Észak-Magyarország, 1992. december (48. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-12 / 293. szám
1992. December 12., Szombat Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 5 Több lábra állt a PARA-MIS Ahol befoltozták a szociális hálót Fotó: Farkas Maya Kampány a libák ellen Budapest (MTI) - Az angol állatvédők tiltakozása a libatömés, illetve a magyar hízott libamáj ellen csak része az utóbbi időben a magyar libahús és -máj exportőröket sújtó kampánynak - véli Jásdi István, a Hungavis Külkereskedelmi Rt. elnök-vezérigazgatója. Az elmúlt hónapban Svájcban és Németországban is jelentek meg olyan újságcikkek, amelyek szót emelnek a magyarországi libatömés és a libák élve történő tépése ellen. Jásdi István hivatkozott a Bild Zeitung november 14-i és 17-i számaira, amelyek a valóságot eltorzítva mutatják be a magyarországi libatartás „szadista” módszereit. A Hungavis vezérigaz-gatója azt is elmondta, hogy ugyancsak novemberben az Európai Közösség Bizottsága jelezte: Magyar- ország kimerítette az ez évre meg-állapított 12 500 tonna kedvezményes libahús beszállítási kontingensét. Az intézkedés a francia vámszervek téves adatközlésén alapult, a franciák ugyanis a valóságosnál háromszor magasabb magyar libahús importot jeleztek. A tévedés ugyan kiderült, de a magyar termelőket és exportőröket így is komoly kár érte, mivel épp a beszállítási szezon közepén kénytelenek voltak egy időre leállítani a szállításokat. Eddig összesen 9900 tonna magyar libahús került a közös piaci országokba, ami azt jelenti, hogy az ez évi kedvezményes kontingenst már nem tudjuk kitölteni. A Csődértesítőben tallóztunk Miskolc (ÉM-IS) - A Heti Csődértesítő című lap hetente közöl gyorsjelentést azon magyarországi cégekről, amelyek ellen csődeljárás, felszámolási eljárás, vagy végelszámolási eljárás indult. A lap ez évi 37. számában tallózva több tucatnyi borsodi kft., betéti társaság, kisszövetkezet nevével is talál-koz- tunk.Ezek a következők voltak: az Agromark Betéti Társaság (Vizsoly); Agro-Start Bt. (Tornyosnémeti); Anser-Trade Kft. (Cigánd); Autószer Fuvarozó Kft. (Szerencs); B.-A.-Z. Megyei Távhőszolgál- tató Vállalati Miskolc); Betonacél-Gyártó és Kereskedel-mi Kft. (Hangony); Bódvazöld Zöldség-Gyümölcs Kereskedelmi Bt. (Edelény); Ceramic Trade Népművészeti, Finom-kerá- miaipari és Szolgáltató Kft. (Hejószalonta); Delikát Gmk. (Szerencs); DIGÁZ Műszaki Gázokat Termelő Kft. (Miskolc); Diósgyőri Közületi Szolgáltató Kisszövetkezet (Miskolc); ETISZ - Építő, Tervező, Ipari, Szolgáltató Kisszövetkezet (Miskolc); Lakatos és Csőszerelő (LAKSZER) Kft. (Miskolc); Miskolci Aszfalt-, Út- és Közműépítő Kft. (Miskolc); Miskolci MEZŐGÉP Vállalat (Miskolc); valamint a MEZŐGÉP Vállalat több gazdasági munkaközössége; Mobilkellék Kft. (Miskolc); NAAR Cipójavító Gazdasági Munkaközösség (Sárospatak); Nívó-Fantázia Kereskedelmi Kft. (Miskolc); Origó Műszaki Kereskedés Bt. (Miskolc); Reform Építőipari Szolgáltató Kisszövetkezet (Miskolc); Rend- Tisztaság Karbantartó-Lom- talanító Gazdasági Munka- közösség (Miskolc); Robina Erdőgazdálkodó Kft. (Putnok); Sorbus Erdógazd. Termelő és Szolgáltató Kft. (Putnok); Szabó Mezőgazdasági, Kereskedelmi, Szolgáltató Bt. (Hernádvécse); Szerencs és Vidéke ÁFÉSZ 17 szakcsoportja; Társadalombiztosítási Ügyvitelt Ellátó és Szóig. Kft. (Miskolc); Tekla Kisszövetkezet (Miskolc); Twill Textilipari Bt. (Miskolc); Volumen Kft. (Miskolc). A varroda, ahol még csak tanulnak Miskolc (ÉM-LGY) - Tizenegy évvel ezelőtt az élvonalba tartozott a borsodsziráki Bartók Béla Mezőgazdasági és Ipari Termelőszövetkezet; megengedhette magának, hogy részt vállaljon a megye szociális feladataiból. Akkor hozta létre Miskolcon, a TIGÁZ régi telepén az úgynevezett szociális, rehabilitációs foglalkoztatót. Körülbelül százharminc, csökkent és megváltozott munkaképességű fiatal és felnőtt részére kerített könnyű munkát. Azok a miskolciak és város- környékiek, akiknek napi elfoglaltságot adott az üzem, akkoriban nem elsősorban a szerény fizetés miatt jöttek. Tartozni valahova Sokkal többre értékelték a munkával járó, rendszeresebb életmódot, a közösséget, a valahova tartozást. Azóta sok minden történt. A tsz neve Bartók Béla Szövetkezet lett és nem dúskál már a javakban. És a családok majd„ mindegyikét megcsapta a munka- nélküliség szele, ma már nem a közösséghez való tartozás az elsődleges (bár most is fontos), hanem igenis számít az a soványka boríték, amelyben a munkabér lapul. Sok éven keresztül a Szerencsi Csokoládégyárnak dolgozott a rehabilitációs üzem. Karácsonyi, húsvéti és egyéb csokoládéfigurákat csomagoltak itt szépen, precízen. A csomagolás miatt sohasem küldték vissza az exportszállítmányokat. Ám mivel a csokoládégyárban is sok minden megváltozott, a Nestlé Hungária augusztus 31- ével felmondta a megbízást, immár nincs szüksége a megváltozott munkaképességűek munkájára. Kisebbfajta pánik tört ki az üzemben. És bár a borsodsziráki szövetkezet jóvoltából állásidőt tudtak fizetni, az egyedülállóak, akik nem számíthatnak arra, hogy a családjuk majd eltartja őket, valósággal elmenekültek. Nem tudni, hol találtak munkát, de hogy itt jobban érezték magukat az biztos, mert mostanában az űjrafelvételüket kérik. Gyűrű, tasak, doboz A rehabilitációs üzem ugyanis, úgy tűnik, talpra állt. PARA- MIS Ipari, Szolgáltató és Kereskedelmi Leányvállalat néven kínálják munkájukat - és hamarosan a termékeiket.- A szövetkezet segítségével kutattuk a kínálati piacot, olyan munkát keresve, amelyet a mi dolgozóink el tudnak végezni. Ilymódon jutottunk el a Miskolci Likórgyárhoz, a Műanyagfeldolgozóhoz és egyéb kft.-ékhez, amelyek számára 10- 12 emberünk dobozokat gyárt. Ezen kívül cellux-ot darabolunk, csomagolunk, a fonodának parafin gyűrűket készítünk, másoknak polietilén tasakokat gyártunk. Van egy kis szitanyomórészlegünk is. Beindítottunk egy ofszet nyomdaüzemet, ahol szóró lapokat, címkéket, céges borítékokat és egyebeket nyomtatunk. Vállaljuk különböző terményeknek, babnak, lencsének a zacskózását, csomagolását. Nagy segítségünkre volt a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ, amely a pályázatunkra megadta az átképzési támogatást - sorolja Tóth Papp Sándor, a PARA-MIS igazgatója. Kialakítottak egy napfényes műhelyt, varrógépeket béreltek és a három hetes elméleti képzés után megkezdődött a nyolc hónapos betanító tanfolyam. Anyagot külföldről A csokoládé csomagoláshoz szokott negyven asszony és lány kezdetben tartott az egészen másféle munkától, de mint Molnár Ervinné technikus, a varroda vezetője mondja, meglepően gyorsan tanulnak.- Három hét alatt 500 ágyne- múgamitúrát varrtunk és egyet sem kellett kidobni. Szlovákiából, Ukrajnából, Romániából vásárolnak olcsó, ám tetszetős anyagot, mert a PARA-MIS a kedvező árakkal szeretne betörni a piacra. Később az Edelényi Ruhagyárnak varrnak bérmunkában szoknyákat.- A vállalat dolgozóinak több mint 80 százaléka megváltozott munkaképességű. Olyan emberekről van szó, akik másutt nem tudnának elhelyezkedni. Pillanatnyilag csak a bérminimumot tudjuk fizetni, de reméljük, hogy, ha jobban megismernek bennünket, több lesz a megrendelésünk. És a teljesítménybérezés bevezetésétől is több pénzt várnak az emberek - mondja Nyilas Józsefné főkönyvelő. A PARA-MIS tehát az a hely, ahol sikerült befoltozni a sokat emlegetett szociális védőhálót. Válasszuk meg az Év Emberét Miskolc (ÉM) - Továbbra is Németh Miklós volt miniszterelnök, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank elnöke vezeti az Év Embere toplistáját, olvasóink szavazata alapján. Második helyen áll G. Nagyné Maczó Ágnes országgyűlési képviselő. Ot, szintén egy országgyűlési képviselő, Tompa Sándor követi. A negyedik és az ötödik helyezett személye megegyezik az egy héttel ezelőttivel, negyedik Sándor István, a Diósgyőri NB I-es labdarúgócsapatának vezető edzője, ötödik pedig Repka Attila birkózó olimpiai bajnok. A szavazó neve: Ki Ön szerint a legnépszerűbb A „Legnépszerűbb” ember Borsod-Abaúj-Zemplén megyében? Ismeijük őket, hiszen . itt élnek közöttünk.A mellékelt szavazólapon ki-ki beküldheti voksát szerkesztőségünkbe, 1992. december 15-ig. A borítékra kérjük ráírni: A „Legnépszerűbb”. Kiadónk pedig egy kellemes vacsorára vendégül látja a megye öt legnépszerűbb polgárát és a rájuk szavazó olvasók közül azokat, A szavaieó címe: akiknek a nevét a december 15-i sorsoláson húzzuk ki. A szerencsés nyerteseket írásban értesítjük és társukkal együtt várjuk a vacsorán. Viszontlátásra!----------JEGYZET----------Be kecsi Szabó László November végi ködös, hideg időben körülállták a tüzet a hegynyire duzzadt répaprizma mellett. Gépkocsi- vezetők, gépkezelők, kisegítők melegedtek a tűz körül. Meg egy pöttömnyi cigánylány. Talán öt-hat éves. Vékonyka ruha volt rajta, lábán saroknélküli szandál, vagy papucs. Honnan került oda a ködből, ki tudja. De vic- celgettek vele az emberek, meg ijesztgették. Ha nem táncol, nem melegedhet. A csöppség a biztatásra, meg az ütemes tapsra forgolódni kezdett, ujjacskáival csettingetett, lábán ütemesen klappogott a papucs. A közönség elégedetten nevetett, mondogatták is, hogy ez a gyerek táncolva is született, olyan jó a ritmusérzéke. Es forgott, forgott a lányka, majd hirtelen abbahagyta, kezét a tűz felé tette és melegedett. Istenem, hogy nem hiányzott ez a gyerek abban a cudar időben senkinek... Szinte az utolsó elküldött vagon répáig ott lábatlankodott egész ősszel. Mindez a piacon jutott eszembe, ahol rendszeresen minden nap már kora reggel látom ugyanazt a gyerekkocsit, ugyanazzal a kis gazdájával. Különbség csupán annyi, hogy egyik nap még alszik, másik nap sír, vagy cu- mizza az üvegből hidegre dermedt teáját, vagy tejét. Az embernek az az érzése, hogy a gyerek itt éli egész életét. A huzatos aluljáró bűzében asztalterítőt, zoknit, karácsonyfadíszeket, csengőt kínálnak a menekültek. Hatalmas koszos csomagjaikon pár éves gyerek szundikál. Kerülgetik őket a mindenfelé rohangáló utasok. Buggyos szoknyájú asszony tízesével rázza a csengőket. A gyerek felkel, odaszalad hozzá, neki is egy csomó csengő és már a gyerek is tukmálja- rázza az éktelen hangú karácsonyi csengőket. Senki sem vesz, még tolakodóbb a gyerek, ahogy tanulta • már szemtelen is. Mégis őt sajnálom, mert az ő karácsonya már biztosan nem a csilingelőssel jön el, ha eljön egyáltalán. A csengő neki már csak áru. Ezzel a koravén gyerekkel ki hiteti még el az angyalkákat, a csengős szánt, a Jézuska fáját, meg azt, hogy van gyermekek éve, meg gyermeknap, meg gyermek. Faluszépítők Sajóhídvég (ÉM) - A falu lakossága vegye birtokba, ami ót megilleti. Bizonyára ezert alakultak az önkormányzatok, ezért lenne jó, ha minden polgár igazán magáénak érezné községét, városát. Sajóhídvégen is így gondolta ezt sok lokálpatrióta, amikor megalakították a „Széchenyi István” Faluvédő és Faluszépítő Egyesületet. (Éppen a névadó születésnapján). Már be is jegyeztették a cégbíróságon a község múltját, hagyományát őrző- és tisztelő szervezetét, melynek elnöke Takács Győző lett, aki céljukról így beszélt: Az alapítók, mindannyian itt élünk, nem mindegy, hogy milyen környezetben munkahelyi, lakókörülményeink változtatása, környezetünk alakítása elsősorban rajtunk múlik, s mindnyájunk érdeke, hogy esztétikus környezetet teremtsünk magunk körül és ami szép és jó Sajóhídvégen azt óvjuk, arra vigyázzuk és őrizzük meg utódainknak. Névadónk egyik gondolatát tűzzük jelképes zászlónkra: „Az emberi nemnek/ hivatása nem rontás,/ pusztítás, megsemmisítés/ hanem, hogy munkáljon,/ alkosson, teremtsen.” Ezért vállalunk a helyi Falumúzeum felett védnökséget, a falunapon őrséget, múzeumtakarítást vállalunk jótékonysági bált, s bevételéből a falu utcáinak fásítását. Egyesületünk nyitott, s képviseltetik benne magukat munkások, értelmiségiek,tanárok, a faluból elszármazottak. Már meg is kezdtük a munkát, kaptunk ezer facsemetét, ezeket szeretnénk elültetni. Felkutatjuk a községből elszármazottakat, Tovább kutatjuk múltunkat, őrizzük haladó hagyományainkat, hogy az itt élők büszkék legyenek a falura.