útjaink, azoknak valóban azt írtam, hogy tárgytalan a decemberi közgyűlésre a meghívó. A földdel kapcsolatban: 800 hektárt kellett kárpótlásra kijelölni és 165 hektárt ajánlottunk fel (nem 300-at) az önkormányzatnak, mivel ennyit már nem bírtunk és nem is akartunk meg­művelni. Erre is törvény van, hogy fel­ajánljuk. A fizetésről annyit, hogy a havibruttó keresetem 33 ezer forint, amit nyár óta fel sem veszek, csupán a termés utáni járandóságot. Hiszen egy éve munka nélkül van 30-40 dolgo­zónk is, hogyan osztottunk volna egy fillér prémiumot is bárkinek. A va­gyon értékét pedig törvény szerint meg kell terhelni a szövetkezet hosz- szú- és rövidtávú hiteleivel. Eladtuk a jószágot? Igaz, nagyrészét eladtuk, hi­szen adósságunk volt, 160 hektár cu­korrépa a földben maradt. A nagy munkanélküliségben sem vállalták a jószággondozást, így maradt 100 da­rab fejőstehén. A bírósággal kapcso­latban: én semmilyen idézést vagy végzést semmilyen tárgyalásról nem kaptam. Hiányolják a panaszosok a fórumot. Ha az Érdekegyeztető Fó­rumra gondolnak, az munkáját be­fejezte, mihelyst földkijelölések meg­történtek. Ennyi tehát a panasz és a válasz rá. Mindkét oldalon mindenütt egymásnak feszülnek az indulatok, a gyanúsítások, a vádak. Ez is hűen jel­lemzi, milyen állapotok uralkodnak a békéden falvakban...----------JEGYZET-----------­T öbbet, ugyanazért Illésy Sándor / Éhezés ide, éhezés oda, a kétkulcsos áfa megszavaztatott. Bármennyire is ellenezte a szegények képviselője, és a jó jövedelmű országgyűlési képviselő - aki szintén hosszú napokig éhezett -, a parlamenti szavazógép áldását adta a sokak szerint nyomorba döntő forgalmi-adó-rendeletre, így van ez rendjén. Ahogy a miniszterelnök mondotta volt: afogyaszlást kell megadóztat­ni, nem a jövedelmet. Aki többet eszik, többet iszik, aki melegebbre vágyik, aki utazik - vil­lamoson, buszon, avagy vonaton - az fizessen. Többet. Fogyasztásának megfelelően... Nyilvánvaló: aki eddig kevesebbet evett, i- vott, utazott, avagy fázott, az ezután se vá­gyjon jobbra, másra. Többe kerül... Fizessenek a gazdagok. Többet. Helyes. Az persze más kérdés, hogy akik eddig is igen ne­hezen tudták kiizzadni a kenyérre, tejre, fűtésre és utazásra valót - azok ezek után sem lesznek erre képesek. Am sebaj! A törvény, az törvény... Rosszabb most egy bőrfejű, mint holnap egy éhes... Kétségtelen: leegyszerűsíteni nem szabad. Az igazat, csakis az igazat. Am mi most a való? Tejre, kenyérre, fűtésre, utazásra, lak­bérre alig futja már. A pénzügy szerint min­den jövedelmet, kiadást adó alá kell vonni. Hogy több legyen a központi büdzsében... Az, hogy ezáltal kevesebb lesz a családok pénztárcájában - magánügy. A fontos: az ország menjen tovább, a maga útján... Még akkor is, ha ez az út ingoványos. Még szerencse, hogy egyesek azt hiszik, az ilyen útból van mezsgye kifelé. Persze, ezt illene megtalálni... ÁRFOLYAMOK A Magyar Nemzeti Bank hivatalos valuta bankjegy- és csekkárfolyamai Érvényben: 1992. december 1. Pénznem vételi közép eladási árfolyam 1 egységre, forintban Angol font Ausztrál dollár Belga frank (100) Dán koron Finn márka Francia frank Görög drachma (100) Holland forint lr font Japán yen (100) Kanadai dollár Kuvaiti dinár Német márka Norvég korona j?lasz líra (1000) Őszi rák schilling (100) portugál escudo (100) ^Panyoi peseta (100) “Vájci frank Svéd korona OSA-dollár (Közös Piac) 124,55 56,26 251,42 13,37 16,08 15,25 39.65 46,09 137,32 66,14 63,80 274,41 51,83 12.66 58,94 737,02 57.45 71,49 57.46 12,06 82,45 101,37 125,95 56,88 253,75 13.50 16,28 15,39 40,07 46,52 138,62 66,74 64.50 277,16 52,31 12,78 59,58 743,82 58.00 72,25 58.00 12,19 83,23 102,35 127,35 57,50 256,08 13,63 16.48 15.53 40.49 46,95 139,92 67,34 65,20 279,91 52,79 12,90 60,22 750,62 58,55 73.01 58.54 12,32 84.01 103,33 A Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamai Érvényben: 1992. december 1. Devizanem vételi közép eladási árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 125,87 Ausztrál dollár 56,79 Belga frank (100) 253^80 Dán korona 13^47 Finn márka 16^17 Francia frank 15*33 Holland forint 46*45 ír font 137^35 Japán yen (100) 66,69 Kanadai dollár 64,38 Kuvaiti dinár 276,43 Német márka 52,25 Norvég korona 12,73 Olasz líra (1000) 58,94 Osztrák schilling (100)742,88 Portugál escudo (100) 57,91 Spanyol peseta (100) 72,27 Svájci frank 58,18 Svéd korona 12,05 Tr. és cl. rubel 27,43 USA-dollár 83,02 ECU (Közös Piac) 102,11 126,22 56,94 254,38 13.50 16,22 15.37 46,56 137,67 66,84 64,55 277,12 52.37 12,76 59,10 744,58 58,05 72,46 58,32 12,08 27.50 83,22 102,36 126,57 57,09 254,96 13,53 16,27 15.41 46,67 137,99 66,99 64,72 277,81 52,49 12,79 59,26 746,28 58,19 72,65 58,46 12,11 27,57 83.42 102,61 Kamarai állásfoglalás a vámtörvényről- Harmincnyolc oldalon részletezve küldte el a Pénzügyminisztérium illetékeseinek a Magyar Gazdasági Kamara vámügyi tagozata a készülő vámtörvénnyel kapcsolatban kialakított és a szak­értői kibővített megbeszélésen elfogadott állás- foglalását. A vámügyi tagozat pozitívan értékeli a törvénytervezet elkészülését. Nem ért azonban egyet azzal, hogy alapvetően az ügyféllel szem­beni bizalmatlanság érvényesítésén alapszik. A szakértők ugyanis túlzottnak és a gazdálkodók számára elviselhetetlennek tartják a tervezetben rögzített biztosítékok összességét. Véleményük szerint nem szerencsés az sem, hogy a tervezet több mint 40 helyen hivatkozik a végrehajtási ren­delet szabályaira, amelynek hiányában a javaslat­ról végleges véleményt mondani lehetetlen. A Ka­mara Vámügyi Tagozata szerint a végrehajtási rendeletben kellene szabályozni az ajándékra, a nászajándékra, az árumintára, és jogszabály-ter­vezetben meghatározott más esetekre vonatkozó a kedvezményre vagy a mentességre való jogosult­ságot, s ezek konkrét értékhatárait. A Kamara hiá­nyolja még, hogy a törvénytervezetben nem kerül­tek nevesítésre a jelenleg vámkezelési helyként működő vámudvarok. Kibővítésre szorulnak azok az értelmező rendelkezések is, amelyek pontosan megfogalmazzák, hogy az egységes értelmezés érdekében pontosan mit kell érteni a szállító, a birtokos, a rendelkezésre jogosult, a vámkezelést kérő, az árunyilatkozatot adó stb. kifejezéseken. Az állásfoglalás tartalmazza még a Kamarának azt a félelmét, hogy a törvénytervezet az egyes mi­nisztériumok, és a Vám- és Pénzügyőrség számára olyan széles körű jogokat biztosít, amely lehetőséget teremt az alapvető gazdálkodói és ál­lampolgári jogok korlátozására, a gazdasági tár­saságok is kiszolgáltatottá tételére. A kamara nem ért egyet azzal sem, hogy javaslatban az általános forgalmi adót (áfa) a vámmal együtt összevontan kell vámbiztosítékként megfizetni. Ebben az eset­ben ugyanis a forgalmi adó az érintetteknek költ­ségként jelenik meg, és a vállakozó nem élhet adólevonási jogával. Jobb kocsik Japánba Tokió (MTI) - A Chrysler lesz az első amerikai autógyár, amely Japánban jobbkormányos autókat hoz forgalomba - jelentette az AP. Európai autó­gyárak már jó ideje értékesítenek Japánban jobb- kormányos autókat.

Next

/
Thumbnails
Contents