Észak-Magyarország, 1992. november (48. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-16 / 270. szám

1992. November l6., Hétfő Gazdaság Földárverések Budapest (MTI) - A földárverések kezdete óta először az elmúlt hétre meghirdetett mind a 110 földárverést sikeresen megtartották. Az árveréseken 1373-an indultak és közülük 1247-en távoztak földtulaj­donosként. Kárpótlási jegyeik el­lenében összesen 157 360 aranyko­rona értékű földhöz jutottak hozzá. A megegyezések száma - amikor 1000 forint/aranykorona értéken juthatnak hozzá a földhöz - 22 volt. Továbbra is jellemzően 5-700 forintos aranyko- ronánkénti ár alakult ki. Az e heti árverési csúcs 8 ezer forint/aranyko­rona volt, amelyet egy Somogy megyei árverésen ajánlottak meg egy parcelláért. Fatális tévedés Budapest (ÉM) - A pénzügyi politi­ka fatális tévedése volt az elmúlt évek­ben, hogy nem alkotta meg a mezőgazdaság speciális finanszí­rozási rendszerét - mondta Horváth Gábor a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtitkára. A mezőgazdasági termelés jellegéből adódóan a befektetések általában las­san térülnek csak meg, nagy kockázat­tal, amit a kereskedelmi bankok nem vállalnak. A mezőgazdaság jelenleg öngyilkos módon rövidlejáratú hite­lekből él, ami elképzelhetetlen a nyu­gat-európai gyakorlatban. A mező- gazdaság jelenlegi hatalmas méretű eladósodottsága az elmúlt három év Következménye. A két aszályos évben á hitelállomány megkétszereződött. A helyzet enyhítésére gyorsan kellene lépni, azonban az újdonsült finan­szírozási rendszer sem segíthet a már szinte tönkrement gazdaságokon. Ezeket először tehermentesíteni kel­lene. Erre jó lehetőség lenne, ha a ke­reskedelmi bankok névértéken ven­nék vissza azokat a részvényeket, amelyeket a bankok megalakulásakor kellett megvenniük a gazdaságoknak. A szövetkezetek akkor erre hitelt vet­tek fel, hogy a részvényvásárlás után újabb hitelhez juthassanak. Ezeket a részvényeket a bankok jelenleg 30-35 százalékért akarják visszavásárolni. A MOSZ javasolja továbbá azt is, hogy azok a termelők, akik pénze bennragadt egy csődbe jutott állami vállalatban, a privatizáció során kap­janak részvényt, amit viszont hitel­leírásra cserélhetnének az állammal. Paradicsomimport Budapest (MTI) - Korlátlan mennyi­ségben lehet paradicsomot behozni az országba november elsejétől, március 31-ig - mondta el az MTI-nck Török Zoltán, a Földművelésügyi Miniszté­rium illetékese. A gyakorlat nem új, hiszen ilyenkor a hazai paradicsom már éppen eltűnik a piacokról. Az üvegházi termés pedig már nem elégí­ti ki az igényeket sem a mennyiségét, sem az árát tekintve. Az importtermék a világ minden ré­széről érkezik. Az elmúlt évben 2000 tonna uborkát és több mint 1000 ton­na paradicsomot hoztak be az impor­tőrök. A látszólag egyszerűnek tűnő ügyletekkel azonban időnként sok a probléma. Nagy mennyiségben érkez­nek „álcázott” termékek, alacsony vámmal, amiknek utólag már csak nehézkesen lehet utánajárni és az im­portőröket szinte lehetetlen megtalál­ni. Ezért az FM szerint hatékonyabbá kellene tenni a határellenőrzést, ahol mind a minőséget, mind a mennyi­séget tüzetesebben lehetne megvizs­gálni. Kielégítik az Ybl Bank kishitelezőit Budapest (MTI) - A Deloittc and Touche Hungary Kft., mint az Ybl Bank Rt. felszámolója, 340 millió fo­rintos refinanszírozási hitelszerződést írt alá a Magyar Nemzeti Bankkal, amelynek alapján kielégítik az Ybl Bank kishitelezőit - mondotta Szelec- ki György az Ybl Bank felszámoló­biztosa. A jegybank által nyújtott hitel célja, hogy visszakapják pénzüket az Ybl Bank azon betétesei és folyó­számla tulajdonosai, akik a szerződé­ses feltételeknek megfelelő és össze­sítve 5 millió forintot meg nem haladó követeléssel rendelkeznek. Tudja meg az ország! Megyénk mezőgazdasága haldoklik Miskolc (ÉM) - Néhány napja ülésezett az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága.Tagjai,országgyűlési kép­viselők, a megyei politikai vezetői előtt számolt be régiónk mezőgaz­daságáról a B.-A.-Z. megyei Mező- gazdasági Érdekvédelmi Szövetség elnöke Pataki László. Beszámolójából legalább azok is megismerhették mezőgazdaságunk, a falusi népesség helyzetét, akik ritkáb­ban járnak errefelé. Mert a megye agrárágazata mély vál­ságba került, létét önerőből már fenn­tartani tovább nem tudja. A megye mezőgazdaságának termelőit és élelmiszergazdaságának nagy részét teljes összeomlás fenyegeti, melynek következményei beláthatatlanok a fo­gyasztók számára is, és ez kezel­hetetlen társadalmi feszültség for­rásává válhat. A települések döntő többségében egyetlen munkalehetőség a mezőgaz­daság is veszélybe került, mely a faluközösségekre is kihatással van (bölcsőde, óvoda megszűnése, pap, orvosi állások betöltetlenségc, szol­gáltatás színvonala, stb.) 1991- ben a szövetkezetek 70 százalé­ka volt veszteséges a megyében. A veszteség 1,5 milliárd forint, a nye­reség 180 millió forint, tehát 1,3 mil- liárdot meghaladja a veszteség. Nem kedvezőbb az állami gazdaságok helyzete sem, mert 500 millió forint volt a nyereség, 900 millió forint a veszteség, a szaldó 400 millió vesz­teség. Az élelmiszeripari vállalatoknál 750 millió a veszteség, 600 millió, a nyereség, a szaldó 150 millió vesz­teség. Á pénzügyi helyzet tovább romlott 1992- ben. A szakember szerint 26 szö­vetkezetben, 2 állami gazdaságban, 1 élelmiszeripari vállalatnál csődeljárás van folyamatban, felszámolás pedig 21 szövetkezetben történik, mely az ágazat közel 40 százalékát érinti. A legriasztóbb, hogy az ágazatban dolgozók mintegy fele már munka- nélkülivé vált, például a 29 ezer aktív szövetkezeti dolgozótól 15 000 fő munkanélküli járadékon van. Nem csak az ő sorsukért kell aggód­nunk, hanem kb. 90 ezer ember - Tokaj-Hegyaljával együtt további 10 ezrek - sorsáért, akik valami módon kapcsolódnak a mezőgazdasághoz, élelmiszeriparhoz. Az ágazatban dolgozók jövedelme csökkent a megyében, melyek kihat­nak a nyugdíjra, a munkanélküli járadékra, a táppénzre, a szociális el­látásra. Nőtt a műveletlen szántóterület ará­nya. A vetetlen terület közel 40 000 ha A vidék ezután is vidék marad... volt a megyében. A termelőüzemek vagyonuk 40 százalékos mértékéig el vannak adósodva. Az állatállomány az országoshoz képest nagyobb arányban csökkent, nem csak a nagyüzemekben, hanem a kistermelőknél egyaránt. Egy év alatt például a szarvasmarha a megyében 25 százalékkal csökkent. A technikai felszereltség romlik, az új eszközök megfizethetetlenek (pl. 1 kombájn 7 millió forint, melyre 10 ezer tonna búzának az ára kell, ez 300 hektár termése). A műtrágya fel­használás 41 kg/hektárra - 12 száza­lékra - csökkent, gyakorlatilag két éve egy pár üzem használ csak műtrágyát. A mezőgazdaság megmentése érdekében: sürgős, korszerű agrár- és élelmiszergazdasági politikára van szükség. Olyan agrárpolitikára, amely a problémák megoldásához biztosítja az eszközrendszert. Mit kér a megye a T. Bizottságtól? Segítse elő, hogy a kormány a megyénkre működőképes, komplex válságkezelő programot dolgozzon ki és a megvalósításhoz biztosítsa a feltételeket. Megyénkben a kialakult súlyos válsá­got tetézte az 1,8 milliárdos aszálykár is. Ennek kezeléséhez és a teljes összeomlás elkerülése végett a kelet­kezett kár 50 százalékára a kormány nyújtson dotációt, mint ahogy ezt Ausztriában tették. Vizsgálja felül a kormány a térségi be­sorolást és azoknak a községeknek, amelyek indokolatlanul kimaradtak - például Harsány, Nagybarca - kerül­jenek a támogatotttik körébe. Sürgős­séggel terjessze a kormány a Parla­ment elé az ágazatot érintő törvények megalkotását, mellyel az ágazat működő- és versenyképessé tehető (agrárpiaci rendtartási törvény, föld-, erdő-, vadászati törvény, adótörvény. Fotó: Fojtón László kamarai törvény, érdekképviseleti törvény, stb.). A kárpótlási törvények, az átalakulási törvény, a szövetkezeti törvény ezek nélkül nem funkcionál­nak kellőképpen. Nagyon érezzük ezek hiányát. Megjegyzem, a megyében 15 ter­melőszövetkezet új típusú szövetkezetté alakult át eddig. A ti­zenötből négy szövetkezetben vezető változás következett be. A struktúra- és szerkezetváltáshoz, a mezőgazdasági termékek feldolgo­zásához teremtsen a kormány pénzü­gyi forrásokat, amely a jöve­delmezőség megteremtését és a foglalkoztatást is biztosítsa. Csak fej­lesztéssel lehet a megye agrárgaz­daságának problémáit megoldani. Gazdaság-élénkítő politikára van szükség, és külföldi hitelre, állami garancia mellett. A jövő év megalapozottságát veszé­lyezteti a termelők pénzügyi ne­hézsége. A kormány vegye figyelem­be a biológiai tényezőket és in­tézkedéseit úgy hozza meg, hogy a hitelek időben a termelők ren­delkezésére álljanak (vetőmag, műtrá­gya, üzemanyag, stb.). Késnek ezek az intézkedések, hiányzik az állami garancia például a 6000 forintos őszi talajmunkához. Emiatt kb. 70-80 ezer hektár terület parlagon fog maradni. Az eddig biztosított kedvező kamatú hitelek július 30-ig visszafizetendők, ugyanakkor a felvásárlók szeptember 30-ig kötelezettek az ellenérték ki­fizetésre. Miből fizessen a termelő? Nincs összhang! Az 1500 forintos támogatás igénylése csak formanyomtatványon történhet, de formanyomtatvány nincs. A normatív erdőtámogatás a költ­ségek csak egyharmadát fedezi. Ezért az erdőtelepítés ösztönzése felülvizs­gálatra szorul. Borsodi honatyák a mentési gyakorlaton A vízkárelhárításra szánt pénz csak „tűzoltásra” elegendő Tiszapalkonya (ÉM - ME) - Víz­kárelhárítási, védelmi gyakorlatot tar­tottak az elmúlt hétvégén, az Észak- magyarországi Vízügyi Igazgatóság szakemberei a Tisza liszapalkonyai töltésszakaszán. Bár a folyó ez idő szerint békésen folydogál medrében, a gátőrökből és az ÉVIZIG védelmi osztagából felállított csapat serényen dolgozott a töltés közel félkilométeres szakaszán. Mint dr. Pados Imre, az ÉVIZIG igazgatója elmondta, tér­ségünk folyóinak vízgyűjtő területe javarészben az országhatáron kívülre esik, viszont a magasabb területekről leömló ár romboló hatásának elhárí­tására időben fel kell készülni. A har­madfokú árvízvédelmi készültségnek megfelelő, imitált mentési gya­korlaton az igazgatóság meghívására részt vett Borsod-Abaúj-Zeinplén megye parlamenti képviselőinek egy csoportja is. A honatyák a helyszín be­járásán, a munkálatok megtekintésén túl tájékoztatót hallgathattak meg a régió vízgazdálkodásáról, illetve az ár- és belvízvédelmi viszonyokról. Dr. Németh Miklós, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium államtitkár helyettese ismertetőjének elején kihangsúlyozta: képviselőknek és szakembereknek közös a felelős­ségük a vízkárelhárítás gyakorlatában, hiszen amíg az egyik fél a szakmai A gátőrök védműveket építenek oldalt biztosítja, addig a másik a gaz­dasági feltételekről gondoskodik. Ez utóbbiról pedig csak akkor születhet­nek sikeres döntések a parlamentben, ha a honatyák rendelkeznek a meg­felelő ismeretekkel, a témával kapcso­latos aktuális infonnációkkal.A víz­kárelhárításra fordított költségvetési összeg, - mondotta az államtitkár - saj­nos csak „tűzoltásra” elegendő. A leg­sürgősebb feladatoknak is csak a töredékét tudják elvégezni. A konkrét összegeket figyelembe véve ez azt je­lenti, hogy például 1992-ben a mű­ködésre és fenntartásra ténylegesen 8,5 milliárd forintra lett volna szük­ség, ezzel szemben a 3,3 milliárd állt a Fotó: Szarvas Dezső tárca rendelkezésére. Jövőre előreláthatóan 3,7 milliárd a fel­használható keret, ám ez reálértékben kevesebb, mint az idei összeg. Mit lehet tenni amikor az anyagi for­rások ennyire szűkösek? Elsősorban a hírközlés kiépítésével enyhíthető a helyzet, valamint az érintettek megfelelő színvonalú felkészítésével. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság 103ÍK) négyzetkilomé­teres területének jelenlegi helyzetéről dr. Pados Imre tartott részletes elő­adást. Elemezte a vízkárelhárítással kapcsolatos térségi teendőket, hiszen, mint hangsúlyozta, ez jelenti az igaz­gatóság munkájának gerincét.-----JEGYZET-----------­É SZAK-Magyarország 7 Bekecsi Szabó László Valószínű, hogy azok a lokálpatrióták, akik környezetvédelmi szempontok miatt örülnek annak, hogy az M3-as autópálya elkerüli megyénket, szóval azok a környezetvédők most fellélegezhetnek. Mert éppen, hogy beesik a megyehatárra az említett autópálya, máris nagy kanyart ír le, í és széles ívben igyekszik elkerülni a megyét, mint valami pestisest. Eddig úgy tudtuk, hogy bekapcsolódik megyénk is az ország gaz­dasági vérkeringésébe, szívesebben jönnek majd beruházók, kereskedők, turisták. Fel­lendül az idegenforgalom, az élelmiszeripar, talán még a nehézipar néhány - most haldok­ló ága is. Szükség lesz szálloda építésre, turistaházak­ra, jó minőségű mezőgazdasági termékekre, mert jön olyan vásárlóerő, amely mindezt igényli, mi itt lakók, alig győzzük majd fo­gadni a tőkebefektetőket, alig tudjuk majd hová tenni a külföldi turistákat, akik alig hiszik, hogy pár napot tölthessenek a Tak- taközben, a Csereháton, a Sajó völgyében vagy a Bodrogközben. Az ám, a Bodrogköz! Ahová kél hidat is megígértek, amely méghozzá szűkebb pátriá­ja egyik képviselőnknek. Aki viszont vagy nem tudta kellően kamatoztatni lokálpatriotiz­musát, vagy környezetvédő. Különben hogyan is vitték - taszították volna a szomszéd megyékbe ezt a befejezés előtt álló M3-as pályaszakaszt. Köszönjük szépen. Nem is tudom, mi lenne velünk, ha nem lennének borsodiak a kormányban... Vállalkozási szerződések Bonn (MTI) - A német szociáldemokraták a Közép- és Kelet-Európától érkező, Németország­ban vállalkozási szerződés keretében dolgozó munkások számát évi százezerben szeretné korlá­tozni, miközben, az SPD adatai szerint, tavaly 637 ezer ilyen típusú munkavállalási engedélyt adtak ki. Az SPD a Bundestag elé terjesztette javaslatát, legfőbb érve a németországi munkahelyek vé­delme az olcsó közép- és kelet-európai mun­kaerővel szemben. Ottmar Schreiner SPD-képviselő szerint a külföl­di ellenesség új forrással gyarapodhat, ha a mostani szinten tartják a közép- és kelet-európai munkavállalók számát. Sürgette a közép- és kelet-európai országokkal kötött szerződések módosítását, illetve újratár­gyalását. Bonn a közelmúltban 590 fővel csökkentette a 14 ezer fős magyar kontingenst, a csökkentés egy évre szól. Magyar illetékesek minden szinten azon fáradoz­nak, hogy méltányossági alapon visszaálljon az eredeti keretszám, amelyet a tavalyi év végén növeltek tízezerről 14 ezerre. A német fél az 1989-ben kötött szerződés értelmében járt el, amely lehetővé teszi, hogy pél­dául a németországi munkanélküliség egy száza­lékpontos növekedése esetén öt százalékkal csökkentsék a keretszámot. Az eredetileg 14 ezer fős magyar kontingens áll egy hatezer fős alapkontingensből, egy ezer-ezer fős kontingensből, amelyet német illetve magyar kis- és közepes nagyságú vállalkozások számára hoztak létre, s egy hatezer fős, 1994. december 31- éig létező építőipari különkontingensből. Ez utóbbira a csökkentés nem terjed ki, s kontin- fi genscsökkentés alapjául szolgáló keretszámból is^; kiemelik. Ily módon nem helytállóak azok a számítások* amelyek 14 ezres alaptól indultak ki, s ennek nyo mán feltételezték, hogy a német fél durván ezerS fővel is csökkenthétté volna a magyar kontingenst,3 A német illetékesek most a munkanélküliség más-. fél százalékos növekedését mutatták ki, ami 7,5." százalékos kontingenscsökkentést tett lehetővé ‘ számukra. 70-70 főt „levették” az ezer-ezer fős kontingens­ből - megállapodás írja elő a kerek számot - és 450-í, nel csökkentették a hatezer fős alapkontingenst,| ahová azonban építőipari munkások is tartoznak,? mint ahogy az ezer-ezer fős kontingens sem pro­filhoz kötött - mutattak rá a kölni magyar kereskedelmi kirendeltségen.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents