Észak-Magyarország, 1992. november (48. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-21 / 275. szám
2 ÉSZAK-Magyarország Országban-Világban 1992. November 21., Szombat Nem nyújtanak olajágat a magyaroknak London (MTI) - Roman Kovác szlovák miniszterelnök-helyettes a The Independent című brit lapnak nyilatkozva kijelentette: nem hiszi, hogy a szlovák hatóságoknak bármiféle olajágat kellene nyújtaniuk a nagy magyar kisebbségnek. E nyilatkozathoz a brit lap pénteki számában hozzáfűzte, hogy a szlovákiai lakosság 12 százalékát kitevő, 600 ezres magyar mind jobban aggódik, amióta megjelent a szlovák alkotmány, mely így kezdődik: „mi, a szlovák nemzet...”, ahelyett, hogy így kezdődne: „mi, a Szlovák Köztársaság polgárai...”. Pozsony terjeszkedési terveket tulajdonít Budapestnek, és a határ kétségbe vonásával vádolja. Budapest viszont azt veti Pozsony szemére, hogy eltiporja a magyarok jogait. A brit lap cikke szerint a csehek és a szlovákok békében válnak, gyakran rámutatnak arra maguk is, hogy nem szeretik a fegyvereket, de a szlovákmagyar feszültség még nagyon veszélyes lehet. Magyarországon erősödik a radikális nacionalizmus, és ha Meciar politikai és gazdasági tervei nem hoznak sikert, neki is szüksége lesz bűnbakra. Ha Magyarország és Szlovákia továbbra is propagandaháború tárgyának tekinti egymást, semmi sem szavatolja, hogy e konfliktus a végtelenségig a szavak szintjén marad - írta az elemzés szerzője, Steve Crawshaw Pozsonyból. A cseh-szlovák válásról megjegyezte: a csehek sajnálják a szakítást, de eszük ágában sincs visz- szacsalogatni a szlovákokat. A szlovák emberek többsége úgy véli, hogy a csehekkel rossz volt, de külön még rosszabb lehet gazdaságilag. Nagy a különbség a kelet-európai függetlenségi mozgalmak és a szlovák függetlenség között általában is. A balti, vagy a szlovén függetlenség a nemzeti ön- rendelkezésen kívül politikai és gazdasági felszabadulásról is szólt. A csehek és a szlovákok közül viszont a csehek a liberálisok, Meciart pedig gyakran önkényességgel vádolják és Szlovákia gazdasági átalakulásból is keveset mutat fel - írta a The Independent tudósítója. Tádzsikisztán békefenntartókat kér Hodzsend, Tádzsikisztán (TASZSZ) - A Független Államok Közösségének katonai segítségét, békefenntartó erők kiküldését kérte a tádzsik parlament a köztársaságban dúló polgárháború megfékezésére. A tádzsik törvényhozás - amely csütörtökön új elnököt választott a köztársaság élére - pénteken egyhangúlag a külső segélykérés mellett foglalt állást, s ilyen tartalmú felhívást intézett Oroszország, Üzbegisztán, Kazahsztán és Kirgizisztán elnökéhez. E felhívásban a tádzsik törvényhozás azt kéri, hogy a köztársaságban állomásozó 201. számú oroszországi hadosztály csapatai - a másik három köztársaságból küldött erőkkel kiegészítve - vállalják magukra a békefenntartó missziót. A tádzsik parlament a békefenntartó erők behívását azzal indokolta, hogy a közép-ázsiai köztársaságban az eddigi intézkedések ellenére tovább romlik a helyzet, a szemben álló felek között nem szűnnek a fegyveres összecsapások, ártatlan emberek válnak a vérontás áldozataivá. Főszerkesztő: Nagy Zoltán Főszerkesztő-helyettesek: Hajdú Imre, Priska Tibor Olvasószerkesztő: Gyöngyösi Gábor Rovatvezetők: Nagy József (társadalompolitika), Szarvas Dezső (gazdaság), Filip Gabriella (kultúra), Doros László (sport), Laczó József (fotó) Telefonok: Központ: 341-611, Titkárság: 341-888, Társadalompolitikai szerkesztőség: 341-894, Gazdaságpolitikai szerkesztőség: 341-601, Kulturális rovat: 341-611 /239, Sportrovat: 341-700, Fotórovat: 341-611/207, Levelezési rovat: 341-866 Kiadja: az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. 3527, Budapesti szerkesztőség: Inform Stúdió, Budapest (ISB), 1054, Budapest V., Báthory u. 7. III. em. 8. Telefon: 111-4475. Szerkesztőség vezető: Görömbölyi László Hírügynökségek: Magyar Távirati Iroda (MTI) Associated Press (AP) Felelős kiadó: Thomas Koch és Nagy József Ügyvezető igazgató: Veres Mihály és Horváth Ferenc Postacím: Miskolc, Pf.: 178. Telefon: 341-817. Telefax: 341-817. Hirdetésfelvétel: Miskolc, Széchenyi u. 15-17. 3532. Telefon: 341 -893. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál /HELIR/, Budapest V., József nádor tér 1. 1900, közvetlenül, vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR Postabank Rt. 219-98636, 021-02799 pénzforgalmai jelzőszámra. Az előfizetés díja egy hónapra 298 forint. Egy negyedévre 894 forint. Félévre 1698 forint. Egy évre 3216 forint. Index: 25 655. ISSN 0133-0357. Készült a Borsodi Nyomdában. Felelős vezető: Ducsai György. Két EK-missziót is Magyarországra telepítenek Budapest (ISB - D.A.) - Diplomáciai szolgálatba lépése előtt utolsó sajtótájékoztatóját tartotta László Balázs. Ezentúl egyetlen kormányszóvivő dolgozik majd, tehát a külügyi tájékoztalás is Juhász Juditra hárul, esetleg a külügyminisztérium szóvivőjének segítségével. László Balázs saját személyéről any- nyit elmondott, hogy ha nincs a kommunizmus összeomlása, akkor soha sem kerülhetett volna a kormány közelébe, hiszen esze ágában sem volt „azoknak” a kormányoknak a szóvivője lenni. Új feladatáról egyelőre többet nem árulhatott el. Beszámolt viszont két Európai Közösségek-misszió Magyarországra telepítéséről. Az egyik feladata az lesz, hogy megfigyelje az ország déli határszakaszát, és a tapasztalatokat rendszeresen jelentse az Európai Közösség Bizottságának. Jelenlétükkel még inkább biztosak lehetünk abban, hogy a polgárháború nem csap át magyar területre, és az esetleges afférokat nemzetközi diplomáciai akciókkal lehet lokalizálni. E misszió központja Szeged lesz. A másik misszió tanácsadó jellegű és a Kis-Jugoszláviával szemben elrendelt szankciók ügyében nyújt kizárólag szakmai és technikai segítséget. Hasonló intézményt telepítenek a két embargó alá helyezett ország más szomszédaihoz: Bulgáriához és Romániához is. Két évi tárgyalás után Magyarország és az EFTA-országok még az idén meg szeretnék kötni a kölcsönösen előnyös szabadkereskedelmi megállapodást, amely az iparcikkekre vonatkozik - hallhattuk László Balázstól. Hazánk és Dél-Afrika New York (MTI) - Magyarország szilárdan elutasít minden faji, etnikai, nemzetiségi alapon való megkülönböztetést, ezért a nemzetközi közösséggel összhangban ítélte el az apartheidet Dél-Afrikában - jelentette ki az ENSZ közgyűlésen a magyar nagykövet. Erdős André a kérdésről csütörtökön folyt közgyűlési vitában szólt az idei erőszak-cselekményekről, amelyek megszakították a nemzeti megbékélés folyamatát és hangoztatta: Magyarország támogatja az ENSZ erőfeszítéseit a helyzet rendezésére, Dél-Afrika népének megsegítésére. Országunk a maga szerény eszközeivel hozzá kíván járulni a dél-afrikai faji megkülönböztetés maradéktalan, békés felszámolásához, mondotta. Gázpisztoly önvédelemre Moszkva: Különböző típusú gázpisztolyok közül választ egy vevő egy moszkvai bolt pultjánál. Jelcin orosz elnök a közelmúltban rendeletileg engedélyezte az orosz állampolgárok számára az önvédelmi fegyver viselését. Fotó: MTI A jugoszláviai válság - s annak hatásai Magyarországra A NATO- országok parlamenti közgyűlését november 15-20. között rendezték meg. Ezen az egyetlen keleteurópai képviselő Waschler Tamás, a Fidesz országgyűlési képviselője volt. „Különleges előterjesztőként” ismertette az alább, rövidített formában közölt tanulmányt:- Magyarország a legközelebbről érintett a volt Jugoszláviát darabokra szedő válság hatásaitól. A múlt év második felében a harcok közvetlenül a határ közelében folytak, gyakorta átlövések és határsértések is történtek, sót egy kisvárosunkat bombatámadás is érte. A harci cselekmények, vagy a behívóparancs elől menekülők számára természetes és legközvetlenebb biztos célként is Magyarország adódott. Mindhárom érintett délszláv állam területén jelentős magyar kisebbség élt. A menekültkérdés A Jugoszláviából érkezettek döntő része horvát, (esetleg szerb) nemzetiségű volt. Nagyobb problémát jelentenek a Boszniából kiűzött muzulmánok, akikkel nem csak a nyelvi problémák állnak fenn, hanem egy másik kultúrkörhöz is tartoznak. Magyarország százezszám fogad be délszláv menekülteket. Ellátásukra az ország az állami költségvetésből 1991-92-ben 24 millió USD-t fordított, míg az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága 8 millió USD támogatást nyújtott. Számítások szerint gazdasági erejéhez képest Európában Magyarország viseli a legnagyobb költségeket a menekültek - nemcsak a volt Jugoszláviából útrakelóket számítva- ellátásában. Mindez a nehéz gazdasági helyzet és az éleződő szociális feszültségek miatt fokozódó terheket jelent Magyar- ország számára. Nálunk is mutatkoznak jelei bizonyos, „idegenek” ellen irányuló kirekesztő ideológiák, xenofób tendenciák feléledésének. Ennek ellenére senki nem vitatta, hogy kötelességünk menedéket, ellátást biztosítani az otthonukból kiűzöttek részére. A délszláv térség háborús eseményei következtében a magyar gazdaság számára eddig mintegy 200 millió USD közvetlen veszteség jelentkezett. Ehhez hozzá kell még számítani azt is, hogy a „Kis-Jugoszlávia” ellen bevezetett ENSZ-embargó csak 1992. második felében további, legalább 260 millió USD veszteséget jelent. Azaz összességében másfél év alatt 460 millió USD a veszteség. A fegyveres erőkre gyakorolt hatások A fegyveres testületek a délszláv válság miatt hónapokon keresztül fokozott készenléti készültségi szolgálatot láttak el. Ennek közvetlen költségei 30 millió USD fölött járnak. Általános elvként kellett érvényesíteni, hogy a válságkezelés kidolgozott/kidolgo- zandó rendszabályainak rugalmasnak, a feszültséget nem növelőknek, inkább visszatartó hatásúaknak, a belső közvélemény számára pedig megnyugtatónak, biztonságérzetet és biztonságot nyújtónak kellett mutatkozniuk. El kellett kerülni azt a veszélyt, hogy a veszélyeztetettséget túldimenzionálva, annak mértékével nem arányos ellenlépések történjenek, amelyek a helyzet eszkalálódásához vezethetnek. A szövetségi hadsereg gépei tucatnyi esetben sértették meg a magyar légteret. Nem volt véletlen, amikor a jugoszláv gépek magyar légtérből indított rakétákkal támadták a horvát állásokat, vagy éppen, amikor éjjel a jól látható határfolyót átrepülve, kivilágított magyar település fölött oldottak ki bombát. A magyar vezetés nagyon józanul reagált ezekre az eseményekre. Hasonlóan higgadtan reagált azokra a teljesen megalapozatlan vádakra is, amelyek szerint Magyarországon horvát kiképzőbázisok működnek, illetve Magyarország nemcsak felvonulási területként és katonai hátországként szolgál a horvátok részére, hanem a magyar hadsereg kifejezetten fegyveres támogatást, tűzfedezetet is nyújt az „úsztassák” akcióihoz. Ezeket a képtelenségeket a leghatározottabban cáfolták a magyar illetékesek és emiatt is törekedett kitartóan Magyarország arra, hogy a határ itteni oldalára is települjenek nemzetközi megfigyelők.Milyen konkrét lépések történtck?A határőrség felállított gyorsan bevethető akciócsoportokat. A rendőrség különleges terroristaellenes egységeit is bevonták. A feladatok oroszlánrésze azonban a hadseregre hárult. Fel kellett készülnie a határőrség, illetve a veszélyeztetett halárszakasz megerősítésére, valamint az esetleges tömeges menekültáradat kezelésének biztosítására. A hadseregre háruló másik fontos feladat a veszélyeztetett körzetekben a lakosság, a gazdaság élet- feltételeinek működését biztosító, valamint a saját objektumok fokozott őrzése. (Például kiemelten Magyarország egyetlen atomerőművének biztosítása, amely a magyar-jugoszláv határtól mindössze 70 km-re található.) Közvetett hatások A szomszédos országban kialakult fegyveres konfliktusok számunkra biztonságpolitikai kihívást jelentenek. A délszláv válság kapcsán nyilvánvalóvá vált, hogy nemcsak a klasszikus módon kezdődhetnek agresszív lépések. Azok célja nem feltétlenül területfoglalás lesz, hanem nyomásgyakorlás, például valamilyen politikai döntés megváltoztatására. Ugyanakkor számolni lehet diverzió- val, korlátozott katonai tevékenységgel, az ország népének demorali- zálásával és komoly veszteségokozással, elsősorban a határmenti területeken. A délszláv válság kevésbé szembetűnő, de hosszú távú negatív hatása az, hogy Magyarország egyes nyugati országok, döntéshozók szemében „válságövezetté” vált. Ez számunkra már önmagában is káros tény, de mára már egyes konkrét, negatív döntések is megszülettek ezen megítélés következményeként. Elveszett illúziók Jugoszlávia példája rendkívül erőteljesen húzza alá: a régi, történelmi gyökerű viszályokat, bizalmatlanságokat nem lehet könnyen megoldani, illetve nagyon könnyű azokat újra és újra felszítani, mert napjainkban is állandóan ható gerjesztője, ébren tartója van. Ez pedig a régiók rendkívül heterogén nemzetiségi megoszlása.A kelet-európai válság nem kezelhető, különösen nem megoldható a Nyugat aktív beavatkozása nélkül. Ez azt jelenti, hogy a nyugati kormányoknak készen kell állniuk arra, hogy segítségüket és együttműködésüket ajánlják fel a konfliktusokat megoldani szándékozóknak, beleértve a gazdasági, katonai és egyéb eszközöket is. És persze mindenek előtt: a szolidaritásukat. Fegyveres támadás a menekültek ellen Bonn (AEP) - Ismeretlen tettesek tüzet nyitottak két németországi menekültotthonra , közölte a rendőrség. Az egyik támadás Németország középső részén, Giessenben történt, a másik pedig a holland határhoz közeli Duisburgban. A merényletekben egyik helyen sem sebesült meg senki. A külföldről érkezett menedékkérők már hónapok óta a németországi szélsőjobb „célpontjául” szolgálnak. Eddig alig volt példa arra, hogy a támadók akcióikban lőfegyvereket használtak volna. Moszkvai diákok - sztrájkőrségben Moszkva (MTI) - Sajátos módon, az orosz parlament épülete előtti sztrájkőrség felállításával ünnepelték a moszkvai egyetemi és főiskolai hallgatók a Nemzetközi Diáknapot. Bár tömeggyűlést nem terveztek, a „gólyáknak” és felsőbbéves társaiknak volt miről panaszkodniuk. Oroszországban jelenleg mintegy kétmillió egyetemista és főiskolás folytat taílítl- mányokat nappali tagozatiül. Ösztöndíjuk - köztük a Magyarországról érkezett hallgatóké is - havonta 720 rubel (ami a jelenlegi árfolyam szerint 2 dollárnál is kevesebb), és ezt egészíti ki 180 rubeles étkezési hozzájárulás - összesen tehát alig ezer rubelt kapnak kézhez havonta, amiből persze képtelenség megélni. Bár a negyvenhat éves hagyományra visszatekintő Nemzetközi Diáknap előtt Borisz Jelcin elnök kétszeresére emelte az orosz diákok havi járandóságát, az államkassza szűkös helyzete miatt kevés a remény arra, hogy az összeget ki is tudják fizetni. Törökök és kurdok Ankara (AP) - Az iraki kurdok és a török hatóságok csütörtökön megállapodásra jutottak, hogy közös biztonsági rendszert hoznak létre Észak- Bakban, így akadályozva meg az Ankara ellen küzdő török kurdok „át- szivárgását” a határon. A megállapodást Esref Bitlis, a török csendőrség parancsnoka jelentette be, miután megbeszélést folytatott az iraki kurdok két vezetőjével, Masszud Barzánival és Dzsalal Talabánival. Az iraki kurdok - akik Bagdad gazdasági blokádja miatt szinte teljesen rá víin- nak szorulva Törökország táiúö- galására - már eddig is Ankara oldalán vettek részt a harcokban. Az első katonai megállapodás Tokió (MTI) - Oroszország és Dél- Korca pénteken megkötötte első katonai megállapodását. A két ország védelmi minisztere látta el kézjegyével a dokumentumot, amelyben többek között a katonai vezetők kölcsönös konzultációit, tudományos, kutatási célú megbeszéléseit és kölcsönös látogatásait irányozzák elő. Cshö Sze Csang dél-koreai és Pavel Gracsov védelmi miniszterek Szöulban, Borisz Jelcin államfő háromnapos hivatalos látogatásának utolsó napján írták alá a katonai megállapodást. Népszavazás a szerződésekről Pozsony (AEP) - A szlovák parlament csütörtöki döntése értelmében népszavazást tartanak a köztársaságban arról a cseh-szlovák szerződésről, amely Csehszlovákia megszűnésével hivatott életire lépni. A december 19- re kitűzött referendum keretében a szlovák választópolgároknak állást kell foglalniuk arról a mintegy harminc megállapodásról, amelyek a két köztársaság gazdasági, katonai és más téren folytatandó együttműködését szabályozzák majd.
