Észak-Magyarország, 1992. november (48. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-23 / 276. szám

1992. November 23., Hétfő Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 7 Okos ötletekkel idecsalogatható a tőke Interjú a külgazdasági miniszterrel Miskolc (ÉM-Illésy Sándor) - Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcso­latok minisztere a múlt héten előadást tartott Miskolc-Tapolcán, a Kopint- Datorg Piackutató és Számítástech­nikai Részvénytársaság kétnapos szakmai rendezvényén, amelyet Ex­portfejlesztés - gazdasági kiút címmel rendeztek (EM november 19.). Ebből az alkalommal válaszolt az Észak- Magyarország, a rádió és az MTI kérdéseire.- Miniszter úr! Előadásában úgy fo­galmazott, hogy a gazdasági kiút a szomszédos, illetve a távoli orszá­gokkal való együttműködésben kere­sendő...- így van. Egy olyan kis országnak, mint Magyarország nincs más alap­vető növekedési hajtóereje, mint a szakosodás, a bekapcsolódás a nem­zetközi gazdasági együttműködésbe. Ezt valamennyi európai kis ország tapasztalata igazolja. Ebben az évben a gazdaság egyedüli hajtóereje az az export-teljesítmény javulás volt, amely körülbelül egymilliárd dol­láros, azaz nyolcvanmiiliárd forintos többletbevételt tett lehetővé az elmúlt évhez viszonyítva. Ez, mintegy száz­ezer munkahelyet is teremtett. Egy visszaeső gazdaságban persze ezt nem érzékeljük, épp ezért fogalmazhatok úgy is, ha nem lett volna ebben az évben ilyen jelentős exportbővülés, akkor további százezer munkahely veszett volna el, további három száza­lékkal csökkent volna a magyar GDP. Ha sikerül belgazdaságunkat stabi­lizálni, ha túléljük a csődhelyzeteket, ha megállítjuk a belső piac szűkülési folyamatát, akkor az elkövetkező idő­szakban az exportteljesítmények javu­lásával párhuzamosan gyarapodhat­nak a jövedelmek, nőhet a gazdaság, enyhülhet a munkanélküliség. Az el­következő öt évben, amíg túl nem ju­tunk ezen a nehéz átalakulási idősza­kon az export lesz a magyar gazdaság alapvető hajtóereje. Amikor a meg­növekedett exporttal le tudjuk csök­kenteni - a jövő évben persze még növekvő - a munkanélküliséget, nö­velni tudjuk aGDP-t, elérjük legalább az 1989-es általános termelési és fo­gyasztási színvonalat, akkor már a belső piacon is dolgoznak autonóm felhajtóerők, de addig estik az export­tól várható helyzetjavítás.- A Parlament az elmúlt heti illésén megerősítene az Európai Közösség és Magyarország között létrejött tár­sulási szerződést. Milyen előnyökkel jár ez számunkra'!- A közösség a társulási megállapodás révén középtávon olyan kedvező fel­tételeket kínál a magyar kivitel bő­vítéséhez, hogy azt is mondhatjuk: ez lesz a magyar gazdasági fejlődés ko­vásza. Ebben az évben a Közös Piac országaiba irányul a magyar export több, mint ötven százaléka - három évvel ezelőtt ez mindössze 25 száza­lék volt és ez öt és fél milliárd dol­lárt jelent. A magyar kivitel kereken hatvan százaléka számára eltűntek a \ vámok és a kereskedelmi korlátozá­sok, így több, mint hárommilliárd dol­lár értékű magyar áru jut be akadály- mentesen a 12 európai ország piacára. Ha ezt a fejlődési ütemet tartani tud­juk, akkor megalapozottnak tekint­hetjük a magyar gazdaság növekedési pályára állítását. Egyébként a mező- gazdasági termékek kétharmadának is sikerült piacrajutási kedvezményeket kapnunk.- A gazdasági fejlődésnek egyik sark­köve a vegyes vállalatok alapítása, a külföldi működő tőke beáramlása az országba. Ám a tőke, mintha a Duna vonalánál megállna...- Elég sokat tárgyaltam az utóbbi hó­napokban a tőkebefektetőkkel, éppen annak érdekében, hogy pénzeszkö­zöket átcsoportosítsunk a Dunától keletre is, ám meg kell érteni aggá­lyukat. A tőke mindig odamegy, ahol már van tőke is, infrastruktúra is, meg egy jó környezet. Amit a külföldiek Északkelet-Magyarországgal kapcso­latban megfogalmaznak, hogy húzó- dozásuk oka egyrészt az infrastruktúra fejletlensége, másrészt az itteni ipar szerkezeti elavultsága, a veszteséges tevékenységek túlsúlya. Ez utóbbiból a világ minden részén szociális és politikai feszültségek, instabilitási je­lenségek alakulnak ki. Sajnálatos, hogy a tőke pont azokat a területeket kerüli el, ahol a legnagyobb szükség lenne rá. Még valami: a befektetők szerint a nyugat-magyarországi mun­kaerő könnyebben illeszkedik egy külföldi vállalat igazgatási rendsze­rébe. Ide tartozik az is, hogy a nyugat­magyarországi városok, régiók sokkal erőteljesebben futnak versenyt külső erőforrások megszerzéséért, mint az itteniek. Ha helyileg kezdeményez­nek, okos projecktekkel az észak-ma­gyarországiak, akkor ide tudják csalo­gatni a tőkét, ám az is igaz, hogy Bor­sodnak csak akkor van jövője, ha a monolit iparszerkezet teljesen átala­kul, ha a megye gazdasága több lábon áll. A kormányzat abban segítheti a megyét, a vállalatokat, hogy rávezeti arra, miképp lehet érettebb projek­tumokat kialakítani. Ám a vonzó jövő­képet itt kell kialakítani, az itteniek­nek. A gondok, nehézségek szüntelen hangoztatása általában nem szolidari­tást vált ki a tőkebefektetőkkel szem­ben, inkább elrettenti őket. Különben a rendszerváltás óta mintegy négymil- liárd dollárnyi működő tőke áramlott az országba, és ez egyedülálló a tér­ségben.- Miniszter úr, végezetül arra kérem, oszlasson el egy tévhitet: az EK-val kötött társulási szerződésnek nem volt feltétele a magyar kohászat leépítése?- Ezt valaki kitalálta, az ilyen rém­hírek mindig bővizű folyamként höm­pölyögnek Magyarországon. Egyébként a magyar kohászati export igen dinamikusan fejlődött az Európai Közösség országaiba. A kevesebb több lett volna, mert akkor nem kaptuk volna ezt a döm­pingvádat... Leértékelődtek a politikai ellenfelek II- kongresszusára készül az Agrárszövetség Figyeljenek a brókerek Budapest (ÉM) - A brókerek figyel­mébe ajánljuk,hogy mától a Budapesti Értéktőzsdén új kereskedési rendet vezetnek be. Ennek egyik célja a tőzs­de egységes áralakulási mechanizmu­sának létrehozása. A kereskedésben bevezetik majd a kötésegység és az ajánlati árlépésköz fogalmát is. Az eddigi szabályzaton ajánlattéte­lekkel szemben a jövőben a bróke­reknek csupán kötött ajánlattételre lesz lehetőségük. Ennek főbb elvei: az alkuszok nyílt kikiáltásos ajánlataikat csak az esetben mondhatják be, ha azok árfeltételei az adott értékpapírra vonatkozóan már jobbak, vagy azo­nosak az előtte elhangzottaknál. Az új rend megakadályozza, hogy a külön­böző részvényekre, értékpapírokra a piaci ártól távol eső áron kössenek üzletet. A kereskedés új módszere na­gyobb garanciát nyújt az ármanipulá­ció kialakulása ellen. A tőzsde minden értékpapírra kötés­egységet határoz majd meg. Vala­mennyi ajánlatot erre a kötésegységre kell értelmezni. Bevezetik a tőzsdén a kötött ajánlati árlépésköz rendszerét is. Az egyes ajánlatokat csak meghatározott mér­tékkel lehet lefelé, vagy felfelé növel­ni a kereskedés során. A brókerek csak a következő árlépésköz alapján tehetnek ajánlatot az adott értékpapír­ra. A jövőben minden tőzsdei ajánlat úgynevezett részajánlat lesz, amelyre kötésegységnyi mennyiségekben az adott árszinten történő teljesítés kérhető. Ennek következtében a kö­tésegységnyi mennyiségekre várható­an megnő a forgalom, hiszen jól körülhatárolható tételek szerepelhet­nek majd az adásvételek során. EK: acélimport Brüsszel (MTI) - A közös piaci acél­gyártók szövetsége (Eurofer) szerint még az év vége előtt döntést kell hozni a kelet-európai acélimport korláto­zásáról. A szervezet közleménye szerint az EK brüsszeli bizottsága is osztja azt a véleményt, amely szerint a közösség acéliparának átfogó átalakítási terveit nem veszélyeztetheti az import növe­kedése. Éppen ezért „részletes meg­oldási módozatokat” kell kidolgozni mindenekelőtt a Kelet-Európából és a volt szovjet köztársaságokból szár­mazó acélimport ügyében - szögezi le az Eurofer nyilatkozata. A közösségi acélipart átfogó, befolyásos szakmai tömörülés szerint ezek az országok gyakran folyamodnak tisztességtelen kereskedelmi praktikákhoz s ez is hozzájárult az EK acélpiacán észlelt árzuhanáshoz. Az Eurofer-nyilatkozat azután látott napvilágot, hogy a legna­gyobb európai acélipari vállalatok elnökei a hét közepén Strasbourg-ban az EK-bizottság két vezetőjével. Mar­tin Bangcmann ipari és Sir Leon Brit­tan versenyügyi biztossal tárgyaltak. Az iparág képviselői is hangsúlyozták a közös piaci acélipar gyors és súlyos mértékű hanyatlását s azonnali intéz­kedéseket követeltek a folyamat meg­állítására. A brüsszeli bizottság jelezte: tárgyalá­sos megoldásra törekszik a közép- és kelet-európai országokkal az árképzés ügyében. A közösség vezető testületé mindazonáltal a napokban 30 száza­lékig terjedő pótilletékcket rótt ki a csehszlovák, a lengyel és a magyar gyártmányú acélcsövekre, mondván: c termékek dömpingáron kerültek az ÉK -piacra. Hat milliárddal csökkent Budapest (MTI) - Októberben rekord mértékben, majdnem 6 milliárd forint­tal csökkent a lakossági devizaszám­lák értéke - közölték a Magyar Nem­zeti Bankban. A szeptember végén re­gisztrált 151,8 milliárd forintról 146,1 milliárdra esett vissza a devizaszám­lákon őrzött lakossági megtakarítások Összege. Ennek okát devizapiaci szak­értők elsősorban abban látják, hogy októberben jelentek meg a devizabe­tétek kamatainak megadóztatásáról szóló tervek. Miskolc (ÉM-SZD)- A kongresszus előkészítése jegyében a napokban Miskolcon tartotta meg ülését az Agrárszövetség Megyei Választmá­nya, amely egyúttal tisztújító válasz­tás is volt. Megállapították az ülésen, hogy az Agrárszövetség reális alapok­ra épített, kiegyensúlyozott, követke­zetes politikáját egyre nagyobb fi­gyelem kíséri, mind szélesebb körben ismerik és fogadják el. Nagymértékben megnőtt a szövetség politikai súlya, jók a választási esé­lyei. Mindez annak is köszönhető, hogy a politikai ellenfelek leértéke­lődtek, programjaik mcgvalósíthatat- lannak bizonyullak, s az országban egyre többen ismerik fel, hogy milyen következményekkel jár a nosztalgiára épített, de a fejlett világban is ellen­tétes tendenciákat bizonyító, megala­pozatlan agrárpolitika. A magyar mezőgazdaság válsága még szakmailag megalapozott, céltudatos politikával, jó gazdasági intézkedé­sekkel is nehezen kezelhető, s mert ezek hiányoztak a politika eszköz­tárából, a válság csak tovább mélyült az elmúlt két esztendőben. A fejlesz­tés helyett a visszafejlesztést drágán fizeti meg a fogyasztók széles tábora, az egész társadalom. Az Agrárszövetség szakmai, politikai felértékelődését elősegítette az is, hogy a társadalom megelégelte a múltra hivatkozó, de perspektívát nem nyújtó, üres vitákkal terhes politikát, amelyet az Agrárszövetség mindig is élesen bírált. A mai politika, a vezető politikusok a gondok megoldása helyett fölösleges társadalmi vitákra, feszültségek szí­tására pazarolják az időt, a nemzet energiáját, miközben sorozatosan mu­lasztják cl hasznosítani a kínálkozó lehetőségeket. Elgondolkodtató, hogy a választások után a kért száz nap helyett, kilcncszáz nap elmúltával sincs a kormánynak a gazdaság, a nemzet felemelkedését szolgáló követhető programja. A valós és súlyos gondokról harcias dol­gozatokkal igyekeznek elterelni a fi­gyelmet. A koncepció nélküli, te­hetetlen, vergődést eredményező poli­tikát, a társadalmi feszültségek szí­tását az Agrárszövetség elutasítja, és társadalmi összefogást javasol, mert enélkül esélyünk sincs, hogy fel­készüljünk a külső kihívásokra, de nem lehet megszüntetni a belső jogos elégedetlenséget sem. A kormányzatnak változtatnia kell ar­rogáns, a hatalmat kisajátító politi­káján, s társadalmi konszenzusra kel­lene törekednie. Bízunk abban, hogy ez mielőbb bekövetkezik - fogalmaz­ták meg többen is a megyei választ­mány ülésén, amelyen a választmány elnökévé ismét Szilágyi Adolfot választották. Alclnökök: Medve Mik­lós és Simovits József. JEGYZET Illésy Sándor Bármii is állítanak egyesek a magyar gaz­dasági környezetről, csak egyetlen dologban lehetünk igazán biztosak: sehol máshol nin­csenek olyan érzékeny cégvezetők, mint ná­lunk. Vélt, vagy valós okok miatt igen hamar megsértődnek, és aztán a sajtón kísérlik meg elverni a port. Soha sem ők a hibásak, a hírnév mindenekelőtt... Miért, hogy a sajtó mindennek az okozója. A sajtó tehet arról, ha rosszul gazdálkodnak és ezt megszellőztetik, arról, hogy egy vélet­lenül, vagy szándékosan elfelejtett számla mi­att a hitelező megunva a levelezést, él a fel- számolási kérelem adta lehetőségével, és a lapok ezt hírül adják, és arról is mi tehetünk, ha ezt ráadásul még el is olvassák... Á napokban megosztottuk olvasóinkkal azt a minden szempontból igaznak bizonyult infor­mációnkat - ez egyébként kötelességünk is -, hogy az elmúlt hónapban mely társaságok ellen adtak be felszámolási kérelmet a bírósá­gon. Tettük ezt nem először, ám most harag- áradat zúdult ránk az ügyvezetőktől, azzal a váddal, hogy cégük hírnevét rontottuk, meg­rendelések sokaságától estek el, és így tovább. Mi több, olyan cégvezető is felemelte a telefont, aki saját társaságára kérte a csőd kimondását a bíróságtól. Indokai hasonlóak voltak az előzőékkel, s azt is kijelentette: lesznek ennek még következményei... Egyébként senki sem azt rótta fel nekünk, hogy nem volt igazunk, mindenkinek az fájt, hogy megírtuk... Azt a tényt, amelynek megje­lentetésétől egyetlen törvény sem tiltja a sajtót. Különben legalább ugyanannyian - ha nem többen - azért telefonáltak, hogy megköszön­jék a szerkesztőségnek az információt, meg­nyugtatva bennünket, nem a lapnak kellett volna elnézést kérnie azoktól, akiket a cikk kellemetlen helyzetbe hozott ( ezt megtettük), hanem azoknak a menedzsereknek embereik­től, akik ebbe az állapotba sodorták cégüket. Még akkor is, ha ez az állapot - mint később kiderült - sokaknál csak ideiglenes jellegű volt. A higany a földben marad Kazincbarcika (ÉM) - Budapesten a közelmúlt­ban értekeztek Európa pvc gyártói. A tanácskozá­son ott voltak a kazincbarcikai Borsodchem Rész­vénytársaság szakemberei, már csak azért is, mert a vegyi gyárban egy év híján három évtizede gyár­tanak pvc-t. Az idei tervük 210 ezer tonna. A pvc gyártása egyébként nem éppen környezet- barát, a barcikai cég legfőbb gondja is a kör­nyezetvédelemmel kapcsolatos, az itteni környe­zetvédelmi eljárások mérföldekkel vannak lema­radva a nyugat-európaitól. Ráadásul a néhány évvel ezelőtt nagy botrányt kavart elszivárgón hi­ganyszennyezés felszámolása még nem kezdődött el - nyilatkozta ebből az alkalomból Jakab István, a Borsodchem vezérigazgató-helyettese. - To­vábbra is a megfigyelésnél tartanak, a higany- szenynyezés kezelése sehol sem megoldott. Sokan annak a véleményüknek adnak hangot: maradjon a földben a higany, mások eltávolítása mellett kar­doskodnak. A magyar kormány Japánból hitelt kap a környezetvédelmet szolgáló beruházások fi­nanszírozására, erre a pénzre a kazincbarcikaiak is pályáznak. Ha elnyerik, akkor a jelenlegi higany- katódos elektrolízises klórelőállításról áttérnek a membránkatódosra, amelynek nincsen semmilyen környezetszennyező mellékterméke. A beruházás három esztendő alatt készülne el, ehhez viszont az kell, hogy pályázatukat elfogadják. Bukarestben megnyitották az árutőzsdét Bukarest (MTI) - Hatvan évi szünet után pén­teken ismét megnyitotta kapuit a bukaresti áru­tőzsde. Az ünnepélyes megnyitón részt vett Ion Iliescu román államfő és Nicolae Vacaroiu, a fris­sen kinevezett kormányfő, aki a tőzsde újjá­éledését a piacgazdaság megteremtése felé tett újabb lépésként értékelte, Paul Miclaus, a tőzsde elnöke pedig az új bukaresti intézményt a chica­góihoz hasonlította. tokaji borok exportra. A magyar kivitel a gazdaság egyetlen moz­gatórugója Fotó: Fojtán László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents