Észak-Magyarország, 1992. december (48. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-01 / 283. szám

1992. December 1., Kedd Megyei Körkép A felzárkózás előnyökkel jár Dr. Hörcsik Richárd országgyűlési felszólalása A Magyar Családért Alapítványról Miskolc (ÉM) - Az alapítvány célja, hogy a rendelkezésre álló anyagi, szellemi és szervezési lehetőségek fel- használásával támogassa azokat a csa­ládi és ifjúságvédelmi kutatásokat, amelyek a harmonikus családi élet kialakítására, a nők és gyermekek vé­delmére, az egészséges reprodukció feltételének megteremtésére irányul­nak. Pályázni lehet családvédelmi klubok, körök tevékenységének támogatásá­val, olyan, a családvédelemmel kap­csolatos komplex ismeretanyag össze­állításával, amelyet a témával foglal­kozó pedagógusok, védőnők, szo­ciális munkások munkájuk során használni tudnak. Továbbá pályázni lehet meg nem je­lent - a témával kapcsolatos - művek, publikációk megjelentetésével és más, az alapítvány céljaival megegyező el­méleti és gyakorlati tevékenységgel. A pályázatnak tartalmaznia kell a cél világos leírását, a tematika pontos is­meretét, a kért támogatási összeg fel­használási terveit. Az alapítvány az elfogadott pályáza­tokat induló tőkéjének kamataiból kívánja fedezni, amelynek pályáza­tonként! összege 5-25 ezer forint. A pályázatot három példányban kell benyújtani az alapítvány titkárságán. A kuratórium a téma neves szakér­tőinek véleményét kikérve értékeli a pályázatokat. A pályázat benyújtásának határideje 1992. december 31. További felvilá­gosítást az 1 -613-642-cs telefonon ad­nak. A Magyar Családért Alapítvány tit­kárságának címe: 1024 Budapest, II. Keleti Károly u. 5-7. A Centrum forintjai a városnak Miskolc (ÉM) - A Centrum Áruházak Kft. országos hálózatán keresztül 1992. október 1-31. között akciót szervezett „Fogjunk össze, hogy se­gíthessünk!” jelszóval azzal a céllal, hogy a hátrányos helyzetű polgárok egy részének segíteni tudjanak. Az áruházak októberi nettó bevételük egy százalékát ajánlották fel arra a cél­ra, hogy azt az önkormányzatok keresztül a szegények megscgélye- zésérc fordíthassák. Az akció sikerrel zárult, tekintélyes summa gyűlt össze a már karácsonyra készülő és sokat költő emberek segít­ségével, hogy másoknak is szép karácsonyuk legyen. Az említett pénzt ma délelőtt adja át a Centrum Áruház Kft. vezetése Mis­kolc város önkormányzatának. Budapest (ÉM) - Az előttünk lévő javaslattal kapcsolatban úgy érzem, el fogunk térni az eddigi gyakorlattól, hiszen a napirendi javaslat tanúsága szerint hat bizottság megtárgyalta, és mind a hat bizottság előadót is állít. Sőt minden frakció jelezte, hogy nem­csak vezérszónokokat állít, hanem egyszerű szónokokat is, hogy hangot adjon véleményének. Ahogy Kádár Béla miniszter úr említette, ez a törvényjavaslat történelmi jelen­tőségű. Történelmi nemcsak a Tisztelt Ház, hanem a Magyar Köztársaság életében is. Mondhatni, egy történel­mi mérföldkő. Mert igenis lezár egy sajátos 40 éves periódust, és feloldja bennünk az Európától való elszakí- tottság érzését, és egyben megerősíti az egységes Európa iránti elkötele­zettségünket. És mint történelmi út­jelző, a berlini fal és a vasfüggöny leomlása után is határozottan meg­mutatja azt az irányt, amerre a Magyar Köztársaságnak mind politikailag, mind pedig gazdaságilag haladni kell. A közösség, majdani kis és közepes országok szövetsége, kizárja a mai vagy esetleg jövőbeli nagyhatalmak dominanciáját, azt, amitől már oly so­kat szenvedett a magyar nép a XX. század során. Az előttünk lévő határozati javaslat abban is eltér a Tisztelt Ház szoká­saitól, hogy ezt várhatóan - a vita el­lenére - nagy többséggel, egyhangúlag meg is fogja szavazni a Ház, hiszen abban minden frakció egyetért, amit a szerződés kifejez. Természetesen lesznek véleménykülönbségek, de a politikai szándék közös. Végül megemlítem, hogy azért is sajá­tos ez a határozat a Tisztelt Ház éle­tében, mert a közelmúltban meg­alakult európai közösségi ügyek bizottságának c törvény tárgyalása je­lenti a parlamenti tűzkeresztségét. Magyarország számára az Európai Közösségek sokkal fontosabb piacot jelent, mint fordítva, és az együtt­működésnek innentől kezdve nincs alternatívája, az érdekeltségben meg­mutatkozó aránykülönbségek miatt az EK könnyen megtehetné, hogy erőpolitikát folytasson. Bizottságunk nagyra értékeli azt, hogy a szerződés igen fontos gazdasági és politikai tartalmat hordoz. Mégis az egyik legfontosabb erénye abban rej­lik, hogy magában hordozza a to­vábbfejlesztésnek a lehetőségét. Bé­kési László képviselőtársam megfo­galmazásában: a társulási szerződés önmagában nem csodaszer, ki kell használni az általa biztosított lehetőségeket, és azt, hogy a javít- hatóság eleve bele van építve. Ugyanakkor reálisan kell látnunk azt is, hogy a szerződés egy óriási ki­Fotó: Laczó József hívást jelent a magyar gazdaság, sőt az egész társadalom számára. Tudniillik a vámok fokozatos eltörlésével - aho­gyan Szalay Gábor képviselőtársam fogalmazott a bizottsági ülésen - a magyar gazdaság kapott egy ötéves kegyelmi időt. Ezért is megfontolandó a társulási szerződés egyes részeinek a felgyorsítása, hiszen azt senki sem szeretné, hogy nálunk is megismét­lődne az a gazdasági sokk, ami a volt NDK gazdasági életében megtörténi az egyesülés során és az egyesülés után. Bizottságunk ülésein ebben a kontex­tusban hangzott el az is, hogy a maj­dani vámok lebontásával mi történik majd a magyar belső piaccal. Vajon megvalósítható-e zökkenőmentesen az átalakuló piac — magyar piac - meg­felelő védelme? En úgy hiszem, hogy ezt a félelmünket eloszlatja az a tény, hogy komolyabb vámcsökkentések magyar részről csak 1995-ben kez­dődnek, tehát van némi időnk a felkészülésre. Más szavakkal: én úgy érzem, hogy nagyon sok múlik a magyar vállalatok és a vállalkozók alkalmazkodó­képességén. Ehhez viszont szinte egy­öntetűen fogalmazódott meg a bi­zottságunkban: elengedhetetlenül fon­tos a P.R., A Public Relations, azaz az információknak a helyes és szabad áramlása. Ugyanis az előzetes felmé­rések szerint a magyar vállalatok egyáltalán nincsenek felkészülve és nincsenek tisztában azzal, hogy az EK-hoz való gazdasági felzárkózás számukra milyen előnyökkel jár, mi­lyen kihívásokat jelent; és ezért elen­gedhetetlenül szükséges, hogy a gaz­dálkodói szféra minél teljesebbe, mi­nél felkészültebben nézzen szembe azzal a kihívással, amit a nyugat-euró­pai vállalati közeggel való közvetlen kapcsolatok és az integráció megva­lósítása jelent. Tisztelt Képviselőtársaim! Meggyő­ződésem, hogy a preambulumban megfogalmazott végső cél - a teljes tagság elnyerése - ettől a munkától is függ, hogyan tudjuk tartalommal ki­tölteni a szerződés adta lehetőségeket, és a rendelkezésünkre álló türelmi időnk alatt milyen felzárkózási és mi­lyen illeszkedési stratégiát tudunk ki­dolgozni és végrehajtani. Találóan fogalmazta meg Egon Klep- sch, az Európa Parlament elnöke, amikor október 29-én bizottságunk hatpárti delegációját fogadta hi­vatalában. A következőket mondta: Uraim, a társulási szerződés és az EK- tagságunk kérdése az önök kezében van. Egon Klepsch elnök úr szavait akár szó szerint is értelmezhetjük az Országgyűlésben, hiszen a társulási szerződés közvetlenül is érinti a ma­gyar Országgyűlés törvényalkotói munkáját. Én úgy vélem, hogy ezen a fórumon lehetősége nyílik a magyar Országgyűlés 15 választott képvi­selőjének a társulási szerződés állandó monitorozására, állandó elemzésére, ha úgy tetszik, akkor korrigálására, és mi több, az alkalmazkodási folyamat jogi, statisztikai, társadalmi, gazdasá­gi stb. felgyorsítására. Meggyőződésem, hogy a maastrichti egyezmény elfogadása után felértéke­lődnek a parlamenti dimenziók és benne az Európa parlament szerepe, és ezzel együtt értékelődik fel a magyar Országgyűlés európai közösségi ügyek bizottságának a működése, amelyik éppen kettős funkciót tölt be, úgymint a már említett társulási parla­menti bizottság magyar részét alkotja a számára előírt feladatok ellátására, valamint a magyar parlamenti bizott­ságban mint rendkívüli bizottság működik, ismét kettős feladattal, egy­részt az EK-rendeletek és törvények magyarországi adaptációja, másod­szor a születendő magyar törvények európai harmonizálása. Vcgiil megjegyzem, hogy a határozati javaslathoz Pál László képviselőtár­sam módosító indítványt nyújtott be a társulási szerződéssel kapcsolatban, a kormány beszámolási, tájékoztatási és intézkedési kötelezettségére vonatko­zóan. Ezt a javaslatot bizottságunk megtárgyalta, és bizottságunk felvál­lalja azt, hogyha képviselőtársam visszavonja a módosító indítványt - úgy tudom, elnök úr, hogy ezt megtette képviselőtársam -, akkor e módosító indítvánnyal egybevágó, önálló országgyűlési határozati javas­latot nyújt be a Tisztelt Ház elé egy hónapon belül. Ugyanis az indítvány­ban megfogalmazottak jól illeszked­nek a bizottságunk eljövendő munka­rendjéhez. Bizottságunk tagjai - függetlenül a pártállásuktól - egyön­tetűen kérik a Tisztelt Házat a társulási szerződés ratifikálására. MEGYÉNKBŐL Mikulásra készülnek Felsózsolca (ÉM) - Ősszel tizenhét felsőzsolcai kisdiák - valamennyien hatcxlik, illetve hetedik osztályosok - megalakították a Kazinczy szín­játszó szakkör haladó csoportját. A gyerekek most már javában tartják a próbákat, hiszen Mikulás­napi ajándékként két mesejátékot mutatnak lie kisebb társaiknak. A Kolontos Palkó történetét a 6. osztályosok, a Folton folt királyfit a 7. osztályosok adják majd elő. A felsőzsolcai gyerekek - termé­szetesen szüleik kíséretében - de­cember 4-én, délután 4 órakor a he­lyi művelődési házban nézhetik meg a felsősök bemutatóit. Átadás előtt / a Gömöf Aruház Putnok (ÉM- Nyl) - Elkészült a Borsodi ABC Nemzetközi Keres­kedelmi Rt. legújabb áruháza, a put- noki „Gömör". Ez már a sokadik korszerű ke­reskedelmi egysége a Borsodi ABC Rt.-nck, részeként annak a folya­matnak, amelyek a részvénytár­saság tulajdonában lévő üzletek minél vonzóbbá tételét szolgálja. A Borsod ABC Rt. és Putnok Város Önkormányzata a megnyitást meg­előzően, december 2-án szakmai be­mutatót tart a Gömör Áruházban. Itt vizsgázik majd a Kossuth utcai szép áruház először a szakmabeliek előtt, hogy azután véglegesen majd a put- nokiak, a város vonzáskörzetében élők és a városon átutazók döntsék el, érdemcs-e itt elkölteniük a pénzüket. Autóklub: évzáró elnökségi ülés Miskolc (ÉM - Nyl) - Egyre másra értékelik ez évi munkájukat a külön­böző társadalmi szervezctck.A Magyar Autóklub megyei szer­vezete is számvetésre készül. De­cember 4-én 16 órakor évzáró el­nökségi ülést tartanak, ahol minde­nekelőtt a jóval több mint húszezres borsodi tagság helyzetéről lesz szó, de több más, fontos témát is napirendre tűznek. így például a Magyar Autóklub december 12-i közbenső küldöttértekezlete állás- foglalásának helyi véleményezését is egyebek mellett. Eisele Gyula tárlata Miskolc (ÉM-Nyl) - Sokszor hal? Ilink Fásele Gyuláról, a vasgyáriak kiváló, autodidakta reklámgra­fikusáról és festőművészéről. Ez év nyarától mint a Diósgyőri Art Natu­ra és a Bódva Képzőművész Alkotó- közösség tagja mutatta be festmé­nyeit önálló és csoportos kiállítá­sokon Felsőtclekcsen, Izsófalván, Rudabányán, Rudolftclepcn, Szend- rőn... Most a Diósgyőri Ady Endre Művelődési I láz ad otthont két hétre festményeinek. December 1-én 16 órakor nyíló és december 14-ig megtekinthető tárlatát dr. Demjén István neveléstörténész ajánlja majd az érdeklődők figyelmébe. Taggyűlés a kisgazdáknál Miskolc (ÉM) - A Független Kis­gazda Földmunkás és Polgári Párt miskolci szervezete értesíti a tagsá­got, hogy legközelebbi taggyűlé­süket 1992. december 3-án 16 óra­kor tartják a Miskolc, Széchenyi u. 70. szám alatti IPOSZ Székházban. Az előadó Szabó Endre városi elnök lesz, a meghívott vendég pedig dr. Somodi Miklós főtitkár-helyettes. Fogadónap Miskolc (ÉM) - Kobold Tamás, Miskolc Megyei Jogú Város alpol­gármestere december 2-án (szerda) fogadónapot tart délután 14 órától - 18 óráig. (Miskolc, Városház tér 8.) A fogadónap kezdése előtt 13 órától, érkezési sorrendben 30 fő részére sorszámot osztanak. Bányász nyugdíjasok figyelem! Miskolc (ÉM) - Sajnálatos tény, hogy a jövőben a bányász-nyugdíjas szénjárandóság (20 mázsa) termé­szetbeni kiadására nincs lehetőség. Annak pénzbeni megváltása azon­ban továbbra is biztosított, így jogosultság esetén a vonatkozó kormányrendelet alapján 1993. január 1-től a nyugdíjas bányászok szénjárandóságának pénzbeni értékét a Társadalombiztosítás (nyugdíjat folyósító szervezet) utal­ja át. A reklamációk elkerülése érdekében a Borsodi Szénbányák vezetősége felhívja azon bányász nyugdíjasok figyelmét, akik saját vagy özvegyi jogon szénjáran­dóságra jogosultak, hogy az ada­taikban (lakcím, nyugdíjfolyósító törzsszám, stb.) bekövetkezett eset­leges változást haladéktalanul kö­zöljék annál a munkaügyi csoport­nál, ahol eddig a szénutalványt kiál­lították részükre. ÉSZAK-Magyarország 3 - INNEN SZÓLVA------1 M . Szabó Zsuzsa Az ország legnagyobb és legjobban cilái ott piacáról, a fővárosból érkezett a hír, gondok támadtak a tejellátásban. Mármint, hogy akadozik. Kissé meglepődtem, hiszen köztudott, ha va­lamit valahol kapni lehet az országban, az szinte mindig Budapest. Ha ott gondok van­nak, azt hirtelen megoldják, majd jön a vidék, ahol szintén zavarok támadnak. Sajnos, két­séges megoldásokkal. Emlékszem a hatvanas évek közepére. Kan­nába mérték a tejet, magunkkal vitt üvegekbe a liszttel jócskán felszaporított tejfölt. Akkori­ban a nagy ünnepek előtt egy valamire való háziasszony - ki beszélt még koleszterinről! - vajkrémes tortákkal rukkolt ki. De vajat a hiány miatt csak személyenként egyel adtak a boltban. így aztán a sokgyerekes családok jártak jól, mert többen sorba állva csak összeszedték a szükséges mennyiséget. Teltek az évek, kishazánk ha nem is tejjel, mézzel folyó, de tejtermékekben bővelkedő országgá vált. Már nem ütöttek a gyerek orrára, ha belenyalt a tejfölbe, vettek neki egész dobozzal. Sőt: kakaót, sajtot, joghur­tot! És most megint itt állunk, nyakunk a tejellátás gondja. Hogy nosztalgiázom? A tények ettől tények. A hiány oka nyilvánvaló: mert sok volt a tej, kivágatták a teheneket. Most meg azért is csökken a fogyasztás, meri a teheneket ki­vágták, s ezért kevés a tej. A jelenség üzenete: akik azt akarták, hogy - igenis! - világszínvonalú mezőgazdaságunk padlóra kerüljön, sikerrel jártak. Most akár maguk is mehetnének tej után. Sejtem: nincs szükségük rá, mert nekik telik a drága jó, a jó drága francia tejre..-------------Hír--------------­• Kohold Tamás, a 23. sz. választókörzet kép­viselője (Ujdiósgyőr-Vasgyár) fogadóórát tart a Borsod-Konzum igazgatói tárgyalójában (volt Szikra mozi), december 3-án (csütörtök) 16 órától - 18 óráig. ÉM-portré Fotó: Fekete Béla Kosztura Kálmán Tiszalúc (ÉM - FB) - Hetvenkét éves és még ak­tívan dolgozik. Korát meghazudtoló fizikai és szellemi' frissességgel látja el Tiszalúc Nagy­község jegyzői feladatait. Pályáját jegyzőként kezdte, s kisebb nagyobb vargabetűkkel, de min­dig az államigazgatásban dolgozott. A felvidéki Nagyércsről származik. Középiskoláit Kassán végezte, majd szülőfalujában és további két tele­pülés körjegyzői feladatait látta el fizetség nélkül, mint gyakornok. A kitelepítést megelőzte, és Bodrogkisfaludon folytatta, mint adóügyi jegyző. Nyolc hónap után került Tiszalúcra, s azóta itt lakik. A tanácsok létrejöttekor adó- és pénzügyi feladatokat lát el, majd 1952-ben a Szerencsi Járási Hivatal pénzü­gyi revizoraként munkálkodik. Az „első” nyug­díjba vonulásáig 1980 áprilisáig ingázik a lakó­hely és a hivatal között. Ekkor keresi meg a mádi Rákóczi Szakszövetkezet: vállalja cl jogi képvise­letét. További hét és fél év amikor hazahívják, és rábízzák a Tiszalúci Vízműtársulás vezetését. Az önkormányzatok megalakulásával 1991. június 15-től Tiszalúc Nagyközség jegyzője. Jóval fiata­labb munkatársai nap mint nap csodálják ener- gikusságát, fiatalos lendületét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents