Észak-Magyarország, 1992. november (48. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-03 / 259. szám
12 ÉSZAK-Magyarország Szólástér 1992. November 3-, Kedd A megoldás Miskolc létérdeke! A nyomda ördöge, meg a korrektor kedves közreműködése sokunkat megtréfál. így jártam én is az „Ivóvíz és a szemét egymással meg nem fér” című írásommal, amelyet 1991. október 21-én azon kéréssel juttattam el az Észak-Magyarország szerkesztőségéhez, hogy azt haladék és változtatás (javítás, húzás) nélkül szíveskedjenek megjelentetni. Az írás dicséretes gyorsasággal, 1992. október 27- én meg is jelent a lap 9. oldalán, sajnálatos módon azonban számos húzás és még javítás is történt a kézirathoz viszonyítva. Feltételezzük, hogy a húzások és javítások technikai okokra vezethetők vissza és nem arra, hogy a cikk igen kemény kritikát gyakorolt Csoba Tamás polgármester úr és társai tevékenységével kapcsolatban. És mivel a kritika ez esetben - véleményünk szerint - rendkívül fontos kérdésekben teljesen megalapozottan éri Miskolc polgármesterét, a kihúzott sorokat utólag, jelen kiegészítő cikk keretében kérjük megjelentetni. Az „Ivóvíz és a szemét egymással meg nem fér” című írás alcíme: „A megoldás Miskolc létérdeke!” teljes egészében törlésre került, amit azért sérelmezünk, mert általa az írás mondanivalója elsikkadt. A mondanivaló lényege pedig az, hogy - véleményünk és a felsorolt tények szerint - Csoba Tamás úr és társai Miskolc város létérdekét veszélyeztetik. Kimaradt az is, hogy a miskolci hulladék megfelelő elhelyezése és ártalmatlanítása pedig egyáltalán nincs megoldva. De az is kimaradt a nyomtatás során, hogy Bán úr - a témakör kitűnő ismerője, szakértője - ezzel kapcsolatban annak a véleményének is hangot adott, hogy az utóbbi időben nem lát előrelépést, legfeljebb az ügyben tett külföldi utazásokról tudnak számot adni. Ezen vélemény-nyilvánítása miatt Bán úron alaposan elverték a port a lap hasábjain, kihagyták azonban azon tényeket, hogy szakmai érvanyag helyett tekintélyalapon igyekezett a miskolci polgármesteri csapat Sajóbábonyra rákényszeríteni a hulladék ottani elhelyezését. Ezen elő- készületlenség és rossz érvelés miatt kullogott haza Petrasovszky alpolgármester úr sikertelenül. A Sajóbábonynak is kedvező hulladékelhelyezést és a miskolci vízgondokat együttesében megoldó pályázat polgármesteri elkezdésével kapcsolatban szintén erősen fogott a korrektor tolla. Teljes egészében kimaradt az a tény, hogy már a pályázatok elbírálásánál legalább hatszoros árdrágítás történt. A pályadíjakat a Miskolci Vízművek fizette ,,a vízszámla kibírja” alapon. Csupán ez a néhány dolog került javításra és húzásra a „lakossági közérdekűség miatt” megjelentetni kért cikkből és betették közvetlenül a 9. oldalra, hogy minden olvasónak közvetlenül feltűnjék. Első oldalra tették viszont, jó nagy kiemelt betűkkel szedve 1992. október 31-én M. Szabó Zsuzsa kommentárját „Népszerűség” címen. Ebben a kommentár írója olyan látszatot igyekszik kelteni rendkívül meggyőző módon, mintha a FIDESZ pusztán politikai praktikák miatt kívánná megbuktatni az egyébként nem túlzottan népszerű Csoba Tamás polgármester urat. Azonban ha a kedves olvasó veszi a fáradtságot és előveszi a már idézett írásomat, amelyet jó kisbetűkkel szedve megtalál a lap 1992. október 27-i számának 9. oldalán és behelyettesíti a most megjelentetni kért javításokat és húzásokat, akkor teljesen más meggyőződésre fog jutni. Meggyőződéssel állítjuk ugyanis, hogy a Polgármester Úr szakmai melléfogások - sőt megkockáztatom - károkozások miatt méltán került a jelenlegi méltatlan helyzetbe. Jelen sorok írója csupán dicsérni tudja a FIDESZ-frakciót azért, hogy végre ezt a nyilvánvaló tény megfelelő módon szóvá tette. A Polgármester Urat körömszakadtáig védő kommentár írónőjének pedig azt tudjuk ajánlani, hogy a saját lapját ne csak írja, hanem olvassa is, teljesen hátul a 9. oldal apróbetűs részeinél. Mindjárt hozzájut a megfelelő érvanyaghoz, nem szükséges ehhez a FIDESZ-frakcióvezetőt agyonfaggatni, sőt gyanúsítgatni. Azt pedig végletesen méltatlannak tartjuk, amint az írónő Miskolc városát félti: „Mi lesz, ha Miskolc első számú vezető nélkül marad? Találnak-e helyettes más, jobb jelöltet?” Felhívnánk az írónő figyelmét arra, hogy az alpolgármesterek között akad olyan, aki pozitívan bizonyított. Megjelenésével, higgadtságával, tárgyszerűségével. De ha ez felborítaná a nehezen kialkudott poli- tncai konszenzust, a FIDESZ-SZDSZ támogatással megválasztott képviselő urak között is akad számos rátermett. A választások konkrét eredményére visszatekintve is sikerülhet a dilemma feloldása. Hiszen egyetlen képviselő akadt és éppen FIDESZ-SZDSZ támogatással, akit már az első fordulóban beválasztottak a választópolgárok a miskolci közgyűlésbe. Igaz, hogy az illető nem kétes ügyekbe keveredett vállalkozó, hanem egyetemi tanár. De én úgy gondolom, hogy ezt bízzuk az igen tisztelt Miskolc-városi képviselő urakra! ür. Tóth József Lajos Miért mondjon le Csoba Tamás? Az Észak-Magyarország 1992. október 31-i számában kommentár jelent meg. Ebben a szerző hiányolta, hogy a FIDESZ miskolci önkormányzati frakciója nem támasztotta alá konkrétumokkal a döntését, amikor megvonta bizalmát Csoba Tamástól, a borsodi megyeszékhely polgármesterétől, kizárta őt a képviselőcsoportból és lemondásra szólította fel. A konkrétságnak frakciónk most látta elérkezettnek az idejét, miután egyeztetett koalíciós partnereivel. Ugyanakkor feltétlenül el kell oszlatni azokat az alaptalan híreket, amelyeket a szerző vélhetően nem kellően ellenőrzött forrásból gyűjtött, s így kétes politikai tartalommal próbált felruházni. Lássuk a tényeket. Mi nem firtatjuk a polgármester úr korábbi vállalkozói előmenetelét. Megteszik ezt sokan mások. Nekünk sokkal súlyosabb kifogásaink vannak. Elvárjuk például a korrekt piaci verseny érdekében és, hogy a leghelyesebb döntést hozhassuk meg, a város beruházási munkálatait pályáztassa meg. Ez még a privát vállalkozói szférában is mindennapos és szükségszerű, akkor miért nem normális ez a gyakorlat a város életében? Többször kértük, mégsem tette ezt meg. Hogy ez nemcsak a mi problémánk, abból is kitűnik, hogy egy ezzel foglalkozó interpellációra adott polgármesteri választ a közgyűlés kétszer nem fogadott el. Akadályozta a közgyűlés Szervezete és Működési Szabályzatának (SZMSZ) módosítását. Tette ezt annak ellenére, hogy a FIDESZ gyakorlatilag kész SZMSZ-t tett le az asztalra. A mi véleményünkkel szemben nem volt számára kívánatos a külső szakértők és szakbizottságok megerősödése, mert ez ellensúlyozta volna egyéni akaratát. Nem fogadta el egyebek között az interpellációk kapcsán lett javaslatunkat sem a számon- kérhetőségről. Az előbbi példánál maradva: ha hibázott évekig válaszol- gathat - minden következmény nélkül- az interpellációs kérdésekre. Városháza: félelemben, kiszolgáltatva Gondoljuk, a kommentár szerzője is rendelkezik munkaköri leírással, amelyből kiderült számára, hogy mik a jogai és a kötelességei, amikor, miért és hogyan vonható felelősségre. A polgármesteri hivatal dolgozói viszont nem tudják mindezt, mert a jxil- gárinester - akinek ebben az ügyben szabad keze volt - mulasztása miatt a városházának a mai napig sincs saját szervezeti és működési szabályzata. A hivatal összes dolgozója ma bármiért felelősségre vonható, ezáltal félelemben tartható. Mindenki mindenért, ugyanakkor senki semmiért sem felel- a tisztázatlan viszonyok miatt. Ilyen légkörben nem várható a korrekt ügyintézés, hogy felelős hivatali előterjesztések szülessenek. Hogy milyen az ügyintézés, azt a város lakói tapasztalhatják. Mi neirUartjuk természetesnek, hogy a városházán nem változott semmi - miként azt a kommentárban olvastuk -, hiszen elsőrendű feladat lett volna a város lakóiért hatékonyan tevékenykedő polgármesteri hivatal létrehozása. Az előterjesztésekről pedig csak annyit: a közgyűlés legutóbbi ülésén ezek javát le kellett venni a napirendről, illetve kétfordulóssá kellett átminősíteni. Miért nem tudott kialakítani közvetlen kollégáival megfelelő viszonyt? Miért nem tudott bízni bennük, elismerni munkájukat, megosztani a terheket, szakértőkkel tartani a kapcsolatot? Egy biztos, így hivatalt vezetni nem lehet, mivel nem is az ő feladata lenne, hanem a jegyzőé, akinek nem adott rá lehetőséget. Megtagadná a 13. havi bért Vannak további kérdéseink is, a választ az olvasóra bízzuk. Hogyan juthat eszébe egy polgármesternek hivatalba lépése után azonnal önmaguk és egymás feljelentésére felszólító körlevelet írni a hivatal dolgozóinak, megteremtve ezzel a félelem légkörét? Hol lehet egy polgármester a polgárok szemében népszerű, amikor kijelenti: „Bezárom a diósgyőri uszodát és diszkontáruházát nyittatok benne", s ezt még csak nem is egyezteti azokkal a képviselőkkel, akik őt e székbe emelték. De, hogy egy másik példái említsünk: miért kell a pedagógusoknak azért nyílt levélhadjáratot indítani a polgármester ellen, hogy béremelésüket - melyet a rendelet szabályoz - megkaphassák? S miért dönthet egy ember estik úgy ad hoc arról, hogy a pedagógusok nem kapják meg a 13. havi bérüket? Gondoljon ti közvélemény itt arra, hogy azok bére tagad- tatik meg egy ember döntése nyomán, akik gyermekeink jövőjét alakítják. 1 lonnan vettük, hogy Csoba Tamás elvesztette a választók bizalmát? Egyrészt mi rendszeresen visszajelzést kaptunk erről a választóktól. De a közgyűlés más frakcióinak nyilatkozataiból . látható: ők is hasonló véleményre jutottak, s nyilván ők sem megalapozatlanul. Nem felejtettük el, hogy ezt a polgármestert a mi pártunk állította, támogatta, s próbálta demokratikus intézményrendszerünk kereteinek megfelelően tanácsokkal ellátni. Észrevételeink döntő többsége síiket fülekre talált. Mi megteltük azt, amit talán sokan nem lennének meg: revi- dieáltuk politikai döntésünket, beismertük, hogy tévedtünk, hogy nem olyan emberi támogattunk, aki alkalmas lenne egy politikai, gazdasági, strukturális átmeneti időszak terheinek minél ésszerűbb és fájdalommen- lesebb megoldására. A párt nem vállalhatja fel választói és koalíciós partnerei előtt egy olyan polgármester támogatását, aki autokrata és centralista módon a demokrácia alapeszményeit teljesen figyelmen kívül hagyva egy több mint 200 ezer lakosú város irányítását úgy képzeli el, mint a háborús kényszer hozta Churehill-i centralizmust. Azért van közgyűlése e városnak, hogy pont az ilyen törekvéseket semmisítse meg, hogy a döntésekben minden polgár és vélemény a maga valójában legyen képviselve. A kiút e}>y új polgármester Teljesen téves az a feltételezés, hogy Csoba Tamás polgármester távozásával Miskolc első számú vezető nélkül marad. Mint azt tudjuk, pótolhatatlan ember nincs, csak a korábbinál jobb. A frakció is tisztában volt ezzel a kérdéssel. Megfontoltuk, döntöttünk. A kiút egy új polgármester, akivel az együttműködés könnyebb, intelligensebb, korrektebb kell legyen. Valóban nem könnyű a választás, s a felelősség nem csekély. A frakciónknak félre kellett tennie a pártpolitikai szempontokat - a város érdekében. Igen, bukott a FIDESZ támogatta polgármester, de-a FIDESZ nem asszisztálhat egy centralista, antidemokratikus vezetőnek, nem adhatja fel elveit, demokráciáról vallott nézeteit. A helyzet nem válságos. A koalíciós pártok már nem támogatják a polgármestert, amit vele is közöltek. Nem kell félnie ti városnak, a közgyűlés meghatározó erői érzik a helyzet felelősségét, és nem marad a város irányítása ebek harmincadjára. Mint az országos sajtóból is kitűnik, a FIDESZ budapesti vezetése soha nem is kívánt, és ezután sem kíván beleszólni a helyi ügyekbe. Nemcsak tagadjuk, de határozottan vissza is utasítjuk a központi stratégiára utaló kijelentést. A hírforrások hitelességét ajánljuk figyelmébe mindenkinek. Frakcióvezetőnk nem hogy a FIDESZ-küzpontban nem járt az elmúlt héten, de még csak Budapesten sem. Csak politikai rosszindulat szülhette e megjegyzést. Mi megpróbáltunk mintát mutatni arra, hogy van olyan politikai helyzet, amikor kötelező a politikai érdekeket a háttérbe szorítani. Úgy érezzük, hogy a polgármesteri székben minket ért vereség belátása politikai és erkölcsi kötelesség volt. Hitelesség és önkontroll. Ajánljuk minden politikai párt figyelmébe ugyanúgy, mint bizonyos újságírókéba. Ugyanúgy fogjuk az esetleges új polgármester előterjesztéseit támogatni a közgyűlésben, mint eddig, ha azok jók, elfogadhatók és szolgálják a közérdeket, legyen bár az új polgármester általunk támogatott vagy más párt jelöltje. A cél a város jó működtetése, a demokratikus intézményrendszer megteremtése és megszilárdítása, hiteles és felelős közgyűlés, jól működő hivatal. Csoba Tamás egyéniségével, vezetői stílusával, autokrata magatartásával, tárgyalási hiányosságaival, emberi hozzáállásával alkalmatlan a polgármesterségre, s ha van benne felelősségérzet a helyzet reális értékelésére, tikkor nem lehet mást, mint azonnal lemond. A FI DESZ-frakció nevében: Juga György frakcióvezető Haldoklik a szőlő a Somoson Apámat láttam meghalni. Olt ültem az ágya szélén és fogtam a kezét. Úgy kapaszkodott a kél kezével az enyémbe, mintha én jelentettem volna a számára az életet. A két kétségbeesett szeméből meg a segítségért kiáltást véltem kiolvasni. Mert beszélni már nem volt ereje. Azóta már csak az emléke él, de mostanában egyre élesebben. Különösen ha kibicegek a Somosra a botommal, az Apám volt, valahai szőlőjébe, amelyiknek a „kisvégit" még így is, a botomra támaszkodva is, amíg élek, amíg bírom; megdolgozom. Ha nem segít benne nekem senki, még akkor is. Mert ott van még, él még a szőlőföld sarkába az az öt tőke, amiről biztosan tudom, hogy az Apám oltotta, az Apám hoinlílolta. Hát ha másért nem, az Apám iránti tiszteletből... Az utam olt visz fel a Tokaj-hegyaljai Állami Szőlőgazdaság Somosi ültetvényén. Ültetvényén? A volt ültetvényén, illetve az alsó részét már az idén kiirtották. Jó pár éve telepítették csak, most volt a teljes lermőké-pességébon. Virágjában ahogyan szokták mondani. Mégis kiirtották; kiirtották. Ki, mert így kívánta a piacgazdaság, mert döcög a Cég fizetőképessége. Azok, akik a hóhéri munkál felvállalták; megkapták a huzaltartó oszlopokat huzalostól, a karókat, meg még a kivágott termőkarókat is; téli tüzelőnek. Mégis hevenyészve végeztek vele, nem adták meg még a kegyelemdöfést sem, elcsapták csak a lalajszinljén. Hatalmas gordony, csorbókatenger hullámzik most, a hajdan virágzó szőlőültetvény helyén...De a leesonkílolt tőkék nem adják ol-csón. Sikoltoznak! Kapaszkodnak az éleihez. Kihajtottak a föld felszínén elcsapolt tőkék. 1 (adakoznak a csorbókalengerrel. Ügy mint Apám a gyilkos kórral; annak idejénlCsakhogy nekik nincsen mibe kapasz- kodniok se. Apámnak még ott ültem az ágya szélén és fogtam a kezét. Ó meg belekapaszkodott. Apám jó negyedóra alatt túlesett rajta szegény. Vele elment, elúszott a ladik. Ezek meg haldokolnak már tavasz óta. Gyötrelem, kálvária nekem látni mindennap, amikor elbicegek mellettük. Emlékeztetnek az Apám halálára. Még látszanak a hajdani szőlősorok. Nem vagyok egyedül... A vén Tom- csikné ott matat az országút szélén. A hársfa, az útmenli hársfa alatt. Tördeli a hársfavirágot télire, teának. Amikor meglát, megszólít:- Látod öcsém?! Már megint itt jártak a talárok! Mert felér ez egy tatárjárással amit itt Iától!...Nyolcvan éven jóval túljárok már régen megettem a kenyerem javát is, de ilyen bilangsá- got én soha életemben nem tapasztaltam! A kezeik szárát kellene eltörni a könyökükbe, amiért ezt telték! De hiszem az Istent, hogy meg is fizet érte. Nem fogadhatja el azt, amit most ott lát. Én sem azt - pedig tíz, tizenöt évvel fiatalabb lehelek nála -, hogy haldoklik a szőlő a Somoson. Maliszkó Károly nyugdíjas vasutas Igazgatóválasztás „demokratikus úton” Örömmel tapasztalom, hogy lapjuk újra és újra helyt ad az olvasókat foglalkoztató problémáknak. Bár még soha nem írtam egyetlen újságnak sem, most mégis a nyilvánossághoz fordulok, mert úgy érzem sok-sok szülő és gyermek problémája is az, amiért szólnom kell. Azért gondolom ezt, mert hasonló indíttatású cikket nem is olyan régen olvastam lapjukban. Nos, a vezetők úgynevezett „demokratikus úton történő” választása az, amihez szeretnék néhány gondolatot hozzáfűzni, remélve, talán az illetékesek elgondolkodnak rajta. Egy hete, hogy a város közgyűlése döntött néhány oktatási intézmény igazgatójának személyét illetően. A mód azonban, ahogyan ez a döntés megszületett, számomra és sok más szülő számára is, erősen megkérdőjelezett. Gyermekem ugyanis a 20. Sz. Általános Iskolába jár, amely szintén új igazgatót kapott. Talán ez a megfogalmazás a leghelyesebb, hiszen a Tisztelt Közgyűlés úgy hoztak tévedhetetlen döntését, hogy figyelembe sem vette a szülők és pedagógusok véleményéi e kérdésben. Ez legalább két okból is nagyon furcsa. Egyrészt: Állandóan azt hangoztatják felelős személyiségek, hogy az iskolában a szülő a megrendelő. Sőt, az iskolában megrendezett szülői fórumon maga az új (tikkor még jelöli) igazgató szájából hangzott el a fenti kijelentés. Ehhez képest elgondolkodtató, hogy mikori szülők szavazatainak aránya igazolta, hogy nem ót kívánják igazgatónak, a jelölt miért nem vonla vissza azonnal pályázatát, ha egyáltalán saját kijelentéseit komolyan veszi. Ezek után mit remélhet a „szülő mint megrendelő" az új igazgató többi ígéretét illetően? A másik ok, ami miatt nem tetszik az önkormányzati képviselők döntése, hogy még csak nem is gondoltak tú ra, vajon a szülők miért nem akarják ezt vagy azt a jelöltet, s vajon miért támogatnak valaki mást. Vagy úgy gondolták a Tisztelt Képviselők, hogy ők jobban értenek hozzá, mint a „dilettánsok”. Csak az az érdekes, hogy mikor őket, képviselőket választották meg a dilettáns szülők - akkor mint választópolgárok -, azt a véleményüket elfogadták. De attól a pillanattól kezdve mintha mindent jobban tudnának. Vagy nem is érdekli őket, milyen fontos ez sokszáz diáknak és szüleiknek? Hiszen ez csak egy a kipipálandó feladatok közül. Erre még gondolni is rossz, de sajnos nem lehetetlen Hiszen a szülői fórumon megjelent úr a$ önkormányzat részéről vajmi kevés érdeklődést mutatott a parázs vita után, s csak általánosságban és nagyon homályosan válaszolt a szülők kérdéseire a választási procedúrát illetően. Utólag persze minden érthető, hiszen mi történt volna, ha ott helyben megmondja, hogy a tisztelt szülők úgyis hiába akarnak akármit, az lesz és úgy lesz, ahogyan az önkormányzati képviselők ilyen vagy olyan érdekek alapján döntenek. Arra pedig, hogy mennyire értenek vagy nem értenek az iskolához a szülők, az iskola pedagógusainak szavazatai szolgálnak igazolásul, hiszen ók szintén elvetették az önkormányzat által elfogadott jelöltet, és ugyanazt támogatták döntő arányban, akit a szülők is szeretlek volna. Végezetül csak annyit: Talán mi szülők - választópolgárok annyit megérdemelnénk, hogy tájékoztassanak legalább utólag a szavazatok konkrét arányáról, s az indokokról. Tisztelt Képviselők! Kicsit több odafigyelést a polgárokra nemcsak a választások, de a hétköznapok idején is, s akkor, hu ez így működik, talán lehet majd igazi demokráciáról beszélni (nemcsak szavalni), még lat más nyomja is meg nevünkben a .szavazógombol. Kérem a Tiszteli Szerkesztőséget, a nevemet ne közöljék, hiszen gyermekem még a szóban forgó iskola tanulója. (Név és cím a szerkesztőségben.)
