Észak-Magyarország, 1992. november (48. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-03 / 259. szám
1992. November 3-, Kedd Gazdaság ÉSZAK-Magyarország 7 Franciák Miskolcon Miskolc (ÉM-IS) - A franciaországi Lyon város kereskedelmi és iparkamarájának delegációját várják Miskolcra, november ötödikén. A francia üzletemberek a Magyar Gazdasági Kamara lyoni kirendeltségének és az Észak-magyarországi Gazdasági Kamara közös meghívására látogatnak a megyeszékhelyre, ahol elsősorban a Phare-programmal támogatott mező- gazdasági beruházások létesítése, hűtőipari berendezések exportja, importja, műanyag, kerti bútorok importja, cipő/felsőrész gyártása magyarországi bérmunkában való gyártása, beton- és vasbetonipari termékek, gépek, technológiák eladása iránt érdeklődnek. A franciák tervei között szerepel olyan honi cégekkel való kapcsolatfelvétel, amelyek érdekeltek a szállítmányozásban, a huzal- és kábelfelhasználásban, transzformátor gyártásban is. Az európai szabvány szerint Miskolc (ÉM-I.S .) - A jövő év első napjától minden olyan vállalat, vállalkozó, amely az Európai Közösség (EK)'keretein belül kíván működni, meg kell, hogy feleljen az ISO 9000 szabványnak. Borsod-Abaúj-Zemp- lén megye ezzel a témával foglalkozó képviselői pályázatot kértek be számos vállalattól arra, hogyan tudnák segíteni a helyi vállalkozókat abban, hogy az EK állal bevezetett ISO 9000- es szabvány előírásainak megfelelhessenek. A pályázati kiírásra több, mint tíz vállalat nyújtotta be ajánlatát, amelyek közül a szerződési a TUV Rheinland Hungária kft. nyerte el. Vasasok tanácskoznak Miskolc (ÉM -I S.) - A kormány 1993. évi gazdaságpolitikai csomagtervéről, valamint az i|zemi tanácsok, a társadalombiztosítás és önkormányzati választásokról tart tisztségviselői értekezletet ma, kedden délelőtt 10 órától a Vasas Szakszervezet megyei szövetsége. A szakszervezetek megyei képviseletén megrendezendő tanácskozáson Szőke Károly, a Vasas Szakszervezet alclnöke tájékoztatja a szakszervezeti képviselőket. Az abaújszántói gazdaképzés 50 éve Könyv a múltról, de nincs rá pénz Fotó: Dobos Klóra Abaújszántó (ÉM - BSZL) - Megyénk egyik legrégibb mezőgazdasági szakember-képzője az abaújszántói Gyárfás József Mező- gazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet. Régebben csak úgy hívtuk, hogy „a Technikum”. Nemrég olvastam, hogy a lel évszázados intézmény szeretné méltóképpen megünnepelni az évfordulót, ezért az 50. évforduló tiszteletére egy évkönyvet készítenek, amelyben megírják a nagymúltú iskola eddigi működéséi, életét, bemutatják a különböző képzési formákat és a kélezernyi diákság mindennapjait. Természetes, hogy egy olyan évkönyv, mely ölven év eredményeiről, a jelen kihívásairól és a jövő lehetőségeiről szól, olyan anyagi kiadási jelent az iskola „pénztárcájából”, hogy szívesen vennék a volt diákok, esetleg az intézménnyel kapcsolatban álló üzemek, vállalatok anyagi segítségét. (Hiszen a megyében igen sok mezőgazdasági üzemet láttak és látnak el középfokú szakemberekkel.) Megszerettetni a jószágokat Szívesen az abaújszántóiak mellé állunk, ezért közöljük tiszteletre méltó elképzelésüket. Aki anyagilag támogatja az ügyet, az a felajánlott pénzösszeget az OTP Abaújszántó, 657-350-800 sz. számlára szíveskedjen átutalni. A vállalkozás sikeréről - az évkönyvről - pedig szeretnénk mihamarabb beszámolni. Október végi jelentés a csődről Mentőöv is lehet Miskolc (ÉM - I.S.) - Szeptember végéig 4509 csőd- és 7859 felszámolási kérelem érkezett a bíróságokhoz. A befejezett csődeljárások száma 1868, a felszámolási eljárásoké 3530 volt. A megelőző havi szinthez képest szeptemberben mind a csőd-, mind a felszámolási kérelmek száma nőtt. A 113 augusztusi csődkérelem után szeptemberben már 151 -et regisztráltak, de a 2259-es áprilisi rekordhoz képest ez még mindig alacsony szám. A harmadik negyedévben 418 volt a csődkérelmek száma, jóval kisebb, mint akár az első negyedévben (786), akár a másodikban (3305). Az utolsó három hónap során a felszámolási kérelmek száma is kisebb volt, mint az előző két negyedévben. Az első negyedévben 2617 kérelem érkezett, a másodikban 3045, míg a harmadikban csak 2197. Júliusban 699, augusztusban 701 volt a felszámolási kérelmek száma, szeptemberben viszont már 797. Ez utóbbi már csaknem eléri az áprilisi nagy hullámot követő szintet, amikor 800-900 felelt volt a kért fel- számolási eljárások száma havonta. Lapunk információi szerint Borsod- Abaúj-Zcmplén megyében ez idáig több, mint negyedezer cég - zömében kit. és betéti társaság, de szövetkezet és állami vállalat is - ment csődbe. Összességében mintegy félszáz fel- számolási eljárást rendelt el a megyei bíróság gazdasági kollégiuma, és számos gazdálkodó egység kért felszámolást önnönmaga ellen. Egyébiránt a csőd-, -illetve felszámolási eljárásról szóló törvény ez év elején lépett életbe. A csődeljárás lényege - mint ahogy arról lapunk több ízben már beszámolt - , hogy a fizetésképtelenné vált cégek a felszámolási eljárást kikerülve, a hitelezőkkel kötött egyezség révén újjászerveződhessenek. Ez akképp történik, hogy a gazdálkodó szervezet vezetője a csőd bejelentése után a fizetőképesség helyreállítására alkalmas programmal és egyezségi javaslattal keresi meg a hitelezőket. Az eljárás megindításától számított 60 napon belül egyezségi tárgyalást kell kitűzni. Erre a 60 napon belül bármikor sor kerülhet, fontos csak az, hogy a csődeljárás kezdetétől számítolt 90 nap elteltével megszülethessen a megállapodás. E 90 napos határidő alatt az adóst fizetési haladék, moratórium illeti meg. Ha az egyezségi tárgyalás sikeres lesz, a gazdálkodó szervezet visz- szakerül régi helyzetébe, és az elfogadott programnak megfelelően folytathatja addigi rendes tevékenységét. Amennyiben viszont az adós és a hitelező nem jut közös nevezőre, a törvényben meghatározott módon és időben már a bíróság indítja meg a felszámolási eljárást. A csődeljárás tehát olyan alternatíva, amely lehetővé teszi az átmeneti fizetésképtelenséggel küzdő, de előreláthatólag nyereségessé tehető gazdálkodó szervezeteknek, hogy a sokkal súlyosabb következményekkel járó felszámolási eljárást kikerülve mentsék meg cégüket. Német adós-kockázati alap Bonn (MTI) - A német kormány azt tervezi, hogy 3,3 milliárd márkát elkülönít 1993-as költségvetésében biztonsági alapként a volt Szovjetunió bizonytalan adósságtörlesztéseinek fedezésére. Németországnak 36 milliárd márkával tartozik a Független Államok Közössége, ebből 20 milliárd 1991. január 1-jei után halmozódott fel. 1993 folyamán a 1;ÁK 3,5 milliárd márkát kellene törlesszen Németországnak, 1994-ben pedig 4,7 mii- liárdot. A Párizsi Klub és Moszkva átütemezési tárgyalásaival kapcsolatban Németország úgy vélekedik, hogy csakis az 1991. január 1-je előtt lelvett hitelek törlesztésének könnyítése kerülhetnek szóba. Németország egyébként a I ÁK legnagyobb hitelezője. Munkanélküliek segély nélkül Varsó (MTI) - Keserű ünnepek várnak több mint félmillió lengyel munkanélkülire. A mintegy két és félmillió állástalanból 650 ezren ugyanis decemberben már nem kapnak munkanélküli segélyt. Ekkor jár le számukra az a 12 hónap, amennyi időre a törvény értelmében jogosultak a segélyre. A jogosultságot elvesztettek száma ennél is több mintegy 100 ezerrel, azonban ók u munkanélküliségtől különlegesen sújtott körzetekben élnek, s esetükben hal hónappal meghosszabbították a segélyre való jogosultságot Elutasítják a költségvetést A munkavállalókra jutó terhek Budapest (MTI) - A Vas-, Fém és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége elutasítja a jelenlegi formájában megismert, az 1993. évi költségvetésre, adózásra, illetve a társadalombiztosításra vonatkozó, parlament elé beterjesztett törvényjavaslatokat. Erről foglalt állást pénteken a Vasasszakszervezet elnökségi ülése. Az elnökség állásfoglalásában megfogalmazza: a törvénytervezeteket csakis abban az esetben tartja elfogadhatónak, ha a teherviselés arányának meghatározásánál csökkentik a munkavállalókra jutó terheket, illetve lényegesen módosítják az egyes intézkedések bevezetésének módját. Az elnökség az MTl-hez eljuttatott közleményében a szakszervezet 200 ezer tagja érdekében kész minden törvényes eszközt igénybe venni érdekeinek érvényesítésébe, egyúttal közös fellépésre szólítja fel az ország valamennyi munkavállalói érdekképviseleti szervezetét. ÁRFOLYAMOK A Magyar Nemzeti Bank valutaárfolyamai (bankjegy és csekkárfolyamok) Érvényben: 1992. november 2-án Pénznem vételi közép eladási árfolyam 1 egységre, forintban Angol font Ausztrál dollár Belga frank (100) Dán korona Finn márka Francia frank Görög drachma (iont Holland forint lr font japán yen (100) Kanadai dollár Kuvaiti dinár Hómét márka Norvég korona Olasz líra (1000) Osztrák schilling (j00) portugál escudo (mot Spanyol peseta (mo) Svájci frank Svéd korona ySA dollár ECU (Közös Piac) 123,25 54,81 251,11 13,41 16,25 15,19 39.67 45.76 135,80 64,37 63,93 267,66 51,50 12,65 60,11 732,13 57.68 72,95 57.76 13,67 79,56 101,17 124,65 55,43 253,44 13,54 16,45 15.33 40,09 46,19 137,10 64.97 64,63 270,41 51.98 12,77 60,75 738,93 58,23 73,71 58,30 13,80 80.34 102,15 126,05 56,05 255,77 13,67 16,65 15,47 40,51 46,62 138,40 65,57 65,33 273,16 52.46 12,89 61,39 745,73 58,78 74.47 58,84 13,93 81,12 103,13 A Magyar Nemzeti Bank hivatalos de v izaárfoly arnai Érvényben: 1992. november 2-án Devizanem vételi közép eladási árfolyam 1 egységre, forintban Angol font Ausztrál dollár Belga frank (100) Dán korona Finn márka Francia frank Holland forint lr font Japán yen (100) Kanadai dollár Kuvaiti dinár Német márka Norvég korona Olasz líra (1000) 124,24 55.40 252,84 13,51 16.40 15,31 46,14 136,55 64,98 64,60 269,78 51,93 12,72 60,38 Osztrák schilling (100)',738.21 Portugál escudo (100) 58 21 Spanyol peseta (100) Svájci frank Svéd korona Tr. és cl. rubel USA dollár ECU (Közös Piac) 73,04 58.21 13,78 27,43 80.21 101,83 124,59 55,55 253,42 13.54 16,45 15.35 46,25 136,87 65,13 64,77 270,47 52,05 12,75 60.54 739,91 58.35 73,23 58.35 13,81 27,50 80,41 102,08 124,94 55.70 254,00 13.57 16,50 15,39 46,36 137,19 65,28 64,94 271,16 52,17 12,78 60.70 741,61 58.49 73,42 58.49 13,84 27.57 80,61 102,33---------JEGYZET----------/4é t tféváe ad fa faódfaí Bekecsi Szabó László Nem mondható, hogy .futószalagon”, azért mégiscsak folynak a földárverések megyénkben. Egy-egy falu, község, szövetkezet viszonylatában kis területekről van szó, hiszen száz-kétszáz katasztrális hold körüli az a földterület, mely így gazdára talál. E földárverések sajátságos atmoszférával bírnak... A hivatalos kezdés után kell ugyanis ellenőrizni az igénylők jogosultságát. Ha egy-egy árverésen tíz-tizenöt személy jelenti be vételi szándékát, bizony akár egy óránál is tovább kell várakozni a kíváncsiskodóknak, a bámészkodóknak. Azonban - ha suttogva is -, de közben sok mindent lát-hall az egyszerű halandó. Érdemes tehát e „holt időt" is éberen, érdeklődve eltölteni. / így hallottam meg - már a megye harmadik földárverésén, hogy mégis mennyit ér a kárpótlás? Nem a jegy, hiszen a jegyről tudjuk, hogy névértékének liélven-egynéhány százalékán kél el, hogy hirdetésekben keresik a pénzzel teli vállalkozók, gazdag kft.-k, rt.-k vezetői. De, hogy maga a kárpótlás mit ért, az az árverések szüneteiben, egymás közötti beszélgetéseken derül ki. Mert a földhöz jutott kárpótlásra jogosult a hivatalos ceremónia alatt éppen azt keresi tekintetével, akinek valami köze volt földjéhez. vagyis a falu határát művelő szövetkezel valamelyik vezetőjét. Ila zugság volna azt mondani-írni, hogy mindenki így lesz, de a földhöz jutottak nagyrésze bérbe ajánlja a helyi szövetkezeinek földjét. Ez leginkább azokon a helyeken gyakori, ahol azért viszonylag stabil a téesz, vannak művelő gépei (mert már ez sem mondható el mindegyikről). Am egy érdekes dilemma elé kerül a bérbe adni szándékozó is, és a majdani bérlő is. Meri mennyiért lehet ma földet bérbe adni, bérbe venni? Nincs erre törvény. Kérdés, melyik cég, vagy magánszemély, melyik vállalkozó mennyit tud érte fizetni. M ennyit fizetnek majd ennek a bérbeadónak - kérdeztem egy Ózd környéki szövetkezel elnökétől. A válasz: ,,maximum egy százast aranykoronánként." Másutt még annyit sem ígértek. Hogy is volt ez a téeszes világban? Akinek földjét használta a szövetkezet, annak földjáradékot fizetett. Mennyit? Közgyűlési határozattál függően tíz-tizennyolc kiló búza órát aranykoronánként. (Hatvan és száztíz forint közölt). Hogy is lesz a tulajdonba visz- szakerüh föld bérleti díja? Lesz-e annyi, mint a földjáradék? Vagy ugyanott vagyunk ennyi hercehurca után, ahol d módi honpolgár? Ez persze „csak" a bérbe adó kárpótoltakra vonatkozik. De aki maga szeretné művelni földjét, az sem lesz rózsásabb helyzetben... MÁV-szakszervezetek Budapest (MTI) - Feszült helyzet alakult ki a MÁV-nál a szakszervezetek és a munkáltató között Mivel a vasút vezetésének a veszteségek enyhítésére és a súlyos likviditási gondok leküzdésére tervezett lépései sértik a vasutasok érdekeit, ez ellen a szakszervezetek egységesen kívánnak fellépni. Arról, hogy mi módon fejezzék ki követeléseiket még nem döntöttek az érdekképviseletek - mondta el az MTI kérdésére Péter Mihály, a Vasutas Szakszervezel alelnöke. Az alclnök szerint a MÁV idei vesztesége eléri a 9-10 milliárd forintot és jövóre is 13 milliárd forintos deficittel számolnak a társaságnál. A veszteségek enyhítésére a vezetés tervei szerint jövőre nem lesz bérfejlesztés és kevesebb pénz jut a szociális juttatásokra is. Felmerült továbbá egyes vasútszakaszokon a forgalom részletes szüneteltetésének és a jelenlegi fordulószolgálalos műszak helyett, a 2 műszakos foglalkoztatás bevezetésének lehetősége is. Ez az intézkedés csaknem 10-13 ezer dolgozót érintene. Nem látnak elég garanciát arra sem, hogy a racionalizáció után is biztosítható a dolgozók munkalehetősége és az, hogy az elbocsátott vasutasok végkielégítését a MÁV ki tudná fizetni.
