Észak-Magyarország, 1992. november (48. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-04 / 260. szám

14 ÉSZAK-Magyarország

Belpolitikai Körkép- 1992. November 4., Szerda

Az Alkotmánybíróság teljes ülése

Budapest (MTI) - Az Alkotmánybíróság kedden folytatta teljes ülését. A testület megvitatta azokat a beadványokat, amelyek a kárpótlás részleges jellegét kifogásolták. Az alkotmánybírók tárgyaltak arról az indítványról is, amely szerint alkotmányellenes, hogy csak devizahatósági engedéllyel szabad belföldinek külföldön, illetve külföldinek belföldön vállalatot létrehoznia. Egy indítványozó annak a megállapítását kérte, hogy válás esetén a bíróság alkotmányellenesen rendelkezhet a házastársak különvagyonát képező lakásról is. Szerepelt az Alkotmánybíróság napirendjén az a beadvány is, amely szerint a védett állatfajok által okozott károk megtérítésének szabályai sértik a tulajdonformák egyenlőségének alkotmányos elvét.

Kézikönyv

munkanélkülieknek

Budapest (MTI) - A munkaerőpiaci helyzetről szóló gyakorlati útmutató sorozatában új kézikönyvet jelentetett meg a Struktúra DC kiadó - tájékoztatta az MTI-t a kiadó igazgatója. A munkanélküliek számára hasznos kiadványhoz a Megyei Munkaügyi Központokban lehet majd hozzájutni, sőt a terjesztésbe valószínűleg bekapcsolódik a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat is. A „Munkanélküliség, foglalkoztatás” című könyv a juttatásokról, támogatásokról, az átképzésről és mindezek jogszabályi hátteréről tartalmaz információkat a munkanélküliek és a pályakezdők számára. Az érdeklődők ezen kívül megismerkedhetnek az álláskeresés praktikus módszereivel is. A kiadványból nemcsak a rászorulók, hanem a munkahelyteremtésre vállalkozó gazdálkodók is hasznos tanácsokhoz juthatnak.

Magyar rendőr az Interpolnál

Budapest (MTI) - Kacziba Antal vezérőrnagynak, az Országos Rendőr-főkapitányság bűnügyi főigazgatójának vezetésével kedden rendőri delegáció utazott Szenegálba, az Interpol kongresszusára.

Suha György rendőrségi szóvivő az MTT-nek elmondta: eredetileg Pintér Sándor vezérőrnagy, országos rendőrfőkapitány utazott volna erre a fontos eseményre, ám a főkapitány elfoglaltságai miatt nem tudott vállalkozni az egyhetes távollétre.

Pártmentesen

politizálnak

Szeged (MTI) - Vezető gazdasági szakembereknek, értelmiségieknek, politikusoknak kíván lehetőséget adni a független politizálásra a Szegeden megalakult Konzervatív Kör. A pártoktól független, gazdasági, szellemi, politikai asztaltársaság konzervatív alapelveket vall. A konzervativizmus alatt a polgárosodást, a magántulajdonon alapuló piacgazdaságot és a független civil társadalmakat szolgáló modernizációt és társadalmi haladást értik. Elvetik a szélsőségeket, a radikalizmust, az állam erőszakos beavatkozásának minden formáját, a maradiság jellemzőit. A pozitív hagyományokra építve támogatják a konzervatív eszmék megvalósítását.

Alapelveik között szerepel a magángazdaságok és a politikusok közötti együttműködés elősegítése, valamint az, hogy a kör gazdasági és szellemi potenciájával hatni tudjon a politikai és gazdasági történésekre, változásokra.

Az asztaltársaság összejövetelei zártkörűek, időnként azonban szerveznek nyilvános fórumokat is. Rendszeresen vizsgálják a gazdaság és a politika viszonyát, mert nem kívánnak belenyugodni abba, hogy a politika irányítsa a gazdaságot. Elveik szerint ugyanis az egyenrangú felek kapcsolatában a gazdaságnak háttérből kell mozgatni a politikát.

Tököl, 1956

Budapest (MTI) - Harminchat esztendeje, november 3-án este a magyar kormánydelegáció tagjai Tökölre, a szovjet parancsnokságra hajtattak. Ott a küldöttség tagjait - Maiéter Pál honvédelmi minisztert, a szakértőket és a gépkocsivezetőket lefogták. A Tökölön történtekeket mind ez ideig homály fedte. Nem kapott olyan hangsúlyt, mint az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc más eseményei - hangoztatták a Tököl, 1956 című dokumentum-riportkönyv szerzői.

Tartható a jövő évi költségvetés

Budapest (ISB-Ráthy Sándor) - A kormány a parlament elé terjesztette a jövő évi központi költségvetés tervezetét. Munkatársunk a várhatóan nagy vitát kavaró javaslatról, illetve a koalíción és a kormányon belüli erőviszonyokról kérdezte a pénzügyi tárca vezetőjét.- Korábban Önt a kormány erős embereként tartották számon. Napjainkra azonban mintha meggyengültek volna a pozíciói.- Nem hiszem, hogy így lenne. Ha az ember egy költségvetési csatát végig tud vinni, időben benyújtja az irányelveket és a részletes tervezetet, valamint el tudja érni a kormányban, hogy elfogadják az elképzeléseit, akkor nemigen beszélhetünk meggyengült pozícióról.- Amikor miniszter lett, érzékelhetően nagy bizalommal voltak Ön iránt az emberek. A Szonda Ipsos legutóbbi közvéleménykutatása szerint azonban jelentősen csökkent népszerűsége. Miben látja az okát?- Kétségtelen, mindenütt kemény vitákat kell folytatni, de találkozva az emberekkel, nem érzékelem népszerűségem csökkenését. Tapasztalatom szerint továbbra is bíznak bennem.- A Világbank és a Nemzetközi Valutaalap kormányzótanácsának elnökévé választotta. Milyen előnyökkel járhat ez az ország számára?- Megválasztásomban az ország eredményei játszottak szerepet, ezáltal a nemzetközi pénzügyi életben megnövekedett hazánk presztízse. Ezt ki fogom használni. A pozíció jelentőségét jól mutatja, hogy megválasztá„Tapasztalatom szerint továbbra is bíznak bennem" Fotó: Laczó József

som kapcsán már rengeteg helyre meghívtak.- A jövő évi költségvetés tervezet 185 milliárd forintos központi és 40 milliárdos társadalombiztosítási költségvetési hiányt prognosztizál. Meg sem kezdődött a javaslat parlamenti vitája, az ellenzék máris azt mondta, ismét alábecsülték a deficit nagyságát.- Az ellenzék egyfelől azt mondja, óriási a hiány, másfelől pedig azt, hogy ennél még nagyobb lesz. Isten tudja... Tagadhatatlan, a költségvetésben vannak bizonytalanságok. Az egyik a pénzintézetek helyzetével és befizetéseivel függ össze. A másik bizonytalanság a gazdasági folyamatok alakulásával kapcsolatos. Ami a hiány nagyságát illeti, remélem, a parlament

mérsékelni fogja a deficit összegét, hiszen Magyarországnak az az érdeke, hogy ne legyen ekkora különbség a költségvetés bevételei és kiadásai között.- A demokrata fórum MONOPOLY- csoportja szintén elégedetlen a költségvetés tervezetével. Keveslik a kétkulcsos áfa kompenzációjára fordított összeget és sokallják a központi igazgatási költségek nagyságát. Szívesen megkurtítanák például a belügyi tárca büdzséjét.- Egy-két probléma összekeveredik. A minisztériumok a saját működésükre nem költenek sok pénzt, de rengeteg feladatot ellátnak. Most éppen azon dolgozunk, hogy a költség- vetési fejezetekben összegszerűen is elkülönítsük egymástól a különböző feladatok ellátását szolgáló tételeket. Az államigazgatás szintén két részből áll, a központi és a helyi igazgatás szervezeteiből.

Költségvetésük nemzetközi összehasonlításban is nagy, a tételeket például lehetne mérsékelni. A belügyi tárca esetében nincs különválasztva egymástól a közigazgatás, a rendőrség és az önkormányzatok támogatása. Ez óriási massza, és meglehetősen nagynak tűnik a minisztérium rendelkezésére álló összeg.

De ebben nincs semmi hamisság, csak még nem készültünk el a tételek elkülönítését megalapozó információs rendszerrel.

Ami a MONOPOLY-t illeti, ők nagyon szigorúak az adóbehajtás terén, remélem, kiadáscsökkentő javaslataik is lesznek.

Nem kell repülőtér

Budapest (MTI) - A természetvédők, környezetvédők élesen bírálják azt a koncepciót, mely szerint a frankfurtihoz hasonló hatalmas tranzit légikikötő létesülne - akár külföldi tőke bevonásával is - a kiskunlacházi, egykori szovjet katonai repülőtér helyén. Erről a Környezetvédelmi és Terület- fejlesztési Minisztériumban informálták az MTI-t. Külföldi érdekcsoportoknak nyilván megérné, hogy a saját országukban tapasztalható tiltakozás miatt inkább Magyarországra helyezzék át az évi több milliós utasforgalmú tranzit légikikötő nagy zajterhelését, légszennyezését - mulattak rá a környezetvédelmi tárcánál. Felhívták a figyelmet arra, hogy a térségben egyedülálló lehetőségeket kínál a kavicsbányászat nyomán kialakított mintegy 40 tisztavizű tó és Budapest közelsége.

Jubilánsok az ELTE n

Budapest (MTI) - Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 70, 65, 60 illetve 50 évvel ezelőtt diplomát szerzett egykori hallgatóit az egyetemi tanács keddi nyilvános ülésén - dr Vékás Lajos rektor távollétében - dr. Szabó Miklós általános rektorhelyettes köszöntötte, átnyújtva a jubilánsoknak a rubin, a vas, a gyémánt illetve az arany diplomát.

Az összesen 176 ünnepelt közül öten rubin, hatan vas, harminckilencen gyémánt, 126-an pedig arany díszoklevelet vehettek át.

MONOPOLY - a vagyonátmentés rejtelmei

1991 tavaszán a tej fogyasztói ára magasra szökött. Ugyanakkor a tejtermelők további áremelést kívántak mondván, hogy másképpen számukra nem éri meg a tehéntartás. A tejfelvásárlók azt állították, hogy nekik pedig azért nem éri meg a felvásárlás, mert a raktárak már dugig vannak porított tejjel. Az MDF országgyűlési frakciója ülésén Zacsek Gyula bejelentette, hogy információi szerint a tejporraktárak üresek, s ezért egy olyan monopóliumot gyanított a háttérben, amely abban érdekelt, hogy felverje a tej árát. Ekkor jött létre a MONOPOLY-csoport azzal a feladattal, hogy vizsgálja a fogyasztói áremelésekre vezető monopolhelyzeteket és kezdeményezze ezek lebontását. A MONOPOLY-csoport kezdeti vizsgálódásai után hamar kiderült: hogy ha a privatizáció révén az állami cégek az örökölt monopolhelyzetüket magánmonopóliumokra mentik át, sokkal nehezebbé válik a monopol-ellenes küzdelem. Ez vezette arra a MONOPOLY-csoportot, hogy foglalkozzon a privatizáció kérdéseivel. A MONOPOLY-csoport gazdaság-erkölcsi nézeteinek alapját az MDF 1989 novemberében elfogadott választási programja adja, melyre jellemző a reformkommunista gyakorlat bírálata: A folyamatban lévő átalakulásoknak alig leplezett célja, hogy az állami vállalatok élén lévő részben volt pártfunkcionáriusok a saját személyüket mentsék át az új gazdasági rendbe. Előfordul, hogy a vállalat- vezető a rábízott nemzeti vagyonból az általa kiválasztott új vevőnek komoly árengedményt is ad, hogy cserébe saját vezetői pozícióját megtarthassa. (Szabó Iván, Szabó Tamás, Bőd Péter Ákos). A MONOPOLY- csoport vizsgálatai nyomán az állami vagyon elherdálását elősegítő néhány törvényi hibára hamar fény derült. Nézzünk néhányat ezek közül:

Nyitva maradt kiskapuk

1J Az 1990-es választások előtt néhány héttel, 1990. III. 1. napján életbe léptetett privatizációs jogszabályok, több „veszélyes” kiskaput hagytak nyitva. Az egyik: nem volt kötelező felértékelni a vállalati ingatlanvagyont eladása vagy kft.-be appor- tálása előtt; a másik: nem volt tilos, hogy az állami vállalat vezetője a maga vagy rokonsága részvételével a vállalatával azonos tevékenységű kfl.-t szervezzen. A lehetőségeket a jól informált vállalati vezetők egy része

nem is hagyta ki, s többféle leleménnyel csapolta meg az állami tulajdont a saját anyagi jövője érdekében:

a. / Voltak olyan vállalatok, ahol az igazgató (a helyettese, a főkönyvelő, a kereskedelmi vonal irányítója, a volt párttitkár, ill. mindezek rokonsága) egy azzal megegyező tevékenységet folytató, magánszemélyekből összeálló kft.-t hozott létre. Idővel azután - mit tesz a véletlen!(?) - a vállalat helyett ez a maszek kft. kapta a megrendeléseket és elkezdett felvirágozni, míg a megrendelés nélkül maradó állami cég tönkrement.

b. / A korrupciós veszély fokozódott, amikor a vállalat üzleti kapcsolatot is létesített a vezetők érdekeltségi körébe tartozó kft.-vei. Az ilyen sajátos „együttműködés” hasznai mintegy „véletlenül” a magán kft.-nél csapódtak le, míg a költségei az állami vállalatot terhelték.

c. / Előfordult, hogy a vállalat vagyonának egy részét olyan kft.-be vitték be, ahol az egyik tulajdonos maga a vállalat, míg a társtulajdonos a vállalat szerencsés vezetője (továbbá rokonai, üzletfelei, bel- és külföldi baráti köre, stb.). Itt a visszaélés legfőbb forrása a vagyon „értékelésének” ellenőrizetlen szabadságában rejlik: ha a vállalati vagyont apportként töredék-értéken viszik be, akkor a kft.-n belüli tulajdoni arányok megváltozásakor az eredetileg állami tulajdon gyakran ugyancsak e töredék-értéken kerül át magánkézbe.

2./ Németh Miklós ügyvezető kormánya 1990. április 30-án megjelent rendeletével az állami ellenőrzési rendszer összehangoltságát is megszüntette. Ez azzal járt, hogy a joghézagokkal biztosított „bűnre vezető alkalmak” következményeire vonatkozó információk nem jutottak el a választások utáni új állami vezetéshez...

A Németh-kormány eme intézkedésének „eredménye” kettős: az állami vagyon terhére felgyorsult a volt káderek meggazdagodásának és a munkástömegek utcára kerülésének a folyamata.

A MONOPOLY-csoport lehetőségei megegyeznek minden országgyűlési képviselő elméleti lehetőségeivel (ld. a képviselők jogállásáról szóló törvényt). A kiskapukat a jogalkotás útján kísérelhetjük meg megszüntetni.

Gúzsba kötve táncolni

A MONOPOLY-csoport 1991 augusztusában egy előzetes jelentésben

ismertette az MDF Országos Elnökségével a privatizációs jogszabályok ellentmondásait, s folytatta a választó- polgári, vállalatvezetői, szakértői stb. körökből érkező visszássági jelzések elemzését.

Hamarosan kitűnt, hogy az ország- gyűlési képviselőink nagy részének fogalma sem volt a jogi helyzet zűrzavarairól. Kiderült az is, hogy egyes részkérdésekben az Állami Vagyonügynökségnek, sőt egyes minisztériumi vezetőknek illetve miniszternek is hiányos és téves ismereteik voltak. Ez utóbbit az állami ellenőrzés megszüntetésének a számlájára könyveltük el.

Ebben a helyzetben két dolgot tettünk: egyrészt a sajtó útján felhívást adtunk ki, s meghatározott vagyon-átmentési technikák ismertetését kértük az újságok, közöttük az Észak-Magyarország olvasóitól. Sikerrel!

Néhány (próba-)feljelentést is tettünk annak bebizonyítására, hogy a jelenlegi jogi szabályozás elégtelen. A (próba-) feljelentések sorsa igazolta a MONOPOLY-csoport állítását, azt, hogy a törvényeinek nem gátolják meg az állami vagyon áron aluli elherdálását. Feljelentéseink így közvetlenül a törvényalkotásban hasznosultak.

A feljelentések híre gyorsan elterjedt. Talán ezek miatt is bíznak bennünk sokan, akik eddig hiába fordultak a legváltozatosabb panaszokkal a legkülönfélébb fórumokhoz.

Ehelyütt is nyomatékosan le kell szögeznünk: a MONOPOLY-csoport tagjaiként egyszerű országgyűlési képviselők vagyunk, s nem vizsgáló- bizottság. Vizsgálódások végzésére nincs apparátusunk, de nincs jogkörünk sem. Feladatunk a jogalkotás. Ha jogalkalmazásra tartozó kérdéssel találkozunk, azt továbbítjuk a kivizsgálásra illetékes állami szervhez.

Törvényt hozni tehát muszáj

A MONOPOLY-csoport néhány országgyűlési eredménye:

1./ 1991 novemberében országgyűlési határozati javaslatot terjesztettünk elő. Ebben kezdeményeztük, hogy a Kormány nyújtsa be az állami vállalatok kényszer-társaságosításán alapuló privatizációs törvényjavaslatát. A Kormány hamarosan benyújtotta a jelzett tartalmú törvényjavaslatait, melyeket az országgyűlés törvényerőre emelt.

2/ 1991 decemberében az állami vagyon értékesítés előtti kötelező felértékeléséről szóló törvényjavaslatunkat az Országgyűlés napirendre vette, majd később változatlan szövegezéssel beépült az új privatizációs törvényekbe.

3. / 1992 februárjában kezdeményeztük, hogy az előző parlament által ideiglenesen megalkotott Vagyonpolitikai Irányelvek hatályának negyedszeri meghosszabbítására irányuló Kormány-előterjesztést szavazza le a parlament, hogy a Kormány végre nyújtson be újat. A parlament csaknem egyhangú szavazással értett egyet az álláspontunkkal.

4. / 1992 májusában az állami vállalatok vezetői egy részénél tapasztalt korrupciók visszaszorítására egy szigorú összeférhetetlenségi szabályt javasoltunk az új Munka Törvény- könyvébe beiktatni. Óriási küzdelemben (szavazás-sorozat közben rendkívüli koalíciós frakcióülés, végszavazás elhalasztása, stb.) legyűrtük az ellenálló gazdasági bizottságot, és az illetékes minisztert, végül a rendelkezés bekerüli a törvénybe.

5.1 1992 júniusában a Soros Alapítvány állal a Tilos Rádiónak adott támogatás kapcsán tett interpellációnkat a Legfőbb Ügyész szakmailag helytállónak minősítette, s meglette a szükséges intézkedést;

6. / 1992 júliusban a Soros Alapítvány és a Magyar Állam közölt a Németh- kormány idején megkötött szerződésnek a hátrányait bemutattuk a nyilvánosság előtt. Két nap múlva felbontották ezt a szerződést.

7. / 1992 júliusában a dolgozóktól levont, de az APEH-hez nem továbbított szolidaritási járulék ügyében a Legfőbb Ügyész az interpellációnk nyomán a Büntető Törvénykönyv módosítását kezdeményezte, melyet ezekben a napokban tárgyal az Alkotmányügyi Bizottság.

8. / 1992 júliusában a Ford Tmnsitnak adott verseny- és alkotmányellenes vámmentesség ügyében is felszólaltunk, az idő minket igazolt. Munka- módszerünk bevált, a gyakorlatot folytatni kívánjuk.

A privatizációs jogszabályok még számtalan csapdát rejtenek, s köszönjük, ha ezekre az olvasók a jövőben is ráirányítják a figyelmünket. Az egyik ilyen további, egy miskolci céget is érintő jogszabályi hiányosság kapcsán u közeli napokban - az ügyeskedők nagy bánatára - várhatóan ismét hallatjuk a hangunkat. ~

Balos István országgyűlési képviselő a MONOPOLY-csoport tagja