Észak-Magyarország, 1992. november (48. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-03 / 259. szám

1992. November 3., Kedd Horgászmagazin ESZAK-Magyarország 9 Harmincezer helyett nyolcszázezer Több marad a megyében A busa húsa Egyre több szakcikkben olvashatunk arról, hogy az egyik növényevő hal­fajta, a busa húsának állandó fo­gyasztása befolyásolja a ver koleszte­rintartalmát, s ezzel gátolja az érelme­szesedés kialakulását. A magyar tudó­sok több mint tíz éve foglalkoznak a haitik zsírjának elemzésével. A telí­tetlen zsírsavak között kiemelt helyen szerepelt az cikozapentensav, röviden az KPA. Ez a zsírsav jelentős mérték­ben megtalálható ti lazacban, a mak­rélában és a busában. Az EPA értágító hatású, beépül a vörösvérsejtekbe, növeli azok rugal­masságát, ami a vérrög kialakulását nehezíti. Megfigyelték, hogy bizo­nyos daganatos sejtek növekedését is megakadályozza, és kedvezően hat egyes reumatikus és bőrbetegségekre. A szakemberek vizsgálatokat is vé- teztek a magas vérzsír-szintű betegek körében. A kúrára vállalkozók kél hé­ten át napi negyven dekti busát kaplak változatosan elkészítve. Többek kö­zött az érelmeszesedést elősegítő té­nyezők változására, a védőfaklorokra, a szénhidrát-anyagcsere és vérzéscsil- lapílás alakulására voltak kíváncsiak. Pillanatnyilag a kutatók sem tudnak egyértelmű választ adni arra, meg- előzhetők-e a szív- és érrendszeri be­tegségek ,e halfajta rendszeres fo­gyasztásával. Az bíztató tény, hogy a tengeri ha­lakon élő grönlandi eszkimók körében teljesen ismeretlen fogalom a szívin­farktus. Mindenesetre csak javasolni lehet, hogy aki hozzájut, iktassa gyakrabban étrendjébe e hasznosnak tűnő halat an­nál is inkább, mert a legolcsóbb hal­húsok közé sorolható. Háziasszonyok figyelmébe ajánljuk az alábbi busare­cepteket. Roston sült busa citromos barnuvajjal A halniékel zsemlemorzsában meg­forgatjuk. Felhevített vajban mindkét oldalán pirosra süljük, és a tálalólálra tesszük. A megmaradt vajat vágott petrezselyemzölddel, őrölét borssal, citromlével ízesítjük, és forrón a hal­szeletekre öntjük. Burgonyapürével tálaljuk. Hide}; busas/.elct A kifilézett halat gyengén besózzuk, citromlével meglocsoljuk, és fél óráig állni hagyjuk. Ezután a fiiéket egy­másba helyezzük, celofánba felgön­gyölve rudat képezünk belőlük. At- kötözzük, és zöldséges-fchérboros pá­rolólében 10 percig főzzük. A főzólé­ből kivéve egy napig hűtőben pihen­tetjük. Utána kicsomagoljuk, majd szeleteljük. Salátalevelekre helyezzük a szeleteket, és tartármárlással kínál­juk. Rakott busa A halat szeletekre vágjuk, enyhén paprikázott lisztbe mártjuk, és olajban ropogósra süljük. Egy kiló burgonyái héjában megfőzünk, majd megtisztít­va karikára vágjuk. Egy tűzálló tálal kikenünk zsírral, beleönijük a megsó­zott burgonyát, befedjük karikára vá­gott .1-4 kemény tojással, a tetejére fektetjük a haldarabokal, és zsírral megöntözve, egy |xihár tejföllel le­öntve, zsemlemorzsával meghintve a sütő alsó lángján megsütjük. Környezet védelem Kiskoré (M I I) - Tiszti-tavi Környe­zetvédelmi Hét kezdődött az Allöld nagy tavának környéken, a Közép- tisza-Vidéki Intézőbizottság, illetve a MOHOS/. Tisza-luvi kirendeltsé­gének közös szervezésében. Az akciót azért indították, mert a nagy vízlerület partján az idegenforgalmi szezonban nagy mennyiségű hulladék halmozódott fel A környezetvédelmi hét keretében a térségben érinteti valamennyi hor­gászegyesület tagjai és helyt ön­kéntesek gyűjtik és szállítják el a szemetel. Ehhez a halászok vízi jár­műveit is igénybe veszik Az. akció Négyes-Tiszavalk és I isza- bábolna térségében kezdődött, majd Poroszló, Sarud, Tiszafüred cs mi szalók körzetében folytatódik A környezetvédelmi akcióval egyH'-ju­leg a Középlisza-vidéki Vízügyi Igaz­gatóság megkezdte a lisz.a-to át­állítását téli üzemelésre. A tavak mellett azért békesség van Horgászok nemtetszésének adtunk helyet nemrégiben lapunkban. Megír­tuk ugyanis, hogy az Észak-Magyar­országi Horgász Egyesület tagdíjai kikerülnek a megyéből, mert a horgá­szok állal befizetett pénzeket Buda­pestre az országos szövetség szám­lájára utalják át, növelve ilymódon is a központi „Vízfejet”. írásunkat ki­fogásolta az ÉMME vezetősége, mondván: A cikk félreértésekre adhat okol a tagság körében.- Miért? - kérdeztük Czikrai Zoltán elnök-helyettest.- A „Vízfej” című írás azt állította, hogy Budapestre visszük át a pénzt, azt a tagdíjai, ami eddig a megye vér­keringésében volt. Ez így csak részben felel meg a valóságnak. Mert igaz, hogy a teljes tagdíjbevételt Buda­pestre fizetjük és nem a MOHOS/. Megyei Intéző Bizottsága számlájára, mini ezt eddig teltük, s ahonnan aztán az átutalt pénznek csak töredékét, 30- 40 ezer forintot kaptunk vissza évről- évre.- Mennyit utaltak át?- Evenként 1 millió 600 ezer forintot, s ebből kaptunk vissza 30-40 ezret. Már 1970-ben többször is felvetődött egy mczőcsáli székhellyel működő önálló horgász egyesület alakításának igénye. Két év után néhány lelkes horgász megalakította a Mczőcsáli Területi Horgász Egyesületet, mely­nek jogutóda lett a Délborsodi Afész Üzemi Horgász Egyesület. Ennek vezetősége a környező kavicsbányák vizeinek kezelésbe vételével biztosí­totta sport horgászai számára a víz- területeket. Elnökük Varga Ferenc így emlékezik: Az évek múlásával anyagi erőnkhöz mérten fejlődött, gyara­podott egyesületünk, s ma már 314 leütött és 51 ifjúsági tagunk van, víz.lerillelünk pedig megközelíti a 82 hektárt Mezőcsál, Ilejópapi, llejókürt és l iszalarján környékén. Saját erőből sok társadalmi munkával Mezőesáton egy laltáz felépítése után tudjuk ren­dezvényeinket megtartani horgászvi­zeink kezeléséhez szükséges anya­gokat, feLzerelésekel tárolni. Sajná­lattal kell azonban megemlítenem, hogy mára irodahelység nélkül ma­radtunk, aminek hiányát most a hidegidó beálltával érezzük.- Kik és mit horgásznak itt? ~ Vizeinket nemcsak saját tagjaink, hanem az ország különböző tájáról visszatérő idelátogató horgász kod- Vt- h. amit minden bizonnyal tíz. ered­ményes horgászélménnyc-l lehel ma­gyarázni. Kötelező halasítási tervün­ket évente rendszeresen teljesítjük. Vtzeink erős ellenállóbb hallélesé- g<- kkel való felfrissítését a Tisza ártéri ivadékmemésével biztosítjuk sporttár- satuk társadalmi segítségével. Ilor- gasz.vizeinkben a közismert édesvízi talak megtalálhatók Nagy gondunk, K,gy a mczőcsáli I lóban az. utóbbi evekben mind gyakoribb a húsz. kilós Ezért döntöttünk úgy, hogy az orszá­gos szövetséghez csatlakozunk, ahon­nan az átutalt pénz 50 százalékát, tehát 800 ezer forintot kapunk vissza, amit az utolsó fillérig halasításra fordítunk. Azt hiszem, a horgászok számára az nem mindegy, hogy harminc, vagy nyolcszázezer forintíxil tudunk halasí- tani. Szerintem az. egyesület vezető­sége helyesen, a tagság érdekében döntött.- Igen. De a tagdíjat a megye, illetve az ÉMIIE tagjai fizetik, ezért jogos a kérdés: Miért kell egyáltalán átutalni a pénzt, miért nem maradhat az egész itt a megyében? Mert nyolcszázezer forint, azért csak Budapestre kerül.- így igaz, de az országos szövetség és a megyei 1B közötti kapcsolat révén a pénz egyrésze visszakerül a megyébe, és itt költik el. Hogy mennyit kap visz- sza az 1B és mire költi, abba nekünk úgymond nincs beleszólásunk. A kér­désre is az IB tudna válaszolni.- Hát... Akkor kérdezzünk máskén»: Illúzió lenne elképzelni, hogy nem utalnak sehová semmit és a pénz itt maradna az egyesületnél, hogy aztán arra költsék, amire akarják?- Ez nem elképzelhetetlen, de előre kell tekintenünk, hiszen a bőrünkön érezzük, tapasztaljuk, hogy megkez­dődött a vizek privatizációja. Ez azt jelenti, hogy például egy jó hor­gászvizünk, a Debreceni-tó jelentős részét már értékesítették, úgy, hogy mi labdába sem rúghattunk. Három millióért megvették a tó egy- részél, de arról, hogy mi lesz a mi pénzünkön a tóba betelepített ha­lakkal, hogy minket ki kártalanít majd, s hogy egyáltalán lesz-e kárta­lanítás az még nyitott kérdés. És nem­csak a Debreceni-tóról van szó, hanem a többi kavicsbánya tóról és más élő­vizekről, amelyek önkormányzati tu­lajdonba kerülnek. Az egyesületeknek pedig nem lesz pénzük a halasításra, a licitálásra, ha nem fognak össze. Gazdálkodnunk kell. Jómagam el tudnám képzelni, hogy a megyei IB összefogja az egyesü­leteket, létrehozzon egy olyan tőkét, amiből vásárolni tudna egy olyan ha­lastavat, ahol megtermelnénk a tele­pítésekhez szükséges halmennyiséget. Ilymódon a haszon is nálunk ma­radna. Húszéves a Mezőcsáti Horgász Egyesület I O .. Hót akkor, nézzük azokat a harcsákat körüli harcsa, ezt bizonyítják a beküldött fogási naplók is. Maga a fogás nagy élmény minden horgász éleiében, de a korábbi évek úgyne­vezett „vad” hal telepítői nem gondol­ták, hogy a harcsatelepíiéssel nagy kárt okoznak nekünk Ugyanis a har­csa a pontyféleségek közöli óriási pusztítást végez, bizonytalanná teszi haltelepítésünk sikerét- Hogyan gazdálkodik az. egyesület?- A hal árak drasztikus emelése el­lenére szeretnénk a területi engedély és a tagdíj jelenlegi összegét megtar­tani, árainkat nem emelni. Bár két séges, hogy ez a törekvésünk meg valósulhat-e. A szervezeti életről is el mondható, hogy sok az. egész horgász társadalmat érintő nyitott kérdés. Vár juk a horgászvizek használatba véle léről, tulajdonjogáról, a horgász egye sülelek hatás- és jogkörgyakorlásá újraszabályozó rendelet, vaitvis a ha lászati törvény megszületését. A fen tieken túl a horgász egyesületei jövedelmező gazdálkodása működési érdekében a MOIIOSZ eddig ismer érdekvédelmi gazdálkodási kapcsolni tartási szemléletének módosítása m már tovább nem várhat. A MOHOS) megyei szervének gazdálkodását szervezeti felépítését véleményen szerint ál kell értékelni és ál is kel szervezni A megyei testület demok ralikus működése az. egyesületi kép viselők döntési hatáskörének bizto sítása enélkül nem képzelhető el Ko kozni kell vizeink hal- és környe zetvédelmét, egyesületünk jövőben fennmaradását biztosító ifjúsági tag jainak nevelését, oktatását . Ezt a cél szolgálta jubileumi közgyűlésünk is melyen nemcsak az eddigi húsz. éve szeretnénk lezárni, hanem az. elkö vetkezendő időszak kiemelt helyi fel adatait is szerelnénk meghatározni A Bodrogon hajdanában Azt mondják, nem véletlen, ha Patakon „négy-öt magyar összehajol” gyorsan a horgászat és a Bod­rog lesz a beszélgetés témája, tárgya. Nem véletlen ez. A pataki levéltár gazdag gyűjte­ményéből ránk maradt iratok, alapító levelek, fel­jegyzések tanúskodnak arról, hogy a Bodrog és a Tisza múlt századvégi megregulázása előtt a hal Sárospatakon és a Bodrogközben nagyon fontos élelmezési cikk volt, de jutott belőle a távolabbi piacokra is. Nem csoda hát, ha úgynevezett ha- íászbokrok-felekezetek szerveződtek a hatalmas elöntések halászatára. Bodrogköz, népe is bősége­sen részesült az. „Isten állal méretlenül adott” hal­ból; a hal ugyanis lévén „urallan jószág” korlá­tozás nélkül volt fogható. Később valószínű az okból, hogy a folyók szabá­lyozása után a korlátlan fogási lehetőségek csök­kentek, már hatósági engedély kelleti a halfo­gáshoz. Századunk elejéből már őriz a levéltár olyan engedélyt, amelyen, s ahol alispáni pecsét engedélyezte a kishalászától, emelőháló, tapogató és a horog használatát. Később hasonló engedé­lyeket a nagybérlők adlak ki; 1932-ben egy ilyen engedélyért évi 3 pengői kellett fizetni. így aztán a pataki és a bodrogközi vízparti emberek már ré­gen hódolhattak szenvedélyüknek. A pataki horgászok az országban elsők között szerveződtek egyesületbe 1951-lien. A mindössze 51 taggal megalakult egyesület gyors fejlődésnek indult, s taglétszáma az 50-es évek végére elérte az ezer főt. Az egyesület, a bodrogközi horgász­vizek jóhírét a „Bodrogmenti horgász”című újság elvitte szerte az országba. A gondok pedig az 50- es évek közepén, végén kezdődtek. Az 1956-os és az 1958-as esztendőkben a Bodrogot katasztró- iális külföldi eredetű szennyeződés érte. Három esztendő alatt kipusztult a folyó teljes élővilága. A víz azóta is folyamatosan szennyezett, kelle­metlen kátrányszaga alkalmanként beborítja Patakot és a környékét, de a híres zempléni bor­vidéket is. A Bodrog, mely évszázadokig a partja mentén élő ember ivóvize, a gazdag vízparti állatállomány itatóhelye, Európa halban leggazdagabb folyója volt, amelyről Mátyás királyunk olasz krónikása azt írta, hogy „...Csak a fele víz, a másik fele hal” szép csendesen haldoklik néhány békelűrő halfaj időnként megjelenik benne, s aztán ha jön egy szennydugó azok is elmenekülnek, s hónapok kel­lenek, míg újra visszatérnek. Bizony, sajnos erről van szó a Patakon, ha Bod­rogközben „négy-öt magyar (horgász) össze­hajol". Megnyílt a klub Megnyílt az Észak-Magyarországi Horgász Egye­sület klubja Miskolcon az egyesület Széchenyi ut­ca 73. szám alatti székházában. Minden kedden és pénteken 17 órától 21 óráig tart nyitva a klub, ahová érdemes lesz betérni egy jóízű beszél­getésre, az idei évad élményeiről, sikereiről, bal­sikereiről. De több szakelőadás, filmvetítés is gazdagítja a klub programját, ahol egyébként lehetőség van horgászcikkek, felszerelések cse­réjére, vásárlására is. Minden érdeklődőt szere­tettel vár az egyesület vezetősége. Telepítés A hagyományoknak megfelelően az idén is ok­tóber végétől december elejéig halasílja hor- gászvizeit a MOIIOSZ Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Intéző Bizottsága. Saját termelésben előállított (ponty és amur) növendék halak tele­pítése már megkezdődött a .Rakacai-tározóba, ezért a békés halak horgászatára teljes a tilalom az esztendő végéig. Tilos az éjszakai horgászai is; ragadozó halakra viszont továbbra is szabad horgászni, de csak nappal. A megyei IB többi vizének - a monoki, a lillafüredi, a csorbatelepi tavai - telepítése novemberben kezdődik meg. Rakacán, ragadozóra, nappal Fotók: Sz. D. Az oldalt összeállította: Szarvas Dezső és Bekecsi Szabó László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents