Észak-Magyarország, 1992. december (48. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-10 / 291. szám

1992. December 10., Csütörtök Zemplén Tájain ÉSZAK-Magyarország 5 Hegyközségek Hegy alján Sárospatak (EM - II.J.) - Sok még a gond, megoldásra váró feladat történelmi borvidékünkön, Tokaj- Hegyalján. A Borkombinát vagyonának a priva­tizáció folyamán részvénytársa­ságokká, szövetkezetekké, korlátolt felelősségű társaságokká történő fokozatos átalakulása továbbra is lehetővé teszi a nagyüzemi szőlé- szetet-borászatot, de a pár száz négy­szögölön, cgy-két hektáron gaz­dálkodó kistermelőknek maguknak kell keresniük a rájuk szakadt ne­hézségekből kivezető utat. Ezzel kap­csolatban többféle elgondolás foglal­koztatja a mintegy 10-12ezer hegyal­jai szőlősgazdát. Az olaszliszkaiak például már - Tokaj-Hegyalján elsőnek - megalakí­tották a múlt század vége óta év­tizedeken át hasznosan működő hegyközségüket. Hozzájuk hasonlóan másutt is tervezik az ilyen közössegek létrehozását. Vannak már bejegyzett pinceszö­vetkezetek is. Ennek az igénynek az erősödése vezette dr. Barati Béla jogtanácsost a Borkombinát üzemi lapjában megje­lent értékes tanulmányának megí­rására. Ebben összegyűjtötte és feldolgozta a hajdani hegyközségek szervezésének és működésének legfontosabb tudni­valóit. A tanulmány szerint „a hegyközség a város, község határában fekvő szőlők és gyümölcsösök tulajdono­saiból a gazdálkodáshoz fűződő közös érdekeik előmozdítására és védelmére alakult köztestület.” A régi hegyközségek legfontosabb fe­ladatai közé tartozott például a hegyrendészet kialakítása, a szőlőkártevők elleni védekezés biz­tosítása, a kötelező védekezés elren­delése, a szőlőfajták meghatározása, a szőlő- és borgazdálkodásra vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzése, a hegyközségi utak kar­bantartása. A hegyközség jogosult volt arra, hogy a tagok termékeire vonatkozó szár­mazási bizonyítványt kiadja, továb­bá előmozdítsa a hitelfelvétel és az anyagbeszerzés lehetőségét, megszer­vezze a helyes szőlőművelés, szüretelés, borkezelés szakszerűségét és a pincék, különböző bortároló­helyiségek ellenőrzését. A hegyközség ügyeit a közgyűlés, a választmány és a hegyközségi elöljáróság intézi. A hegyközség akkor mondható törvényesen megalakultunk, amikor a megalakulást és a hegyközségi rend­tartást az illetékes törvényhatóság jóváhagyta. Sok hasznos tudnivalót közöl még a hegyközség működésével kapcso­latosan tanulmányában dr. Barati Béla, annak érdekében, hogy a gyakorlatban történő felhasználásuk segítségével a tokaji bor ismét elnyer­hesse évszázados szép rangját: újra „a királyok bora s a borok királya" legyen. ____________________ E mlékmű a hazáért elesetteknek Sátoraljaújhely (ÉM-ME) - A város­nak mind ez idáig nem volt olyan em­lékműve amellyel az utókor a hazáért elesett áldozatok előtt tisztelgett vol­na A Sátoraljaújhelyi Városszépítő Egyesület tagjai vetették fel az Áldozatok" című emlékmű felál­lításának ötletét, mely aztán széles körben egyetértésre talált. Az elképzelést tettek követték, és mostan* ra Pál Mihály, a sátoraljaújhelyiek „házi” szobrásza elkészítette az em­lékmű makettjét. A tervek szerint az alkotás a temetőkert előtt lesz felál­lítva. A kezdeményezők számítanak a város polgáraitok anyagi hoz­zájárulásaira is. Új tornaterem Nagyrozvágy - Az iskolások nagy örömére új tornateremmel bővül a nagyrozvágy1 általános iskola. A létesítmény ünnepélyes átadására 11- én pénteken délelőtt kerül s0r Uj szárnnyal bővült az öregek otthona Itt mindenki kedves hozzám Köveshegy (EM-ME) - A hajdani köveshegyi nemesi kúria 1986-tól idős emberek otthona. A hosszú dol­gos évek után munkában megfáradt, beteg, esetenként egyedülálló em­berek találtak itt az eltelt hat esztendő alatt szerető gondoskodásra, bizton­ságra, nyugalomra. Mint az ilyen in­tézményekben általában, itt is több férőhelyes szobákban kapnak elhe­lyezést a lakók, ami persze nem min­denkinek felel meg. A felmérések bi­zonysága szerint szép számmal akad­tak és akadnak, akik öreg napjaikat szívesebben töltenék egyedül, régi megszokott kedves bútoraik, tárgyaik társaságában, ugyanakkor az ápolás­ról, a törődésről magas koruk miatt már nem mondhatnak le.- Az igény elsősorban a nagyobb nyugdíjjal rendelkező iskolázottabb réteg körében merüli fel - mondja Csernai Eerencné, a szociális otthon igazgatója. Az ötlet kapcsán pályáza­tot nyújtottunk be a Népjóléti Minisz­térium új típusú ellátási formákra kiírt pályázatára és 3 millió forintot nyer­tünk. Ez az alap elegendő volt ahhoz, hogy hozzákezdjünk az emelet ráépítéshez. Ennyi bútorom maradt, a többi a rokonoké lett Fotók: Laczó József Az elkészült új szárnyban 12 férőhe­lyet alakítottunk ki. Két egyágyas szobához tartozik egy vizesblokk,'il­letve van két darab kél ágyas szobánk is. Ide ki-ki magával hozhatja szemé­lyes tárgyait, bútorait, amelyek em­lékeztetnek a feladott otthonra. Sze­rettük volna minél előbb beindítani Az új épületszárny ezt a létesítményt, hiszen jön a tél, az idős emberek nehezen tudják megoldani a fűtési, könnyebben lesznek betegek. Sajnos azonban csak januártól kapunk lehetőséget a szemé­lyzet bővítésére. így is van öl új lakónk, akiknek az ellátása egyelőre a régi munkatársakra hárul. Terveink szerint tíz helyet töltünk fel véglegesen, kettő marad úgynevezett forgórendszerben. Ez két-három hónapos átmeneti bent­lakást jelent. Vannak ugyanis olyan családok, ahol több éve ápolnak idős, beteg szülőt, nagyszülőt, és ha teszem azt esedékes egy nagy felfordulással járó festés, erre az időre vállaljuk a beteg gondozását. Előfordulhat, hogy a család üdülni, kirándulni szeretne, de nincs kire bízni az idős rokoni, mi ebben is part­nerek vagyunk. Miközben átsétálunk az új szárnyba megtudjuk, hogy az elnyert összegei a sátoraljaújhelyi önkormányzat még megtoldotta 2 millió forinttal, ami a festés-mázolás és az egyszeri beszer­zések fedezetét jelentette. Csendes, nyugodt sziget ahová érkezünk. Kicsi társalgó, teakonyha, mosókonyha, és mindezek ízlésesen, kulturáltan berendezve. A szobák hangulata, külleme már lakóik ízlését tükrözi. Lajos Ciézánét, Énei nénit éppen levélírás közben zavarjuk, de szem­mel láthatóan örül a hívatlan ven­dégeknek. Barátságosan invitál, hellyel kínál minket. Kezében ékszer­doboz, melyben a család leányágon öröklődő brosstűjét őrzi. Éppen a napokban született meg a kis Dórika, az új tulajdonos. Énei néninek nem voltak gyerekei, bátyja családjához ragaszkodott szülői melegséggel. Hogy miért nem hoz­zájuk költözött arról így mesél: - Valamennyien dolgozó emberek még, és tudom azért borul fel sok házasság, mert a fiatal nem bírja az öreget és fordítva. Mások az igények, az ízlések. Nekem például ez a csend nagyon jó. I la közösségbe vágyom kimegyek a társalgóba beszélgetni. Ha kell elvonulok, keresztrejtvényt fejtek, tévét nézek, pihenek. Kérdem én; egyedül élve ki látogatott volna meg engem naponta háromszor, ki kérdezte volna meg: hogy vagyok? Itt még éjjel is benyitnak megnézni, nincs e problémáin. Kielégít a koszt és mindenki kedves hozzám. Búcsúzunk. A rövid vizit végén kedves emlékekkel távozunk. Gon­dolataink közé azonban némi üröm is vegyül. Azok az otthon lakók jut­nak eszünkbe, akiknek kevésbé nyu­godt körülmények jutottak. Hatodikból gimnáziumba Sátoraljaújhely (ÉM-ME) - óriási reményekkel kezdtünk ennek az új iskolatípusnak a megszervezéséhez,- mondja Daragó Ferenc, a sátoralja­újhelyi Kossuth Lajos Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola igaz­gatója, mikor a hatosztályos gimnázi­umi képzésről érdeklődünk. Az országban elsőként nálunk indult be ez az oktatási forma és már az ötödik évfolyam szervezésénél tartunk.- Miből áll az ide jelentkező, - ha­todikból kikerült -általános iskolások nyosságok mutatkoztak a nyelvtani és matematikai ismeretek terén. A következő évben tehát már erről is megbizonyosodtunk. Most pedig - a módszer finomításaként - a felvételi napján a tantestület tagjaival is elbeszélgetnek leendő diákjaink. Arra vagyunk kíváncsiak, milyen a kommunikációs készségük, mennyire nyíllak, őszinték, és mennyire bátrak. - Milyen tapasztalatok alakullak ki ed- (úg - tanárokban és diákokban - a képzésről. felvételije?- Három évvel ezelőtt az első év­folyam beindításakor egy pszicholó- gusra bíztuk a döntés jogát A tapasz- talat azt mutatta, hogy jól határozott, 1 e ennck ellenére a tanulóknál hiá­- Azok a gyerekek akik hozzánk jön­nek, elsőben általában rontanak egy kicsit a korábbi tanulmányi ered­ményükön. E.z természetes is, hiszen magasak a követelményeink, nem engedjük őket „parkoló” pályára, mint ahogy az - véleményem szerint - a hetedik, nyol­cadik osztályban lenni szokott. Nálunk sok új ismerettel kell meg­birkózniuk elsőben és másodikban. A közösségek nagyon hamar kialakul­nak. A „normál” gimnazisták pedig kistestvéreiknek érzik a hatosztá­lyosokat, nincs köztük rivalizálás. A tantestület tagjaira sok terhet ró az oktatás, mivel még nincsenek meg az egyes tantárgyakhoz a megfelelő tankönyvek, ahhoz, hogy taníthassunk előbb jegyzetet kell írni. Ennek el­lenére nagy kedvvel csinálják a kol­legáim. Az igazi megmérettetést pedig az el­ső évfolyam kikerülése jelenti majd. Válasszuk meg együtt az Ev Emberét Ki Ön szerint a legnépszerűbb em- A „I.egnépszerűbb” be r Borsod - A b a új - Zem p I é n megyé­ben: Ismerjük őket, hiszen itt élnek kö­zöltünk. A mellekéit szavazólapon ki-ki 1 küldheti voksát szerkesztőségünk 1992. december 15-ig. A boriiéi kérjük ráírni: A ..Ugnépszerűhh" I adónk pedig egy kellemes vacsor vendégül látja a megye öt legnéps: rűbb polgárát és a rájuk szava olvasók közül azokat, akiknek a ne a december 15-t sorsoláson húzzuk A szerencsés nyerteseket írásban tesítjük és tarsukkal együtt váriul vacsorán, melyet a Bajor Söröző Étterembe*1 rendezünk incg. (Miskolc, Oyőri Kapu 149" ) Viszontlátásra! A szavazó neve: A szavazó címe: Az Expóra készül Tokaj Tokaj (EM) - Egyre többet szerepel hazai híradá­sainkba - pro és kontra - az 1996-ban megren­dezésre kerülő Expó. A kétségeket is ismertető hangok ellenére megyénkben is több helyen, ezek között elsődlegesen Tokajban megteszik az. előkészületeket az esetleges rendezvényekre. Mint arról tájékozódtunk, a világkiállítással kap­csolatos részvételre a város önkormányzata bead­ta pályázatát. Noha ebben az ügyben döntés még nem született, az előkészületeket folytatják, A Tokajban tervezett rendezvények közé tartozik az a nagyszabású kiállítás, amely a honfoglalás 1100-ik évfordulójára kívánnak megrendezni. Ebben a borsodi valamint a környező megyék, illetve városok múzeumai mutatják majd be leleteiket. Ennek helyszíne az elképzelés szerint a helyreállítás alatt lévő zsinagóga és a volt ser­ház. épületének felhasználásával, valamint egy új épülettel kialakított terület lenne. Ezt az új épületet az ősmagyarok szállását idéző jurta formájában építenék meg, tagolásában utalva a honfoglaló hét törzsre. A honfoglalás emlékeinek bemutatása mellett rendeznék meg a bor-világkiállítást, az ebben érdekelt hazai borvidékekkel közösen. A másik helyszín az Észak Magyarországi Vízü­gyi Igazgatóság által felhagyott, úgynevezett Patkó-bánya területe lenne. A kőbánya területén többek között ásványkiállításra alkalmas épületet létesítenének. A kőbánya öblében pedig szabadtéri színpadot, amely különböző rendezvényekre lenne alkalmas. Megközelítésére pedig a Bodrogon ha­jókikötő építését tervezik. Körjegyző lett a szülőföldjén A körjegyző Fotó: Fojtón Lószló Erdőhorváti (EM - GyK) - Anyai nagyapja községi híró volt - gondol vissza e lényre mostanában eléggé gyakran Géresi István, az Erdőhorváti székhelyű körjegyzőség vezetője. Bár a családi előd választolt tisztségviselőként munkálkodott a közigazgatásban, mégis van vala­mi közös a sorsukban. Talán az, hogy mindket­ten a szülőföldjükön lettek fontos poszton vezetők.- Erdőhorvátiból csak addig voltam távol, míg Sá­toraljaújhelyen elvégeztem a gimnáziumot. A friss érettségi bizonyítvánnyal adóügyi előadóként kezdtem. S bár a közhiedelem ezt nem tartja nép­szerű munkakörnek, számomra valahogy sohasem jelentett terhet. Itthon ismerték a családunkat, engem is gyermekkorom óta, talán ezért ma is a legtöbben a keresztnevemen szólítanak Kom- lóskán és Háromhután is mindig igyekeztem szót érteni mindenkivel. Kislélekszámú települések ezek a zempléni falvak, itt a generációk követik egymást, s nagyon sokan itthon maradtak, még ha dolgozni el is járnak napközben. A közigazgatási ismereteket a mai Államigaz­gatási Főiskola elődjének számító tanácsi akadémián szerezte, ám akkor már két esztende­je volt megbízott vebe-tilkár. Ide s tova három év­tizede dolgozik a közigazgatásban, s két eszten­deje az önkormányzat által meghirdetett pályázat elbírálása után - bár kelten indultak - végül is Géresi Istvánt nevezték ki körjegyzővé.- A közigazgatási rendszer reformja, a meg­növekedőit hatáskör, a sorra napvilágot látó új rendeletek, a helyi sajátosságok egész embert kívánnak, s persze nem minden nap nyolcórás munkaidőt. A hivatalban csak akkor vagyok, ha fogadónapom van, vagy ha az ügyintézés azt kívánja. Azt mondja a körjegyző: sokat segít a munkájában, hogy jó a kapcsolata mindhárom község polgármesterével. Néhány ezer ember tigyes-bajos dolgainak intézése, a képvi­selőtestületek költségvetésének, az önkormányzati rendeletek döntéshozatalra való előkészítése csak együttes munkálkodás eredménye lehet. Géresi István családjával a szülőfaluban koráb­ban szolgálati lakásban élt, ám 19X5-ben saját házukba költöztek. Három gyermekük közül a húszesztendős lány jelenleg a fővárosba jár külke­reskedelmi tanfolyamra, a két kisebb még közép- , illetve általános iskolai tanulmányait folytatja.- A közigazgatási munka otthon is eléri ez em­bert. Ez egy ilyen kis településen természetes. Ha van egy kis szabad időm, legszívesebben a szőlőben matatok A hétvége a családé, s időnként szeretünk kirán­dulni, rokonokat látogatni Végül is nincs olyan messze a külvilágtól Erdőhorváti.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents