Észak-Magyarország, 1992. november (48. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-05 / 261. szám

1992. November 5., Csütörtök Zemplén Tájain ÉSZAK-Magyarország 5 Eladó laktanyák Zemplénagárd (ÉM - I.S.) - Lassan két éve annak, hogy a határőrség kiköltözött zempléni laktanyáitól, azóta üres a zemplénagárdi, a karosi és a mikóházi objektum. Mind a három - felújított - laktanyát egyéb­ként azért hagyták oda, mert a határőrizeti feladatot a sorállományú katonáktól hivatásosok vették át, nekik pedig értelemszerűen lakás, és nem laktanya kellett. Az objektumok sorsa hosszú hó­napokig bizonytalan volt, mára azon­ban már eldőlt: a határőrség értékesít­heti azokat. így hirdették meg eladás­ra mind a három egykori laktanyát. A zemplénagárdi szaldó értéke 28 millió 144 ezer forint, a karosié 24 millió 460 ezer, míg a mikóházié 28 millió 281 ezer forint. A pályázati határidő november 20-án jár le, a nyilvános versenytárgyalást pedig Budapesten, a Határőrség Országos Parancsnokságán december elsején tartják. Mind a három zempléni település vezetői és lakói azt szeretnék, ha a leendő vevők munkaalkalmat kínálná­nak az itt élőknek, hiszen a laktanyák kiválóan alkalmasak arra, hogy ben­nük bármilyen termelőtevékenységet folytassanak. Vállalkozna a munkanélküli... Taktaharkány (ÉM-BSZL) - Ha lehetne. De hát nem lehet, mert ösz- szqgúgta a patkót a régi és az új pol­gármesterrel is. Mint levelében írja Béni Gyula taktaharkányi vállalkozó, ez évtón - munkanélküli lévén - vál­lalkozói igazolványt kért a helyi önkormányzattól - melyet meg is kapott - szennyvíz szippantásra és szállításra. „Ugyanakkor kérelmet nyújtottam tó a gyakorláshoz szük­séges un. ürítő hely kijelölésére és az ürítés módjának meghatározására. Megjegyzem településünkön már rég működik ilyen gyűjtőhely, de azt kivételesen csak a GAMESZ használ­hatja! Miért? A beadott kérelmemre a mai napig választ nem kaptam, csupán üzengetnek „menjek máshová a tevé­kenységem gyakorolni”, és „mi lesz akkor a GAMESZ-al” kérdezték. Az engedély kézhezvétele után vásá­roltam meg egy szippantó kocsit de nem használhatom ki. És nekem szer­ződést kell kötnöm az önkormányzat­tal, de aláírását én megtagadtam, mert a szennyvíz elhelyezési díjat sokal- lom. Nem tudom elhinni, hogy már a munkához se legyen jogom! Mert így megélni is alig tudok. Talán félnek a konkurenciától? Megy az adok - kapok. Például a gépkocsim meghibá­sodott, sajnos a polgármester lakása előtt próbáltam megjavítani. Sajnos nem sikerült, ezért otthagytam. 1-2 óra elteltével egy rendőrségi autó keresett, és a benne ülők felszólítottak hogy azonnal szállítsam el a gépko­csit. Kínlódva nagy nehezen hazahoz­tam, s hajnalig megjavítottam. Vissza­mentem az ott felejtett elakadás jelzőért, szintén ugyanott defektet kapott a kocsi. Lezártam újra jött a rendőrség, újra clvittem onnan a jár­művet.” Tanácsunk egyezzen meg az önkor­mányzattal egy méltányos szennyvíz elhelyezési díjban, amit más tele­püléseken is fizetnek a vállalkozók (és kerülje a polgármester házát, főleg tele kocsival). / Uj pékség Kenézlő (ÉM-ME) - Kcnézlőn, a régi általános iskola épületében új dolgok történnek mostanában. Az öreg, gyerekzsivalyhoz szokott falak megújulnak, hogy otthont ad­janak egy varrodának és egy pék­ségnek. Hz a két üzem több mint 55 embernek jelent majd munkát a közeljövőben egy olyan településen, ahol 174-cn vannak állás nélkül. Az önkormányzati hivatal munkatár­sai remélik, hogy karácsonykor már a helyi pékségben sült kenyér kerül a családok asztalára. Várhatóan ugyanis akkor adják át rendeltetésének a Sá­toraljaújhelyi Sütőipari Vállalni új üzemét, mely az ellátást is javítja. A varrodában pétiig c hónap közepén kezdődik meg a munka. Gyorsj’árat Hollóházáról Csak kevesen tudják Itt van végre! Fotó: Fojtán László Hollóháza (ÉM) -Hálátlan felad at az utazás. Aki rendszeresen ingázik vonaton-buszon, megunja az életét is. Mert a mai közlekedési viszonyok megkeserítik a munkába járót, az autóbuszra - a vonatra várót. Ki kór­házba siet, ki csak vásárolni, tény, hogy mi mindig utazunk valahová. Aki saját kocsijával jár, nem is tudja, milyen kiváltságos. Mennyi napi bosszúságtól incidenstől san­yargatástól marad távol. A megál­lóban várakozók irigykedve sóhajtoz­va néznek egy-egy ismerős kocsi is­merős vezetője, utasa láttán. S akik esőben, fagyban vagy nyári hőségtón lesnek a „kiváltságosak” után, másod vagy - tizedrangú embernek érzik magukat.Magam is hol stoppal, hol menetrend szerinti járattal utazgatok a megyében, ezért esett jól egy kora reggeli órában a megállóban landoló szinte üres autóbusz, amely - mint a mesében - váratlanul egyszer csak megállt, mintha kizárólag értem jött volna, és vezetője kedvesen invitált, szálljak fel, ha Miskolcra akarok men­ni.Nem vitás, ez valóban nekem állt meg, körül is néztem, jól hallok e, de ez valóban a megelevenült mese. - Már pedig igaz - mondja a Borsod Volán fiatal sofőrje Babis Zoltán, és hozzáteszi, hogy nemrég állított tó a cég egy gyors járatot, ami reggel négy órakor indul Hollóházáról, és Sátoral­jaújhely érintésével a 37-es főúton végig robog, hogy Miskolcon elérje a hétórai Inter City járatot, ami Pestre megy. Még tó is fordul az autóbusz a Tiszai Pályaudvarhoz, hogy ké­nyelmesen elérjék a gyorsvonatot. Az autóbuszvezető Pálházától végig saját maga által gyártott plakátokon reklámozza a járatot, amely a nemzetközi menetrendben is szerepel. Csak hát kevesen ismerik ezt a gyors­járatot, így kevesen utaznak a kora reggeli buszon. Szimpatikus a fiatalember aggodalma munkahelyéért és családjáért. Már csak szolidaritástól is vele utazom, ha megmarad a járat, ami feleslegesíti a korai vonathoz szaladgálást. Aki pedig Miskolcról szeretne reggel hamar Zemplénbe érni - ugyanez a járat a Búza térről nyolc órakor indul vissza Hollóházára. Nem biztos, hogy „bio” Azért mert drága Szerencs (ÉM-BSZL) - Divatba jött a biotermesztés a zempléni kiskertek­ben is Hírt kaptunk róla, hogy a közeli jövőben ér dekvédelmi egyesületet alakítanak a hegyaljai biokertészek. Úgy legyen. Annál is inkább, hiszen manapság, ha veszünk valamit a pia­con a boltban, hamar rávágja a rá­menős eladó, hogy ez a paprika az a saláta azért került ennyitó meg annyi­ba, mert ez nem akármiyen, hanem biotermék. A sznob azt mondja magában a mögötte-mcllctte állónak „Látod? Én megengedhetem magam­nak.” A félszeg szólni nem mer, ő fizet. A gyanakvó az árura néz, és azt mondja: „Hiszem, ha látom.” A sok mendemondát, a bizonytalansá­got és a visszaéléseket elkerülendő a Földművelésügyi Minisztérium talán ezért látta szükségesnek, hogy tájékoztassa a közvéleményt. Az FM szerint ugyanis a biotermesztés tényleges piaci igényeket kielégítő, a környezet- és fogyasztóvédelmi szempontokat messzemenően érvé­nyesítő eljárás, melynek eredménye­ként a piacon speciális minőségi kategóriát jelentő, megkülönböztető A biotermesztés hátránya - elsza­porodhatnak a veszélyes gyomok Fotó: Farkas Maya címkével ellátott áru jelenik meg. A címke azt tanúsítja, hogy a terméket- lcegyszcrűsítctt megfogalmazásban - egészséges (előzetesen ellenőrzött) területen, vegyszermentes techno­lógiával állították elő. A címke tartalmáért a termelő és a minőségtanúsítást végző szerv együt­tesen vállal garanciát. Magyarorszá­gon egyetlen szervezet, a Biokultúra Egyesület tagja a Biogazdálkodók Világszövetségének (IFOAM), amely a minősítés feltételeit nemzetközileg egységesítette. Az FM éppen ezért pl. a közös piaci export minőségtanúsításának jogát a Biokultúra Egyesületnek adta meg.Sajnálatos, hogy jelenleg Magyarországon nincs olyan szer­vezet, amely e tevékenységet - megfelelő felkészültséggel - felvállal­hatná; (Külföldi minősítő szervezetek működnek az országban.) Az FM sze­rint a kormányzat feladata, hogy biz­tosítsa a biotermclés és értékesítés számára a megfelelő jogikereteket, és a közgazdasági feltételrendszert, mely utóbbi azonban nem lépheti túl az egész mezőgazdasági termelés számára biztosított keretet. Az FM javaslatára került a földadótörvénybe a környezetkímélő eljárásokat alka­lmazók támogatása, amelyben a pia­con címkézett áruval megjelenő biotermék-előállítók is részesülnek. Nem „fontos” tehát az áru drágaságát arra fogni, hogy az „biotermék”. Válasszuk meg együtt az Év Emberét KI Ön szerint a legnépszerűbb em- a bér Borsod-AbaúJ-Zcmplén megyé­ben? Ismerjük őket, hiszen Itt élnek közöttünk. A szavazó neve: „Legnépszerűbb” A mellékelt szavazólapon ki-ki be­küldheti voksát szerkesztőségünkbe, 1992. december 15-ig. A borítékra kérjük ráírni: A „Legnépszerűbb”. Ki­adónk pedig egy kellemes vacsorára vendégül látja a megye öt legnép­szerűbb polgárát és a rájuk szavazó olvasók közül azokat, akiknek a nevét a december 15-i sorsoláson húzzuk ki. A szerencsés nyerteseket írásban értesítjük és társukkal együtt várjuk a vacsorán. Viszontlátásra! A szavazó címe: Bérharc az öntödében Megalakult a szakszervezet Sátoraljaújhely (ÉM - I.S.) - Még sem olyan szép a menyasszony itt Sátoraljaújhelyben, a Prec-Cast öntödei kft.-tón, bár azért meg kell adni, ez az ara messze felülmúlja a zempléni nagy átlagot. Ám a melósok többet, mást, és talán szebbet vágytak, igaz, nem elégedetlenek, de nem is elégedettek. A többségi német tulajdonban lévő cégnél a közelmúltban megalakult a szakszervezet, elsősor­ban és főleg azért, hogy az itt dolgozók érdekeit képviselje, ha kell, a tulajdonos ellenében is. Három évet kellett erre várni, és most jutottak el oda, hogy tudomásul veszik, és lassan-lassan part­nerként kezelik az érdekképviseleti szervezetet.- Most és itt, egy tisztességes alapbérért küzdünk - mondja Klubért Attila bizalmi. - A tulajdonos szándéka ugyanis egy olyan bérrendezés, amellyel- úgy hisszük - rosszabbul járnánk. Nemhogy nőne, hanem csökkenne keresetünk, érthető, ezt nem szeretnénk... A három éve alakult öntödei kft. kétségtelen, jól prosperál. Hatvan emberrel indultak, mára már száznegyvenen vannak. Ez pedig - tudva azt, hogy a zempléni térségben kiugróan magas a mun­kanélküliség - óriási dolog, különösen úgy, hogy még fejlesztések is elképzelhetők. Egyébiránt, a térség legjobb öntőit, szakembereit verbuválták össze, és ami igen fontos: megtanítottak őket németül dolgozni.- Hatalmas lendülettel indultunk, jól éreztük ma­gunkat, tőlünk csak egy dolgot követelt a német: a tisztességes munkát - magyarázza a bizalmi. - Biz­tosította az alapanyagot, a piacot, és hát valljuk be őszintén, az itteni viszonyokhoz képest jól fizetett. Nyolcszáz német márkának megfelelő volt a havi átlag bér, ez nettó 26-27 ezer forintnak felelt meg. Most viszont ezt csökkenteni akarja, mi viszont nem fogadjuk el, számításaink szerint legalább száz márkával lenne kevesebb a többség borítékjában. Most, hogy a munka mentalitásával és minőségével nincs baj... Mi tisztességes, legalább ezer márkának megfelelő alapbért akarunk kiharcolni. Ezért is jött létre a szakszer­vezet, amelybe a dolgozóknak több, mint ki­lencven százaléka belépett. Több búza vetés az idén Miskolc (ÉM) - Százezer hektárral nő ez évben a búzavetés területe a tavalyihoz képest. Ez évben 982 ezer hektár búzaterület elvetése várható. Az őszi árpa vetésterülete 30 ezer hektárral csökken, és 71 ezer hektár lesz a rozs. Zalkod felzárkózik Zalkod (ÉM-ME) - A bodrogközi falucska Zal­kod, alig több, mint négyszáz lelkes és mára a lakosság 50 százaléka nyugdíjas. Tipikus magyar kistelepülés, melynek lassú leépülése, elsorvadása részben a körzetesítésnek köszönhető. Tudták, érezték ezt a falusiak, így nem véletlen, hogy amint lehetőség adódott rá felemelték szavukat az önállósodás érdekében. Protestálásuk elérte célját és Zalkod 1991. januárjától ismét önálló költ­ségvetéssel rendelkező település lett. Ekkor hirtelenjében rengeteg teendő szakadt a fris­sen megválasztott polgármesternő Papp Gizella nyakába, hosszú évtizedek lemaradását kellett be­hozni. Az emberek azt sem tudták hol kezdjenek lakóhelyük szépítéséhez, hiszen szinte minden felújításra, átépítésre szorult.- Nem volt működő iskola, óvoda, sőt egyszerűbb, ha azt mondom egyetlen közintézmény sem üzemelt - meséli a polgármesterasszony. Közút­jaink az esősebb időszakban járhatatlanok voltak. Nehéz örökséget kaptunk, de nagy lelkesedéssel láttunk hozzá az „újrakezdéshez”. Úgy határoz­tunk, hogy fokozatosan haladva - a lakóhelyünk élete szempontjától legszükségesebb - ügyekkel nyitunk. Elsőként a meglévő régi iskolát varáz­soltuk újjá, hogy a 15 óvodáskorú gyereknek ne kelljen minden reggel a szomszéd községbe bu- szozgatni. Ezek után jött a többi munka. Fokozatosan aszfalt került valamennyi utunkra, befejeztük a ravatalozó megépítését, felújítottuk a művelődési házat. Idén augusztus 20-án pedig ün­nepélyesen átadtuk a faluházat, melyre mind­annyian nagyon büszkék vagyunk. A faluháznak egyébként története van, tudjuk meg Papp Gizellától. Létrejöttét egy magyar szár­mazású Svájcban élő hölgynek köszönheti a lakosság, ugyanúgy, mint az óvoda berendezéseit. Ez az üzletasszony Katalin Gránicz Barth, aki Sárospataki illetőségű és baráti kapcsolatok révén került kapcsolatba a zalkodiakkal. Miért segít a falunak egy tulajdonképen idegen hölgy? A kérdésre a polgármesterasszony csak annyit mond: „Mert ő ilyen típus, örökmozgó, és saját dolgainak intézése mellet másokra is képes időt szakítani. Ha megismernék megértenék. Nekünk magyaroknak valóban hihetetlen ez a hozzáállás, de mi itt Zal- kodon már megtapasztaltuk és élvezzük a támo­gatás gyümölcseit".

Next

/
Thumbnails
Contents