Észak-Magyarország, 1992. december (48. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-02 / 284. szám
4 ÉSZAK-Magyarország Megyei Körkép 1992. December 2., Szerda Asszonysors Miskolc (ÉM - Mács Ildikó) - Lesütött szemmel járt egy életen át. Pedig olyan kék volt a szeme, mint a búzavirág, mint eső után az ég kékje. Rossz ura volt. Féltékeny. Még a sógorától is féltette, pedig az nem ismert mást, csak az asszonyát. Beteg - mondták az emberek részvéttel. S ezt ő is tudta, amikor lesütött szemmel járt-kelt közöttük. Vannak gyógyíthatatlan nyavalyák, melyekre nincs orvosság. Tudta, az rágja az urát, mételyezi az agyát, teszi őt magát üldözött vaddá. Először talán szégyellt az emberek szemébe nézni, később már nem mert, s most már nem is akar. Az ura egy életen át gyötörte, pedig a bánya kivette az erejét, elvitte a fél tüdejét. Rokkant nyugdíjas lett fiatalon. A sok szabadidő, a semmittevés a kocsmába vitte nap nap után. Az asszony dolgozott a ház körül, az ő háta görbült a nehéz erdei munkában, hiszen a lánya, a fia már családot alapított, kiröppentek a fészekből. Az ura őket sem szerette igazán. A lánya ugyan minden parancsát teljesítette, szorgalmas, okos kislány volt, de a fiú néha ellenszegült. Gyerek volt, játszani akart. Szófogadatlansága miatt egyszer úgy megütötte, hogy beszakadt a dobhártyája, műteni kellett. A gyerek kicsi volt, tudott felejteni, hallani már sohasem igazán. Az asszonynak egyre sö- tétebb lett a tekintete. Már gyűlölte az urát. De mi lesz a falu szájával, fülével, szemével? Az elrontott életével? Félt az emberektől. Nem nézett rájuk, de tudta, őt sokan nézik sajnálkozva, vagy éppen kárörvendv'e. Mindenkinek a saját keresztje - gondolta akkor, s csak nem vált el az urától. Ami ott fönn megköttetett, azt halandó ember nem tépheti szét, mondogatta olykor. Sötét ruhában járt, szőke bodros haját kendő alá rejtette, de az arca akkor feketedett meg igazán, amikor eltemette a fiát, aki önkezével vetett véget fiatal életének. Vele elment a remény, az élet természetes rendje borult fel korai halálával. S neki el kellett szenvednie az emberek találgatásait, a menye ideges kapkodását, a két elárvult kislány szomorú tekintetét. Hol ér véget az emberi tűrőképesség? Hol kezdődik a téboly, az őrület? - neki, aki már a földön megjárta a poklok poklát, nem csillan sehonnan reménysugár. A temető és a háza közötti rövid úton sem pillant senkire. Magába néz, már csak a múltat látja. Nincs jelene, nincs jövője. Egy sírhant van, oda jár beszélgetni. Otthon már nem vált szót az urával. Nem néz rá, nem beszél vele. Teszi a dolgát a ház körül, főz, mos, mosogat, jószágot etet. Ma már talán az ura sem emlékszik asszonya szemére, amely olyan kék, mint a búzavirág, mint eső után az cg kékje. Vállalkozási iroda Kazincbarcikán Kazincbarcika (Ém - U.J.) - Vállalkozásfejlesztési Iroda nyílt meg tegnap Kazincbarcikán. Az iroda munkatársai a kis és közepes nagyságú vállalkozások létesítése, s azok fejlődésének elősegítése érdekében dolgoznak. Az érdeklődőknek közvetítik a legfontosabb vállalkozói alapismereteket, az üzleti értesüléseket, a gazdasági és munkaerőpiaci információkat. Az iroda helyiségeit az Irinyi János Műszaki Középiskola kihasználatlan laboratóriumi épületében rendezték be, a Tardonai u. 2. sz. alatt, a városi autóbuszpályaudvar szomszédságában. Létrehozása a „Prosperitás” Vállalkozásfejlesztési Alapítványnak, a Borsodchem Rt.-nek és Kazincbarcika Város Önkormányzatának köszönhető. Az iroda megnyitásának alkalmából „Regionális válságkezelés - vállalkozásfejlesztés” címmel fórumot rendeztek tegnap Kazincbarcikán, amelyen polgármesterek, a vállalatok képviselői valamint a minisztériumok meghívott munkatársai cserélték ki gondolataikat. Rádóné, Gyárfás Ildikó, a Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyei önkormányzat alelnöke, a „Prosperitás” alapítvány kuratóriumának elnöke megnyitójában többek között hangsúlyozta, hogy a vállalkozásfejlesztési iroda helyi ötlet nyomán, saját erőből kezdheti meg működését. A vállalkozások megindításához az elképzelésen, az elszántságon, a pénzen kívül információkra, megbízható értesülésekre, jogi eligazításra van szükség. Olyan törvény kell, amit a társadalom elfogad Tisztelt Országgyűlés! Azért kértem szót a magzatvédelmi törvény vitájában, mert szeretném együttgondolkodásra késztetni a téma iránt érdeklődő állampolgárokat. Nem vagyok orvos. Matematika-fizika szakos középiskolai tanár vagyok, de a terhességmegszakítás problémája gyakran előkerült az osztályfőnöki óráimon. Pontosan olyan korosztályt tanítottam, akiknek erről a problémáról alapvetően fontos beszélni egy osztályfőnöknek. Meggyőződésem, hogy a huszadik század végén olyan törvényeket kell alkotni a képviselőknek, amelyek a lehetőségekhez képest egységes logikai rendszerbe ágyazhatok, és ilyen értelemben koherenciában vannak más törvényekkel. Ahhoz, hogy a leendő törvényünket logikusan végiggondoljuk, először le kell rögzíteni olyan alapelveket - nevezhetjük őket akár axiómáknak is -, amelyeket a társadalom nagyon nagy többsége elfogad. Miután ez megvan, ezekből az alapelvekből kell logikus következtetéshez jutnunk. Én ilyen alapelvnek tartom, hogy az ember szabadnak születik, szabadon rendelkezik önmagával, szabadon kamatoztathatja tehetségét és kiteljesítheti egyéniségét. Ez - meggyőződésem szerint - olyan alapelv, amit a társadalom nagyon nagy többsége elfogad. így rögtön fölmerül a kérdés, hogy van-e joga a társadalomnak törvényekkel korlátozni az egyéni szabadságot. Gyorsan beláthatjuk hogy van joga, és korlátozza is sok olyan esetben, aminek jogosságát nem hiszem, hogy sok ember vitatja. Például senki sem ölheti meg embertársát büntetlenül azért, hogy önmagát kiteljesítse. Még egy alapkérdésben kell megegyezni, mielőtt a magzatvédelmi törvényjavaslatra rátérnénk. Ez a kérdés a következő: jogilag embernek tekinthető-e a magzat, vagy nem? Itt már nehezebb a megegyezés, mert bármit is válaszolunk a kérdésre, azt sokkal többen fogják vitatni, mint az előző két alapelvet. Mivel az előbb feltett kérdésre kétféle válasz lehetséges, ezért a magzatvédelmi törvényt mind a két válasz esetén végig kell gondolMiklós Árpád Fotó: Laczó József ni. Ha abból indulunk ki, hogy a magzat ember, akkor az előző két alapelvvel együtt csak olyan következtetésre juthatunk, hogy terhességmegszakítást végrehajtani tilos, hisz azzal embert ölünk, embert ölni viszont a második alapelvünk értelmében nem szabad. Milyen következtetésre jutunk akkor, ha harmadik alapelvként abból indulunk ki, hogy a magzat jogilag nem ember. 1956-tól napjainkig közel 5 millió magzatot pusztítottak el. A legfélelmetesebb adatok a hatvanas évek elejéből valók. Ebben az időszakban egy év alatt született 130 ezer gyermek, és körülbelül 200 ezer terhességmegszakítást regisztráltak. A terhességmegszakításon átesett nők 20 százaléka egy életre meddő maradt. I-ogikai szempontból vizsgálva az SZDSZ vezérszónokának, Rózsa Editnek a kijelentéseit, azok több ponton is vitathatók. Ezek közül csak egyet emelek ki. Azt állítja, hogy csak olyan törvényt szabad hozni, amely végrehajtható. A demokratikus parlament tekintélye attól függ, hogy megvalósítható törvényt hozunk. Gondolom, ez alatt azt érti, hogy nincs értelme tiltani a terhességmegszakítást, mert a tiltás ellenére is lennének abortuszok. Nem tudom elfogadni azt a javaslatot, hogy egy nő a magzat 12 hetes koráig- nehéz szociális helyzetére hivatkozva - szabadon megszakíthassa terhességét. Ilyenkor arra szoktak hivatkozni, hogy a nem kívánt gyermek jobb, ha nem is születik meg, mert az anya úgysem tudja biztosítani a megfelelő körülményeket, valószínűleg nevelőotthonba kerül, így csak az állami gondozottak száma nő, ami nem kívánatos. Ez az érvelés nagyon veszélyes, mert ezeket' az érveket azok a nők is elmondhatják, akik hasonlóan nehéz szociális körülmények között élnek, csak valami ok miatt a magzat 12 hetes koráig nem fordultak az abortuszbizottsághoz, így akaratuk ellenére megszületik gyermekük, majd azt megölik. Ha már a gazdasági és szociális körülményeket vizsgáljuk, akkor bele kell gondolni a következőkbe: az emberiség történelmének volt olyan periódusa, amikor a gazdasági fejlettség alacsony színvonala miatt a társadalom nem tudott túl sok nem termelő egyedet eltartani. Ilyen primitív társadalmakban előfordult, hogy az öregeket, pusztán gazdasági okok miatt, megölték. Olyanról is tudunk, amikor életképtelennek nyilvánított gyermekeket öltek meg. Az emberiség történelmének viszont - tudtommal - nem volt olyan korszaka, amikor életképes gyermekeket vagy magzatokat törvényesen pusztítottak el. Azért kértem szót a magzatvédelmi törvény vitájában, hogy megpróbáljam együttgondolkodásra késztetni azokat a honfitársaimat, akik végighallgatják beszédemet. Meggyőződésem, hogy ez a törvényjavaslat az, amivel a legjobban föl lehet korbácsolni a kedélyeket. Ezt én semmiképpen nem akartam. Ezért mondtam el úgy a beszédemet, hogy az érzelmi megnyilvánulásaimnak nem adtam hangot. Én csak három esetben tudom engedélyezhetőnek elképzelni a terhességmegszakítást. Az egyik: ha a szülés alkalmával az anya élete veszélybe kerül; a másik: ha a magzat genetikailag károsodott; a harmadik: ha a terhesség bűncselekmény következménye. egészségüGYEjS - BAJOS dolgaink —:—Mg»«! . __ jW ■ ill* UI N ÉPECÉS7S ÉCÖGYI ÉS TlSrriORmöíOloilAT & Az ifjúsági mentálhygiénés- és ideggondozók tevékenységi köre A gondozókban várjuk a segítségre szoruló fiatalokat, segítve a testi-lelki panaszok megoldásában, az önértékelés javításában, kapcsolatteremtési nehézségekben, hogy a fiatalok elégedettebb, helyüket, s önmagukat jobban megtaláló emberek legyenek. Minden alkalommal behívjuk azt a személyt is, aki őket elkíséri hozzánk. Sokszor így hamarabb sikerül problémájukhoz közel kerülni. Gyakran életkori sajátosságok, s átmeneti pszichés egyensúly megbillenés áll a panaszok hátterében. Ilyenkor problémájuknak megfelelően információnyújtással, tanácsadással, esetleg könyvek ajánlásával segítünk. Ha panaszaik korábbi eredetűek, s a családi, iskolai vagy munkahelyi környezetben egyaránt jelentkeznek, akkor 1-1 jellemző konfliktus-szituáció elemzésével igyekszünk az adekvátabb feszültséglevezetés felé terelni őket. A foglalkozások során a múlt élményei, a jelen konfliktusai, és a jövőben megvalósítandó célok, tervek között igyekszünk összhangot teremteni. Therápiás módszereink közül mindig a probléma súlyosságának megfelelőt igyekszünk kiválasztani. A gondozókról az alábbiakat kell tudni: I. Megyei Pszichiátriai és Ifjúsági Mentálhygiénés Gondozó. Rendel: dr. Kiss János főorvos dr. Kántor Valéria főorvos Rendelés ideje: hétfőtől - péntekig 7.30-tól 14.30-ig keddenként 7.30-tól 18.00-ig Ellátándók életkora: 14 éves kortól. Rendelés helye: Megyei Kórház, Miskolc, Szentpéteri kapu 76. (GYEK rehabilitációs központ melletti épület.) Ellátási terület: a megye egész területéről fogad, beutaló nem szükséges, személyesen vagy telefonon lehet jelentkezni. Telefon: 321-211/282-es mellék. II. Ifjúsági Ideggondozó Rendel: dr. Tarnóczky Margit főorvos Rendelés ideje: hétfőtől- péntekig 7.00-13.00 óráig. Ellátandók életkora: 14-18 életév Rendelés helye: Miskolc, Csabai kapu 9-11. Rendelőintézet I. emelet. Ellátási terület: Miskolc I„ D„ m. kerület Gyermekváros, Egyetemváros, Mályi, Nyékládháza, Felsőzsolca, Alsózsol- ca, Ernőd, Bükkaranyos, Kisgyőr, Harsány, Sajópctri, Sajólád. Telefon: 363-333. Falugyűlés Nyékládházán Nyékládháza (B.T.E.) - Falugyűlésre hívta a nyékládházi önkormányzat képviselőtestülete hétfőn este a község lakosságát. A zsúfolásig megtelt művelődési házban Galuska László polgármester számot adott az 1992-es év eredményeiről, majd ismertette az 1993-as évre előirányzott költségvetést. Idén befejeződött Nyékládházán a gázvezeték VI-os ütemének átadása. Ismertette, hogy az önálló gazdálkodással felruházott új egészségügyi központ zavartalanul működött, nem voltak finanszírozási gondjai. Csökkent a lakótelekvásárlási, ugyanakkor nőtt az üdülőtelkek iránti igény. Elkészíttették a szennyvízcsatorna hálózat tervezetét. Remélhetőleg a folyamatban lévő telefonhálózat kiépítése (ha az időjárás engedi) az év végére befejeződik. Az 1993-as terveik között szerepel a kommunális szemétlerakó hely kialakítása, a község központjában parkolási helyek kiépítése. Elmondta továbbá, hogy a tópart - zártkert tulajdonosainak befizetett adóját a tópart-zártkert fejlesztésére kívánják fordítani. A volt hadifoglyok kárpótlása Miskolc (ÉM) - A Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetségét a megyei közgyűlésen és azóta is sokan keresték meg, hogy érdeklődjenek a kárpótlás mai állásáról és a további tennivalókról. A megyei szervezet az érdekeltek tájékoztatására közli:- A keleti és nyugati hadifoglyok részére a fogságban töltött idő arányában megállapítható nyugdíjkiegészítés igénylése nincs határidőhöz kötve, tehát ilyen kérelmek ezután is beadhatók. A kárrendezési és kárpótlási hivatal a jogosultságot a benyújtás időpontjától számított 6. hónaptól kezdve állapítja meg.- A nyugati hadifoglyok birtokában lévő, dollárra, angol fontra vagy francia frankra szóló utalványok beváltásának határideje 1992. december 31.- Azok az igényjogosultak, akik szovjet vagy jugoszláv hadifogságban voltak, a nyugdíjkiegészítésen felül megítélhető kárpótlás igénylését Magyar- országról december 31-ig benyújthatják. Az egykori Magyar Királyi Honvédség azon tagjai, akik hadifogságban voltak, de jelenleg külföldön élnek, szintén igényelhetnek kárpótlást, éspedig kárpótlási jegy formájában. Igénylésüket a magyar állampolgárok részére rendszeresített és a postán 50 forintért kapható nyomtatványon adhatják be 1993. május 2-ig. A bajtársi szövetség továbbra is segíti az igények benyújtását Miskolcon, a Kassai u. 86. szám alatt minden csütörtökön 14-17 óra között tartott tanácsadó szolgálata keretében. Lakossági fórum Miskolc (ÉM) - A Magyar Szocialista Párt mezőkövesdi szervezete értesíti a lakosságot az alábbi rendezvényekről: lakossági fórum lesz 1992. december 4,(péntek) 18 órai kezdettel Borsod- ivánkán belpolitikai és önkormányzati kérdésekről. Helye: Borsodivánka, Könyvtár. Meghívott vendégek: Szabó György, a megyei közgyűlés elnöke, Tompa Sándorfországgyűlési képviselő és Fedor Vilmos az MSZP megyei elnöke. VIDÉKI KÖRKÉP a MAGYAR HÍRLAP -ban! Holnap: Borsod melléklet. Hasznos tudnivalók, hírek, érdekességek a megye életéből.
