Észak-Magyarország, 1992. december (48. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-12 / 293. szám

1992. December 12., Szombat Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 5 Több lábra állt a PARA-MIS Ahol befoltozták a szociális hálót Fotó: Farkas Maya Kampány a libák ellen Budapest (MTI) - Az angol ál­latvédők tiltakozása a libatö­més, illetve a magyar hízott li­bamáj ellen csak része az utóbbi időben a magyar libahús és -máj exportőröket sújtó kampánynak - véli Jásdi István, a Hungavis Külkereskedelmi Rt. elnök-ve­zérigazgatója. Az elmúlt hónapban Svájcban és Németországban is jelentek meg olyan újságcikkek, amelyek szót emelnek a magyarországi liba­tömés és a libák élve történő té­pése ellen. Jásdi István hivatkozott a Bild Zeitung november 14-i és 17-i számaira, amelyek a valóságot eltorzítva mutatják be a ma­gyarországi libatartás „szadis­ta” módszereit. A Hungavis vezérigaz-gatója azt is elmondta, hogy ugyancsak no­vemberben az Európai Közösség Bizottsága jelezte: Magyar- ország kimerítette az ez évre meg-állapított 12 500 tonna kedvezményes libahús beszál­lítási kontingensét. Az intézkedés a francia vám­szervek téves adatközlésén ala­pult, a franciák ugyanis a va­lóságosnál háromszor magasabb magyar libahús importot jeleztek. A tévedés ugyan kiderült, de a magyar termelőket és ex­portőröket így is komoly kár érte, mivel épp a beszállítási szezon közepén kénytelenek voltak egy időre leállítani a szállításokat. Eddig összesen 9900 tonna magyar libahús került a közös piaci országokba, ami azt je­lenti, hogy az ez évi kedvezmé­nyes kontingenst már nem tud­juk kitölteni. A Csődértesítőben tallóztunk Miskolc (ÉM-IS) - A Heti Csőd­értesítő című lap hetente közöl gyorsjelentést azon magyaror­szági cégekről, amelyek ellen csődeljárás, felszámolási eljárás, vagy végelszámolási eljárás in­dult. A lap ez évi 37. számában tallózva több tucatnyi borsodi kft., betéti társaság, kisszövet­kezet nevével is talál-koz- tunk.Ezek a következők voltak: az Agromark Betéti Társaság (Vizsoly); Agro-Start Bt. (Tornyosnémeti); Anser-Trade Kft. (Cigánd); Autószer Fuvarozó Kft. (Szerencs); B.-A.-Z. Megyei Távhőszolgál- tató Vállalati Miskolc); Be­tonacél-Gyártó és Kereskedel-mi Kft. (Hangony); Bódvazöld Zöldség-Gyümölcs Kereskedelmi Bt. (Edelény); Ceramic Trade Népművészeti, Finom-kerá- miaipari és Szolgáltató Kft. (Hejószalonta); Delikát Gmk. (Szerencs); DIGÁZ Műszaki Gázokat Termelő Kft. (Miskolc); Diósgyőri Közületi Szolgáltató Kisszövetkezet (Miskolc); ETISZ - Építő, Tervező, Ipari, Szol­gáltató Kisszövetkezet (Mis­kolc); Lakatos és Csőszerelő (LAKSZER) Kft. (Miskolc); Miskolci Aszfalt-, Út- és Köz­műépítő Kft. (Miskolc); Miskolci MEZŐGÉP Vállalat (Miskolc); valamint a MEZŐGÉP Vállalat több gazdasági munkaközös­sége; Mobilkellék Kft. (Miskolc); NAAR Cipójavító Gazdasági Munkaközösség (Sárospatak); Nívó-Fantázia Kereskedelmi Kft. (Miskolc); Origó Műszaki Kereskedés Bt. (Miskolc); Reform Építőipari Szolgáltató Kisszövetkezet (Miskolc); Rend- Tisztaság Karbantartó-Lom- talanító Gazdasági Munka- közösség (Miskolc); Robina Erdőgazdálkodó Kft. (Putnok); Sorbus Erdógazd. Termelő és Szolgáltató Kft. (Putnok); Szabó Mezőgazdasági, Kereskedelmi, Szolgáltató Bt. (Hernádvécse); Szerencs és Vidéke ÁFÉSZ 17 szakcsoportja; Társadalombiz­tosítási Ügyvitelt Ellátó és Szóig. Kft. (Miskolc); Tekla Kisszövetkezet (Miskolc); Twill Textilipari Bt. (Miskolc); Volumen Kft. (Miskolc). A varroda, ahol még csak tanulnak Miskolc (ÉM-LGY) - Tizenegy évvel ezelőtt az élvonalba tar­tozott a borsodsziráki Bartók Béla Mezőgazdasági és Ipari Termelőszövetkezet; megenged­hette magának, hogy részt vál­laljon a megye szociális fela­dataiból. Akkor hozta létre Miskolcon, a TIGÁZ régi telepén az úgyne­vezett szociális, rehabilitációs foglalkoztatót. Körülbelül százharminc, csök­kent és megváltozott munkaké­pességű fiatal és felnőtt részére kerített könnyű munkát. Azok a miskolciak és város- környékiek, akiknek napi elfog­laltságot adott az üzem, akkori­ban nem elsősorban a szerény fizetés miatt jöttek. Tartozni valahova Sokkal többre értékelték a mun­kával járó, rendszeresebb élet­módot, a közösséget, a valahova tartozást. Azóta sok minden történt. A tsz neve Bartók Béla Szövetkezet lett és nem dúskál már a ja­vakban. És a családok majd„ mind­egyikét megcsapta a munka- nélküliség szele, ma már nem a közösséghez való tartozás az el­sődleges (bár most is fontos), hanem igenis számít az a so­ványka boríték, amelyben a munkabér lapul. Sok éven keresztül a Szerencsi Csokoládégyárnak dolgozott a rehabilitációs üzem. Karácsonyi, húsvéti és egyéb csokoládéfigurákat csomagoltak itt szépen, precízen. A csomagolás miatt sohasem küldték vissza az exportszál­lítmányokat. Ám mivel a csokoládégyárban is sok minden megváltozott, a Nestlé Hungária augusztus 31- ével felmondta a megbízást, immár nincs szüksége a megvál­tozott munkaképességűek mun­kájára. Kisebbfajta pánik tört ki az üzemben. És bár a borsodsziráki szövet­kezet jóvoltából állásidőt tudtak fizetni, az egyedülállóak, akik nem számíthatnak arra, hogy a családjuk majd eltartja őket, valósággal elmenekültek. Nem tudni, hol találtak munkát, de hogy itt jobban érezték magukat az biztos, mert mostanában az űjrafelvételüket kérik. Gyűrű, tasak, doboz A rehabilitációs üzem ugyanis, úgy tűnik, talpra állt. PARA- MIS Ipari, Szolgáltató és Keres­kedelmi Leányvállalat néven kí­nálják munkájukat - és hamaro­san a termékeiket.- A szövetkezet segítségével kutattuk a kínálati piacot, olyan munkát keresve, amelyet a mi dolgozóink el tudnak vé­gezni. Ilymódon jutottunk el a Miskolci Likórgyárhoz, a Mű­anyagfeldolgozóhoz és egyéb kft.-ékhez, amelyek számára 10- 12 emberünk dobozokat gyárt. Ezen kívül cellux-ot darabo­lunk, csomagolunk, a fonodának parafin gyűrűket készítünk, másoknak polietilén tasakokat gyártunk. Van egy kis szitanyomó­részlegünk is. Beindítottunk egy ofszet nyom­daüzemet, ahol szóró lapokat, címkéket, céges borítékokat és egyebeket nyomtatunk. Vál­laljuk különböző terményeknek, babnak, lencsének a zacskózá­sát, csomagolását. Nagy segítségünkre volt a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ, amely a pályázatunkra megadta az átképzési támogatást - sorolja Tóth Papp Sándor, a PARA-MIS igazgatója. Kialakítottak egy napfényes műhelyt, varrógépeket béreltek és a három hetes elméleti kép­zés után megkezdődött a nyolc hónapos betanító tanfolyam. Anyagot külföldről A csokoládé csomagoláshoz szo­kott negyven asszony és lány kezdetben tartott az egészen másféle munkától, de mint Molnár Ervinné technikus, a varroda vezetője mondja, meg­lepően gyorsan tanulnak.- Három hét alatt 500 ágyne- múgamitúrát varrtunk és egyet sem kellett kidobni. Szlovákiából, Ukrajnából, Ro­mániából vásárolnak olcsó, ám tetszetős anyagot, mert a PARA-MIS a kedvező árakkal szeretne betörni a piacra. Később az Edelényi Ruha­gyárnak varrnak bérmunkában szoknyákat.- A vállalat dolgozóinak több mint 80 százaléka megváltozott munkaképességű. Olyan emberekről van szó, akik másutt nem tudnának elhe­lyezkedni. Pillanatnyilag csak a bérmini­mumot tudjuk fizetni, de re­méljük, hogy, ha jobban meg­ismernek bennünket, több lesz a megrendelésünk. És a teljesítménybérezés beve­zetésétől is több pénzt várnak az emberek - mondja Nyilas Józsefné főkönyvelő. A PARA-MIS tehát az a hely, ahol sikerült befoltozni a sokat emlegetett szociális védőhálót. Válasszuk meg az Év Emberét Miskolc (ÉM) - Továbbra is Németh Miklós volt miniszterelnök, az Európai Újjáépítési és Fej­lesztési Bank elnöke vezeti az Év Embere top­listáját, olvasóink szavazata alapján. Második helyen áll G. Nagyné Maczó Ágnes országgyűlési képviselő. Ot, szintén egy or­szággyűlési képviselő, Tompa Sándor követi. A negyedik és az ötödik helyezett személye megegyezik az egy héttel ezelőttivel, negyedik Sándor István, a Diósgyőri NB I-es labdarúgócsapatának vezető edzője, ötödik pedig Repka Attila birkózó olimpiai bajnok. A szavazó neve: Ki Ön szerint a legnépszerűbb A „Legnépszerűbb” ember Borsod-Abaúj-Zemplén megyében? Ismeijük őket, hiszen . itt élnek közöttünk.A mellékelt szavazólapon ki-ki beküldheti voksát szerkesztőségünkbe, 1992. december 15-ig. A borítékra kérjük ráírni: A „Legnépszerűbb”. Kiadónk pedig egy kellemes va­csorára vendégül látja a megye öt legnépszerűbb polgárát és a rájuk szavazó olvasók közül azokat, A szavaieó címe: akiknek a nevét a december 15-i sorsoláson húzzuk ki. A szerencsés nyerteseket írásban értesítjük és társukkal együtt várjuk a vacsorán. Viszontlátásra!----------JEGYZET----------­Be kecsi Szabó László November végi ködös, hideg időben körülállták a tüzet a hegynyire duz­zadt répaprizma mellett. Gépkocsi- vezetők, gépkezelők, kisegítők me­legedtek a tűz körül. Meg egy pöttöm­nyi cigánylány. Talán öt-hat éves. Vé­konyka ruha volt rajta, lábán sarok­nélküli szandál, vagy papucs. Honnan került oda a ködből, ki tudja. De vic- celgettek vele az emberek, meg ijeszt­gették. Ha nem táncol, nem mele­gedhet. A csöppség a biztatásra, meg az ütemes tapsra forgolódni kezdett, ujjacskáival csettingetett, lábán ütemesen klappogott a papucs. A kö­zönség elégedetten nevetett, mondo­gatták is, hogy ez a gyerek táncolva is született, olyan jó a ritmusérzéke. Es forgott, forgott a lányka, majd hirtelen abbahagyta, kezét a tűz felé tette és me­legedett. Istenem, hogy nem hiányzott ez a gyerek abban a cudar időben senkinek... Szinte az utolsó elküldött vagon répáig ott lábatlankodott egész ősszel. Mindez a piacon jutott eszembe, ahol rendszeresen minden nap már kora reggel látom ugyanazt a gyerekkocsit, ugyanazzal a kis gazdájával. Kü­lönbség csupán annyi, hogy egyik nap még alszik, másik nap sír, vagy cu- mizza az üvegből hidegre dermedt teá­ját, vagy tejét. Az embernek az az érzése, hogy a gyerek itt éli egész életét. A huzatos aluljáró bűzében asztal­terítőt, zoknit, karácsonyfadíszeket, csengőt kínálnak a menekültek. Hatalmas koszos csomagjaikon pár éves gyerek szundikál. Kerülgetik őket a mindenfelé rohangáló utasok. Buggyos szoknyájú asszony tízesével rázza a csengőket. A gyerek felkel, odaszalad hozzá, neki is egy csomó csengő és már a gyerek is tukmálja- rázza az éktelen hangú karácsonyi csengőket. Senki sem vesz, még tolakodóbb a gyerek, ahogy tanulta • már szemtelen is. Mégis őt sajnálom, mert az ő kará­csonya már biztosan nem a csilin­gelőssel jön el, ha eljön egyáltalán. A csengő neki már csak áru. Ezzel a koravén gyerekkel ki hiteti még el az angyalkákat, a csengős szánt, a Jé­zuska fáját, meg azt, hogy van gyer­mekek éve, meg gyermeknap, meg gyer­mek. Faluszépítők Sajóhídvég (ÉM) - A falu lakossága vegye birtokba, ami ót megilleti. Bizonyára ezert alakultak az önkormányzatok, ezért lenne jó, ha minden polgár igazán magáénak érezné községét, városát. Sajóhídvégen is így gondolta ezt sok lokálpatrióta, amikor megalakították a „Széchenyi István” Falu­védő és Faluszépítő Egyesületet. (Éppen a névadó születésnapján). Már be is jegyez­tették a cégbíróságon a község múltját, hagyományát őrző- és tisztelő szervezetét, melynek elnöke Takács Győző lett, aki cél­jukról így beszélt: Az alapítók, mind­annyian itt élünk, nem mindegy, hogy milyen környezetben munkahelyi, lakó­körülményeink változtatása, környezetünk alakítása elsősorban rajtunk múlik, s mindnyájunk érdeke, hogy esztétikus környezetet teremtsünk magunk körül és ami szép és jó Sajóhídvégen azt óvjuk, arra vigyázzuk és őrizzük meg utódainknak. Névadónk egyik gondolatát tűzzük jelképes zászlónkra: „Az emberi nemnek/ hivatása nem rontás,/ pusztítás, megsem­misítés/ hanem, hogy munkáljon,/ al­kosson, teremtsen.” Ezért vállalunk a helyi Falumúzeum felett védnökséget, a falunapon őrséget, mú­zeumtakarítást vállalunk jótékonysági bált, s bevételéből a falu utcáinak fá­sítását. Egyesületünk nyitott, s képvisel­tetik benne magukat munkások, értelmiségiek,tanárok, a faluból elszárma­zottak. Már meg is kezdtük a munkát, kaptunk ezer facsemetét, ezeket szeretnénk elültetni. Felkutatjuk a község­ből elszármazottakat, Tovább kutatjuk múltunkat, őrizzük haladó ha­gyományainkat, hogy az itt élők büszkék legyenek a falura.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents